Prágai Magyar Hirlap, 1922. szeptember (1. évfolyam, 76-98. szám)

1922-09-14 / 86. szám

i doni és miké

nfcat sérelmei.

Á fegyverviselési engedély és a megbízhatóság. — A vadorzók garázdálkodásai. — Se- gitsen a vadászokon a Prágai Magyar Hírlap.

Bohrandt Lajos eperjesi olvasónk „Várjuk a Nimród rovatot" cím alatt közflemcayt küldött be hozzánk, melyben ecseteli a szlovenszkói és ru- szinszkói vadasaközönség ama kérését, hogy lapunk jun-ius 4-iki számában tett ígéretéhez képest foglalkozzék a vadászat kérdéseivel. A közlemény kérésének igyekezni fogunk eleget tenni s hogy eddig nem válthattuk be Ígéretünket, annak egyedüli oka az állandó eseményanyag tömege és a korlátozott hely volt A közlemény foglalkozik a szlo- venszkói vadászat helyzetével is s ezt a részt itt közöljük:

Tudvalevő dolog, hogy Szlovenszkót és Ruszinszkót minden szála ezer esztendőn keresztül Magyarországhoz kötötte és hogy Magyarország táplálta minden gazdasági, minden kulturális, egyszóval minden élettörekvését. Az 1918. évi események hirtelen, minden átmenet nélkül elszakították a köztársaság e két orszfgrészének íőütöereit és bizony nem pótolták újakkal, de még az ejtett sebek gyógyítására sem fordítottak gondot. Megérezte és sinyli ezt Szlovenszkó és Ruszinszkó minden gazdasági és társadalmi ága, minden inézménye, kultúrája és természetes, hogy sorvasztja ez a régi egyesületeket is, igy tehát a vadászegyesületeket, — ezeket az elvitázhatatlanul közgazdasági tényezőket — is. Eltekintve a sok akadálytól, amelyek a régi egyesületek elé tornyol- sulnak a „megbízhatatlanság44 minden alapot nélkülöző ráfogása következtében, a kormánytámogatás elmaradása, mely támogatás különösen állami tenyészvad adományozásában és az uj államalakulatban oly hihetetlen mérveket öltött vadorzás elleni harc támogatásában és az alapszabályokkal bíró társaságnak másokkal szemben való elöny- benrészesitésében nyilvánult, végveszedelemmel fenyegeti a vadászatot, a sportnak azt az ágát, mely az államnak bebizonyitha- tólag nem megvetendő anyagi támogatóját képezi.

Régebben Budapest szolgáltatta az állami támogatást, Budapest egyesületei és szövetségei tették lehetővé a vadásztársaságoknak a tömörülést, megadták az ott megjelenő va- dázslapok révén a haladás felé vezető utat és irányt. Mindettől máról-holnapra elvágták Szlovenszkó és Ruszinszkó vadásztársadalmát. Központi vezetés és irányítás nélkül sínylődik, mert sajnos, a Pozsonyban a múlt év folyamán megalakult „Szlovenszkói Vadászati Védegylet44 nem felel meg a hozzája fűzött reményeknek, pedig vezetőségét lelkes vadászemberek alkotják Cervicik generálissal az élén. De egy ilyen központ szak- folyóirat nélkül nem is tud megfelelni kitűzött, nemes céljainak, dacára vezetősége lelkes ambíciójának és szorgalmának. Nincs lehetősége annak, hogy a köréje csoportosult vadásztársadalmat teendőire, jogaira, kötelességeire kioktassa, hogy az oly nagy tömegű, uj, fiatal, gombamódra elszaporodott nimródnemzedékbe az igazi vadászeszméket, parancsolatokat beoltsa, a vadhajtásokat — melyek oly kétségbeejtő módon elszaporodtak a vadászat nemes fáján — lenyesse. Pedig enélkiil elvesziti a vadászat igazi, nemes, férfias jellegét és husvadászat- tá, puskázássá, állatkínzássá alacsonyodik és a közvagyonnak nem hasznára, de átkává, kárává fajul.

Tagadhatatlan, hogy Szlovenszkó és Ruszinszkó régi, még megmaradt egyesületeinek vezetősége, de tagjainak túlnyomó része is, a köztársaság nemzeti kisebbségeihez tartozó (magyr, német) egyénekből áll, kiknek — dacára lojalitásuknak — a „magyarón- ság44 vádja miatt állandó joghátrányokban van részük. A fegyverviselési engedélyek megszerzési kísérleteinél tapasztalható ez nagyon kézzelfoghatólag.

A Szlovenszkói Vadászati Védegylet 87— 1922. sz. értesítése szerint „a kormány korlátozni kívánja a fegyverviselési enedélyek kiadását, mert csak feltétlenül megbízható egyéneknek akarja a fegyverviselési engedélyt megadni. Ez az intézkedés az összes vadászok és vadászbérlök érdekében történik és valószínűleg a régi osztrák intézkedések alapján szigorúan fogják keresztülvinni és pedig olyképpen, hogy a jövőben is a vadászat gyakorlásához a vadászjegyen (vadászati adó) kívül meg fegyverviselési

A kormány intenciója ha csak a vadorzók ellen irányul, helyes. Csak az a baj, hogy a végrehajtóközegek sok esetben — tisztelet a kivételnek — e „feltétlenül megbizható“-sá- got nem a vadászatra vonatkozólag értelmezik, hanem abban politikai vonatkozást látnak és keresnek és készek, minden alap nélkül, lojális, de valamelyik nemzeti kisebbséghez magát nyíltan, becsületesen és bátran valló polgárt joghátrányban részesiteni. Ily esetek megakadályozása végett van szükségünk, égető szükségünk erélyes védelemre, pártfogásra!

Mig bennünket régi, a rendeletekhez, törvényhez ragaszkodó vadászokat folytonosan molesztálnak, szemmel kisérnek, addig a lesipuskások, vadorzók szemérmetlenül, állami vadászjegy, fegyverviselési engedély, bérlet nélkül, sőt elrabolt hadseregbeli fegyverekkel is ölhetik halomra, tilalmi idő respektálása nélkül, a nemzeti közvagyont: a

vadat, sőt sokszor és nem egy esetben a gyanútlan embert is. Hozzájuk nem igen, vagy csali igen ritka esetben ér el a hatalom keze! Ha szemmel kisérjük a szabadon, minden korlátozás és ellenőrzés nélkül fegyvert árusító kereskedőket, azt tapasztalhatjuk, hogy fegyver, lőszer vételéhez nem kell engedély,

nem kell igazolvány. És ha azonkívül még | szemügyre is vesszük e cikkek jelenlegi ve-j vőközönségének túlnyomó részét, úgy igazán j nem szabad, nem lehet csodálkozni a vadőr- | zás féktelen tobzódásain, az általa okozott! milliónyi károkon, de annál is inkább ámul-1 hatunk az illetékes hatóságok rövidlátásán és nemtörődömségén. Ez esetben is múlhatatlanul volna szükségünk védelemre, pártfogásra!

Ezt a pártfogást a közlemény írója a Prágai Magyar Hírlaptól kéri s közleményét igy fejezi be:

—• E vázlatból is világosan kitűnik már, hogy sok a bajunk, sok a takarítani való. Vezetésre, oktatásra, védelemre van szükségünk. Prágai Magyar Hírlap! Bontsd ki a vadászok tölgylevelekkel díszített lobogóját, tudom, érzem, hogy mindannyian lelkesedéssel fogunk köréje csoportosulni, a vadászat jövője, sportunk és a saját érdekeink öröméré es javára!

•

A Prágai Magyar Hirlap szívesen vállalja a különben is megígért támogatást és minden szlovenszkói és ruszinszkói vadász közreműködését kéri ehhez!

\ M&irságMk elő* Iskolája van.

— Srobár miniszter vakmerő nyilatkozata. —

Prága, szeptember 13Srobár miniszter a komáromi Reggel ér- sekujvári munkatársa előtt nyilatkozott az aktuális iskolaügyi kérdésekről- Arra a kérdésre, hogy mi a miniszter véleménye a magyar városokban megtartott iskolaügyi nép- gyíilések határozataival szemben, a miniszter kijelentette, hogy

a szlovenszkói magyarság elegendő iskolával rendelkezik. Az Iskolaügyi nép- gyülések véghatározatai egyhangúlag magyar nyelvű főiskolát követelnek- Erről szó sem lehet, mert egyrészt a magyar szellemi proletariátus úgyis túlságosan nagy és a kormánynak nem célja a magyar szellemi proleíáriátus nyomorát még jobban növelni. Másrészt mi éppen elegendő magyarul tudó tisztviselőt tudunk acíni a magyarlakta vidéknek. A magyarság tanulja meg az állam nyelveit, ha boldogulni akar, ahogy a zsidók megtanulták mindig annak az államnak a nyelvét, amelyben laktak, hogy boldogulni tudjanak. A lateiner pályák most mind túlzsúfoltak, ezért ajánlatos lenne, ha a magyarság más pályákon is megkeresné az elhelyezkedési lehetőségeket. A népiskolák ügyében nem lehet panaszra oka a magyarságnak, a kormány itt mindig lojálisán járt el. A népiskolák oktatási nyelvét különben a beiratkozó tanulók nemzetisége állapítja meg* A kormánynak nem áll érdekében magyar iskolákat előlegezni addig, mig megfelelő számú magyar tanulói nincsenek.

engedély is szükséges lesz44.

Ezután a bezárt komáromi kereskedelmi tanfolyam ügyében hozzá intézett kérdésre a miniszter kijelentette, hogy a komáromi tanfolyam ügyéről nincsen tudomása. De különben sem csodálja, ha valamit elvesznek Komáromtól*

A komáromi politikusok tönkreteszik a várost, — mondotta a miniszter — nem tudnak vagy nem akarnak beilleszkedni az állam keretébe. Az ilyen álhazaíiság hatása alatt Komárom lassan faluvá fog degradálódni. Komárommal szemben gyönyörű fejlődést ígér a miniszter Érsekújvárnak, ahol „érett, komoly intelligencia van, amely hozzá tud idomulni az idők demokratikus szélieméhez."

A Reggel Srobár eme nyilatkozatát kommentálva, kijelenti, hogy ő már régen megállapította azt, hogy a komáromi politikusok oktalan és lelkiismeretlen gyülöletszitása okozza a város visszafejlődéséi

Srobár fenti nyilatkozata felett nem lehet szó és megjegyzés nélkül napirendre térni. Hogy a magyarságnak elég iskolája van — ez a megállapítás helytálló lehet a srobarbarizmus elmélete szempontjából, mely minden kulturelv megtagadásával odakonkludál, hogy egy nemzet kulturális szükségletét a kormányzat határozza meg és nem maga a nemzet. Igaz, hogy ez az elmélet minden józan és elfogulatlan gondolkodó előtt a kulturdespotizmust jelenti, de mit törődik ezzel a vidéki orvosból lett miniszter, aki az orvosi hivatás humanizmusát ma a magyarság Iskoláival szemben oly ragyogóan gyakorolja.

Mit törődik ő azzal, hogy a magyarság az iskolaügyi gyűlések során megnyilatkoztatta kul- turéletének követélését, az ő rövidlátása a medveboncolás óta nem javult meg s ő e határozatokból csak azt a merész követelést olvassa ki, hogy a magyaroknak főiskolára van szükségük. Nos,

ebből semmi sem lehet — mondja Srobár — és utal a magyar szellemi proletariátus nyomorára. Ez a kijelentés jellemzi Srobárt és politikáját. Mint teljhatalmú miniszter kikergette hivatalukból a magyar tisztviselőket, megvetette az alapját annak a politikának, mely koldusbotot tartogat a magyar középosztály számára és mikor ezzel diadalmasan elkészült, akkor kijelenti, hogy a szellemi proletáriátus nyomorát nem szabad fokozni azzal, hogy uj magyar in tel lektuel lek teremjenek Szlovenszkóban. Ez a politika több, mint lailturdespotizmus, ez már a szociológia megítélése alá esik. Ez nem más, mint egy fejlett, kulturértékü és produktív társadalmi osztály erőszakos szétverése és lezüllesztése, ez a legmeztelenebb reakció, a legkegyetlenebb bűn a társadalom egyetemes érdekeivel szemben. Igaz, hogy ez a megállapitásunk csak problematikus, mert nagy kérdés az, lehet-e egyáltalában ko- i moly kritika alá venni a Srobár-íéle politikát.

Amit Komáromról mond, az nyilx arculcsa- pása a. demokratikus elveknek. A komáromi politikusok nem puccsszerüleg és nem a kedvező politikai konjunktúrák nyomán kerülték az irányítás pozícióiba. Nem ... ne tévessze össze Srobár a magyar politikusokat önmagával. Komárom politikusait Komárom állította a sorsa élére s ha Srobárnak ez a politika nem tetszik, ez a hatalom és az oppozició küzdelmét jelenti. De ez a küzdelem nem ad jogot semmiféle hatalomnak arra, hogy büntető expedíciót szervezzen ama vidék ellen, mely opponál, politikai ellenzéket képez. Ha mégis ezt teszi, — amint nyüt vallomása szerint teszi, — akkor visszaél hatalmával és megcsuifolja azt a demokráciát, melyről beszélni mer és szeret, de amelynek struktúráját valószínűleg úgy ismeri, mint az anatómiát . . . mint az emberi és állati organizmus közötti különbséget. Hogy Érsekújvárt megdicséri, ezt — sajnos — senki sem fogja irigyelni az „érett, komoly érsekujvári intelligenciától44. Érsekújvár nem olvad el a boldogságtól — ez bizonyos.

Hogy a Reggel mit mond Srobárról és a komáromi politikusokról, arról kár beszélni. A fogadott prókátor nem szavalhat a kliense ellen!

A cseh néppárt a földbirtokhivatal ellen.

A cseh néppárt végrehajtóbizottsága hétfőn tartott ülésén részletesen foglalkozott a gazdasági és szociális helyzettel és kifogásolta azt, hogy az egyes pártok a vámkérdést agi- tációs célokra akarják felhasználni A végrehajtóbizottság a földbirtokreformmal is foglalkozott s igen éles támadásban részesítette a földbirtokhivatalt, amelyről kijelentette, hogy a jelen viszonyok között egyáltalán nem felel meg a hivatásának és ezért a politikától való mentesítését és újjászervezését követeli. A végrehajtóbizottság végül elhatározta, hogy támogatni fogja azt a törekvést, hogy az összes keresztény pártok mielőbb hatalmas nemzetközi szervezetben tömörüljenek.

OLD ENGLAND

Ajánlja most érkezett angol és skót újdonságait, a legjobb minőségű télikabát- és ulster-szövetekben, valamint sikkes ntazó- és sportkosztümjeit hölgyek és urak részére, a legelőkelőbb kivitelben és jelentékenyen leszállított árakon. Megtekintése előnyős!

479 Landesbank palotájában

B. METZELES, praoa. mmirnm 2

Úri- és női divatszabóság mérték után. Telefon 972. Magyar levelezés és kiszolgálás

Csütörtök, szeptember 14*

icffsleii fijcitzMiiffi a Mlliftiji MzoHságol

Budapest, szeptember 13. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) A nemzetgyűlés tegnap esti ülésének végén Hallév István, Ras- say Károly és Payer Károly nemzetgyűlési képviselő megjelent Huszár Károlynál, a nemzetgyűlés alelnökénél és egy ivet nyújtott át neki, amelyben a nemzetgyűlés külügyi bizottságának azonnali összehívását kérte. Huszár Károly alelnök a külügyi bizottságot ma, szerda délre hívta össze. A bizottság összehívását kérelmező képviselők beadványának rövid rnegokolása igy szól:

A kormány megígérte, hogy a nemzetgyűlés összeülése után azonnal összehívja a külügyi bizottságot és tájékoztatja a'közvéleményt azokról a nagy horderejű külpolitikai kérdésekről, amelyek a nemzetgyűlés szünete alatt történtek. A kormány ezt nem tette meg. Éppen ezért kérjük, hogy a külügyi bizottságot azonnal összehívják és a miniszterelnök részletes jelentésben világo sitsa föl a külügyi bizottság utján a türelmet len közvéleményt. A genfi népszövetség konferenciával kapcsolatban igen sok részlet fölvilágositásra szorul, hasonlóképpen tiszta képet kell nyernie a közvéleménynek az állítólagos romániai bombamerénylettel kapcsolatban megtett intézkedésekről is.

A miniszterelnök a romániai álmerényletroi.

Budapest, szeptember 13. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) A külügyi bizottság mai üléséről egy félhivatalos jelentés számol be, a jelentés szerint a külügyi bizottság délben tartotta meg ülését. Az ülésen kérdést intéztek a kormányhoz az állítólagos román merénylet ügyében, amellyel a román ía- pok íelekürtölíék a világot és amellyel kapcsolatban megtámadták a magyar kormányt és a kormám^zó személyét. A miniszterelnök a kormány nevében kijelentette, hogy a kormány az összeesküvésről nem tud részleteket, jóllehet utasította a bukaresti követet, hogy azokat szerezze he, a követnek azonban nem állott módjában azokat eddig megszerezni. A miniszterelnök visszautasította a román lapoknak a kormány és a kormánjrzó elleni támadását és kjijelen- tette, hogy ezzel diskreditálni akarják az országot a külföld előtt.

rr

Őszi szünet előtt. — Interpellációk.

Budapest, szeptember 13. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) A nemzetgyűlés elnökségének köréből közük, hogy az adójavaslatok részletes vitája két-három napon belül befejeződik. A hátralévő néhány apróbb javaslat elintézése után a nemzetgyűlés megkezdi az őszi szünetet. «

A mai napra az alábbi interpellációkat jegyezték be az interpellációs könyvbe. Rassay Károly a tarpai választás ügyében, Esztergályos a csendőrök bántalmazása, Farkas István a kivételes hatalom alapján kibocsátott és hatályban tartott rendeletek tárgyában, Peyer Károly az egyesülési és gyülekezési szabadság ügyében, Drozdy a fegyverviselési engedélyek körüli visszaélések tárgyában.

Mem lesz akadálya a népszövetségbe való felvételnek.

Budapest, szeptember 13. A Wolff-iigy- nökség jelenti, hogy Bánffy külügyminiszter a svájci távirati ügynökség képviselője előtt kijelentette, hogy a különböző küldöttségekkel folytatott megbeszélése alapján bizonyosra vehető, hogy Magyarországnak a népszövetségbe való felvétele nem fog semmilyen akadályba ütközni.

Bethlen István az utódállamok jó viszonyáról,

Kolozsvár, szeptember 13. (Saját tudósitónk jelentése.) A „Radar44 egyik munkatársa Budapesten járt és felkereste Beth- 1 e n István gróf miniszterelnököt is, aki nyilatkozott neki romániai vonatkozású magyar politikai dolgokról és Magyarrszág külpolitikájáról.

— Ami Magyarország külpolitikáját illeti, — mondotta Bethlen gróf — az ország a trianoni béke aláirása és a kisantant megalakulása óta ama fordította a főfigyelmét, hogy befelé megerősödjék és e megerősödéssel szolgálja a kultúra és a civilizáció nagy érdekeit. Mindenesetre igyekszünk szomszédainkkal tűrhető viszonyt teremteni — mondotta a miniszterelnök — de ez a törekvés — sajnos — sok tekintetben nehézségbe ütközik. A szomszédos államok Magyaror- szágot még ma is ellenséges területnek tekintik és belső megerősödését nem tartják kívánatosnak. Remélem azonban, hogy a megértés és a belátás politikája mégis győz és, a szomszédos jóviszony helyreáll.

M ...