Prágai Magyar Hirlap, 1922. szeptember (1. évfolyam, 76-98. szám)
1922-09-14 / 86. szám
WBBxaaa Csütörtök, szeptember 14 % ták. Három szakaszt fogadtak ei, amelyeknek értelmében a fegyverkezések korlátozásának mindaddig nem lehet eredménye, mig az általános nem lesz. Több kormány jelenleg nem csökkentheti fegyverkezését, miután nem rendelkezik megfelelő biztosítékokkal. Szükséges lenne, hogy valamennyi érdekelt állam általános megegyezést hozzon létre, amelynek értelmében támadás esetén a megtámadott államot kiadós és haladéktalan segítségben részesítenék. Lloyd George nem megy Genfibe. London, szeptember 13. (Saját tudósítónk telefonjelentése Bécsen keresztül.) Lloyd George politikai barátainak unszolására véglegesen elejtette azt a tervét, hogy Genfbe utazzon a népszövetség ülésén való részvételre. Kiéleződik a nénid Jóvátétel Ogge Prága, szeptember 13A belga-német tárgyalások meghiúsulása, ngy látszik, komolyabb bonyodalmakkal fenyeget Theunis belga miniszterelnök, miután értesítette miniszterkollégáií a Németországgal folytatott tárgyalásokról, elhatározta, hogy az augusztus 15-én és szeptember 15-én esedékes fizetéseket külföldi bankban elhelyezett aranyleíéttel biztosított kincstári jegyekben fogja kérni. Erről Jaspar külügyminiszter jegyzékben értesítette Landsberg dr. brüsszeli német követet. Belgiumnak ez a lépése Berlinben nagy nyugtalanságot keltett s az újabb belga követelést a lapok általában elutasitólag fogadják. A Berliner Tageblatt véleménye szerint a birodalmi kormány már azért sincsen abban a helyzetben, hogy a kívánt aranymeny- nyiséget letétbe helyezze, mert a birodalmi bankot röviddel ezelőtt az antant kívánságára autonóm intézménnyé alakították át- Ennek következéseképpen a birodalmi kormány a bank ügyeibe nem avatkozhatik. A német kormány nem egyezhetik bele a fizetések föl- függesztésének oly megoldásába, ami voltaképpen nem megoldás, mert a német néppel szemben még mindig oly követelésekkel lép fel, amelyek teljesítőképességét túllépik. A belga kormány nem tett jó szolgálatot az európai ügynek. A Vorwárts felveti azt a kérdést, vájjon Németország a papirmárkát megfossza-e utolsó aranyfedezetétől? Ez a valuta újabb katasztrofális zuhanásával fog járni Még vannak nyitott ajtók, azonban hangsúlyozni kell, hogy egyoldalú diktátumokkal nem lehet az Európát még mindig lenyűgözve tartó őrületnek véget vetni. A Germania megállapítja, hogy mértékadó külföldi személyiségek is elismerték az ilyen megoldásnak német részről való kivihetetlenségét. A kedvező kilátások között megindult berlini német-belga tárgyalások végül is a helyzet újabb kiéleződéséhez vezettek. És ámbár Belgium a Berlinnel való tárgyalásokat befejezetteknek tartja, bizonyos párisi TÁRCA Krampukki, az emberevö. írta: Nyáry Andor. Augusztus végefelé járt az idő. Még meleg volt, de a napnak már korántsem volt olyan ereje, mint pár héttel ezelőtt. Mári néni mondta is: — Nemsokára itt lesz szeptember, akkó oszt berreg az idő. A gyerekek még fürödtek a Kis-Dunában, de már nem azért, hogy hüsölienek; csupa hireskedésből, hogy biz ők nem félnek a hideg víztől és dideregve versenyeztek, hogy melyik bírja tovább, mert abból jó katona lesz. A katona pedig minden falusi gyerek vágyainak a netovábbja. Hát dideregtek, vacogtak, lubickoltak. Amint a verseny ezenmód folyt közöttük, az országút mellől fura ember kanyarodott a Dunapartra. A fején piros stanicli- sapka villogoí, a lábaszárán meg térdigérő nadrág, oszt harisnyás cipellő. Mint a boltosék fiának. A hóna alatt meg majmot szorongatott. Aztán a töltésről leszólt a gyerekeknek: — Hé, gyerekek! Merre van a községháza? A gyerekek éppen azon pörlekedtek, hogy Molnár Misa öt olvasásig tovább volt a vízben, mint Kanizsai János. Persze ez a megállapítás óriási lármával történt. Kanizsai János hívei ugyanis kétségbevonták Molnár Misa pártjabeliek hitelességet. A kis Kanász Gyuri meg szörnyű lelkesedéssel védte a LKSHVKl' OfcKTfc^J*W53T>ar* politikai körök nem hajlandók újból a büntető rendszabályok politikájához nyúlni, mert ez a Brüsszelben tervezett nagy pénzügyi konferencia sorsát végzetesen befolyásolhatná. Félhivatalos brüsszeli körök bizonyosra veszik az egyszerű elutasítást. Ismét a jóvá- tételi bizottsághoz kerül az egész ügy, amely Belgium szerint egyhangúlag meg fogja állapítani Németország szándékos mulasztásátA jóváíéteii bizottság legközelebbi ülésén tehát újból szembe kerül egymással a két csoport: Franciaország és Belgium egyrészről, | Olaszország és Anglia másrészről. Az egyre í akuttabbá váló, különböző alakban megjelenő jóvátételi krízis végül is nyílt színvallásra kényszeríti az európai hatalmakat: bosszu- és rablópoltikát vagy megértést és ujrafel- épitést akarnak-e? A üa§ifffl©eií@FamdS!@r a közigazgatási kritika mérlegén* — Szaiavszky Gyula Prága, szeptember 13. A Szlovenszkóban és Ruszinszkóban megvalósítás előtt álló nagymegye-rendszerről és általában a közigazgatási reformot érintő kérdésekről lapunk hasábjain a közelmúltban egy cikksorozat közlését kezdtük meg. Célunk, hogy e cikkek keretében megszólaltassuk a múlt közigazgatási életében aktív és jelentős szerepet vitt közigazgatási kiválóságainkat és hogy szaktekintélyeinknek e reformkérdéseket megvilágító nagyértékü véleményeit olvasóközönségünkkel közelebbről is megismertessük. Ez alkalommal Szaiavszky Gyula, Tren- csénmegye volt főispánjának jelentőségteljes nyilatkozatát tesszük közzé, ki a nagy- megye-rendszerre vonatkozó nézeteinek az alábbiakban volt szives kifejezést adni: Szaiavszky Gyula, Tresscsénvárme- gye volt főispánjának nyilatkozata: A nagymegye-rendszernek általánosságban az a hátránya, hogy a honpolgároknak a közigazgatás gyakorlásában való részesedését hátráltatja, a megyei szerv és a közönség közötti érintkezést megnehezíti, az ön- kormányzat értékét csökkenti s a decentralizáció rovására a centralizációt juttatja érvényre. Ami a nagymegye-rendszernek Szlovenszkóban leendő életbeléptetését illeti, azt igen szerencsétlen eszmének, káros kísérletezésnek kell nyilvánítanom, nemcsak a fentebb röviden érintett hátrányoknál, de sok egyéb oknál fogva is. Ez utóbbiak közé tartoznak röviden jelezve a következők: a) A megyei székhelyek megállapításánál sem a közönség érdekeire, sem pedig a jó közigazgatás feltételeire figyelemmel nem voltak. Mig egy csomóban, tudniillik Turóc- szentmártonban, Liptószentmiklóson, Zólyomban lesznek megyei székhelyek, addig más, nagy területek nélkülözni fogják ezeket a központokat és a közönség távol vidékekre lesz kénytelen vándorolni, hogy a megyei szervek hatáskörébe eső ügyes-bajos dolgait eligazíthassa. b) Minden ok nélkül, egyenesen az állami érdekek sérelmére bontják fel azokat a századokon át megerősödött szerveket, melyekbe már magukat úgy a közönség, valany. főispán véleménye. mint a hatósági közegek is beleélték. E szervezetben zavar nélkül, szinte automatice bonyolódott le a közigazgatás minden ága és hogy a folyamat sikerrel járt, ezt igazolja a rohamos fejlődés. A régi megyei szervezet egészséges volta mellett bizonyít az a körülmény is, hogy a mai Magyarországban egyes szomorú események dacára is rend és nyugalom volt és van s hogy Szlovenszkóban még ott is, ahova hívatlan elemek állitattak az ügyek élére, a közigazgatás nagyobb zavarok nélkül megy végbe. c) A mai megyei szervezet mellett sűrűn alakultak ki eleven vidéki piacok, melyek közelségüknél fogva a termelő közönség kényelmére és hasznára szolgáltak, a normális termelést előmozdították és fokozatosan fejlesztették. Az uj szervezet mindezt meg fogja zavarni és sok évre lesz szükség, mig a folyam uj medret ás. d) A fennálló megyei rendszernek egyik kiváló hatása abban nyilvánult, hogy vidéki városok — mindannyi emporiális hely — létesültek, szaporodtak, fejlődtek. Ezek fokozták és terjesztették a kultúrát, a kereskedelmet, az ipart és vonzották a tőkét nagy gyártelepek alapításához. A városok legtöbbje, megyei székhely lévén, a nagyme- gye-rendszerben kulturális és közgazdasági érdekek rovására, a nemzeti vagyon apasz- tásával, rohamos hanyatlásnak fognak indulni. Midőn egy kipróbált, százados szervezetet könnyelműen sutba dobnak és helyébe olyat állitanak be, mely az elmélet kritikáját sem állja ki, melyet ahhoz nem értő emberek zavaros törvénybe gyúrtak, mellyel csak felesleges zavarokat idéznek jglő: a legtárgyi- lagosabb ember is kénytelen arra a meggyőződésre jutni, hogy a köztársaság föiníézöi járatlanok az államszervezés tudományában. Természetes eszközök alkalmazásával, bevált jó intézmények konzerválásával, a müveit államokban követett elvek érvényesítésével, a jognak, szabadságnak tiszteletben tartásával oly virágzó államot bírhatnának, melyben magukat a honpolgárok otthon érezhetnék; de az a rendszer, melyet elvakultan követnek, éppen az ellenkezőt eredményezi és nagyfokú elégedetlenséget szül. A nagymegye-rendszernek, a törvénynemes ügyet s az izgalomtól karikára kerekedett szájjal bizonyította, hogy nem is igaz, hogy Molnár Misa öt olvasásig volt a vízben, csak háromig. A saját szemeivel olvasta. A fura ember szavára a lárma hirtelen elcsitult, a gyerekek szeme a kérdezőre tapadt. — Maimos ember! — súgták egymásnak titkosan. A majmos ember megismételte érdeklődését a községháza irányában, mire a gyerekek egyhangú lelkesedéssel mutatták az odavezető utat. — Ezen az utón mennyen igyenest, oszt a sarkon forduljon föl! A majrnos ember elindult a mutatott irányban. A gyerekek összesúgtak: —- Mennyünk utána! — De heles majma van! Ujan, mint a Goldberger Zsiga. A zannya istállát! A ruhájukat magukra kapkodták, aztán bizonyos távolságból megindultak a majmos ember után. Közel nem igen merészkedtek, mert Fazekas Józsi, aki egyszer már látott ilyen majmot, azt mondta, hogy közelébe nem jó menni, mert elveszi a gyerek kalap,/ iát, oszt vissza se adja. / Á gyerekek önkénytelenül is a fejükbe húzták a kalapjukat. Mire a községháza elé értek, a /majmos ember már ott állt a téren, a majmot felültette egy keresztfára, aztán harsány szóval tudtul adta a falu népének, hogyyholnap, vasárnap a falura nagy nap virradj. A templomtéren cirkuszos sátrat vérnél/ és megjön Krampukki, a bűvészek királya. Szörnyűség, amit az tud- Embert eszik Elevenen! Aztán lesz égiháboru égzengéssd és villámlással. / Végezetül tíizhányóhegy, amint a tüzet az ! égre szórja. Ezt mind lehet látni. Beléptidii: embereknek egy hatos, gyerekeknek öt vas. Nagyot kiáltott: — Ott legyen mindenki! Ulőfáján megforgatta a sikitó majmot, aztán a vállára vágta és elmentAz emberek összenéztek: — Ezt má megnézzük-! A gyerekek hazaszaladtak. Misa gyerek szó nélkül kihajtotta a libákat, Józsi az édesanyja első szavára elment a boltba törött' Porsért- Gyuri úgy tördelte a rozsét, mintha a lelke üdvössége függne tőle, Ferkó meg morgás nélkül vitte édesapjának az ebédet. No persze! Holnap lesz az emberevés égiháboruval, égzengéssel és villámlással. Azt meg kell nézni- Az pedig öt krajcárba kerül. Az öt krajcárra meg csak akkor van remény, ha édesanyjuknak a kedvében járnak. Azon a napon olyan jó gyerekek voltak a. faluban, amilyenek még soha. De meg is kapták az öt vas beléptidijat valamennyien- A cirkusz este nyolc órakor kezdődött. A gyerekraj azonban már kora ebéd után ott /csörgött a sátrak előtt és találgatták, hogy mi lesz? Voltak, akiket az égiháboru érdekelt- A másik az égiháborut elengedte volna, ő csak az égzengésre volt kiváncsi. A harmadik azt állította, hogy ő bizonyosan tudja, hogy villámlás nem lesz, mert a cirkuszosok a villámhárítót elfelejtették elhozni, így oszt nem mernek villámot csinálni. A villám becsap a sátorba és leég- Fazekas Józsi azonban mást hallott. Ö a villámlás históriáját úgy hallotta, hogy igaz ugyan, hogy a cirkuszosok a villámhárítót elfelejtették elhozni, de azért a villámlást megtartják. Minden embernek adnak be iktatott formájában, Sziovenszkó területén való meghonosítása, az állam konszoü- ! dálásárá nem vezethet. Szolgálhatja a cseh j nacionalista imperialiszíikus fantomot, de az | állam erösbitésének tényezőjét nyújtani nem ! fogja. Ellenben szaporítani fogja a honpolgárok elégedetlenségének okait anélkül, hogy a modern közigazgatást megvalósítaná. Tekintsünk bele kissé magába a törvénybe s rögtön látni fogjuk, hogy az át nem gondolt hebehurgya alkotás, mely nagy fontosságánál fogva alaptörvény jellegével bir, nélkülözi az alapos megfontolást, gondosságot és az annyira kívánatos legprecízebb fogalmazást. A tervbe vett szervezet nagyon bonyodalmas lévén, azt minden irányban a legnagyobb részletességgel kellett volna kiépíteni; e helyett azonban 19 póttörvényt, rendeletet, ügyviteli és egyéb szabályzatot helyez kilátásba. Hogy ezek a hozandó törvények, rendeletek, szabályzatok mennyire fogják alté ráírni magát az alaptörvényt, azt ma senki sem tudja, de az ismert felületesség mellett, amellyel a törvényeket és rendeleteket ebben az államban — minden alapos bírálat kizárásával — megalkotni szokták, valószínűvé teszik, hogy ezek a pótren- deletek csak még inkább fokozni fogják azt a zavart, melyet ez a törvény amúgy is mé- hében hord. Eltekintve a törvény alaki fogyatékosságaitól, megdöbbentő annak anyagi hiánya is. Valódi önkormányzatnak, t. i. olyannak, mely a közönséget a közigazgatás gyakorlásában részlelteti és a közönségnek hatályos ellenőrzést biztosit, minden eleme ki van zárva; holott minél műveltebb valamely állam, annál tágabb önkormányzattal ruházza föl a honpolgárokat, mert ezáltal fölszabadul sok állami apró funkciótól és biztosítja az egyetemes érdekeket szolgáló modern köz- igazgatást stb. Tisztviselőt (kivéve a létesítendő gazdasági vállalatok alkalmazottait, de csak a zsupán jóváhagyásával, IV. cikk 53. §.) az uj megye egyáltalán nem választhat és politikai természetű kérdéseket nem tárgyalhat. Még csak az a joga sem lesz, hogy valamely törvénybe vagy a megye speciális érdekeibe ütköző rendelet ellen felírhasson. Ehelyett minden joga a IV. cikk 30. §-a szerint abban merül ki, hogy „tehet javaslatokat és pendíthet meg eszméket". Tehát szabad lesz gondolkozni! A lehetőleg szü'kreszabott hatáskörön belül sem mozoghat szabadon a jövő megye, mivel a hozott határozatok felfüggesztéséhez a zsupánnak jogot ad (IV. cikk 60. §.). Különben is majdnem az összes határozatok érvényessége a belügyminiszter jóváhagyásától van feltételezve.A legfőbb közigazgatási bírósághoz intézendő panasznak csak a IV. cikk 60. §. eseteiben lévén helye, már ebből is következik, hogy más okból egyáltalán nem kérhető a legfelsőbb közigazgatási bíróság jogoltalma. Jogvédelemről a hatóság túlkapásai ellen szó sem lehet. Az 55. §. értelmében a zsupánnak joga van bizonyos esetekben a szükséges intézkedéseket a megye helyett, de a megye kőhegy darab drót madzagot, azt a feje fölé tartja, igy aztán nem veri agyon a villám, ha jön. A kis Kanász Gyurit csak Krampukki érdekelte, a bűvészek királya, aki embert eszik elevenen. Azon törte a fejét, hogy hogyan eszi meg az embert. Ruhástól-e, vagy előbb levetkőzteti? Oszt mi lesz azzal az emberrel akit megesz? Ö biz meg nem etetné magát, ha addig élne is! Nem bolondult meg, hogy, ilyen bolondot cselekedjen! Végre, mikor a nap a Kálvária-hegy túlsó oldalán lebukott, a lámpák kigyultak a cirkusz előtt, megszólaltak a réztrombiták s a falu összeverődött népe lassú méltósággal bese- reglett a látványosságraAz emberek, meg az asszonyok a padokon ültek, a gyerekek az álló helyeken, a „karzaton" ágaskodtak. Fazekas Józsi az oszlop mellett foglalt állást, hogy mindjárt bújhasson is, ha netalán drótmadzagos villámhárítót nem adnak, oszt a villám megjön. Kanász Gyuri a sarokfordulónál állt, hogy Krampukkit jobban láthassa. Aztán az előadás megkezdődött. A műsor legelső pontja volt az égiháboru égzengéssel és villámlássalA lámpákat eloltották, aztán pléhdarabo- kat zörgettek, fütyültek s a villámlást is meg- cselekedték egy égő szalmacsutak csóválga- tásávalAztán a majom táncoltA majom után következett Krampukki, a szörnyűséges ember. Hosszú, vézna ember volt- Vörös szakálla a melléig ért. Bozontos haja a vállát verte, a szeme csillogott. Nagyon félelmetes volt.
