Prágai Magyar Hirlap, 1922. szeptember (1. évfolyam, 76-98. szám)

1922-09-12 / 84. szám

Kedd, szeptember 12­generációk fáradsága, évtizedek épitőmun- káia emelt, az összeomlástól megóvni, tízez­reket tápláló kereseti forrásoknak kiszára­dását megakadályozni: ez a feladat. Ha sem­mi egyebet nem tárna elénk, minden bizony­nyal a lelkiismeretekbe markoló tanúságot tesz arról, hogy mit veszítene Keletszloven- szkó gazdasági élete, ha iparának sorsa nem lehetne más, mint a pusztulás. Lehetetlen, hogy ez a mementó figyelmen kívül marad­hasson. — A másik mozzanat, ami a kiállításnak jelentőségét fokozza az, hogy létesítése kö­rül minden háttérbe szorult, ami az ország­rész dolgozó népét egymástól elválaszthatja. Az alkotás vágyában egyesülve fáradozott minden tényező anélkül, hogy nemzetiségi, nyelvi, vagy szociális ellentéteknek csak az árnyéka is vetődött volna közéjük. Elisme­rés illeti ezért a kiállítási bizottság elnökét éppen úgy, mint annak minden tagját. — Mi várható a kiállítás eredményéül? — A jövőbelátás, a gazdasági fejlődés menetére való helyes következtetés talán soha sem volt nehezebb, mint éppen most. Nem láthatjuk előre azt sem, lesz-e a kiállí­tásnak, a szervezők fáradságának és annak a sok és nagy áldozatnak, amit a kiállítók hoztak, gyakorlati és a költségekkel arány­ban álló eredménye. Annyi azonban bizo­nyos, hogy ez a kiállítás emlékezetes lesz iparunk történetében. Reméljük, hogy a meg­lévő energiák felrázását, a kormány és a többi illetékes tényezők támogató jóindula­tának megmutatkozásait és ezek eredménye­ként a nyomasztó helyzetnek annyira várt könnyebbülését fogjuk tőle számíthatni. Ha pedig iparunknak ebben minden várakozás ellenére csalódnia kellene, akkor legalább úgy hivatkozhatik majd e kiállításra, mint a mutban elért fejlődésének méltó zárókövére. (Dr. F. A.) Az V. prágai mintavásár. Reinhard Róbert dr., a vásárvezető­ség egyik sajtóreferense összefoglaló jelen­tést irt az V. prágai mintavásár eredményé­ről. Ebből az összefoglalásból a következő­ket közöljük: A most lezárult ötödik őszi vásár a sú­lyos gazdasági válság jegyében állott, me­lyet a cseh koronának 6 centimesről közel 20 centimesrie való értékemelkedése idézett elő. Ennek a tőzsdei értékelésnek a cseh ko­rona belföldi vásárlóereje korántsem felel meg, de fokozta a korona túlértékelését a köztársaságnak talán túlságos rózsás színben festett kereskedelmi mérlege is. Vagy talán az a körülmény, hogy a leromlott márka he­lyett a cseh korona lett a nemzetközi speku­láció tárgya, mert Cseh-Szlovákország az egyetlen állam Középeurópában, mely véde­kezni tudott a fedezetlen bankjegyek kibo­csátása ellen. Ezek a valutáris viszonyom okozták, hogy a mostani vásár üzleti for­galma — a prágai mintavásár vezetőségé­nek rengeteg viládpropagandája ellenére —- „relatív szerény44 eredményekkel zárult. (A jelentés szerint mégis nagyobb volt az eredmény, mint a reichenbergi vagy pozso­nyi vásáron, ezt azonban kételkedéssel fo­gadjuk. A szerk.) Az összefoglaló jelentés a hivatalos kimutatásokban szokásos módon felsorolja azokat a cikkeket és országokat, amelyek a vásár utján forgalmi kapcsolatba jutottak. Állítólag milliós forgalmat is bo­nyolítottak le egyik-másik cikkben. A hiva­talos jelentések ismételten megemlítik, hogy magyar vevők ezt vagy amazt vásároltak, de kifogásolják a következőt: Némely kiállító azzal ijesztette el a magyar vevőket a vá­sárlástól, hogy megkérdezték, hová fogják tovább exportálni a Magyarországon eset­leg el nem helyezhető árut? Természetes, hogy a vevőket az ilyen üzleti titkaikat ve­szélyeztető kérdések nagyon elkedvetlení­tik. Külön kiemeli a jelentés az Ukrajnából hozott nyersterményeket, valamint a ruszin- szkói háziipari cikkek kiállítását, amelyek iránt nagy érdeklődés mutatkozott. A vasárnap délelőtt megtartott harma­dik divatkiállitás sikeréről is beszámol a je- jentés. Ez a kiállítás különösen a textil- és bőr-, valamint a szőrmeipar üzleti forgalmát mozdította elő, nem is szólva ezeknek a szakmáknak erkölcsi sikeréről, melyet a di­vatkiállitás keretében elértek. Az idei őszi vásáron a kiállítók száma 2186 volt és igy oszlottak meg országon­ként: Csehország 1806, Morvaország 152, Szlovenszkó 22 és külföld 206. A jelentés el­dicsekszik vele, hogy a külföldi kiállítók szá­ma megduplázódott! De hogy Szlovenszkó és Ruszinszkó alig volt képviselve a vásá­ron és hogy a vevők között is olyan ritka vendég volt a szlovenszkói kereskedő, erről hallgat a jelentés. Említést tesz Reinhard dr. arról is, hogy több kiállítót nem lehetett elhelyezni térsziike miatt. A favázas pa- villonok nem alkalmasak a kiállítás céljai- ra(?), költséges vaspalotákat pedig a kiállí­tás talajviszonyai miatt nem lehet építeni. Az 1923 március 12—20-ig tartandó VI. ta­vaszi kiállításra eddig már 1600 résztvevő jelentkezett. Ha a ’bel- és külföldi valuták stabilizálódnának, a prágai mintavásárok tartós sikere mindenképpen biztosítva lenne. Kívánatosnak tartja a jelentés végül azt is, hogy a nemzeti ellentéteket kulturális és gaz­dasági kapcsolatok létesítésével kiküszöböl­jék, hogy helyt adjanak egy céltudatos gaz­daságpolitikának, mint amilyen M a s,a r y k T. Q. dr. „birodalmi44 elnök szeme előtt le­beg. A vásár nem egy tekintetben éppen az ellenkező politikáról tanúskodott és nem igen alkalmazkodott a köztársaság elnökének li­beralizmusához. — Megnyitották a bécsi mintavásárt. Bécsi tudósítónk telefonjelentése. A harmadik nem­zetközi bécsi mintavásárt ma délelőtt nyitot­ták meg ünnepélyesen Hainisch dr- szövet­ségi elnök jelenlétében. A mintavásárt mind­járt az első napon nagyon élénken látogatták. A bőriparnál már számos és jelentékeny üz­letkötés történt- A mintavásáron 4000 cég ál­lított ki. A kiállító cégek hét százaléka kül­földi. — Megszűnt egy fafeldolgozó-gyár. Ungvárról jelentik: A szarvasházai (zsdenyovai) fűrészte­lep a napokban üzemét végleg beszüntette. A/- üzem megszűnésének oka az, hogy a fűrésztelep tulajdonosának, a miskolci Reismann-cégnek a Schönborn-uradalommal kötött erdőkitermelési bérlete lejárt. Az üzem megszűnése nyolcvan munkás kezéből vette ki a kenyeret. — Magyarországi kereskedők cseh korona- .tartozásai. Budapesti tudósítónk jelenti: A kama­rák, mint a P. M. H. is megírta már, a kereske­delemügyi minisztérium fölszólitására már hetek­kel ezelőtt megkezdték a magyarországi kereske­dők cseh korona adósságainak összeírását, azon­ban ez az eljárás nem ezetett a kívánt ered­ményre. A kereskedők ugyanis nem vallották be tartozásaik teljes összegét s annak ellenére, hogy a kamara tudomása szerint a magyar kereske­dők közel 600 millió cseh koronával tartoznak, az eddig megkérdezett 16 vezető szakma mindössze alig 15 milliócseh korona adósságot vallott be. A be nem vallásnak állítólag az az oka, hogy a ke­reskedők nem bíznak a megindítandó akcióban. A tárgyalásoknak a moratórium és árengedmény volna a célja, azonban a magyar cégek miég az ötvenszázalékos engedményt sem tekintik kielé­gítőnek. A legtöbb cég pörre engedi vinni a tar­tozások ügyét, mert igazolni fogják, hogy ami­kor az árumegrendeléssel egyidöben nem fedez­ték le a cseh koronát, nem vétettek a kereske­delmi tisztesség ellen. Már számos ilyen por van folyamatban. — A budapesti zsákpiac. Budapesti tudósitónk jelenti: A zsákpiac az elmúlt héten igen élénk volt. Különösen nagy volt a kereslet uj tarpaulin- és gabonazsákokban, amelyek sokkal olcsóbbak a kereskedőnél, mint gyárakban. Az árak tar­tottak. A gyárban az uj zsákok ára zsák-kilón­ként 800, mig a kereskedelemben 650—700 ko­rona. A használt 85 kg.-os liszteszsák darabja 290—300, a használt korpás 180—190, a használt rizses 300, mig az uj papirzaboszsák 140 koro­nába kerül. A kereskedők attól félnek, hogy a tu­lajdonképpeni szezon megindultával különösen lisztes- és korpászsákokban áruhiány fog beál- lani. A zsákkölcsönzés forgalma erősebb a vá­sárlásnál. _ A prágai tőzsde. A tőzsde ma bizakodó ha ngulatban nyílt meg, később azonban, te­kintettel a korona árfolyamának emelkedé­sére, visszahatás állott be és az árfolyamok esni kezdtek. Úgy a bel-, mint a külföldi bankértékek lanyhák voltak. Az árfolyam- veszteség 1—15 korona között mozgott. Az ipari értékek piacán kezdetben elég kinálat volt s az első megbízások elintézése után még szaporodott az áruk száma. Ezért- a leg­több érték elveszhette eredeti nyereségét. Különösen lanyha volt az Osztrák Kohó (30), az Alpine, a Cseh Kereskedelmi és Königs- hofi. A cukorértékek részint javultak, ré­szint hanyatlottak. A devizapiac forgalma a nyugati devizák némi lanyhulása mellett rendes volt. A szabadforgalomban a márka 0.42 és fél pontot veszített. — A budapest tőzsde. Budapestről jelen­tik: A tőzsde mai forgalmán már meglát­szott a holnapi ellátási nap hatása. Tekin­tettel az eladási megbízásokra, az üzlet az egész vonalon lanyha volt. Gyengébb értékek a túlkínálat folytán nem tudták megtar­tani árfolyamukat. Zárlat felé a vételmegbi- zások némileg megszilárdították a vezető értékek árfolyamát, a kulisz azonban lanyha maradt. A Bécsből érkező szilárd irányzat hirek az itteni piacra is hatással voltak. Az Államvasutak és néhány kuliszérték zárlat felé javult. — A terménytőzsde. Pozsony­ból jelentik rV A gabonancmüek irányzata ja­vult. Árpában, élénk kereslet volt, az árak javultak. Uj tengerit kínáltak. Hivatalos ár­folyamok: 77—80 kgr.-os búza 145—155, 71—74 kgr.-os rozs 110—115, merkantilárpa 110—115, príma árpa 125—135, szlovenszkói zab 105—115 mind ab állomás. A bab üzlet- telen volt. Mák 600—650, búza nullásliszt 310 —320, búza főzőliszt 260—270, búza kenyér- liszt 190—220, nullás rozsliszt 220—240, egyes rozsliszt 180—190, egyszerőrölt rozs­liszt 160—180, korpa 60—65, takarmányliszt 70—75, széna 120—140, príma, félig édes széna 140—160, préselt széna 130—140, kö- tegszalma 90—95, alomszalma 65—75, pré­selt 75—85, takarmányszalma 70—80, pré­selt 80—90, burgonya 40—50 Kcs. — Az olmützi terménytőzsde. A szombati olmützi terménytőzsde forgalma a mezőgaz­dák mezei munkája miatt nagyon lanyha volt- A búza és a rozs ára a múlt hetihez viszo­nyítva egy keveset megszilárdult. Az árpa ára változatlan. A takarmány és a hüvelye­sek forgalma lanyha volt. A mák ára nem változott. A sertészsír ára a valuta napi állá­sához igazodik- Szénában és szalmában ke­vés volt a kereslet. Hivatalos árfolyamok: morva búza 150—155, nyugatszlovenszkói búza 145—155, morva rozs 110—120, szlo­venszkói rozs 100—115, árpa 100—110, uj zab 115—125, la Plata tengeri 125—130, vik- tóriaborsó 400—425, lencse 600—700, bab 100—120, árpa takarmányszalma 80—90, csé­pelt rozsszalma 90—100, mák 650—700, len­mag 300—350, holland kömény 1350—1400. belföldi hagyma 110—125, szlovenszkói fog­hagyma 225—390, buza és rozskorpa 50—60. takarmányliszt 70—80, köIeXása 260—280, amerikai zsir 1025—1075, tarpaulin zsák 10—11 és jutta lisztes zsák 7—8 Ke. — Az olmützi fafözsde. Okmitziből jelentik: A faipar üzleti válsága változatlanul tovább tart. A múlt héten újabban ismét több fűrészüzemei szüntettek be. Kínáltak: 600 m3 Madrieurs á 470, 200 ms Bastings á 470, 100 m3 Chevrons á 430, 400 m3 26 mm. épitőáru á 350 franko vagon Oder- berg. Bányapillér 3005 12—19 cm. 2—5 m. hosz- szu á 85, 3 vagon tölgy palló 20—25 cm. 40—120 mm. erős, 240—250 hosszú 350, 4000 drb. III. tí­pusú tölgytalpfa á 45, 5000 drb. III. tipusu fenyő- tilpfa á 23, ab Vlarapassa állomás, 5—10 vagon egészséges puha épületáru 20, 26X50 mm. erős, 18 cm. szélességtől felfelé 4—6 m. hosszú 320, franko vagon Vsetin 2000 m3 lucfenyő hosszfa 1921/22. termelés 20 cm.-töl és 9 m. hossztól fel­felé 190 Ke franko O dér bér? 4200 m3 luc és erdeifenyő rönkfa 15 cm-től felfelé á 140, 300 m3 vörösfenyő 15 crm-től felfeie 170, 200 nT töigy 15 cm.-től felfelé Ke 210 franko vagon Leipnik. Érdeklődők forduljanak az olmützi fatőzsdéhez. — A szombati budapesti terménytőzsde. Buda­pesti tudósítónk jelenti: A kereslet folytán az irányzat búza, rozs és tengeriben szilárdult. Mér­sékelt forgalomban a buza 150, a rozs 50, a ten­geri 200, a korpa 50—100 koronával drágult. A zab és az árpa alig változott. Az üzlet végén az irányzat még szilárdabb. Hivatalos jegyzések: Tiszavidéki 76 kg 7700—7750, 78—7850, pestvi­déki és fejérmegyei 76 kg 7650—77, 78 kg 7750— 7800, rozs 5650—5750, árpa változatlan, zab 62— 64, tengeri 82—84, repce 145, korpa 4650—4750. Bejelentett tételek: Buza 40 mm ó Heves 76 kg és 1 v. üszkös 73, 2 v. Nagykanizsa 74, 1 v. Fer- tőszentimiklós és 2 v. Celldömölk 76, 1 v. Bajonfa 77, 8 v. Somogy és 2 v. Kaposvár 7750, 77 kg 2 v. Mezőnyék 77, 78 kg 2 v. helybeli paritáson 7850 és 1 v. 7850, rozs 150 mm Nyíregyháza, 50 mm ó Heves, 1 v. Győrvidék, 1 v. Mátészalka, 2 v. Kisvárda 56, 50 mm 73 kg helybeli paritáson 57, 1 v. Halas, 72 kg 57, 1 v. Csenger 55, 1 v. Taksony 5850, 3 v. Nyirbakta 56, zab 3 v. Duna- földvár 62, 1 v. Vásárosnamény 6050, 1 v. kö­zeli állomás 64, 1 v. Dunapentele 64, 1 v. Baja 6075, 1 v. Tiszapolgár 62, 1 v. Bicske 6050 és 2 v. bécsi közraktár paritáson 105 és 110, tengeri 150 mm Orosháza 85, árpa 150 mm Nagylak 68. Nul­lásliszt 1 v. helyben 116, 2-es 112, 6-os 106, korpa 150 mm helyben szeptemberre 47. — A bécsi tőzsde. Bécsből jelentik: A há­romnapos szünet után a mai forgalom szi­lárd irányzattal nyílt meg. Az érdeklődés középpontjában az Államvasut, az Alpine és Délivasut (juli) részvények állottak, melyek­ben emelkedő árfolyamok mellett nagy for­galom volt. A bankértékek is szilárdabbak voltak. A záró irányzat szirárd volt. Kiadja: Flachbarth Ernő dr. Nyomatott a Deutsche Zeitungs-Aktien-Gesell­schaft nyomdájában, Prágában. A nyomásért felelős: O. Holik. A köiayv-és paptrsza&mában valamint a hírlapterjesztés minden ágában több évi gyakorlattal bíró fiatalember, gim­náziumi érettségivel, eladói itaMsógheii állási keres. Az összes adminisztratív munkákban teljes jártassággal bir. Nyelvismeretei: német, ma- gyar^ és kevés szlovák. Leveleket „Megbíz­ható44 jeligével a kiadóhivatal továbbit 60i % TözsdeárfomamoK hétfőn, szeptember 11-én: Prága: Értéktőzsde. Agrárai banka (Ag- Alpine .................... 236.— rá r Bank).... —.— Kolini kávé .... 550.— Bokemia............. **12.— Kolini petróleum. —.— Cs eh Union Bank 415.— Kolini szesz . . . 725.— B Industrial (Cseh _ Tejipar rt .... 448.— Iparbank .... 410.— Első pilseni sör­Prager Kredit. gyár................ —.— (Prág ai Hitelb.) 700.— Danék és társa . . 268.— Szlovák Bank . . —.— Laurin és Klement 205.— Zivnostenska . . . 413.50 Ringhoffer .... 560.— Anglobank (Angol- Prágai vasipar . . 560.— Osztrák Bank . . 44.— Skoda..................... 329.“ Bée si Unionbank . —-— Papír..................... 210.— Wiener Bankv. . . 16.— Cseh nyugati szón 245.— Osztrák hitel ... 19— Osztraui szén. . . —.— Cseh Cukor .... 850.— Inwald..................... 625.— Kolini m űtrágya . 465.— Friedrich............... —.— Po ldi....................... 275.— De vizák: ixm. ix/7. 100 hollandi forint . 1143.00 1153.00 Eö. 100 német márka . . 1.375 2.30 „ 100 svájci frank . . . 553.50 558.00 „ 100 norvég korona . 486.25 493.75 „ L00 dán korona . . . 630 50 630.50 „ 100 svéd korona . . . 778.50 786.00 „ 100 olasz lira .... 127.00 126.25 „ 100 francia frarik . . 224.75 233.25 „ 1. font sterling íí . . 131.00 131.25 „ 1 dollár.................... 28.67.3 29.675 „ 100 belga frank . . . 213,00 220.00 „ 100 spanyol peseta . 451.50 454.00 „ 100 jugoszláv dinár. 36.75 33.25 „ 100 jugoszláv korona —.— —.— „ 100 román lei .... —.— —.— „ 100 bolgár leva . . . 18.30 17,80 „ 1 török font............. 17.85 17J?5 „ 10 0 osztrák korona . 0.0362 Ü.0375 „ 100 lengyel márka . 0.45 0.39 „ 100 magyar korona . 1.25 1.25 w 1 dollár (kábel) . . . 29.20 29.80 „ Budapest. Értéktőzsde. Magyar Hitel .... 5700 Levante ...... . 56500 Osztrák Hitel .... 1225 Tröszt....................... 13225 Ang .-Magyar .... 945 Csáky....................... 4000 Le számítoló................... — Magvar Fegyvergyár4! 500 Ma gy.-Olasz............. 390 Ganz-Danubius . ". 730000 Je lzálog.................... 280 Gapz-villamos. . . 101000 Hazai bank............. 840 Láng........................... 13900 Egyes , tkpt................ 3300 Lipták...........................1620 Fö ldhitelbank. . . . 5200 Schlick.................... 6550 Me rkúr.................... 440 Baróti....................... 2580 Keresk. bank . ... — Izzó .............................40000 Mag y. ált. tkp. . . . 2200 Gutmann................. 10900 Első h azai ...... 39000 Klotild.........................11900 Sa lgó....................... 43000 Magyar Cukor . . 170000 Ri ma....................... 13450 őstermelő....................3150 Kö zúti....................... 5900 Gumrui.........................10900 Dé livasut................ 6050 Naschitzi................. 58000 Ál lamvasut..............42200 Neusehloss.............. 910 Bo rs.-Mískolci. . . . 14300 Orsz. fa................• 2400 Co ncordia................ 14500 Győri olaj................. 8800 Bu dapesti malom . . 19500 Szlavónia.....................3650 Gizella malom. . . . 8500 Egyes, fa................. 680 Vi któria.................... 38500 Lignum-tröst .... 6800 Hu ngáriamalom . . 17700 Zabolai..................... 5350 Beocsini.................... 39000 Papir........................ 5500 Északi szén............. 25500 Bóni........................... — Esz tergom-Szászvári 25500 Malomsoky..................1800 Fels őm, szén..............37000 Rézbányái.................. 3700 Dr asche.................... 25500 Égisz ........................1900 Magnezit................ 63000 Óceán...........................5000 .' •lágy. ált. Kőszén 134000 Pálfalvai...................... 3000 • Cr ikányi . . • . . .48000 Kóburg . • • .... 9300 Adria....................... 40000 Magyar szalámi . . — At lantika................ 5000 Spód'ium..................... 4250 A devizaközpont jelentése lapzártáig nem érkezett meg. Bécs. Értéktőzsde. Magy. koronajárad.. .24000 FerdinandsNordb. 10000002 Ma-v. aranyjáradék 98C00 Staatsbahn . . . 139;OGO A gl 'bank............. 138000 Südbabn..................221100 Üa . üverein Wr. . . .31000 Südbahn prioritát . 476000 Bodenkredit................. 55000 Alpine.................... 600000 Kr editanstait............. 44700 Krupp.................... 545000 Un g. Kredit .... 175C00 Poldi....................... 699000 Lá nderbank............. 114000 PragerEisen. . . 1402000 Lo mbard....................... 5900 Rima....................... 475000 Me rkúr . ................. 16000 i'oburg ....... 315000 Osztr.-M agyar Bank 165000 Salgó.................... 1490000 Fnion Ba nk Wr . . . 22000 Urikány................. — Cseh Un.on............. 1160000 Skoda.................... 869000 Zsiv nostenská Banka1010000 Ringhoffer .... — Dunagőzhajózás . . 1790000 Magyar cukor ... — Kassa-Oderbergi . . 43C000 Inwald................ 1520000 Devizák. Prága ................ 2507.00 Kopenbága . . . 16035.00 Amster dam . . 29100.00 London..... 333600.00 Zá gráb................ 226.75 Madrid..... 11485.00 Be lgrád ............. 907.00 Milánó................. 3236.00 Be rlin ...... 50.10 New York . . . 74875.00 Brüssel ............. 5454.00 Páns..................... 5744.00 Bu dapest .... 32.45 Stockholm . . . 19780.00 Bukarest............. —.— Zürich.......14135.00 Kr istiánia . . . 12485.00 Varsó ..... . 10.45 Berlin. Devizák. Prága.................... 5293.35 Mjlánó.................. 6641.65 Amsterdam . . . 59S25.00 London................6866 40 Buenos z Airesz . . 556.80 New York . . . .1538.07 Brüsszel .... 11 186.00 Paris......... 11785.25 Kr istiania . . . 25767.75 Zürich...... 29163.50 Ko penhága . . 32958,75 Madrid...... 23670.35 Stock holm . . . 40948.75 Bécs ..................... 1,95; He lsingfors . . . 3455 65 Budapest............... 60.92 A zürichi devizaárfolyamod Zárlat. IX/11. IX/9. 100 csehszl. korona . 17.60 17.50 svájci frank 100 magyar korona. 0.235 0.22 „ „ 100 német márka . . 0.335 0.385 100 hollandi forint . 205.15 705 00 l dollár................ • 5.275 5.27 1 font sterling . . . 23.50 23,51 100 francia frank . . 40.50 40.85 100 olasz Ura .... 22.70 22.85 100 belga frank . . . 36.60 38.65 „ „ 100 dán korona . . . 112.60 113 50 „ „ 100 svéd korona . - 140.00 139.50 „ „ 100 norvég korona . 88.00 88.00 „ „ 100 spanyol peseta . 81 60 81.60 „ „ 100 Buen. Air. peso 191.50 191.00 „ „ 100 jugoszláv korona 1.65 i 90 ,, „ 1Ö0 bolgár leva... 315 3 o0 „ „ !01 osztr. kor. (pénz) 0.0075 0.0075 „ „ 100 osztr. leb. hankj. 0.0088 0.0088 „ „ 100 lengyel márka . 0.075 Ü.0775 „ „ 100 román lei... . —.— —.— ___________

Next

/
Oldalképek
Tartalom