Prágai Magyar Hirlap, 1922. szeptember (1. évfolyam, 76-98. szám)

1922-09-12 / 84. szám

kedd, szeptember 12. Kultusz és kultúra. Irta: Meinor. Szlovenszkó, szeptember elején. Kultusz és kultúra: ez a kettő a népek megelégedésének fokmérője, békés haladásá­nak útjelzője. Kultusza és kultúrája csak a szabad népeknek van. A kultusz lelkiismereti szabadságot föl­tételez, a kultúra a gondolat szabadságát kí­vánja. A kultusz az emberi lélek relációja az örökkévalósággal, a mindenhatósággal, az Istennel. Nemcsak vallási szertartásokat je­lent, nemcsak a felekezetiségben domboro­dik ki, hanem kifejezi egy-egy népnek egész lelkiségét és az abban élő transcen- dentális gondolatot, kifejezi a szent tradíció­kat, melyeknek épsége fölött a teremtés leg­főbb Ura őrködik; kifejezi a hitet, a nemzeti öntudatot és becsületet, kifejezi az örökélet utáni vágyat, mely a népekbe, éppen úgy be van oltva, mint minden egyes emberbe a hal­hatatlanság reménye; kifejezi végül a lelki- ismereti felelősséget, amellyel az örök Igaz­ságnak tartozunk. Ezért oly nagy kincs a religio, amelyet az állam érdekében sem le­het eléggé megbecsülni. Ha minden nép en­nek a lelki kultusznak a birtokában volna, ha minden ember igazán vallásos volna, lehe- telen volna a háború, az országok nem tör­nének egymásra, a fajok nem akarnák egy­mást kiirtani. Viszont a lelkiség kultusza a legfőbb biztosítéka a népek belső jóviszo­nyának a nemzetiségekre tagozott álla­mokban is. A kultusszal karöltve jár a kultúra, a melynek az a célja, hogy megmutassa az élet szebbik, jobbik és igazabb oldalát; hogy föl­emelje az embert a mindennapiság fölé, hogy képessé tegye a természet titkainak kifürké- szésére a tudományban s e fönséges titok­nak kifejezésére a művészetben; hogy meg­javítsa és tökéletesítse. A kultúra világhata­lom, amely arra is hivatva van, hogy kibé­kítse a nemzeteket és népeket, ha ellensé­gekké lettek s megteremtse az igazi huma­nizmust. Ki tagadhatná, hogy a háború nagy ká­rokat okozott a kultusznak és még nagyob­bat a kultúrának? És e nagy károknak a re- parációja keservesen nehéz. A népek nem tudnak kibékülni, lelkűket a gyülölség ingerli tovább egymás ellen. A győzők haragja és a legyőzőitek elkeseredése állanak egymással szemben. A kíméletlenség orgiákat ül és nem akar dolgozni a kultusz és kultúra eszközei­vel, pedig mily isteni gondolat ez elesettet fölemelni, sebeit bekötözni és gyógyítani, mint ahogy azt az irgalmas szamaritánus tette. Érzik ezt mindenütt, de leginkább érezzük mi, egy soknyelvű és nemzetiségekre tago­zott uj állam polgárai akik kiengesztelődés után sóvárgunk s törvényszabta jogot köve­telünk az úgynevezett nemzeti kisebbség­nek. Békét akarunk a kultusz és a kultúra nevébenl Ha a nagy politikai átalakulás a lelkiség kultuszában ment volna végbe, hol lehet­nénk már most? Ha mindazok, akik a hatalom birtokába jutottak, a pdnikában is a huma­nizmus eszközeivel dolgoztak volna, mennyi szenvedéstől kímélhették volna meg ártatlan embertársaikat, mennyi fölösleges izgalomtól és lelkifurdalástól önmagukat! Ha megcsen­dült volna a békítő szózat: Testvérek! Európa hatalmasainak a tengerentúli világ­rész által is helybenhagyott Ítélete nekünk adta a ti ezeréves hazátokat. Ne sírjatok, nem lesztek azért hazátlanokká! Mi, a politi­kai hatalom uj birtokosai, kezeinkbe vesszük az államügyeket: a hiadügyet, pénzügyet és külügyet, mert ezek teszik az államélet alapját. Mi határozzuk meg az uj és demo­kratikus államformát, amelynek keretei kö­zött veletek mindenben egyenjogú polgárok kívánunk lenni- Csinálunk veletek együtt olcsó és jó közigazgatást, alkotunk közösen bölcs törvényeket, melyek egyformán megvédenék minket és titeket- Eddig is egy monarkiában éltünk, eddig is voltak közös érdekeink, kö­zös céljaink, most egy köztársaságban még szorosabban állunk egymás mellé, még job­ban meg fogjuk egymást érteni, még inkább megbecsülni, hogy az egész világ becsüléséí megérdemeljük. A mi nyelvünk lesz az uj ál­lam nyelve, tiszteljétek azt és igyekezzetek elsajátítani, mi viszont tiszteletben kívánjuk tartani a tiéteket s annak szabad használatát a hivatalos és magánéletben biztosítjuk. Sza­badnak hagyjuk kultusztokat és kultúrátokat s megóvunk mindent, amit ezer éven át a tudománnyal és művészettel alkottatok. Meghagyjuk iskoláitokat bántatlanul s kiegé­szítjük újakkal az állam érdekében. Senkit nemzetiségéért és nyelvéért üldözőbe nem veszünk. Miattunk senki se vegyen kezébe vándorbotot, senki se legyen vagonlakóvá- Mi nem fosztunk meg senkit, aki becsületes ember, sem a kenyerétől, sem a vagyonától s az államélet terlieiben osztozni kívánunk veletek- Teremtünk virágzó gazdasági éle­tet, föllenditjük az ipart és kereskedelmet, szabaddá tesszük a gondolatot. Művelni fog­juk ezt a szent földet összetett erőkkel, amely nektek is, nekünk is egyaránt édesanyánk! Mi volna most? Mintha ilyesvalamit sugalmazna a törvény­beiktatott békeszerződés is. Hallottáiok intő szózatát? Ha igen, hát kövessétek. Ha ez a politikai mentalitás vezette volna a politikai hatalom letéteményeseit, mi volna most? Egyetértés volna és istenes béke. Fö­lösleges volna az erőszek és a karhatalom, üresek maradnának a katonai börtönök és az illavai fegyház, nem hoznának politikai okokból halálos Ítéleteket, preventív letartóz­tatással sem sújtanának ártatlanokat, nem volna sem előzetes, sem utólagos sajtócen- zura és szabad volna az élő szó. Virágoznék a kultusz és a kultúra és Szlovenszkó volna Európa legboldogabb országa. Sajnos, egészen másképpen van. Akik meg­hozták a halálos ítéletet a magyar kultusz és kultúra ellen, nem akarják azt feloldani. Még most sem. S ahol a halálos ítélet nin­csen eltörölve, ott hóhérra is van szükség s erre a véres hivatalra is mindig akad pá­lyázó. Vannak még most is a magyar kul­tusznak és kultúrának véreskezü hóhérjai*,' fájdalom, majdnem kivétel nélkül azok közül, aki a magyar kultúra emlőin növekedtek föl. Ezek a nyelvhóhérok szítják a fajgyűlöletet s meg tudják hiúsítani a bölcsebb és higgad­tabb kormány-politikát. Ezektől szabadíts meg minket Uram! Ideális állampolgárokat akartok? Hát igen, a másfélmillió szlovenszkó! magyar mind az lesz, csak bánjatok velük a jog, törvény és igazság szerint. Tegyétek szabaddá a ki­sebbség kultuszát és kultúráját! A római impériumnak mit sem ártott a görög szabad kultusz és kultúra, sőt hasz­nára vált, A mi republikánknak is csak di­csőségére fog válni. Perikies századát a sza­bad kultusz és kultúra tette naggyá; a re- naissance-t is az tette halhatatlanná. Ezt a szabadságot várjuk mi is Masaryk elnök századában és az uj állam megelégedett és boldog lesz! RomMa usatprjal az alMmanyöl (Két cikk.) Az alkotmány-törvény reformja. — Kizárták a magyarságot az előkészítésből. — Modern, demokratikus, közszabadsági államot akar a maevarság. Kolozsvár, szeptember 11. Jelentette a Prágai Magyar Hirlap® romá­niai szerkesztősége, hogy a lecsatolt részek kétmilliós magyarságának legnagyobb poli­tikai pártja, a Magyar Nemzeti Párt állást foglalt a készülő alkotmány-reform tekinteté­ben. A Balogh Artúr egyetemi tanár szakava­tott tollából kikerült igazi európai színvo­nalon álló, klasszikusan tömör alkotmány­törvény keret-tervezet a maga rövid, mag­vas indokolásával nemcsak az erdélyi ma­gyarság gondolkodására, a romániai közál­lapotokra nézve érdekes, de méltán tarthat számot úgy a többi utódállam magyar ki­sebbsége, mint általában a politikai esemé­nyek evolúcióját, figyelemmel kísérők ér­deklődésére is. Tudvalévőén a romániai közvélemény kö­veteli az ország alkotmányának a változott viszonyokhoz képest szükségessé vált re­formját. Melyek ezek a „változott viszonyok?" A te­rület nagyságának növekedése? A lélekszám emelkedése? Aligha. Ezekért nem szükséges még az állam alaptörvényét megváltoztatni. Hanem igenis: nagy változás állott be a ro­mán állam konstrukciójában a népesség egy­sége tekintetében. Amig ugyanis korábban Románia majdnem ideálisan tiszta nemzet­állam volt, ma a lakosság jelentékeny há­nyada más nemzetiségű. Magyar, német, orosz, zsidó, bulgár, — ime ezek a nagyobb nemzeti kisebbégi csoportok, melyeknek az alkotmány bástyái mögé való bevételét netn- zietközi egyezmény követeli. Ez teszi első­sorban szükségessé a román állam alkot­mányának reformját. Ennek dacára a kormánytól kiküldött al­kotmány-tervezet készítő bizottságba egyet­len magyar szakember vagy politikus nem vétetett be. Nemcsak, hanem hir szerint a bizottság olyan reakcionárius javaslatban állapodott meg, mely a nemzeti kisebbségi jogoknak az uj alkotmány-törvénybe való felvételéi teljesen elejtette. Mit kiván a magyarság? Az alkotmány-tervezet megvitatása elől ekként elzárt magyarság számára nem ma­radt más ut, mint a nyilvánosság előtt állítani föl követelményeit a törvényjavaslatra nézve. A követelmények két nagy csoportra oszlanak. Az egyik az általános emberi és politikai szabadságjogokat öleli fel, a másik a nemzeti kisebbségek helyzetének biztosí­tására vonatkozik. Modern, közszabadsági államrendszert. Ehhez képest kívánja a magyarság, hogy a modern közszabadsági államrendszer ke­retében biztosíttassanak a párisi egyezmény szellemében és a gyulafehérvári határozatok értelmében az összes állampolgári alapjo­gok. Ezek közül felsorolják az egyéni sza­badság, a tanulás és tanitás szabadsága, a a tulajdon sérthetetlensége, a vallásszabad­ság, a2 egyesülési és kérvényezési szabad­ság, a sérelememelési és panaszjog, a levél­titok sérthetetlensége, valamint a közhivatal­nokoknak jogellenes hivatalos ténykedései­kért az egyesek által magánjogi és büntető jogi felelősségrevonás jogát. A kivételes állapotok. A részletekben a magyarság követelmé­nyei különösen a következő jogbiztositásokat követeli: Elsősorban ki kell mondani a politikai pe­rek törlését a trianoni béke-okmány 76. §-a értelmében. Megszüntetendő a politikai titkos rendőrség. A katonai szolgálatban állók ka­tonai bűncselekményén kívül minden más bűncselekmény független polgári bíróság ha­táskörébe utalandó. Olyan kivételes állapotot, mely az alapjo­gok felfüggesztésével jár, illetve a polgári szabadságjogokat korlátozza, csak a parla­ment hozzájárulásával lehessen elrendelni. Egyetlen kivétel csak a háborús veszély köz­vetlen fenyegetése lehet. Ez esetben a kivé­teles állapotokat a király előzetes hozzájá­rulásával elrendelheti ugyan a kormány, de tartozzék akkor is utólag kikérni a parla­ment jóváhagyását. A magántulajdon szentsége. Követeli a magyarság annak kimondását, hogy az egyesek (jogi személyek is) jog szerű tulajdonuktól csak a köz érdekében le gyenek megfoszthatok, de csupán a törvény­ben előre megszabott esetekben és akkor is csak igazságos kártérítés nyújtása mellett. Az ilyen kisajátítás politikai célokat nem szolgálhat. Az egyenjogú vallások szabadsága. Kimondani kivánja a teljes vallásszabadsá­got és a törvényesen elismert vallások teljes egyenlőségét és viszonosságát. A görög orthodox egyház különleges állása megszün­tetendő. A magyar egyházak ősi alkotmánya biztosítandó és fejlesztendő. Az állami ünne­peken és törvényes munkaszüneteken kivül más ünnep-munkabeszüntetés ne legyen el­rendelhető. Minden felekezet szabadon ünne­pelhesse saját egyházi ünnepeit, viszont sen­ki se legyen kötelezhető más felekezet ün­nepnapjainak megülésére. A magyar egyházak iskolái. Igen fontos a magyarság következő kivár,- ■ sága. Kimondani kéri a nyilvános jellegű ma­gyar nyelvű oktatás szabadságát minden vonalon, az egyházak kezében, az állam fel­ügyeleti jogának fenntartása mellett. Kivánja a kisebbségi egyházak és intézmények aránylagos állami támogatását. Követeli azon eddigi közigazgatási intézkedések azonnali megszüntetését, melyek a magyar felekezeti oktatás teljes szabadságának útját állják. Az összes polgároknak teljesen egyenlő joga van kulturális, humanitárius, gazdasági és társadalmi intézményeket létesiteni és fenntartani. Ezek az állam hasonló intézmé­nyeivel egyenlő elbánásban részesitendők. Az erdélyi magyarság alkotmányjogi kö­veteléseinek többi részét lapunk holnapi szá­mában ismertetjük. barmm Szabad bemenet! BAR-TABARIN 99 CHAT NŐIK Prága í„ Ceieíraá ulice. Prága legelegánsabb mulatója. — Elsőrendű műsor. Trude Hansy Lilly Duval Mary Moréna Mimi Satanoff Bessy Brahms Chnrlev do Vry Ossy Draude Mici Carli Lőtte Weigand Luis Zámeőnik J. Mafík 588 Előadás ntán a közönség táncol. Megszakadlak a fetfga-Réinef íárggafósok. Prága, szepember 11. A belga—német tárgyalásokat kezdetük óta a jóvátételi kérdésben szokatlan optimiz­mus kisérte. Annál meglepőbb, hogy a bel­ga delegátusok s a német kormány tárgyalá­sai szombaton ha meg nem is szakdtak, de feltétlenül holtpontra jutottak. De la Croix és Bemelmann hétfőn elhagyták Berlint anélkül, hogy a Németország részéről kiállítandó kincstári váltók uolgában bármiféle ered­ményt érhettek volna el. Német részről ugyanis a kincstári váltók lejárati idejének mehosszabbitását kívánták, a bela delegátu­sok viszont azzal érveltek, hogy az erről való megbeszélések túllépik megbízatásukat s ezért visszaadják mandátumukat a brüsz- szeli kormánynak. Ez a lépés azonban semmi­esetre sem jelenti a tárgyalások végleges meghiúsulását, ámbár a csalódás, amelyet Németországban okozott, tagadhatatlanu' nagy. Wirth a jóvátételről. A Wolff-iigynökség jelentése szerint Wirth dr. birodalmi kancellár a felsöszlléziai se­gélybizottság fogadása alkalmával poli­tikai beszédet tartott, amelyben Németor­szág külpolitikai helyzetét s különösen a jó­vátételek problémáját fejtegette. A jóvátételi kérdés nagy jelentősége — . mondotta a kancellár — abban van, hogy Európa ujra- felépitésének gondolatát a bosszupolitikusok kezéből ki kell ragadni s oly területre juttat­ni, amelyen józan gazdasági és pénzügyi meggondolások uralkodnak. Ez a gondolat koronként még most is elhomályosodik. így például e belga kormány egyelőre lehetetlen­né tette a megegyezést a kincstári váltók meg­hosszabbításának kérdésében, minthogy me­reven ragaszkodik a jóvátételi bizottság dön­téséhez s kijelenti, hogy hat hónapnál hosz- szabb leszámítolási időt nem adhat. Mit ér nek azonban Németországnak hat havi lejá­ratú váltók, amelyek éppen jövő év február­jában lennének esedékesek, mikor Németor­szág legnehezebb hónapjait éli? A politikai szempontok ez alkalommal ismét a gazdasá­giak elé léptek. Németország és a német gazdaság azonban csupán a gazdaságilag le­hetséges terheket tudja elviselni. Mindaddig amig-ez a felismerés egész Európát át nem hatja, NénfíÁo$hágnak minden állami ener­giáját északtól délig az összes erők együtt­működésére kell felhasználnia, hogy mint egységes nemzet lehessen ura nehéz felada­tainak. Minden német gond előterében áll te­hát a német nemzet megtartásának prob­lémája. SztoTtti! íaManak eí® szinmagiiar fsk®!»au. A magyar kisgazda és kisiparos párt a kis- mányai iskoláért Komárom, szeptember 11. Még hónapokkal ezelőtt történt, hogy az érsekujvári tanfelügyelő meglátogatta a Nyitramegyében lévő kismányai iskolát és ta­nulóktól megkérdezte, hogy ki tud szlovákul? A kérdésre mintegy huszonöt-harminc gyer­mek jelentkezett, aki kettő-három kivételé­vel, az iskolában tanult valamit szlovákul. A tanfelügyelő erre különválasztotta a gyer­mekeket és elrendelte, hogy a szlovákul tu­dó gyermekeket ettől a naptól kezdve az egyik tanító csak szlovákul tanítsa. A szü­lők a legnagyobb felháborodással vették ezt tudomásul. Nyilatkozatot Írtak alá., amely szerint gyermekeiket magyar iskolában akar­ják taníttatni és felkérték Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselőt, hogy a község küldöttségét a minisztériumba vezesse. A kül­döttséget Folpreoht miniszteri tanácsos fo­gadta és megígérte, hogy az ügyet sürgősen megvizsgálja és orvosolni fogja. Köziben el­telt az iskolaév — és maradt minden a ré­giben. A beiratkozásokkal ismét feléledt az ügy és a szülők újból és határozottan köve­telik gyermekeik magyar iskoláztatását A beinjsoknál a szülők felkérése alapján az iskolagondnokság is Jelen volt, hogy az anyanyelvöség megállapitá’sánál a szülők bevallásairól tanúságot tegyenek. A szep­tember 3-án tartott tanítói és gondnoksági gyűlés jegyzőkönyve szerint 104 mindennapi tanköteles és 25 ismétlő iskolás iratkozott be. Az összes tanköteles-t a szülők jelenlétében Írták be és a szülők sajátkezűig aláirt nyi­latkozata szerint tizenegy szlovák anyanyel­vűnek és kilencvenhárora magyar anyanyel­vűnek jegyeztette be magát. Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő szeptember 7-én eljárt a felkérés alapján a pozsonyi minisztériumban s a jegyzőkönyvet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom