Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)

1922-08-12 / 60. szám

szombat, augusztus íz-én. „A helyzet nem sok reménnyel kecsegtet/* London, augusztus 11. (Havas.) A Reuter- ügynökség egy jelentése közli, hogy ma este külföldi körökben az a benyomás uralkodott, hogy a helyzet nem sok reménnyel kecseg­tet- Az angol kormány álláspontja világos s az egész kabinettanács helyeslésével találko­zott- Az a vélemény, hogy ha csak teljes irányváltozás nem történik, a konferencia munkálatait nem fogják folytatni- Termé­szetesen mindenki rajta van, hogy a szakítást elkerülje, azonban mindmáig semmi sem ve­hető észre, ami javulásra enged következ­tetni. A Maiin távirata Lloyd George ellen. Páris, augusztus 11- A Matin vezetőhelyen közli főszerkesztőjének, Henry de Jouvenel szenátornak Poincaréhoz intézett táviratát, amely szószerint a következőképpen hang­zik: Poincaré miniszterelnöknek, London. — Engedje meg, hogy felhívjam figyel­mét arra, hogy azok a számadatok, ame­lyeket Lloyd George a newyorki Banker's Trust Company kiadott munka nyomán idézett, hibásak, minthogy az angol minisz­terelnök 140.607,000.000 frankról megfeled­kezett, előbb idézvén a mü tizenegyedik oldalát, mielőtt a tizediket olvasta volna. A Banker‘s Trust Company ama táblázat előtt, amelyből Lloyd George a francia kiadásokat 37 milliárdban, az olasz kiadá­sokat 14 és fél milliárdban állapította meg, külön figyelmeztetést tesz közzé, hogy ezekben az adatokban az elpusztított fran­cia területek, mint hadikárok nem szere­pelnek. Viszont a tizedik oldalon a francia területen ingóban és ingatlanban okozott kárt 140-607,000-000 frankban állapítja meg- Lloyd George tehát, miközben a háborús költségeket számitgatta, a német betörés okozta károkról egyszerűen megfeledke­zett- Ez a hiba nem a Banker‘s Trust Com­pany számlájára Írandó, amely ugyancsak a tizedik oldalon megjegyzi, hogy ameny- nyiben az elpusztított tartományok költsé­geit az úgynevezett háborús költségekhez fűzik, szigorúan pénzügyi szempontból Franciaország a háború legfőbb áldozata, miután ő az egyetlen, amelynek pénzügyi veszteségei elérik a háború előtti nemzeti vagyon harminc százalékát. Ezt érdemes­nek tartottam megjegyezni- Henry de Jouvenel. A lap ehhez a következőket fűzi hozzá: Ha egy kereskedőház főnöke hasonló köny- nyelmüségnek adná tanujelét, vájjon ki kötne vele tovább is üzletet? Ha meggondoljuk, hogy itt az angol birodalom főnökéről van szó, aki egy nemzetközi tanács előtt beszél, amelyre az egész világ figyel, ilyen ember­től, aki sorsunkat meghatározza s aki részt kér Európa kormányzásában, hogy is ne lennénk megrémülve?! Az angol jegyzék a jóvátételre. London, augusztus 11. A Daily Express szerint az angol kabinettanács tegnapi ülé­sén elhatározta, hogy a szövetséges kormá­nyokhoz jegyzéket intéz, amelyben ismer­teti azt az eljárást, melyet az angol kor­mány a jóvátétel kérdésében helyesnek tart. A jegyzék vázolja az angol ellenvetéseket Poincaré feltételei ellen és kifejti, hogy Fran­ciaország érdekében áll tartózkodni a drasz­tikus rendszabályoktól. A jegyzék másolatát tegnap este átadták a szövetséges hatalmak képviselőinek. Uj konferenciát terveznek Brüsszelben, Bécs, augusztus 11. (Saját tudósítónk tele­fonjelentése.) Londonból jelentik: A helyzet még mindig igen komoly s itt egyelőre meg­elégszenek azzal, hogy a szakértők bizott­sága tovább folytassa tanácskozásait, hogy igy a döntést minél későbbre halaszthassák. A francia delegátusok körében angol részről olyan ellenjavaslatok megtételét várják, a melyek alkalmasak volnának arra, hogy uj konferencia számára készítsék elő az utat. Az uj konferencia helyéül általánosan Briisz- szelt jelölik meg. Kérjük barátainkat és olvasóinkat, hogy minden kávéházban és étte­remben erélyesen követeljék la­punkat, a Prágai Magyar Hírlapot. Cseli-Szlovákia a francia militaíizmus szolgálatában. é&ev. Az idei hadgyakorlatok. — 192o-ban Szlovenszkó magyar vidékein lesznek a hadgyakorlatok. Berlin, augusztus 11. (Saját tudósitónk jelentése.) A Berlinben megjelenő Dér Tag feltűnést keltő cikh?t k;'~ zöl a francia vezérkari tisztek szemléjéről Lengyelországban, a Rajna vidékén. Cseh­szlovákiában és a nemsokára kezdődő cseh­szlovák nadgyakorlatkoról. A cikk a többi között az alábbiakat mondja. Franciaország, minekutána a múlt eszten­dőben Belgiummal, Lengyelországgal és Cseh-Szlovákiával katonai konvenciókat, vagy hasonló szerződéseket kötött, ebben az évben vezérkari szemlék rendezésével óhaj­totta kipróbálni, hogy a konvenciókban fog­lalt operációs rendelkezések miképpen vál­nak be a gyakorlatban. Ezek a vezérkari szemlék francia vezérkari tisztek vezetése alatt folytak le. Terveiket a francia vezér­kar készítette. Az elmúlt télen Mainzban, Pózenben és Prágában a vezérkar szokásos hadijátékait e tervek foglalkoztatták. A ve­zérkari tisztek legfontosabb célja az volt, hogy a francia és belga, azután a cseh-szlo- vák és lengyel, végül pedig mind a négy haderőnek együttműködését egy Németor­szág ellen irányuló hadjárat esetén biztosít­sák. Lengyelországnak és Cseh-Szlovákiának Németországgal határos vidékein az említett szemléket a varsói és prágai francia katonai missziók főnökei: Dupont és Mittsl­hauser tábornokok vezették. Kiterjedtek az egész határvidékre és pedig Lengyelor­szágban Felsősziléziától Nyugatporoszor-1 szág lengyel területein át fel a Keleti tér; serig, Cseh-Szlovákiában viszont Pilzentől j Egeren, Bríixön és Reichersbergen keresztül egészen a glatzi grófságig. Mindkét utazás­nak a feladata állítólag az volt, hogy a Né­metország ellen irányuló közös offenziva ke­resztülvitelét tanulmányozzák különös te­kintettel Cseh-Szlovákiának febösziléziai tö­rekvéseire. Cseh-Szlovákiában az utazáson résztvettek: Cecer tábornok, a vezérkar he­lyettes főnöke, azután az 1. és a II. hadsereg és a piheni, prágai, Jeitmeriízi és brünni had­testek parancsnokai, hadosztály parancsno­kaikkal és a prágai lengyel katonai attasé, végül pedig a párisi vezérkarnak számos kivezényelt lisztje. E vezérkari szemlék alapján fognak lefolyni a nyári hadgyakorlatok, amelyek Cseh-Szlo­vákiában, Csehország északi részében és a glatzi határon lesznek. A terepszemlék már megtörténtek. Franciaország — igy jegyzi meg a lap — kitartóan dolgozik azon, hogy katonai hatal­mát megszilárdítsa. A Németországtól és egy német-orosz együttműködéstől való félelmé­ben nem tud megnyugodni. Ennek az évnek a német határon és Cseh-Szlovákiában le­folyt hadi játékait, vezérkari szemléit és hadgyakorlatait a jövő esztendőben ki fog­ják egészíteni Lengyelország orosz és ro­mán, valamint Cseh-Szlovákiának és Jugo­szláviának magyar határain tervezett gya­korlatok, amelyeket szintén francia vezér­kari tisztek fognak vezetni­A maggorországi cscmöigdí. A nemzetgyűlési augusztus 16-ára hívják egybe. Budapest, augusztus 11. (Saját tudósitónk távirata-) A nemzetgyűlést az eredeti terv­nek megfelelően augusztus 16-ikára egybe­hívják. Az adójavaslatok tárgyalását 20-án kezdik meg. A pénzügyminiszter az eddigi módosításokon kivül még tovább is hajlandó menni s erről a mai minisztertanácson elő­terjesztést tesz­Gaál Gaszion maradását remélik. Budapest, augusztus 11. (Saját tudósitónk távirata-) A Ház elnökségét, mint kor­mánykörökben beszélik, továbbra is fen- tartják Gaál Gasztonnak, mert a felme­rült kedvező mozzanatok azzal biztatnak, hogy mégis sikerül eloszlatni a Gaállal föl­merült ellentéteket. Bethlen gróf a szélsőségek ellen. Budapest, augusztus 11. (Saját, tudósítónk távirata.) Bethlen István gróf miniszter- elnök egy déli lap tudósítója előtt nyilatko­zik arról a sajtóértekezletről, amelyet a kor- mányttámogatő és a keresztény lapok be­vonásával kedden délelőtt tartott meg. A miniszerelnök kijelentette, hogy ő igenis fi­gyelmeztette a lapokat a szélsőséges hang­nem mellőzésére. A kormány — mondotta — mindenkivel szemben egyformán jár el és ha kell, jobbra és balra egyaránt alkalmazni fogja a törvény szigorát. Természetes tehát, hogy figyelmeztető szóval ajánlotta a lapok­nak a szélsőségekkel szemben való tartóz­kodást. A bírói megtorlások módjai a drágaság letörésére. Budapest, augusztus 11. (Saját tudósitónk távirata-) A drágasági bizottság tegnapi folytatólagos tanácskozásán Daruváry igazságügyi miniszter bejelentette, hogy a vidéki Ítélőtábla elnökei ma tanácskozásra ülnek össze, hogy a birói utón alkalmazni kívánt megtorló intézkedéseket a legrövi­debb időn belül megállapítsák. B i e b e r Gyula, az Árvizsgáló Bizottság elnöke elő­adta, hogy nemcsak az árdrágítókat, hanem azokat a vásárlókat is megbüntetik, akik úgynevezett tuláron vesznek valamit- W o 1 f f Károly javasolta, hogy a büntető eljárást gyorsítsák és a büntetések közé a cégtörlést is vegyék föl- Az igazságügyi mi­niszter bejelentette, hogy a valutaspekulá­ció megakadályozásáról szóló törvényja­vaslat kidolgozás alatt van és a legrövidebb időn belül a nemzetgyűlés elé kerül. Azután Bethlen miniszterelnök szólalt föl- Szük­ségesnek tartja, hogy a visszaélések bünte­tését minél radikálisabban és minél gyor­sabban elintézzék s ezért a kihágási eljárást tartja a legmegfelelőbbnek. A pénzbüntetés ennél is fölemelendő. Bejelentette, hogy az árdrágítókra egyelőre az internálást is al­kalmazzák, de ezt nem lehet állandósítani s igy más utón kell büntető szankcióról gon­doskodni. Walkó kereskedelemügyi minisz­ter ismertette ezután a vasúti díjszabás föl­emelésének kérdését és kifejtette, hogy az emelésre szükség volt, nehogy a vasút szük­ségleteit újból bankjegyszaporltással legye­nek kénytelenek fedezni- Sehol sincs olyan olcsó vasúti díjszabás, mint Magyarországon. A zürichi spekuláció ügyében folynak a letartóztatások. Eddig hatszáz valutaüzletet szüntettek meg Budapesten. Budapest, augusztus U. (Saját tudósítónk távirata.) A pénzügyminiszter kinevezte a devizaközpont tagjait. A kinevezett tagok közül harmincnégy nagybanknak, öt ma­gánbanknak, öt pedig nagyobb magáncégnek a megbízottja. A gevizaközpont az eredetileg tervbevett tízmillió helyett csak ötmillió svájci frank tőkével alakult meg, mert a forgalom lebonyolítására ez az összeg is ele­gendő. A devizarendelet eddig mintegy hat­száz olyan spekulánsnak az üzletét szüntette meg, aki üzletét csaknem teljesen a valuta- spekulációra alapította. Budapest, augusztus 11. (Saját tudósítónk távirata.) A rendőrség nagy felkészültséggel nyomoz annak a nagyarányú tőzsdespeku­lációnak az ügyében, amelyet egy zürichi pénzcsoport irányított és amely nemcsak Magyarországon, de a többi gyenge valutájú országban is rengeteg ügynököt tartott. A rendőrség megállapította, hogy Magyaror­szágon több mint kétszáz ilyen ügynök mű­ködött. Remélik, hogy közülök többet miha­mar letartóztatnak. A rendőrség tegnap a tőzsdespekulánsok ellen újabb razziát tartott, Tizenhat embert előállítottak és tőlük húsz­millió korona értékű valutát koboztak el. Valószínűen internálják őket. Ki töltheti he az egyházi javadalmakat Cseh-Szlovákiában. Ki töltheti be az egyházi javadalmakat Cseh-Szlovákiában? Jantausek Pál nagyszombati apds- toli vikárius kinevezésébe a kor­mány nem akar beleegyezni, aminek látható jele az volt, hogy Srobár is­kolaügyi miniszter nem akarta fogad­ni az apostoli vikáriust. Ezzel kap­csolatban igen aktuálissá vált az egyházi javadalmak betöltésének a kérdése, amelyre élesen rávilágít munkatársunknak: Varsányi Andor toporci plébánosnak egy nagyobb cgyházjogi tanulmányából vett alábbi részlet: A cseh-szlovák köztársaság megalakulásá- ; val előtérbe tolultak a kérdések: Minő joga 1 volt az osztrák császárnak a nagyobb egy- | házi beneficiumok betöltésénél? A volt osz­trák császárság . megszűntével kire száll ti I püspökök dezignáiási s prezentálási joga a j cseh földön? Minő álláspontot foglalt el ed- ■ dig a kormány? Mi a jogvédelem Szlo- | venszkóra nézve? i I- Az újabb gyakorlat szerint az osztrák császár a megüresedett püspöki székre ki­jelölte az illető személyt. A személy de- zignálásába az apostoli szék rendesen bele­egyezett. Ugyancsak az osztrák császár jogkörébe tartozott az, hogy némely kápta­lan prépostjait és kanonokjait, valamint a prépostokat s esperesplébánosokat kine­vezze­A cseh jogászok között vita tárgya volt, vájjon az osztrák császár,’mint Habsburg a saját családja számára kapta-e a dezignáiási jogot, avagy mint az állami kincstári java­dalmak legfőbb kegyura, mint uralkodó ju­tott-e ennek a jogkörnek a birtokába. A jo­gászok legnagyobb része az utóbbi vélelem mellett foglal állást- Hivatkoznak arra, hogy Napóleon, mint konzul nyert ilyen kineve­zési jogot, de az 1870—1. évi háborúnak a franciákra nézve szerencsétlen vége után | Elzász-Lotharingiának Németországnak jutott területein a német császár élt e de- zignáló joggal. Midőn pedig 1918-ban Elzász-Lotharingia ismét visszakerült Fran­ciaországhoz, az uj püspököket a francia köztársasági elnök nevezte ki- A cseh jogá­szok szerint a cseh földön is ezt az eljárást kellett volna behozni és a köztársasági el­nöknek e dezignáiási jogával élnie kellett volna, egyszerűen azért, mivel a nagyobb egyházi beneficiumokra szóló kijelölési jo­got valamikor az osztrák császár gyako­rolta, aki mint uralkodó jutott e jogkör bir­tokába. Róma azonban nem várt és nem akcep­tálta ezt a felfogást s 1920 január 11-én maga dezignálta és ki is nevezte a prágai érseket Kordács személyében- A dezignálásnál azon­ban kérdést intézett az apostoli szék a kor­mányhoz: vájjon a személy elfogadása kö­rül nincsenek-e nehézségei? Sokan azt vár­ták, hogy a kormány majd magának fogja vindikálni a kijelölést, mint a volt osztrák császártól a köztársasági elnökre átszállóit jogot s lesték az apostoli szék és a kormány között beállandó visszás, feszült viszonyt. De mi sem történt. Tusár miniszterelnök és Benes dr* külügyminiszter Sramek dr.-nál való tárgyalás után a kormány részéről és nevében semmiféle kifogással sem éltek, a beleegyezést megadták, mire az uj érseket kinevezték. A kormány ezáltal lemondott a nagyobb egyházi beneficiumokra való kine­vezési jogáról s igy a köztársaság területén a püspökök dezignáiási, kinevezési jogát megtartotta magának az apostoli szék. Ily eljárással töltötték be a budweisi és a kö- niggrátzi püspöki stallumokat is. A kormány azonban mintha megbánta volna tettét. Egyre keresi az alkalmat, hogy kimutassa azt, hogy továbbra is vindikálja magának a volt osztrák császár jogkörébe tartozó egyházi kinevezéseket. Mivel a kormány a beneficia majorákra szóló kinevezési jogát elvesztette, nem élhet a beneficia minorákra (prépostságok, kápta­lani dekanátusság, kanonokság stb.) vonat­kozó jogával sem. A krumaui prépostságot kivéve, melyre az állam jelölt és nevezett ki beneficiátust, be­töltésre várnak a neuhausi prépostság és több kanonok! stallum Olmiitzberi is. Ezek betöltésénél vitás, hogy kit illet a kinevezés joga. Takarékbetétek legjobb kama­tozása. ~ Mindennemű hitel. Mindennemű bankügylelek el­intézése. Ingatlan közvetítés. Deutsche A9rar- und Industrlebank Fómf ézef Prag, Mariengasse 36. Fiók intézetek: Aowlj, Aiuptbt, Bilin, Bizchoftdnitz, Bodenbadi, Brfinn, Freudcnthal, Komottv, Krlefern, Krnmau Marienbad, Mles, Oberleutcnadorf, Reichenberg, Rumbnrg, Saaz, Schlnckenuti, Tepllx-Schönuu, Troppan, Zwittau. Értékpapírok vétele, eladása, megőrzése és kezelése. Felvilá­gosítást és tanácsot költség- mentesen adunk. — Faosztály. s

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom