Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)

1922-08-11 / 59. szám

mert az utolsó magyar zenekar, alföldi cigá­nyok voltak, piros frakkba bujtatva, pün­kösdkor elhagyta a bórás Hamburgot s az­óta nem kél magyar nóta itten.) Hát nem néma csend fogad? Elmentem a propelleren a még drágább Uhlenhorsti-Fáhrhau'sba, ahol az elit-közön­ség csónak-kikötője és találkozó helye van, — meg a legnagyobb orseszter. Nincs zene. Várok. Újra semmi. 8—10 frak- kos lóg a kotta-lábak között a tribünön. Ide- oda mennek, én várok, de zene nincs. — Zenészszírájk van, — mondja a főur. Gondolom, még az ultimót megmenthe­tem s gyorsan fizetni akarok. Legalább a tárcám ne ürüljön meg nagyon, ha muzsikát már nem is szívhattam magamba. — Egy sör, — mondom. — Huszonnyolc... — két cigaretta .. — Harmincnégy, meg há­romnegyven, harmincnyolcnegyven. Oda­adok egy ötvenmárkást. A pincér keresgél. — Kerekítse ki. — „Pesten Tank“ — rebegi és már a hato­dik asztalnál jár az öívenmárkásommal: még az ultimóm is elvitték! Féltem a további sétától. Sztrájkol a mu­zsikus, a hajósmérnökök, havonta egyszer az összes villamos társaság, — béremelés.. béremelés! Uj típusok ülnek az asztaloknál, ujmódi pincér szolgál ki... olyan elromlott már itt is minden... Szegény Németország! Esik az eső... esik a márka... — Uj, rossz idő szakadt reád, Germánia! Derűre ború!... dö. Táviraio lf Halálra Ítéltek tiz ellenforradalmárt. London, augusztus 10. A Reuter-ügynök- ség jelenti Rigából: A moszkvai legfőbb tör­vényszék a szociálforradalmárok vezetőit halálra ítélte. A halálra ítéltek a következők: Goiz, Doncklj, Gerstein, Hendlmann, Gra- bovsky, Libacsev, Ivanov, Ratner, Elking, TImofejev, Morozov, Altovsky és Heléna Ivanovna. A nagyorosz központi végrehajtó­bizottság elhatározta, hogy a halálos ítéle­tet ?.R®gei!ős«tj, azonban végrehajtását egye­lőre leHargeszti. Amennyiben a szociáüor- radalmárok pártja kémkedésének és erő­szakoskodásának mielőbb véget nem vet, a halálra Ítélteket ki fogják végezni. Nagy vihar az olasz kamarában. Róma, augusztus 10. A kamara tegnapi ülésén Repossi kommunista képviselő kije­lentette, hogy a tömegeknek is fegyverrel kell védekezniük a fascista terror ellen. A fascisták e kijelentés után nem akarták meg­engedni, hogy tovább beszéljen. Giunta kép­viselő Repossií lelövéssel fenyegette meg, ha tovább beszél. Az elnök az ülést felfüggesz­tette s a karzatokat kiürítette. Ciryt nagyherceg orosz trónkövetelő. Paris, .augusztus 10. (Sájat tudósítónktól.) Cirill orosz nagyherceg íí. Sándor császár unokája s Miklós volt orosz cár unokaöccse a íramcia sajtóban nyilatkozatot tett közzé, amelyben bejelenti, hogy az örökösödési törvény értelmében ő a Romanov-család feje, következésképpen a trónra is számot tart. Ebben a minőségben élére fog állani annak j az akciónak, amely Oroszországban újból viszaállitja a rendet. Amennyiben Aíexis trónörökös és Mihály nagyherceg meghal­tak, Cirill aláveti magát a vezérkarnak, hogy törvényes jogait igy erősítse meg. Célja az, hogy Oroszországot újra a béke állapotába helyezhesse s teljes amnesztiát adjon. Bol­dog lenne, ha Miklós nagyherceg a hadsereg élére állna. A szerb király elutazása eltolódott. Belgrád, augusztus, 10. A királyi pár Ma- rienbadba való utazását néhány napra el­halasztotta. mivel jelen akar lenni a Laibach- ban megtartandó szokolista meetingen. Ugyanebből az okból halasztotta el Pasics is weldesi utazását. Lenini felgyógyult. Paris, augusztus 10. (Havas.) Moszkvai szikratávirat jelenti, hogy Lenin teljesen fel­gyógyult s a napokban átveszi hivatalát. Mc törte § lejei ha veraiaft, eladni, vagy állási aka^ hanem Síirü^ssen a Prágai Magyar Hírlapban! Hagyar napoh Erdélyben­A Magyar Szövetség nem mond le a politika jogáról. —■ Egy táborban vannak az erdélyi magyarok. Kolozsvár, augusztus 6. (Saját tudósítónktól.) A Romániában lakó magyarság, mint nemzeti kisebbség, a maga egyetemes képviseletére a múlt év júliusá­ban megalakította a Magyar Szövetséget, Kolozsvár székhellyel. A szövetség műkö­dését előbb az Avarescu-kormány, majd a Bratianu-kormány is betiltotta. Az előbbi azért, mert a szövetség nem terjesztette jó­váhagyása alá az alapszabályit, utóbbi azért, mert a felterjesztett szervezeti szabályzatot nem talála jóváhagyhatónak. A kormány kifogásolja, hogy a szövetség politikával is foglalkozik, holott éppen a kor­mány kívánta, hogy a magyarság a passzi­vitás felhagyásával a politikai aktivitás te­rére lépjen, a magyarság pedig erre ezt a formát találta legmegfelelőbbnek. Igen ám, de Románia jeles tábornok belügyminisztere, Vaitoianu a szövetséget nem ismeri el a ma­gyarság egyetemes képviselőjéül, hanem pusztán társadalmi egyesületnek tekinti, melynek mint ilyennek nincs joga politizálni. Az ismételt megszüntetés után a szövetség nagytekintélyű elnöke, Jósika Sámuel báró volt miniszter és főrendiházi elnök, al- elnöktársával, Ugrón István volt követtel és meghatalmazott miniszterrel közbenjárt a 'kormánynál, hogy a szövetség működését új­ból megengedjék. Vaitoianu ehhez csak azzal a feltétellel járult hozzá, ha a szövetség mó­dosítja alapszabályait és céljai közül a po­litikai eszközök használatát kihagyja. Ennek megtörténtéig a szövetség működése kizáró­lag a módosított alapszabályok elkészítésére volt korlátozva. Az uj alapszabályok tárgyalására a szö­vetség mára hívta össze nagygyűlésre Er­dély magyarjait. Az ország minden részéből összeseregiett kiküldöttek tegnap délután elő- értekezletet tartottak. Jósika báró elnök ismertette közbenjárá­suk eredményét és kérte, hogy a politikai rész kihagyásával készült alapszabályterve­zetet fogadják el, mert csak az esetben vállal- kozhatik a szövetség további vezetésére. A beható eszmecsere során a felszólalók kifej­tették, hogy a politikai szabadságjogokat a párisi békeokmány kifejezetten biztosította a magyar nemzeti kisebbségnek és igy a kor­mány tulajdonképpen jogfeladást kíván a ma­gyarságtól. Az elnök az osztatlan állásfoglalás előtt meghajolt és hozzájárult a 3. § ilyen szöve­gezéséhez: Cél: Románia magyarságának, mint egységes nemzeti kisebbségnek egyetemes képviselete és kulturális, közgazdasági, szociális, jogi és politikai érdekeinek biz­tosítása. A ma délután megtartott nagygyűlés, mely a református teológia zsúfolásig megtelt ter­mében folyt le, ezt a szöveget változatlanul és egyhangúlag elfogadta. Az alapszabályok elfogadása után D o m a- h i d y Elemér volt főispán indítványára az enlökségnek köszönetét, a tisztikarnak elis­merést szavaztak és felkérték, hogy a szö­vetséget a kormányhatósági jóváhagyás megnyeréséig tovább vezessék. P a á 1 Árpád dr. szerkesztő, az erdélyi magyar néppárt egyik vezére szólalt fel ez­után. Nagyhatású beszédben mutatott rá a magyar-egység fontosságára, amivel mani- feszíálniok kell, hogy a szövetség az egész romániai magyarság egyetemes képviselő- szerve. Javasolta, hogy az alapszabályokat az ezt megvilágító emlékirattal terjesszék föl és alakítsanak Jósika báró elnöklete alatt öt tagú bizottságot, mely a memorandum ok­fejtésével a kormányt és az ország állam- férfiait, politikai tényezőit behatóan megis­mertesse. A magyar nemzeti egység lelkes ünnepi megnyilatkozásával ért véget a történelmi jelentőségű nagygyűlés. A kolozsvári magyar-napot a nemzeti párt országos szervezkedő gyűlése is emlékeze­tessé tette. Az Erdély több választókerüle­tében megalakult magyar nemzeti párt ugyanis mindenben a Magyar Szövetség programján áll. Ez a körülmény a vezetők felfogása szerint szükségfelettivé tette a párt országos szervezetének kiépítését a szövet­ség működése idején. Ámde a szövetség munkálkodásának megismételt elgáncsolása rávilágított arra, hogy mennyire elkerülhe­tetlen érdeke ta magyarságnak a szövetség mellett még egy másik kardot is tartania a tűzben: a politikai párt fegyverét. A magyar nemzeti párt országos szervez­kedő gyűlését a Központi Szálló nagyter­mében az intéző bizottság ügyvezető igaz­gatója, Fékét e-N agy Béla nyitotta meg és az elnöklésre Grandpierre Emil drt, a magyar aktivitás és tömörülés vezérhar­cosát kérte fel. Grandpierre nagyhatású beszédben ismer­tette az országos szervezet kiépítését. Szé­kely Endre dr. volt törvényszéki biró. a párt titkára az országos szervezet szabály­zatát terjesztette elő, melyet többek hozzá­szólása után egyhangúlag elfogadtak. Végül megalakították a pártvezetésre és az elnök­ség megválasztására hivatott százas intéző- bizotságot, melyben Máramarostól Bukares­tig, Krassó-Szörénytől a bukovinai csángó- falvakig minden magyarlakta választókerü­let képviselve van. Románia magyarsága egységbe tömörülve felkészült, hogy nemzeti kisebbsége egyete­mének nemzetközileg biztosított jogait min­den eszközzel kivívja és létének elvitatha­tatlan érdekeit a maga erejével megvédje. IFftiEtb @as®gÉ€is ABcvinBcumbcan. FeStünéstkeltö leletek. — A szittya kultúra nagyszerű bizonyítékai kerülnek napfényre. Budapest, augusztus 10. Az akvinkumi romok körül nagy vita folyt so­káig a tudományos körökben. A tudósok egy ré­sze azt mondta, hogy Akvinkum környékén már hiába ásnak, már kimerült a terület. A másik fél azon az állásponton volt, hogy a legfontosabb emlékeknek még mélyen a föld gyomrában kell lenniök. Ez utóbbi vélemény képviselői álláspont­jukat tettekkel is akarták bizonyítani. Nekifogtak újra az ásatásoknak s a munkának, amely most is folyik, szenzációs eredménye lett. Egészen uj, nagyjelentőségű Ideietekre bukkantak, egyre rendszeresebben, teljesebben bontakozik ki a régi római város kultúrájának képe. Kuzsinszky Bálint vezetésevei öt tudós dolgozik itt most is s hatvan munkás végzi az ásást, akik sátortáborban lak­nak a romváros északi sarkán. A kutatás most teljesen tudományos alapon, nagy szakértelemmel folyik. Bebizonyosodik, hogy az eddigi kutatók laikusok voltak. Az előző kutatók egyes leleteket szakértelem híján jelen­tékteleneknek tartottak s visszahányták a földbe, úgy hogy most kétszeres munkát kell a rendsze­res kutatóknak végezniök. A rendszeres munka eredménye most az, hogy a legújabb leletek fon­tosság tekintetében többszörösen felülmúlják az akvinkumi muzeum eddigi anyagát. Kuzsinszky Bálint, az akvinkumi muzeum igaz­gatója, a következőket mondotta: — A most összeállítandó muzeum feltűnést fog kelteni az egész kontinensen, hiszen Herkulanum- ban nincsen muzeum, csak Pompejiben van és ott is csak a felásott maradványok gipszmásolatai láthatók. A mi múzeumunk gazdagabb, értéke­sebb lesz, mert az eredeti leleteket tartalmazza. A most feltárt dolgok igen nagyfontosságu kul- turtényeket rejtenek magukban. Az Aranyárok építése közben felszínre került egy igen jó álla­potban lévő kőszfinx, két Attis-szobor és több oltárkő. A Bóhn-féle téglagyár telepén pedig első­sorban a magyar kultúrát érdeklő leletekre buk­kantunk. Itt találtunk többek között egy hatalmas szarkofágot, amelyben egy elporladt fakazetta vaspántjai szittyamintázásu fegyvereket rejtenek. Rómer Flóris dr. a következőket mondotta egy újságírónak: — Az újonnan feltárt városrész, melynek még egyetlen darabja sincs a múzeumban, nagy kul­túráról és higiénikus építési módról, bámulatos berendezésről és fejlett szépművészeti érzékről tanúskodik. A felásott tárgyak, kizárólag a belső városból valóié és a politikai és társadalmi élet megnyilvánulásai a szobrász- és iparművészeti munkák mozaik, agyagipari és ötvösmunkák tö­mege egyenesen meglepő. Rendkívül meglepőek a hatalmas és mindenütt művészi nivóju dombor- müvek, azután a szarkofágok és a sírfeliratok. A sírfeliratok között van egy páratlanul érdekes, mely egy szédítő római karriér történetét mondja el. A felirat szerint a híres Julius Septimius Castinus mint közönséges zsoldos érkezett Pan­nóniába. Fokozatosan kvesztor, néptribun, prétor, majd Kréta konzulja lett és végül mint konzul- dezignátus megkapta Pannónia helytartóságát és mint ilyen Akvinkumban székelt. Akvinkumot, melyet annakidején a szom­széd barbár népek nyomása alatt a helyőrség teljesen kiürített s a lakosság elha­gyott, teljesen eltűnt s rnost úgy kell kiásni, mint egy második Pompejit.-I..III—iamum 111—mii mii riTwimiiffinruimmai—mmmr———————— OLD ENGLAND A legújabb angol sportöltönyök (pnmphose), raglánok (Frogoli) és női sportkosztümök knickerbockcrs-ral, sikkesen és a legkiválóbb szabással, a legalkalmasabb angol • és skót szövetekből, a legrövidebb idő alatt mérték után készülnek. <179 Landesbank palotájában B. METZELES, rnoi NeKázanha 2 űri- és női divatszabóság mérték után. Telefon 972. Magyar levelezés és kiszolgálás. Péntek, augusztus II. lEOVJJtiKB Lapzártakor érkezett táviratok. A francia minisztertanács Poincaré mellett. Páris, augusztus 10- (Saját tudósítónktól.) A francia minisztertanács ma délelőtt Mii- lerand elnöklete alatt összeült, hogy meg vitassa, vájjon fen tartsák-e a francia köve teléseket, vagy felhatalmazzák Poincaré arra, hogy engedményeket tegyen- A való Ságban azonban a vita információnk szerin akörül folyt, hogy Franciaország már m? váljon-e el a szövetségesektől, hogy igy a jóvátétel! kérdést közvetlen határozatta! oldja meg, vagy pedig kísérletezzenek még egyszer a közös eljárással. A Havas-ügynökség délután 3 órako közli, hogy a minisztertanács a külüg} helyzetről folytatott vita után Poinca? álláspontját egyhangúlag elfogadta. Holnap lesz a konferencia utolsó illése? London, augusztus 10. (Saját tudósitónk tói.) A felelős államférfiak pénteki ülése valószínűleg az utolsó lesz, amelyet a lon­doni konferencia folyamán megtartanak- Azt várják, hogy Bemelmann belga dele­gátus már ma benyújthatja a szakértői tárgyalásról szóló végleges jelentést. Utolsó kísérlet a megegyezésre. London, augusztus 10. (Hivatalos szikra­távirat) Tekintettel a helyzet komolyságára, a szövetségesek konferenciáját a késő éjjeli órákban megszakították, hogy átvehessék a szakértők jelentéseit. Azt hiszik, hogy a mai napot a delegátusoknak kormányaikkal való tanácskozása tölti ki, hogy a nehézségekből menekvő utat találjanak. Ezzel összefüggésben nagy reményekre jogosít fel az a tény, hogy a belgákat olyan javaslatok átadásával bízták meg, amelye­ket az angol és a többi szakértővel együtt dolgoztak ki. Az angol sajtó a helyzetet igen komolynak itéíi meg, azonban nyilván­való az a szándéka, hogy a szövetségesek között a jóvátétel kérdése miatt fenyegető szakítást elkerüljék. A Facta-kormány bemutatkozása. Róma, augusztus 10. Facta ma bemutatta az uj kormányt, amelyet parlamentárisán vál­tozatlannak jelentett ki. A külpolitikára vonat­kozólag kijelentette, hogy minden rendsza­bályt igénybe kell venni, amely a helyzet rendezéséhez hozzájárulhat. A jóvátételi pro­bléma elválaszthatatlanul összefügg a nem­zetközi adósságok kérdésével. Európa összes népei kölcsönösen érdekelve vannak egymás viszonyaiban. Egyetlen állam sem élhet nyu­galomban, ha szomszéd államát krízisek fe­nyegetik. Olaszország álláspontját London­ban ezek az elvek határozzák meg. A kom­munistákon kívül a fascisták is Facta ellen fognak szavazni. A mérsékelt szocialisták va­lószínűleg tartózkodni fognak a szavazástól. Előfizetőinkhez. E hónap 15-én megszüntetjük azoknak ? t. előfizetőinknek a lap küldését, akik ezidöig befizetésüket nem eszközük. Kérjük tehát a már megküldött befizetési lap felhasználásá­val a megújítási összeget sürgősen beküldeni. Az alábbi helyeken bizományosaink a lap kézbesítését elvállalták, aki még nem igy kapja és ezúton óhajtja a lapot átvenni, kí­vánságát kiadóhivatalunknál vagy a bizomá* nyosunknál jelentse be. Pozsony- Weisz M. Léva: Dobrovitzky L. Rimaszombat: Klein G. Tornaija: özv. Kallósné. Komárom: Hermann E. Nagyszőllős: Roth S. Besztercebánya: Machold F. A közeli napokban Rozsnyón is megkezdjük az előfizetők lapjainak kihordatását. * Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatala. 4! J—üti ■j!caqgqasaBirje?n

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom