Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)

1922-08-11 / 59. szám

közös harcba Mvja a szlovák és ín agyar test­vért az ezeréves közös múlt alapján- A keresztényszociális párt szlovák osztá­lyának a szükségességét igazolja a néppárt belső forrongása is. Az ott érvényesülni aka­ró, megbízhatatlan elemek, úgy a keresztény, mint a szlovák érdekeket is csakhamar ott­hagyják, ha az ő Önző érdekeik úgy kíván­ják meg, vagy ha az árulás diját: a zsíros állást és az egyéb sápot már elnyerték- A néppárt maga Ítélt igy saját képviselőjéről, Vrabecről, akit mint „a cseh hatalomtól meg­vesztegetett áruló Judásí11 zárt ki a pártjából- Az értekezlet második pontja a szlovák pártlapok megindításának kérdése volt. Egy­hangú határozattal kimondották, hogy a minden jog és törvény ellenére erősza­kosan beszüntetett keresztényszociális szío- vák lapoka tájból megindítják és minden a törvényben biztosítóit eszközzel köve­telni fogják azok zavartalan megjelenheté- sét. Ellenkező esetben az egész világ elé viszik a szólás- és sajtószabadságot tipró erőszakoskodásokat! Harmadik, nemkevésbé fontos pont lett volna egy Masaryk elnökhöz intézendő me­morandum a pittsburgi szerződésről, Szlo- venszkó autonómiájáról s a nép jogainak biz­tosításáról. Ettől a tervtől azonban eltértek azzal a megokolással, hogy már többizben terjesztettek fel ilyen irányú memorandumot, de egyiket sem méltatták válaszra s minden ilyen irányú jogos kérés és kívánság eddig az államfő előtt zárt aj­tókra talált! Ezért a népjogokat követelő memorandumukkal a világ itélöszéke elé mennek, ahol talán inkább meg fogják hall­gatni feljajdulásukat! Több belső ügynek elintézése s a további munka terveinek megbeszélése után az érte­kezlet véget ért. BEEPOMTIKA Az 1923. évi költségvetés. A Lidové Noviny jelentése szerint a pénz­ügyminiszter a minisztertanács legutóbbi ülé­sén újból előterjesztette a módosított 1923. évi állami költségvetés tervezetét- A miniszter- ; tanács a tervezetet újból visszautasította' azértvanivfil az előirányzat még mindig jelen­tősen meghaladja a múlt évi költségvetést, noha már több tételt töröltek az eredeti ter­vezetből, Á keresztényszociális párt mozgalmai. A keresztényszociális párt folytatja a Ke- letszlovenszkón a népgyülések megkezdett sorozatát­Mint már jelentettük, augusztus 13-án Ko- rompán lesz nagy nápgyülés, mely már azért is igen nevezetesnek és fontosnak ígérkezik, mert itt fog először kezet a gyári munkásság és a földműves gazdanép. A korompai gyűlé­sen beszélni fognak K ö r mend y-É kés Lajos dr- képviselő, F e d o r Miklós szepes- ségi és Schuszter János központi párttitkár. gyengéd asszonyi simogatás, az a nedves, piros mosoly, az a néhány meleg halk szó megremegtet, arcomba kergeti a vért, tag­jaim, úgy éreztem, néha elzsibbadnak, majd forrőság fut rajtam keresztül, a halántékom lüktet és szájam széle kicserepesedik, mintha lázam lenne. Délben, amikor a cseléd bekopogott hoz­zám, hogy menjek már le ebédelni, még min­dig a pamlagon feküdtem, fejemet két ke­zemmel támasztottam alá és értelmetlen, csodálkozó tekintettel néztem ki az ablakon, a szelíden, kéken mosolygó felhőtlen égre. Az ebédnél szótlanul ültem, a kérdésekre, amelyeket hozzám intéztek, zavartan vála­szoltam és néha” percekig bámultam bele a levegőbe, hogy az anyám nem tudta megál- Iani és rámszólt. — Mi az? Valami bajod van, fiam? Összerezzentem. — Semmi anyám — dadogtam — semmi... És mohón, újra nekiláttam az evésnek. Az ebédnek vége volt már, a penzió tulajdo­nosa és családja a konyhában sürgött-for- gott, az asztalnál hárman maradiunk; az anyám, az ezredesire és én. ők ketten szür­ke, hétköznapi dolgokról beszélgettek, az ez­redesi! é az urát emlegette, aki köszvényét gyógyítja Pöstyénben, az anyám az apám­ról mesélt, az életről, gondokról, bajokról, apró kis örömökről, én pedig, mig gondola­tom a homályos, hiivös lépcsőházban set­énké de tt, unottan babráltam a porcelián sí irtot, amelynek oldalára egy balatoni vitor- is volt festve. % *. (Végié következik) ;■•••**aranK c-n:ar<nMwnBrweiaKMaww»fwacsnra<igiiigad—immbb—ep Augusztus 15-én, Nagyboldogasszony nap­ján Kisszebenben a helyi búcsú napján a ke­resztény szociális párt szlovák osztálya szlo­vák népgyülést tart, melyen Dobránszky János sóvári esperes és E e d o r Miklós sze­pesi párttitkár fog beszélni. A kassai iskol agy illést a hatóság tudtával zavarták meg. (ESŐ.) A múlt vasárnapi kassai terrorese­tekkel kapcsolatban öt tagú légionárius kül­döttség kereste föl néhány nappal ezelőtt a kassai komunista párt titkárságát s ott töb­bek között kijelentették, hogy az igazi légio­náriusok nem azonosítják magukat a légioná­riusok jóhirnevével visszaélő terroristák cse­lekményeivel és hogy tudják, hogy a vasár­napi iskolagyülés felrobbantásának tervét ho­gyan és mikor dolgozták ki és tudják, hogy mikor kapták meg ehhez az egyik kassai ha­tóság hallgatólagos jóváhagyásának előzetes biztosítását­Sraerál a bolsevizmus csődjéről és az egységes mimkásfromtró!. Smeral Moszkvából való visszatérése után Prostejovban egy kommunista népgyülésen nagy beszédet mondott, amelyet a cseh sajtó egy taktikai változás jelének tüntet fel. Any- nyi kétségtelen, hogy Smerál beszéde bur­kolt elismerése a harmadik internacionálé csődjének. A kommunista vezér ugyanis azzal kezdte a beszédét, hogy a harmadik internacionálé már nem számit arra, hogy a kommunisták j egyhamar magukhoz ragadhassák a hatalmat, I mert hiszen a polgárság politikai hatalma igen j megerősödött. A kommunistáknak tehát Sme- j rál felfogása szerint arra kell törekedniük, j hogy egy egységes munkásfrontot létesítse- : nek és oly programot alkossanak, amely a proletárdiktatúra helyett inkább a mindennapi élet apró követeléseire van tekintettel- Ezért — igy szólt Smerál — meg kell barátkozni a munkáskormány gondolatával­\ loüM Mart az mloiit válsága. Az ellentétek kiéleződtek. — Összehívták az angol kabinettanácsot. Az antant bomlása elkerülhetetlennek látszik — mondja Lloyd George titkárja. A londoni konferenciáról ma nyilvánosság­ra került hírek megerősítik azt a kezdettől hangoztatott álláspontunkat, hogy a Poin- caré és Lloyd George felfogása között el­lentéteket a konferenciának elnevezett össze­kötő hid sem fogja elsimítani. Megmondottuk előre, hogy az európai sebeket a Londonban összegyűlt kuruzslók nem tudják meggyógyí­tani s hogy a londoni konferencia sorsa az antant tehetetlensége és egyenetlensége folytán meg van pecsételve­A konferencia máris fölborult s ami ma tör­ténik, az csak a szépségtapaszok ravasz elhe­lyezése, hogy a profán európai közvélemény ne lássa meztelenül az antant testén tátongó sebeket. Heves összecsapás Lloyd George és Poincaré közt. A fölborulást a tegnapi események hozták meg- Tegnap reggelire látta vendégül magánál Lloyd George Poincarét és Theunist. Reggeli után tanácskozott a három miniszterelnök. Az I n t r a n s i g e a n t jelentése szerint Lloyd George és Poincaré tanácskozása a követ­kező dramatikus párbeszéddel végződött: Lloyd George igy szólt: — Nem vagyok hajlandó megengedni, hogy Németországot romlásba döntsék. Ez­zel pénzt behajtani nem lehet­P o i n c a ré ezt válaszolta: — Ragaszkodom ahhoz, hogy Németor­szág a Versailles! békeszerződést végre­hajtsa és produktív zálogot adjon. Theunis belga miniszterelnök megpró­bálta a közvetítést, de mindkét államférfi megmaradt álláspontján­Hivatalos francia megvilágításban az angol és francia miniszterelnökök nagyfontosságu tárgyalását a következőképpen jellemzik: A tárgyalások rendkívül nehezek voltak. Lloyd George a francia követelések közül a követ­kező hármat fogadta, el: 1- Közvetetlen behajtása amaz összegek 26 százalékának, amelyek külföldi valuták­ból kiviteli fizetések eredményeképpen folytak be a német pénztárakba. 2- A német vámjövedelmek lefoglalása, amely ma kö­rülbelül 300 millió arany márkát tesz- 3. A ruhrvidéki szénbányák és a rajnabalparti állami erdők ellenőrzése- A többi rendsza­bályok Anglia leghatározottabb ellenzésével vetségesek a német vegyi gyárakban 60 szá­zalékban érdekelve legyenek, minthogy ez alapot adna Németországank arra, hogy még több papírpénzt nyomasson. A tegnap délelőtti tanácskozásokról este francia forrásból az a hir terjedt el, hogy az angol és francia miniszterelnökök között sike­rült részben megegyezést létrehozni. Londoni jelentés szerint ez a hir minden alapot nélkü­löz, mert a szakértői bizottság ülésén az angol delegátusok hangoztatták ugyan, hogy Né­metországnak nem lehet a moratóriumot bi­zonyos feltételek és biztosítékok nélkül meg­adni, azonban kijelentették azt is, hogy a biz­tosítékoknak olyanoknak kell lenniük, hogy Németország segítségükkel valóban tudjon fizetni. Poincaré javaslatai a moratóriumot oly feltételektől teszik függővé, amelyek egy- magukban is a moratórium megadását lehe­tetlenné tennék. A tanácskozás után az angol király adott ebédet a viaskodó államférfiak tiszteletére. Az antant bomlása. A délután folyamán, miután Lloyd George látta, hogy semmi remény nincs arra, hogy a szövetségesek megegyezésre juthassanak, el­határozta, hogy egybehívja az angol kabine­tet. A vidéken nyaraló minisztereket sürgősen visszahívták Londonba. Illetékes angol helyen kijelentették, - Reuíer-hiradás szerint — hogy a helyzet rendkívül komoly s a kabinet mai ülésén fontos döntéseket fognak hozni- Este Lloyd George magántitkára, Sir Eduard Grigg kö­zölte az angol uiságirrókkal, hogy a helyzet annyira kiéleződött, hogy Lloyd George az antant bomlását nemcsak valószínűnek, ha­nem kikerülhetetlennek tartja. A Reuter úgy tudja, hogy a konferencia leg­közelebbi ülése pénteken reggel lesz. Az an­gol miniszterek azon az állásponton vannak, hogy nem lenne kívánatos a helyzetről nyi­latkozni mindaddig, mig minisztertársaikkal nem tanácskoztak­A francia lapok a helyzetet a reménytelen­ségig feszültnek látják. Egyes lapok már ar- i ról adnak hirt, hogy Poincaré ott hagyja Lon- | dönt és pénteken már Párisban lesz, ahol I azonnal egybehívja a parlamentet. Londoni i lapok Is foglalkoztak ezzel az eshetőséggel. A francia gazdasági szankciók. találkozott. Poincaré viszont hajthaíatlanul ragaszko­dott követeléseihez­A szakértők. Amig a három miniszterelnök tanácskozott, addig ülést tartott a szakértői bizottság. Az ülésről a Reuter-iroda ezt jelenti: A szakértői bizottság benyújtotta jelenté­sét Poincaré javaslatairól. A bizottság arra a meggyőződésre jutott, hogy a javaslatok ré­vén Németországtól rendkívüli összegeket be­hajtani nem lehet. Az olasz és japán képviselő csatlakozott az angol delegátus véleményé­hez, hogy a szövetségeseknek a német állam tulajdonában lévő bányákon és erdőkön gya­korolt ellenőrzése teljesen céltalan s legfel­jebb mint szankció jöhetne számításba. A megszállott területek és Németország között felállítandó vámhatárra vonatkozólag a szö­vetségesek Franciaországon kiviil azon a véleményen voltak, hogy ezek a rendszabá­lyok nem kívánatosak- Ugyancsak Franciaor­szág kivételével az összes szövetségesek til­takoztak az ellen a javaslat ellen, hogy a szö­Francia körök kijelentik, hogy Franciaor­szág Németország ellen csupán gazdasági szankciókat fog alkalmazni, meri Poincaré állítólag biztosította Lloyd Georgeí arról, hogy nincs szándékában Németország ellen katonai rendszabályokat életbe léptetni, akármi történik is. Lloyd George ezzel szemben megállapította, hogy Poincaré el­utazása és Franciaország Izolált akciója az antant végét jelentené. Szemelvény a francia, angol és olasz lapokból. A párisi tőzsdén tegnap nagyon pesszi­mista megítélés uralkodott s ennek követ­keztében erős árfolyamcsökkenések állottak be. Párisi nacionalista körök Poincaré lon­doni taktikáját erősen bírálják. A miniszter- elnököt gyengeséggel vádolják s már előre bejelentik, hogy amennyiben Poincaré nem kielégítő kompromisszumos megoldást fo­gadna el, a parlamentben heves támadáso­kat fognak intézni ellene. A T e m p s han­goztatja, hogy a londoni eredményeknek egyezniük kell a minisztertanács egyhang Péntek, augusztus 11 imperativ jellegű határozatával, amely ki­zárja a produktív zálogok nélkül való mora­tóriumot. Az angol lapok közül a félhivatalos Daily Chronicle „Az antant jövője11 címmel Lloyd George álláspontját fejtegeti s hangoztatja, hogy Franciaországnak közelednie kell ahhoz az angol állásponthoz, amely szerint adósoknak és hitelezőknek közös érdekeik vannak. A Daily News hevesen támadja Francia- ország egoizmusát. Ha Franciaország — úgymond — ra­gaszkodik a teljes összegű jóvátételek megfizetéséhez, akkor ezt csak Németor­szág és Ausztria romjain fogja behajthat­ni, ami Anglia számára kereskedelmi pusz­tulást jelentene. Franciaország ezzel sem az igazságot, sem a békét néni védelmezné, mert a hatalmak egész ereje nem lesz ele­gendő ahhoz, hogy a kétségbeesés által felkelteti őrjöngő gyűlöletet megfékezze. Az olasz lapok is bőven foglalkoznak a halvaszületett konferenciával. A Giornále d'Italia Londonból azt a jelentést kapja, hogy a vita folyamán kiújult a gyógyíthatat­lan francia-angol ellentét. Lloyd George fel­ismerte Poincaré javaslatainak veszedelmeit, éppen úgy, mint Schanzer, aki az angol­francia vita folyamán, amely a háború okai­nak kutatásaiban látszott elposványosodni, utalt a jelenre s kijelentette, hogy Olaszor­szág érdekei nem engedik meg a jóvátételt problémának a szövetségközi adósságoktól való elválasztását. Schanzer hangsúlyozta, hogy a francia rendszabályokat nem csupán gyakorlati kivihetőségük, hanem a politikai visszahatás szempontjából is meg kell vizs­gálni. Az Epoca Londont a romláshoz vezető ut uj állomásának mondja. A szövetsége­sek, ahelyett, hogy az erőszakos eljárást megakadályozták volna, Spaaaban elko­bozták a német szene", megszáfüotíták a rajnai hídfőket s Franciaországnak megen­gedték, hogy FelsősziSézlát felossza s be­avatkozzék Németország belpolitikái ügyeibe. Poincaré örüle’e így kergeti Európát a biztos romlás e!é. Az Epoca e megálapitás-a józan Ítélet London felett! Poincaré osszehsvaita a francia . ~ minisztertanácsot. Páris, augusztus 10- Poincaré miniszterel­nök tegnap a köztársaság elnökének, Mille- randnak jelentést tett a tanácskozások állá­sáról s minisztertanács egybehivását kérte, minthogy Lloyd George is elhatározta, hogy j ő minisztertanácsot fog tartani. A francia mi­niszterek ma délelőtt Millerand elnöklete alatt w Elyseében összeülnek­Őrzik Poiitscaréi. London, augusztus 10. A Poincaré védel­mére szolgáló elővigyázatossági intézkedé­seket megszigorították, minthogy az utóbbi , napokban sok fenyegető levelet kapott. A | rendőrség minden lépésén nyomon kiséri s még az ételeket is megvizsgálják, hogy az esetleges mérgezési kísérleteket meghiúsítsa. Francia jelentés a szakértők javaslatairól. Franciaország kénytelen lesz önálló akciót kezdeni. Páris, augusztus 10. A Havas ügynökség külön tudósítója jelenti Londvnból: A pénz­ügyi szakértők befejezték jelentésüg megszö­vegezését, amelyet ma a konferencia elé ter­jesztenek. A jelentésben az összes delegá­tusok Poincaré javaslatai közül a következő­ket ajánlják: a garancia bizottság ama kül­földi devizák 26 százalékát, amelyeket Né­metország a külföldre eladott áruk ellenérté- kegyanánt kap, be fogja hajtani. Az ily mó­don elért bevételeket 1250 millió aranymár­kára becsülik. A garancia bizottság ezenkívül ígénybeveszi Németországnak 300 millió aranymárkára becsült vámjövedelmeit is. A francia, belga, és olasz szakértők az angolok kivételével bizonyos feltételek mellett haj­landók a német állami bányákból származó szénre külön adót kivetni, amelynek bevéte­lét 67 millió márkára becsülik, valamint a Rajna-balparti erdők ellenőrzéséhez hozzá­járulni. A szakértők jelentése a továbbiak­ban megállapítja, hogy a rajnai vámhatár újrafelállítására s a Ruhr-vidéken felállítan­dó vámvonalra vonatkozóan megegyezés nem jött létre. A többi francia javaslattól, te­kintettel arra, hogy végrehajtásuk nehézsé­gekbe ütközik, el kellett tekinteni. Franciaország tehát békés szándékai el­lenére, kénytelen lesz akarata ellenére ön­álló akcióba kezdeni. A szövetségesek kö- j rében azonban azt hangoztatják, hogy eb*

Next

/
Oldalképek
Tartalom