Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)

1922-08-10 / 58. szám

Csütörtök, augusztus 10. MAPI HÍREK Előfizetőinkhez. E hónap 15-én megszüntetjük azoknak a t. előfizetőinknek a lap küldését, akik ezidőig befizetésüket nem eszközük. Kérjük tehát a már megküldött befizetési lap felhasználásá­val a megújítási összeget sürgősen beküldeni. Az alábbi helyeken bizományosaink a lap kézbesítését elvállalták, aki még nem igy kapja és ezúton óhajtja a lapot átvenni, kí­vánságát kiadóhivatalunknál vagy a bizomá* nyosunknál jelentse be. Pozsony: Weisz M. Léva: Dobrovitzky L. Rimaszombat: Klein G. * Tornaija: özv. Kallósné. Komárom: Hermann E. Nagyszőllős: Roth S. Besztercebánya: Machold F. A közeli napokban Rozsnyón is megkezdjük az előfizetők lapjainak kihordatását. Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatala. — (A prágai meteorológiai intézet jelen­tése.) Időjóslás: Változóan felhős, mérsékel­ten meleg időjárás várható, gyenge déli szelekkel. * — (Furcsa cseh propaganda.) A Newyork Times egyik legutóbbi számában jelent meg az alábbi hirdetés: „Híres ceruzák. A kiváló minőségükről világszerte ismert Koh-i-noor-ceruzák visszakerültek az ame­rikai piacra. Ezek a híres ceruzák azokban az Ősi gyárakban készülnek, amelyeket Hardmuth C. alapított, még 1790-ben Csehországban, a csehek országában, a vi­lág legfiatalabb köztársaságában, a cseh­szlovák köztársaságban. A cseheket az osztrákok sokáig elnyomták, de a nagy világháborúban a csehek fellázadtak Ausz­tria ellen s az osztrák kormányt megbuk­tatták. Úgy, ahogyan az Németországban is megtörtént. A csehek az antant-kormányok és Amerika szövetségesei voltak és Szibé­riában, Oroszországban, Franciaországban és Olaszországban véghezvitt hőstetteiket az egész világ megcsodálta. Nagy sikereik* kel elérték azt, hogy az antant Cseh-Szlo- vákiát mint független államot elismerte. A Koh-i-noor-gyártmányok a legjelentősebb cseh gyártmányok közé tartoznak. A gyár­ban ezerhétszáz ember dolgozik és mind cseh“. — (A kassai és pozsonyi népszámlálás eredmé­nye). Tavaly tavasszal tartották meg Szloven- szkón a népszámlálást, amelyet oly lelkiismere­tesen hajtottak végre, hogy aki magyarnak mondta magát, ha történetesen köztisztviselő vagy izraelita vailásu volt, egyszerűen minden tiltakozása ellenére is, szlováknak, illetve zsidó­nak írták be. Különösen Kassán történtek soro­zatos visszaélések a népszámlálásnál. A számláló- biztosok mindenkit, aki Kassán született, még ha egy szót sem tudott is szlovákul, szlováknak Ír­ták be azzal az egyszerű megokolással, hogy aki Kassán született, annak szlováknak kell len­nie. Igaz ugyan, hogy három esztendővel ezelőtt Srobár Lőrinc dr. akkori szlovenszkói miniszter hivatalosan kijelentette, hogy Kassa nyolcvan százalékban magyar, ez a miniszteri nyilatkozat azonban a népszámláló közegeket nem akadá­lyozta meg abban, hogy a kormány intenciói sze­rint a nemzeti kisebbségeket minden törvény és jog ellenére, még attól a jogától is elüssék, hogy szabadon vallhassa magát annak, aminek szüle­tett. így aztán nem csoda, ha a népszámlálás mindent mutat, csak a város igazi képét nem. Hasonlóan folyt le a népszámlálás Pozsonyban és a többi szlovenszkói magyar városban is. A kas­sai és pozsonyi népszámlálás eredményét most tették közzé. Az adatok elrettentő példái annak a módszernek, amellyel itt bennünket magyarokat kezelnek. A statisztika igy szól: Pozsony: összes lakosság száma 93.327; ebből cseh és szlovák 37.991 (40.7 százalék), német 27.093 (28.9 száza­lék), magyar 21111 (22.6 százalék), zsidó 4022 (9.3 százalék}, egyéb nemzetiségű 3010 (3.5 szá­zalék). Kassán a népszámlálás hivatalos eredmé­nye a következő: összes lakosság száma 52.249; ebből cseh-szlovák 31.811 (60.9 s'ázsiók), magyar 11.796 (22.5 százalék), zsidó 5596 (11 2 százalék), egyéb nemzetiségű 800 (1.6 százalék) A népszám­lálás eredménye — mondanunk sem kell — a va­lósággal nagyon sokban is ellenkezik. — (A cenzúra). Az utóbbi hetekben a legna­gyobb ritkaságszámba ment a Rude Právo, a kommunista-párt lapja, elkobzás nélkül jelent meg. A cenzúra-üggyel a Rude Právo mai számá­ban nagyobb cikkben foglalkozik és kijelenti, hogy a cenzúra még az osztrák kormány ideiében sem volt ilyen szigorú mint ma. A Rude Prá- vonak egyáltalában nem engedik meg, hogy fog­lalkozzék a julius 30-án lezajlott kassai esemé­nyekkel, mert a prágai cenzúra lobban védi KJima dr. rendőreit, mint annak Idején védelmezték Fe­renc Józsefet. . 7WÍOAfJfA67AR7fmi#f­— (Nem lesz Eperjesen ruszin gimnázium.) Jelentettük már, hogy a szlovenszkói ruszi­noknak egyik legfontosabb követelése az, hogy Eperjesen ruszin gimnáziumot állítsanak föl. Ennek érdekében a ruszinok memorandu­mot is adtak át az iskolaügyi miniszternek. A minisztériumban érdeklődtünk az iránt, hogy történt-e már ebben az ügyben döntés, de azt a felvilágosítást kaptuk, hogy mindez- ideig az eperjesi ruszin gimnázium ügyében semmiféle hivatalos lépés nem történt. — (A prágai szocialista kongresszus.) A PravoLidu jelentése szerint a londoni mun- kásinternacionálé végrehajtóbizottságának prágai tanácskozása szombaton este kezdő­dik meg. Az adminisztratív jelleigü folyó­ügyeken kiviil tárgyalni fogják a nemzetközi szocialista kongresszus összehívásának módját, továbbá egyes világgazdasági kérdé­seket, a moszkvai szociálforradalmárok pő­rét s végül a kommunistákhoz való viszonyt. Huysmanns, az internacionálé titkára, a belgiumi szocialista párt sürgős munkálatai miat a prágai tanácskozásokon nem vehet részt. A szocálforradalmárok pőréről Van- derveldeis beszélni fog. — (A pápa enciklikát ád ki a katolikus szociális politikáról.) A Maiin tegnapi száma közli: Vatikáni körökben arról beszélnek, hogy a pápa a hónap folyamán enciklikát bocsát ki, amely úgy vallásos, mint politikai szempontból rendkívül fontosságú lesz. Ez a legújabb enciklika pontosan meg fogja ha­tározni azokat a kereteket, amelyek között a katolikusok szociális tevékenységének mo­zognia kell s meg fogja vonni a határt a hit­élet szociális vonatkozású megnyilvánulásai és a politika között. Az enciklika ezenkívül felhívással fordul az egész müveit világhoz, sürgetve, hogy a valódi béke szelleme hassa át valamennyi állam kormányát és népét, hogy végre gátat vessenek az ellenségeske­dés szellemének, mely egész Európát az Ín­ség és nyomor tanyájává változtatta. — (A hadgyakorlatokra bevonulóknak nem lehet fölmondani.) A kormány a mai napon, tehát az utolsó pillanatban (hiszen ma kezdődnek meg a hadgyakorlatok) ren­deletét adottki, amely szerint augusztus 1-e és szeptember 10-e között a munkaadók nem mondhatnak fel a munkásoknak. A kedvez­mény előfeltételei: 1, hogy az alkalmazottra ne terjedjen ki a nyugdijbiztositási törvény, 2. hogy a munkás munkaadójánál legalább nyolc hétig (magasabb kategóriáknál 6 hó­napig) legyen alkalmazva és 3. ne legyen tisztviselőnek eltekinthető. Ezeknek ■ az al­kalmazottaknak helyét fenn kell tartani, de fizetésre nincs igényük. Az alkalmazott a hadgyakorlatok befejezése után köteles a szolgálati helyét újból elfoglalni, amenyiben pedig ezt szeptember 10-éig, Illetőleg a had­gyakorlatok befejezésétől számított 7 napon belül meg nem tenné a szolgálati viszonyt íelbontotínak kell tekinteni. A rendelet nem terjed ki azokra az esetekre, amikor a mun­kaadó a törvény értelmében nyomban elbo­csáthatja az alkalmazottat. Felhívjuk olva­sóink figyelmét az 1921. évi 120. számú tör­vényre is, amely a vagyontalan s család- fenntartó bevonulása folytán megélhetésük­ben veszélyeztetett családtagoknak segélyre nyújt igényjogosultságot. Ezt akár a bevo­nult akár pedig a hozzátartozói kérhetik a községi elöljáróságtól, ilyen segélyre jogo­sult hozzátartozók az emlitett törvény értel­mében a feleség, a törvényes, valamint a törvénytelen és az örökbefogadott gyerme­kek, illetőleg a szülők. — (Egy rosszul sikerült állami üzlet kulisszatit­kai). Srha közélelmezési miniszter a minap a Cas munkatársának úgy nyilatkozott, hogy a cseh­szlovák köztársaságnak több mint kétezer vagon lisztfölöslege van, amiből ezer vagont az éhez.ő Ukrajna rendelkezésére fog bocsátani. A Národni Listy ezzel kapcsolatosan rámutat arra, hogy a közélelmezési miniszter annak idején a közellátás céljára 2300 vagon lisztet vásárolt 7.10 koronás egységárban, amely azonban időközben a liszt árleszállítása folytán jelentősen kevesebbet ért és igy nem tudta elhelyezni. A miniszter ekkor, hogy a megvásárolt liszten mégis túladjon, egy export­vállalatot bízott meg azzal hogy a lisztet Ukraj­nának elad;a. A vállalat el is adott a lisztből 1500 vagont 3.10 koronás áron. ami 58 és fél millió korona veszteséget jelentett. Természetes, hogy az exportvállalat —• irja a Národny Listy — nem Srba miniszter kedvéért csinálta az üzletet, ha­nem egy millió koronát keresett rajta közvetítési dii fejében. Az ukrán kormány azonban most már nem akarja átvenni a lisztet azzal a megoko'ás- sal. hogy dohos. így az állam a lisztért még egv krajcárt sem kapott. Erre a közélelmezési minisz­ter — ugyancsak a Národny Listy szerint — ki­jelentette, hogy a lisztet nem eladás céljaira vette, hanem azért, hogy ezzel letörje a lisztke­reskedőknek azt az akcióját, amely a liszt drágí­tására irányul A Národni Listy azonban kétségbe vonja, hogy a dohos lisztté! ezt a célt el lehessen érnie és azt javasolja, hogy az egész 2300 vagon lisztet olcsó áron bocsássák az ipari üzemek ren­delkezésére. — (Kiima és a Rude Právo). A Rude Právo mai számában foglalkozik azzal a hírrel, hogy Kiima dr. kassai rendőrigazgatót pozsonyi rend­őrfőnökké nevezik ki. Gratulál a kormánynak ez újabb sikeréhez és azon reményét fejezi ki, hogy ez bizonyára nagyszerű reklám lesz. Mint isme­retes — irja tovább a lap — Kiima dr. a háború alatt Prágában működött, amikor is a legbuzgób- ban és a legnagyobb odaadással üldözött minden­kit, aki cseh volt, vagy aki az osztrák kormány­nyal nem volt megelégedve. Különösen nagy ér­demeket szerzett az osztrák kormánynál Masa- ryk elnök családjának üldözésével. A forradalom után egyszerre fölfedezte magában a nagy cseh hazafit és épp olyan buzgalommal kezdett azok üldözéséhez, kiknek a leghübb és legodaadóbb szolgája volt, mint tette a háború alatt a csehiek­kel. Most megkapta jutalmát, mert hiszen a cseh­szlovák köztársaságban az ilyen munka nem ma­rad jutalom nélkül. — (Feloszlatják a szepesváraijal járást.) Igló- ról jelentik: A zsupáni hivatal tervbe vette, hogy a szepesváraljai járást megszünteti. A községek egy részét az isiói, a többit pedig a lőcsei já­ráshoz csatolnák. — (A turócszentfuártonj Matica-iiPHep.) Tegnap délután kezdődött meg a turócszent- mártoni szlovák Matica-ünnep. Az ünnepsé­get megelőzőleg a szlovák tanárok egyesü­lete közgyűlést tartott, amelyen többek kö­zött Baudoin de Courtenay varsói tanár is résztvett. A közgyűlés a napirend kimentése után több határozati javaslatot fogadott el. így követeli a kormánytól, hogy a pozsonyi Komenszky-egyetemet sürgősen egészítse ki és hogy Szlovenszkón mielőbb égi/ erdészeti és bányászati főiskolát és műegyetemet léte­sítsen. Az egyesület egy további rezoiució- ban azt követelte a kormánytól, hogy a kö­zépiskolákon az ötödik osztálytól kezdődően tanítsák a cseh nyelvet. Az egyesület elnö­ke; Hegedűs Murgas nem akarta elszalasz­tani ezt az alkalmat sem s ezért oly értelmű határozati javaslatot fogadtatott el a köz­gyűléssel, hogy a kormány a magyarság is- kolaiigyi követeléseit határozottan utasítsa vissza. Ezt a határozatot azzal okolják meg, hogy a szlovenszkói magyarságnak állítólag annyi iskolája van, amennyire a békeszerző­dés értelmében, szerintük nincs is joguk. A közgyűléssel egyidőben Blaha Marian püs­pök megnyitotta Bohum Péter s a szlovák képzőművészek kiállítását. A, szlovák nők egyesülete, a Zsivena pedig holnapi közgyii- rendeztek. = (A honvédelmi miniszter parancsa Landauék védelméről.) Budapesti tudó­sítónk jelenti: A Laridau-pör teg­napi tárgyalásán Bérczy László táviró- titkár és volt százados elmondotta, hogy 1920 szeptember végén Sréíer István hon­védelmi miniszter egy főhadnaggyal a ke­lenföldi laktanyába küldte, hogy onnan a két letartóztatott Landaut a minisztérium fog­házába szállitsa. Kelenföldön a két Landaut elővezeíték, ekkor Siposs Kamilló előugrott és kijelentette, hogy bárki is csak az ő holt­testén keresztül közeledhet Landauékhoz. A tanú hivatkozott a miniszter parancsára, mi­re Siposs engedett. Ugyanitt látta Dobét is, aki Landauval. állítólag magánügyet akart elintézni. A két Landau sírva panaszkodott előtte s ő megnyugtatta őket, hogy ügyüket a miniszter parancsára tisztázni fogják. Sze­repe ezzel befejeződött. Később a miniszter­től kijövet az előszobában találkozott Lan­dau Ernővel s elment vele Ruperthez, aki kérte őt, hogy a miniszter parancsának megfelelően, lelkiismeretesen járjon el. Sré- ter miniszter ugyanis megparancsolta, hogy a két Landaunak még a hajaszála sem sza­bad, hogy meggörbüljön. Újra kiment Lan­dau Ernővel a kaszárnyába és figyelmeztet­te az ügyeletes tisztet a miniszter rendelke­zésére. . Erről jelentést is tett Sréternek, aki megbízta menjen el Palló őrnagyhoz, hogy rendelje el Danszky és Siposs kihallgatását. Palló kijelentette, hogy nyomozóitól távol áll minden zsaroló manőver és pusztán ha­zaárulásról, kormányzósértésről és hadse- reggyalázásról van szó. Bárczy szerint Si­poss fizikailag szadista, lelkileg morál insa- niíyben szenved, rutul hazudik és különbö­ző kinzási módszerekről kéjjel beszélt. A polgári törvényszék előtt megindult tárgya­láson kívül a katonai törvényszék is eljárást indí­tott az ügy szereplői közül azok ellen, akik a ka­tonai bíráskodás illetékessége alá tartoznak. A Landau-ügy katonai részének három vádlottja van, a fővádlott Danszky Mihály, akit Chriastelly Zoltán százados hadbíró ügyész, az ügy refe­rense, zsarolással és hivatalos hatalommal való visszaéléssel vádolt vádiratában. A katonai ügyészség a katonai vádlottak ügyét rövidesen ki akarta tűzni tárgyalásra, ma azután a katona üg3részség utasítást adott ki, hogy Danszky Mihályt, aki a fővárosban tartózkodik, tartóztassák le. A letartóztatást nyomban foganatosították is. Danszky Mihályt átkisérték a fogházba és ott egy tiszti cellába helyezték el. Miután Danszky Mihály szerdára van megidézve a büntetötörvónyszékre tanúki­hallgatás céljából, őt csak akkor lehet majd bí­róság elé állítani, ha a büntetőtől vényszék itélö- tanácsa ezért megkeresi a katonai ügyészséget. = (József főherceg ötvenéves.) Budapesti tu­dósítónk jelenti: József főherceg ma töltötte be ötvenedik életévét. Auguszta főhercegnő ebből az alkalomból a mentőknek egymillió koronát ajándékozott. A lapok meleg szeretettel méltat­ják József főherceg érdemeit, magyarságát és kiválóságát. A születésnapon szentmise volt a fő­herceg palotájában, amelyet Nemes püspök ce­lebrált. A mise után Horthy Miklós kormányzó, majd Bethlen gróf miniszterelnök, Belicska hon­védelmi miniszter, Bánííy gróf külügyminiszter, a pápai nuncius, a honvédség főparancsnoka és sok előkelőség üdvözölte a főherceget. = (K’ebelsberg miniszter Debrecenben.) Buda­pesti tudósitónk jelenti: Klebelsberg Kunó gróf közoktatásügyi miniszter tegnap Debrecenbe utazott, hogy az egyetemi építkezést megte­kintse. A főispán üdvözlő szavaira adott vála­szában a miniszter kifejtette, hogy a magyarsá­gon csak a munka segíthet. Szomorúan látja, hogy a klinikák építését a sztrájk egyidőre visz- szaveti, pedig ha van antiszociális sztrájk, akkor a klinikai építési sztrájk föltétlenül antiszociális. Nagy bűn éppen a klinikák építését megakadá­lyozni, melyek a szenvedő emberek egészségé­nek helyreállítását vannak hivatva szolgálni. A miniszter Debrecenben megtekintette a reformá­tus kollégiumot és könyvtárát, az Auguszta-sza- natóriumot és fogadta a református tanáregyesü­let tisztelgő küldöttségét.- - Prága is oka a márka romlásának? Hágából jelentik: Holland bankkörökben ismételten rámu­tattak arra, hogy a francia és belga frank kezdet­ben automatikusan követte a márkát árfolyam- esésében, ezidőszerint azonban a márkával ellen­tétben ismét fölfelé tart. Ezt a jelenséget a Poin- caré politikáját támogató párisi pénzügyi körök akciójával magyarázzák, akik márkát eladnak, hogy ezzel franktartozásokat fizessenek. Ilyen módon kímélik a frankot. Hiszen még emlékeze­tes a Parisból irányított nagy newyorki márka­eladás, amely a márka zuhanásást tiz nappal megelőzte. Egy nagyarányú párhuzamos akció ál­lítólag Prágából is indul, de nem bizonyos, vájjon a frank támogatására. A holland bankkörök való­színűnek tartják, hogy ez az akció is a francia pénzügyi körök kedvében akar járni. A francia politikának természetesen érdeke a francia jára- déktuiajdonosokat meggyőzni róla, hogy a Né­metországgal szemben követett jóvátételi politika nincsen ártalmára a francia franknak.- - (Botrány egy salzburgi zeneiismepsé- gén.) Salzburgból jelentik: A tegnapi harma­dik'kania-razeneestén a közönség konzerva­tív része botrányba fulladó módon tiltako­zott a modern zenemüvek előadása ellen. A műsoron többek között Feruccio Busoni, An­ion Weber és más jól ismert modern zene­szerző müvei szerepeltek. A viharos jelene­1 íek már a prágai Fidelio Finke marionett- zenéjénél kezdődtek, tetőpontjukat azonban Anton Weber vonósnégyesénél érték el. Loos, az ismert építész és mükritikus védő- beszédet tartott, amelyet a közönség meg­értőbb része viharosan üdvözölt. Finke mű­vét kinevették s a pisszegés teljes tiz per­cig tartott.- - (Egy amerikai magyar lap évfordulója.) Az amerikai magyarok egyik legrégibb és leg­nagyobb napilapja, a Clevelandban megjelenő Szabadság most ünnepelte fennállásának harmin­cadik évfordulóját. A lapot szerény kezdetekkel egy emberöltővel ezelőtt a sárosmegyei szár­mazású Kohányi Tihamér alapította A lap a tengerentúli magyarok érdekeinek mindig lelkes szószólója volt. A lapot jubileuma alkalmából Harding elnök, Coolidge alelnök, Hughes külügy­miniszter és az amerikai közélet sok más kitű­nősége üdvözölték. Az üdvözlők közt volt Beth­len István gróf is, aki ez alkalomból az ameri­kai magyarok részére nagy örömet jelentő ize- netet küldött. Ebben kijelentette, hogy a ma­gyar kormány állandóan és kitartóan foglalkozik az Amerikában élő magyar testvérekkel és kü­lönösen azoknak földbirtokszerzési igényeivel. Erre nézve mindjárt föl is szólítja az érdekelte­ket, hogy keressék a tömörülés valami módját és dolgozzák ki kívánságaikat, terveiket egy pro­gramban, amelyet a kormány a kérdés rendsze­res megoldásánál tekintetbe fog venni.-- (A szerb pénzügyminisztert le akarták tar­tóztatni egy osztrák fürdőhelyen.) Bécsi tudósí­tónk jelenti: Bad-Hallban, a Lauf-kávéházban, ahol a fürdő legelőkelőbb vendégei szoktak kár­tyázni, tegnap este tiz órakor egy csendőr oda­lépett az egyik asztalhoz, amelynél szerb fürdő- vendégek ültek és Markovics szerb pénzügymi­niszter is kártyázott. A csendőr rádobía a ka­lapját az asztalra, lefoglalta az ott fekvő hetven­ezer koronát s kijelentette, hogy mivel hazárdjá­tékról van szó, a pénzt nem kaphatják vissza. A pénzügyminiszter hiába érvelt azzal, hogy a hetvenezer osztrák korona dinárra átszámítva olyan csekély összeg amilyenért Belgrádban nem is ülnek le kártyázni. A csendőr letartóztatta a vendégeket és fölszólította őket hogy kövessék. A csendőr nem elégedett meg a pénzügyminisz­ter francia nyelvű igazoló irataival sem. Ekkor odalépett Ebner Rihárd cégvezető, aki a csendőr­nek azt mondotta, hogy a vendégek nem hazar­díroztak. A csendőr erre a pénzügyminisztert ott­hagyta és Ebnert tartóztatta le és be is vitte a rendőrkapitányságra. _ m

Next

/
Oldalképek
Tartalom