Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)

1922-08-10 / 58. szám

2 ■+Í.3JB&>uu mw—■ 1 inr—n> wwhiiiii Csütörtök, augusztus 10. nimmiim ii ii ii i ij'ii—'wnwii ii — tmamttmm M$lm mm fogadja cl Poiacarc lavasiafait A londoni konferencia kudarca. — Az angol-francia szakítás lehetősége. „Úgy fest a helyzet, mintha a lon­doni konferencia résztvevőinek egy kapun kellene áthaladniok, mely fölött ezek a sorok olvashatók: Lasciate ogni speranza!“ — ez­zel a mondattal fejezi be a londoni konferen­ciáról irt vezércikkét a párisi Temps- Ez a mondat kifejezése annak, hogy a franciák nem hisznek a londoni konferencia csodájá­ban s nem várnak semmit attól a tanácsko­zástól, mely Londonban összeméri Poincaré és Lloyd George erejét. Az a látszat, hogy Poincaré sem táplál vérmes reménységeket, mindazonáltal ki akarja beszélni magát, hogy a nagy szakítás esetére a francia közvéle­mény előtt mint következetes és a francia érdekekért minden küzdelemre kész állam­férfin állhasson. Ezt igazolják a konferencia első napján tett kijelentései, melyek során hét pontban foglalta össze azokat a feltételeket, amelyektől Franciaország a német morató­rium megadását függővé teszi. Angol lapok Poincaré hét pontjáról. E hét pontról már tegnap beszámoltunk s a Daily Teíegraph tegnapi számának köz­lése megerősíti tudósitásunk helyességét. Ez a hét pont a német birodalmi bank, a kiviteli engedélyek, a devizák, valamint a bányák és erdők jövedelmének ellenőrzésére, a ruhr- vidéki szén külön megadóztatására, végül a szövetségeseknek a német ipari vállalatok­ban való részesedésére vonatkozik. Az emlí­tett lap véleménye szerint e terv keresztül­vitelére Berlinben egész sor szövetséges vagy nemzetközi bizottságot kell létesíteni. Csupán nagy és jól megfizetett hivatalnok­sereg lenne képes az állandó felügyeletet gyakorolni. Az igy nyert bevételek azonban a márka várható értéktelenedésével szem­ben csupán jelentéktelenek lehetnek. Poin- carénak azt a tegnapi kijelentését, hogy Franciaország a szövetségesekkel együtt óhajt együttműködni, az angol lapok általá­ban örömmel tidvözlik, mégis általános az a fölfogás, hogy Lloyd Georgenak teljességgel igaza van, mikor Poincarét arra emlékez­tette, hogy Franciaország a szövetségesek között nem az egyetlen szenvedő s a béke- szerződés óta állandóan - válsággal küzdő állam. - .... I . C trr-rXr,’ ' A szakértők munkája. Az angol közvélemény tehát erős kritiká­val fogadja Poincaré hét pontját, melyet teg­nap a szövetséges szakértők is tárgyalás alá vettek. A szakértők ülésének első szakasza délelőtt folyt le s a tanácskozáson megvizs­gálták azt a kérdést, hogy a Poincaré által ajánlott rendszabályok produktív íermésze- tüek-e- A szakértők megállapították, hogy a rendszabályok a német kötelezettségekkel szemben aránylag kis összegeket hajtanának be, amelyek azonban mégis kitennének 3—400 millió aranymárkát. Angol részről azt lácssziv a függöny felgördültekor, a néző­tér íelcicomázása fiiszőnyeggel és mezei vi­rágokkal, az uj dalok és uj táncok, élő ga­lambok és élő csirkék, az egész átreformált népszínmű — a közönség Blaha Lujzának és a Nemzeti Színháznak adott igazat: ott ta­lálták el a népszínmű igazi hangulatát, ott hozták ki, kábító külsőségek helyett, a da­rab lelkét, azt a levendulás levegőt, ám’t a szivek visszakivántak. így azután a Vigszin- ház közönsége hiába várt a Szentivánéji álomra és ez a míiintézet ezentúl nyilván aligha fogja keresni az alkalmat, hogy «. Nemzeti Színház utcájába tévedjen és meg fog elégedni a maga eléggé gazdag terrénu­mával, amelyre elsőrendűen összehangolt személyzet áll rendelkezésére s ahol számá­ra annyi szép siker termett. Ám a szintén nagyratörő Magyar Szín­háznak is szűk Macedónia s nem elégszik meg a maga megszokott játékrendjével. Fel­buzdulva Ibsen Peer Gynt-iének sikerén, Szomori Dezső II. Lajos korát tárgyaló tra­gédiájának előadására fegyverkezett, ugyan­akkor, mikor a Nemzeti Színház Vojnovich Géza „Mohács“-ára készült. A két király-dráma előadása csaknem holtversenyt eredményezett, noha feltétle­nül leszürődött az a megállapítás, hogy a Nemzeti Színház az efféle nagy személyzetet igénylő s tömegielenetekkcl dúsan megspé­kelt darabokra jobban fel van szerelve. Mégis mindkét miinek meg volt a maga méltányló közönsége. Törzs Jenő, mint II. Lajos. Abo- nyi Gézával, Darvas Lili mint királynő, Ba­jor Gizivel vette fel a versenyt s a Magyar Szinház előadásán Márkus László milliókat felemésztő aríisztikus díszletei igyekeztek kárpótlást nyújtani a kisebb szerepeknek jelentéktelenebb erőikkel való betöltéséért. A az ellenvetést tették, hogy a javasolt rend­szabályok aránylag kis összeget hoznak, amellett azzal a veszedelemmel járnának, hogy a német gazdasági élet végleg fölbom- lik. A Havas-ügynökség külön tudósítójának az értesülése szerint az angol szakértők azt is kijelentették, hogy a szövetségesek a már előzőleg megkötött egyezségek alapján pon­tosan körülirt és produktív zálogokkal ren­delkeznek, mint például a német kivitelben való 26 százalékos részesedés s ezeknek az összegeknek a jóvátétel céljaira való igény- bevétele. Különben is a múlt év májusában megalakított garanciabizottság föl volt ha­talmazva arra, hogy szükség esetén hasonló rendszabályokat léptessen életbe. De Las- t e y r i e francia pénzügyminiszter e meg­jegyzésekre kifejtette, hogy Németország a kivitel egy részének átadására vonatkozó kötelezettségeinek sem tesz eleget és ha most függő adósságai számára moratóriumot kap, az igénybe vett rendszabályokat nem lehet többé alkalmazni. Az igénybe venni szándé­kolt zálogok, teknikai, pénzügyi és produk­tív zálogok, nincs katonai jellegük, mint például az újabb német területek megszállá­sának. Délután a szakértők rövid ideig tartó újabb ülésre gyűltek össze- Ma délelőttre tűzték ki a szövetséges mi­niszterelnökök konferenciájának folytatását. Ezen az iiíésen a francia miniszterelnök javaslatáról készülnek véglegesen dönteni, amelyről már ma is az a vélemény, hogy az elutasítás bizonyosra vehető. Lehetsé­gesnek tartják azt is, hogy Lloyd George szakértőknek Németországba való kiküldé­sét javasolja, hogy a produktív zálogokra való kilátásokat a helyszínen tanulmá­nyozzák. Sokat beszélnek a belga miniszterelnök tervéről is, amely egymiliiárd aranymárkára rugó nemzetközi kölcsön megszerzését tartja szükségesnek­A különböző érdekek. A mai nap tehát döntő fontosságú lehet. Az a körülmény, ho-gy a tegnap esti. minisz­terelnöki tanácskozáson Poincaré nem vett részt, élénken bizonyítja, hogy a tárgyalások folyamán az angol, olasz, japán és belga érdekek a franciákétól el­térő irányban mozognak. Poincárénak föltétlenül meg van az a tak­tikai előnye, hogy tervei, amelyek a jóvá­tételt kérdéssel oly szoros összefüggésben álló szövetségközi adósságok törlésére vo­natkoznak, inkább lehetővé teszik a közve­tetten szabályozást, mint az angol terv, amely az egyedüli igazságos indítvány, amely azonban a döntést Amerikára hárítja. Anglia azonban mindmáig ezzel a tervvel Nemzeti Színház előadása nagyszerű volt, az özvegy Perényiné kis szerepét is olyan mű­vésznő játszotta, mint Jászai Mari. Az ün­nepelt tragika— a gyászoló Hungária hon- leányi fájdalmának fekete uszályával — az életnagyságon íulemelkedö alakot formált a pár mondatos szerepben s a mohácsi nagy j összeomlásból való feltámadás annyira idő­szerű igéjének a telkekbe bizakodást öntő előadásával estéről estére megújuló lelkese­dést árasztott. Mindazonáltal a Magyar Szinház dicsére­tes igyekezete is annyi méltánylásra talál', hogy tovább megy a megkezdett utón s jö­vőre a Madách-centennárium kapcsán az „Ember tragédiája" felelevenítését hirdeti. Madách Imre születésének századik évfor­dulóját érthetőképpen a Nemzeti Szinház is azzal készül megünnepelni, hogy uj rende­zéssel frissíti fel a magyar közönség méltán becézett műsor darabját, melyet belső értéke akkor is fentartana, ha a berlini Jessner módiára szinte díszletek és korhű jelmezek nélkül egy lépcsőzet fokain pergetnék le köz­szájon forgó remek sorait,, Érthető érdeklődés előzi meg a két müin- tézet nemes versengését a magyar irodalom világhírű gyöngyének minél méltóbb szinre- alkalmazásáért, ami a magyar művészi élet­nek mindenesetre jelentős gazdagodására fog vezetni. De, ha valaki fogadni akarna arra, hogy a tökéletesebb előadást a fiatal Magyar Szín­ház, vagy a ragyogó hagyományokra tá­maszkodó s páratlan művészegyüttessel ren­delkező Nemzeti Szinház fogja-e felmutatni, mi a magunk részéről lelküsmeretesen mér­legelve a papírformát, csak azt ajánlhatja hogy az utóbbira iogadjon. Egyébként — qui vivra, verra! Amerikában semmiféle javára szolgáló han­gulatváltozást el nem ért. Ez még nem je­lenti azt, hogv Poincarénak kilátása van ama tervének megvalósítására, amely sze­rint (Anglia lemondása után) a jóvátéíeli fi­zetések Franciaországra eső részét 52 szá­zalékról 39 százalékra, Belgiumra eső részét 8 százalékról 10 százalékra emelnék fel, ez­zel szemben Olaszország eddigi 10 százalé­kát 1 százalékra csökkentenék s az úgyne­vezett kishitelezők semmit sem kapnának. A francia javaslat teknikai előnye, hogy Anglia határozott választ adhat reá, amit a nem ha­tározott formában megszövegezett angol ja­vaslatról lemondani nem lehet. A Poincaré taktikai előnye azonban még nem jelenti a Poincaré diadalát! A londoni konferencia kérdéseiről még a következő jelentéseink adnak számot: A szakértők tegnap délutáni ülése. Páris, augusztus 9. (Havas.) A szakértői bi­zottság délutáni ülésén elsősorban a Ruhr- vidéki állami bányák és rajnabalparti erdők lefoglalásával foglalkoztak. A belga szakér­tők állítólag e két pontban támogatták a ja­vaslatot s kijelentették, hogy mulasztásnak tartják Németországnak azt az eljárását, hogy a kötelező szén- és famennyiséget még mindig nem száilitotta le, jóllehet módjában lett volna kötelezettségeinek eleget tenni, A szakértők állítólag elhatározták, hogy a né­met kivitel 26 százalékának leadását a kivi­tel előtt közvetetlenül hajtsa be a jóvátéíeli bizottság ,szemben az eddigi eljárással, amely szerint a német birodalom köteles volt a megfelelő összeget kifizetni. A szakértők Poincaré hét pontija ellen. London, augusztus 9. A Wolff-iroda jelenti: A szakértői bizottság jelentéséből — úgy hirlik — ki iog derülni, hogy a bizottság többsége az uj vámhatár fölállítása, vafa- mint az uj adókat követelő francia javas­lat ©llen foglal állást. A bányák és erdők elkobzására irányuló javaslatot szintén el fogják vetni, azonban oly garanciarend­szert fognak javasolni, amely a szövetsé­gesek részére történő fa- és szénszállítmá­nyokat biztosítja. Állítólag azt a javaslatot is elutasították, amely szerint Németorszá­got beleegyezésre szólítják föl a szövetsé­geseknek az ipari társaságokban való rész­vételére vonatkozólag. irányuló izolált eljárástól visszatartsák. Azt javasolják, hogy amennyiben lehetséges, Poinearévaí oly értelmű megegyezést kell létrehozni, amelyben javaslatainak egy részét elismerik. Angol részről indítványozzák, hogy a szakértőket szólítsák fel oly eszközök ke­resésére, amelyeknek segítségével Német­ország természetben való szállításait fokozni lehet. Belgium támogatja a francia követelé­seket, mig Olaszország teljesen s Japánország nagyrészben Anglia oldalán áll. l Siscisüi leszerellek. Manifesztumoí adtak ki. Róma, augusztus 9. A fascisták ma reggel manifesztumo't adtak ki, amely a veszélyez­tetett területek kivételével elrendeli a lesze­relést. A kiáltványban hangoztatják, hogy egyedül a fascisiáknak köszönhető a felfor­gató törekvések, meghiúsítása. Olaszországot az ujrafelépiíés munkájánál nem fogják töb­bé hátbatámadni. A munkásokat figyelmez­tetik arra, hogy a fascisták tevékenysége a gyáva vezetők ellen irányult s hozzájárult a munkások felszabadításához. A fascisták elvonulása alkalmából lelkesen ünnepük az olasz hadsereget­WPimmwM® gyu)tó beszéde a fascisták meÜett. Milánó, augusztus 9. (Saját tudősitónkótl.) Még emlékezetes, hogy aug. 3-án több ezer főből álló faseista csoport, kézigránátokkal és gépfegyverekkel felszerelve Milanóban megtámadta a Palazzo Marinot, amelyből kiverték a szocialista községtanácsot. Este Gábrielé D‘Annunziő beszélt a palota erké­lyéről a tömeghez. Gyújtó hatású szónoklata magával ragadta a tömeget, mely — mikor beszédét e szavakkal fejezte be: Tnfto per la Nazione e nulle coníro la Nazione (mindent a nemzetért és semmit a nemzet ellen) — a palota előtti téren hűséget esküdött a fascis­ták demokratikus-nemzeti ideáljának. A bel­ügyminisztériumhoz érkezett jelentések sze­rint a helyzet ma már egész Olaszország­ban javult. A rend fenntartását Milanóban. Génuában, Parmában és Liv.orn.Qban a kato­nai Ij-atósá&Qk vették át. Összeütközés nem történt. A munka különben majdnem az össz- szes üzemekben megindult. Kedvező hatást tett az olasz külügyminisz­ternek az a véleménye, hogy a moratórium megadása és az ezzel egyidejűleg történő elkobzások között ellentét van. Azt hiszik, hogy ezekre a lépésekre nincs szükség, minthogy a garanciabizottság legutóbbi ber­lini látogatása alkalmával megfelelő biztosí­tékokat teremtett. Általában az a vélemény, hogy ezeket a rendszabáyokat nemcsak pénzügyi, hanem politikai és morális szem­pontból is meg kell ítélni. Elmaradt a ma délelőtti konferencia,, London, augusztus 9- (Havas-) Poincaré tegnap este Theunissal tárgyalt s valószinii- leg ma délelőtt vele együtt megy Lloyd Georgehoz- A belga miniszter a jóvátéíeli kérdésben közvetítő javaslatot fog előter­jeszteni, amely elvileg számol Poincaré kö­veteléseivel is- Theunis javaslata szerint a moratórium megadása uj biztosítékoktól függ. A miniszterek ma délelőttre kitű­zött ülését elhalasztották. Az angol-francia szakítás előtt. Paris, augusztus 9. (Havas.) A Havas­ügynökség külön tudósítója jelenti London­ból, hogy az angol körök hangulata na­gyon pesszimisztikus. Tegnap este állítólag félhivatalosan kijelentették, hogy az angol kormány ma Poincaré tervezetét teljes egészében elvető Nyilvánvaló, hogy a mai nap rendkívüli jelentőségű lesz, mi­vel visszahatást fog gyakorolni a két or­szág jövendő kapcsolataira. A londoni kudarc nem jelenti az antant bomlását. London, augusztus 9. (Saját tudósítónk je­lentése.) Angol körökben határozottan kijelen­tik, hogy a konferencia eredménytelensége sem jelentené az antant bomlását, azonban minden erővel arra kell törekedni, hogy a függő kérdések megoldására megfelelő esz­közöket találjanak. E célból esetleg szükség lenne egy később összehívandó konferenciá­ra, a közbeeső időben pedig azokat a felté­teleket állapítanák meg, amelyektől a Né­metországnak , megadandó engedményeket teszik függővé. Szükséges ezenkívül az is, hogy Franciaországot a Németország ellen Az olasz nacionalista vezér a fascistákról és szocialistákról. Kóma, augusztus 9. (Saját tudósitónktól.) Enrico Corradini, a nacionalista párt alapí­tója és szellemi vezére, akinek mint politi­kai Írónak is nagy tekintélye van, ma fogadta Prágai Magyar Hírlap tudósítóját. Corradini kijelentette, hogy az általános sztrájk bu­kása csak azt bizonyítja, hogy Olaszország nincs többé a forradalmi felbomlás periódu­sában, hanem ellenkezőleg, az alkotmányos élet és fejlődés uj szakaszába lépett. A pár- ! tok véget nem érő harcai közepette uj veze- | tőosztály alakult, amely erősebb, mint a ré­giek s. a mely támogatásával erősebb álla­mot teremt meg. Tudni kell azt, hogy a fas- cizmus a tömegekben realizálódott naciona­lizmus, amely először nagystílű akcióban je­lentkezett. Ma ez az egyetlen tünemény Európában, amely harcol és győz is a nem­zeti elvért. Olyan pártról van szó, amely­nek tagszáma ma eléri az egymilliót. Ez a párt abban az időben született meg, amikor a bolsevik: forradalom fenyegette Olaszor­szágot. Jelenleg a kommunisták eredménnyel ostromolják a régi szocialista párt organizá­cióját. Az olasz szocializmus hanyatlása kül­földön kevéssé ismeretes tény. Ez a hanyat­lás — mondotta Corradini — nyilvánvaló. Mikor a katolikus néppárt, azután a fascis­ták elvették a szocialista párttól a munkás­ság megszervezésének monopolumát, a szo­cializmus dekadenciája már megkezdődött. A hanyatlás másik oka a szocializmus par- Iameníarizálódása, ami annyit jelent, hogy a régi szocialista vezérek legnagyobb része, akik Montecitorioban székelnek, csontjuk velejéig „parlamentarizálódtak", azaz el­vesztették a munkássággal való közvetlen kapcsolatot. A pápa a polgárháború ellen. Róma, augusztus 9. (Steíani.) A pápa leve­let intézett az olasz püspökökhöz, amelyben mély sajnálkozását fejezi ki azon, hogy az olasz polgárok a háború ütötte sebek gyó­gyítása helyett egymást kölcsönös harcok­ban szétszaggatják $ ezzel az ország tekin­télyét csökkentik s az életet megnehezítik. A pápa felszólítja a népet, hogy térjen visz- sza a felebaráti szeretet törvényéhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom