Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)

1922-08-09 / 57. szám

Franciaország krízise. A mi reánk magyarokra oly fontos európai politika egyik irányitó hatal­masságáról, a csaknem egyedüli po­zitív európai hatalmasságról: Fran­ciaországról szól mai vezércikkünk. Élénken világítja meg azt a kritikus helyzetet, melybe a francia politika jutott és amelynek következményei beláthatatlanok. Különös figyelmébe ajánljuk az olvasónak e cikket, mely egyébként az európai politika út­vesztőit kiválóan ismerő európai hirü munkatársunktól ered. (W) Akik a mai európai politikai helyzet­ben elfogulatlanul akarják a hatalmak érvé­nyesülésének súlyát megállapítani, rendsze­rint arra az eredményre jutnak, hogy a fran­cia politika volt nemcsak a világháborút be­fejező rettenetes békeszerződések főténye­zője, de az európai helyzet fölött a háborús időknél nem sokkal kedvezőbb napjainkban is még mindig Franciaország harcias szelleme uralkodik. Hiába minden szépitgetés! A gé- nuai konferenciát és annak eredményeit egé­szen másként gondolta el Lloyd George. A génuai konferencia teljes eredménytelensége Poincaré politikai állását csak erősebbé tette saját hazájának közhangulatában, de az euró­pai helyzeten egy vonalnyit sem segített an­nak a képnek a megrajzolásában, mely Lloyd George szemei előtt lebegett. Tagadhatatlan az is, hogy a mai angol és a mai francia politika nemcsak a párisi béke- szerződések felől kialakult értékelésükre nézve térnek el egymástól, de az úgyneve­zett közeli keleti politikában is erős érdekel­lentét van az angol és francia felfogásban. Valahányszor azonban élesebbé válnak az el­lentétek e két nagy vezető nemzet között, rendszerint Poincaré kerül ki látszólag győz­tesen. Az angol és az amerikai sajtó azonban foly­ton figyelmezteti Franciaország politikai ve­zetőit, hogy az ut, amelyet a francia politika követ, nemcsak Franciaországra, de az egész világhelyzetre végzetessé válhat. E figyel­meztető szavak arra irányulnak, nehogy a látszólagos apró presztizsgyőzelmekben el­bizakodjék Franciaország. A jóakaró figyel­meztetők nyomatékosan hangsúlyozzák, hogy az eddig követett francia politika mellett könnyen állhat be reá nézve a politikai elszi­f Arca Mieurka kiábrándult. Irta: Zsoldos László. Kenderfi Gazsi afféle szelíd tőkepénzes volt, aki amellett, hogy igen jól ki tudta használni a maga kis konjunktúráit, ssténkiní szívesen kibújt az üzleti gondolatvilágából, hogy picit nehézkesen s esetlenül mozgó lep­ke módjára egy-két kellemes órát töltsön el a „Pillangó" cimü müvészklubban, vérbeli festők, szobrászok, karrikaíura-rajzolók, szí­nészek és irók között. Ez okból Kenderfi Gazsi úgyszólván már évek óta sohasem vacsorázott odahaza, ha­nem többnyire a klubban, vagy valami ele­gáns bohém-asztalnál, ahová művészbarátai sodorták magukkal. Rendszerint tizenegy óra tájban ment haza, hanem azért az is előfor­dult, hogy éjfél után, sőt néha meg éppen­séggel csak hajnal körül topogott be lábujj- hegyen a hálószobába; nem azért, mintha talán valami családi jelenettől félt volna, ha­nem egyszerűen, mert nem akarta fölverni a feleségét, aki férjének müvészklubélctébe már régen és minden zokszó vagy szemre­hányás nélkül beletörődve, édesen aludt a kékselyem paplan alatt. Ez már náluk olyan volt, mint a házirend. Nemrégiben szállóvendéget kapott a Ken­geteitség veszedelme, melyet a brit biroda­lom annak idején megengedhetett magának, sőt megtette azt is, hogy ezt az elszigeteltsé­get „splendid" jelzővel díszíthette föl- De Franciaországra, elszigeteltségében, a legve­szedelmesebb visszaesés várna, noha ez az or­szág ma 800.000 fegyveres katonájával a leg­erősebb szárazföldi hatalom. Oly visszaesés volna ez, mely torzképe lenne a splendid iso- lation-nak, ellenben világos példája annak a sok hibának, melyei a győzelmüktől mámoros nemzetek a világtörténelem folyamán elkö­vettek­Franciaországnak mindenekelőtt meg kel­lene gondolnia, hogy Anglia a világtörténelem minden időszakán keresztül, a maga reális politikai utján, érdekösszeütközésbe került a legerősebb kontinentális hatalommal. Ennek szelét már is, minden szépitgetések dacára érezniük kell a francia politikusoknak. Fran­ciaország vezetőinek még ennél többet is kell érezniük és átérteniük. Látniok kell . azt a nagy krízist, mely, ha Franciaország nem tér át bölcs nyugodtsággal a kiengesztelő, a fel­zaklatott népeknek az igazi békét biztositó politikára, a francia csökönyösség folytán romlásba dönti Franciaországot s vele együtt egész Európát. Franciaország most is oly krízis előtt áll, melynek horderejét ma még a francia politika, úgy, ahogy az szükséges volna, éppen nem mérlegeli- Egészen bizo­nyos ugyanis, hogy Németország a reá erő­szakolt rettenetes jóvátételi összeget soha­sem fogja megfizetni, mert erre nem képes. Németországnak 1922—23-iki költségvetése szerint kiadási előirányzata 337 milliárd már­kát tesz ki. Ebből a szerződéses kötelezett­ség folytán származó teher 192 milliárd volna- A rajnai megszálló sereg költsége, melyet ma Németország viselni tartozik, maga többet tesz ki, mint az a maximum, mit Németország reparációk címén fizetni képes- Ezek a tények ma a francia nép előtt úgyszólván el vannak rejtve. Sőt a francia nép lelke egész odaadá­sával csüng azon a gondolaton, hogy az ál­tala legyőzött Németország az ő legbiztosabb teljesítő képességgel biró teherhordozója, az egész háború kárainak megtéritője. Rettene­tes lesz a csalódás, mely éri akkor, ha csa­lóka ábránd képeiből, melyeket könnyelmű politikusok elébe festettek, ki kell ábrándul- nia. Rettenetes lesz, ha a francia nép többé nem hitegetheti magát azzal, hogy a gyűlölt „bosch" fizeti meg a nagy reparációt, ez vi­derfi-házaspár a férfi nagyváradi unokahu- gának csinos képében. A leány szőke volt. világoskék szemenézése metsző, akárcsak a macskáé s általában testi meg lelki hajlé­konysága, simulékonysága, doromboló ter­mészete s behízelgő, de karmolásra kész mozdulatai és szavai is ezt a fiókragadozót juttathatták eszébe annak, aki megfigyelte Micurkát. Mert Micurkának hívták; mint va­lami cicát. Micurkát azért hozta volt a mamája (aki mindjárt visszautazott) Gazsi bácsiékhoz, hogy kiverjenek a fejéből egy katonatisztet, akivel már nagyon kezdte összehozni a pletyka, holott a tiszt kártyás volt és végtelen könnyelmű. Okosan tették. Kenderfi néni vál­lalta a javitő-iníézeti tisztet, vállalta, hogy minden titkos levelezést lehetetlenné tesz neki; s bufefejtőül olyan szórakoztató pro­gramot állított össze Mieurka számára, ame­lyiknek őt, a nénit, minden egyes száma rendkiviili élvezetekkel töltötte el. Mieurka azonban halálosan unatkozott mellette. Mert mi lehetett az a program? Cukrászda, szín­ház, kabaré, itt-ott valami jobb mozi s on­nan az előcsarnokban várakozó szobaleány kíséretével gyors hazatérés, otthon vacsora, amelyen a szőke cicának dicsérnie kellett az elveszett napot és azután tizenegy-féltizen- kettőkor — brr — szolid lefekvés. Anélkül, hogy csak egyetlenegy fiatalemberrel egyet­lenegy szót válthatott volna egész nap! Ez bizony ki nem elégítette Micurkát, aki seli az óriási hadügyi költségeket, melyekbe a mai francia hadsereg kerül és hogy a gyű­lölt „bosch" munkája fogja eltüntetni a fran- j cia költségvetésből a 15 milliárd frankot jó­val meghaladó deficitet- Ezzel a tényállással és ennek következmé­nyeivel Franciaország komoly államférfiai- nak a történelmi felelősség érzetének egész szigorúságával számolniok kell. Nem szabad tovább olyan hamis illúziót kelteni, hogy Franciaország polgárai nyugodtan várhatják, miként verejtékezik a legyőzött Németország a Franciaország minden kárát, minden defi­citjét megtérítő rabszolgamunkában- Itt van már az utolsó órája annak, hogy meg kell vallani az igazságot, mely egészen másképpen fest, mint a háborús győzelem mámorában kiadott, hamisnak bizonyult jelszavak. Most már meg kell mondani, hogy a győző és le­győzött államok a gazdasági interdependen- cia törvényeinél fogva oly végzetes helyzetbe jutottak, hogy egyetlen győző állam sem vár­hatja azt, hogy a legyőzött államok segítse­nek rajtuk. A gazdasági interdependencia tör­vényei Európa minden államától óriási erő­feszítést követelnek, a francia politika veze­tőjének pedig visszautasithatlan kötelessége felvilágosítani a tévútra vezetett francia köz­véleményt afelől is, hogy a lehetetlenségre nincs kötelezettség- Már pedig azt a repará- ciónak nevezett hadisarcot, melyet a gyűlö­let, a bosszú heve diktált a megalázott Né­metországra, csaknem az egész müveit világ higgadt ítélete szerint behajtani lehetetlen. Minél tovább halasztják Franciaország veze­tői a francia közvélemény felvilágosítását, mi­nél tovább engedik a francia sajtónak Német­ország teljes leigázását célzó meggondolat­lan könnyelmű izgatásait, annál veszedelme­sebbé válik a krízis, melyen Franciaországnak föltétlenül át kell esnie, mert ha a francia kispolgár megtudja, hogy arra a nagymérvű teherviselésre, melyet Clemenceau oly hang­zatosán jóvátételnek nevezett, Németország teljesítő képességgel a legjobb akarat mellett sem bir, a francia kispolgárt oly csalódás éri, melyet vele csak nehezen lehet feledtetni. De minél tovább ringatják ebben a csalódás­ban s minél élesebben festik előtte le annak képét, hogy a megalázott Németország em­beröltőkön keresztül csak Franciaországért fog dolgozni, annál veszedelmesebb lesz an­nak a krízisnek a következménye, mely Fran­ciaországra vár­mérgében sokszor még jó órahosszat is ál­matlanul forgolódott a nyoszolyáján a csinos udvari szobában az előszoba mellett; és el lehet képzelni, hogy micsoda borzasztó gon­dolatai voltak e„magányos órák alatt. Kato­natisztek jártak a fejében; az az egy bizo­nyos kártyás tiszt is, d© más is. És borzal­mas civilek: színészeié a kabaréból, színház­ból, akiket látott és ezek közül is különösen ■egy szép, délceg bonviván, a közönség dé­delgetett kedvence, a Gida Jenő. Nahát, ez már aztán igazán többet ér, mint a nagyvá­radi katonatiszt. Hah, az ő szájából egy sze­relmes szó! — „Mieurka, életem legboldogabb pilla­nata, hogy most önnel megismerkedhettem! Kérem, legyen a feleségem és ossza meg velem azt a végtelen boldogságot, amelyet elbűvölő lényéből kiáraszt és amely nélkül, érzem, nem élhetek!" Vagy mit a sok beszéd? Nem elegendő két rövidke szó: — „Mieurka, szeretem!" Sőt még ez is sok. Egy hosszú, forró, tü­zes csók Gida ajkáról és meghalni a gyö­nyörtől, pont! Ez volt a kellemesebb része az ágybéli ábrándozásoknak. Ennél már jóval fájóbb volt az az éjszaka, melyen Mieurka majd­nem sírni szeretett volna mérgében, mikor azokra a boldogságban úszó nőkre, leányok­ra és asszonyokra gondolt, akikre épp aznap tett burkolt célzást valami színházi pletyka­Nem szabad a krízis tiizével játszani. Most leplezték le nemrég a francia municióipar, a hadiszerek gyártóinak azt az eljárását, mely- lyel Franciaországnak legjelentékenyebb saj­tóját kezükben tartják, még pedig abból a célból, hogy a Németország elleni francia nemzeti gyűlöletet ébren tartsák. Köztudo­mású, hogy a municiógyártók és szállítók igen belső barátságban élnek azzal a gondolattal, hogy a nemzetek továbbra is csak gyűlöljék egymást, továbbra is a legiehetetlenebb teknl- kai vívmányokkal irtsák egymást- Köztudo­mású, hogy a háborút okozó tényezők között, midőn ezek megállapításáról van szó, egyik legjelentékenyebb helyet foglalja el a muni­ciógyártók, a hadiszerek nyereségre szá­mitó ipara. Ezért követelik ma már, kik ko­molyan a tartós béke feltételeit állapítják meg, hogy a magánvállalkozás mindenütt zá­rassák ki a hadiszerek gyártásából. Corday föntebb említett leleplezését nemrég közölte a világsajtó. Nem kisebb tekintély, mint Ana- tole Francé, hallatja messzehangzó szavait annak elitélésében, hogy a francia sajtó nagy részét a nagy francia hadiszergyártók a né­metországi gyűlölet irányában befolyásol­ják. E leleplezés folyamán a legelőkelőbb fran­cia poitikusokat nevezik meg, kik ezeknek a nagynevű municiógyáraknak igazgatóságá­ban, felügyelőbizottságában foglalnak helyet- így azután nem nehéz olyanoknak, kik ilye­nekkel szeretnek foglalkozni, megtalálni a békekötések kegyetlen reparációinak merev, schilokszerü követelése és a municiós ipar­ágak érdeke között az összefüggést. A me­rev reparáció Európa felfordulását jelentheti, tehát háborút. Ellenben az okos, a megértő, a bölcs francia politika, a nyugodt, békés európai fejlődés biztosítéka volna- Francia- ország államférfiainak bölcsességétől függ, hogy vége legyen annak a rettenetes feszült­ségnek, mely ma Európa minden nemzetét zsibbadásban tartja­Franciaország nagyszabású világtörténelmi jelentőségű gesztussal megtalálhatja a módot, mellyel Európa reneszánszának mesteri mü­vét építhetné föl és azt a bűnt, amit a párisi békekötésekben a bosszú, a gyűlölet szavára hallgatva elkövetett, az okos, a bölcs meg­fontolás nyugodt irányát követve, jóváte- hetné és nagy tradícióihoz híven ő nyújt­hatná azt a politikai erkölcsi és gazdasági igazi reparációt, mely ismét uj életre keltené a már is tespedésre és halálra szánt Európát újság és akik szabadon rajonghatják körül a színházi közönség és a nők dédelgetett ke- gyemcét: a bonviván Gidát. — Huh! — rúgott Mieurka mérgesen egyet a paplanján a sötétben — és énreám úgy vi­gyáz ez a kiállhatatlan Lala néni, akár a porkoláb! Halkan nyílt a szomszédos ebédlő ajtaja; fönt a leányszoba becsukott ajtajának recés üvegén keresztül világosság szűrődött be a szobába; rövid tipegés ide-oda, aztán a vi­lágosság megint kialudt s túl az ebédlőn be­csukódott a hálószoba ajtó. Hazajött a „Pil­langós-klubból Gazsi bácsi. — Hány óra lehet? — érdeklődött Micur- ka s villanyt gyújtván, ránézett éjjeli szek­rényén a kis aranyórára: három. — Jó késő. És még alig aludtam valamit. Uhh! — és összeszoritott ököllel ült fel az ágyon — persze, ma volt a bankét a klubban. Mondta délben a bácsi. Szent, hogy Gida is ott volt, és azért nem tudtam én lehunyni mostanáig a szemem. Telepátiából. Csakhogy ő leg­alább ivott idáig a drága, én meg legföljebb a keserűség kelyhét üritgetem ki fenékig. — Maga elé nézett s boglyas szőke tincsei alól sunyi macskamosoly villant meg a morcos arcán: — Olló, majd teszek én róla, hogy ne él­jek itt úgy, mint valami apáca! Holnap akár­hogy is, ha másképp nem, hát az ablakon át magamhoz fogok inteni egy hordárt és ha nem adhatom a kezébe., hát ledobom ne­Jh&ÁGrAT — Prága, szerda, 1922. augusztus 9. rf*"*1!JKA'SS fája/ <WB^1«a6SSaraBgfc:, ABWP 4Bngi Előfizetési árak bel- és külföldön: 1 Jr Jw JP” jy 'IP- egész évre 300 Kő, fólóvro 150 Ke, Awg" W/SL mÉMF 'WeJLJfM jL# s\%*\a W M SS# ZaSTgnft SBM &3BS Mm7 aSSj ggw MM Úpkt Folyószámlák: Postatakarékpénz­W Jsxw la® rcis J&F* ,sy tár clearing-szám 48773, Deutsche cdsLJf || Agrár- und Industrie-Bank Prága UHgjpr ~ ------ es Hungária Jiank R.-T. Budapest. ........_ Sürgönyeim Hírlap, Praha. — Sz erkesztőség: POLITIKAI NAPI! AP Kiadóhivatal: Prága-II., Stépánská ulice 40. I. Prága-I., Na PerStyné 6. I. Telefon: 30—349. Felelős szerkesztő: FLACHRARTH ERNŐ dr. Telefon: 33—44.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom