Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)

1922-08-08 / 56. szám

Kedd, augusztus 8. JL KÖZGAZDÁSZ Hogy áll a korona? Ma fizettek 100 csehszL koronáért: Zürichben . . . 12.75 svájci frankot Berlinben . . . 1872.65 német márkát Becsben . . 125900.00 osztrák koronát Az uf magyar társulati adé™ javaslat külföldi vonatkozásai. Budapest, augusztus 7. (Saját tudósítónk jelentése.) K á 1 1 a y Tibor pénzügyminiszter uj adójavaslatai kö­zül a földadó reformja mellett a társulati adóról szóló javaslatnak van a legnagyobb jelentősége. Ez a javaslat is mélyreható re­formot jelent, mert vele a társulatok adózta- ! tása uj és egységes alapra fog helyeződni. A nyilvános számadásra kötelezett vállala­tok kereseti adójáról szóló 1909. évi VIII. t.-c. öt különböző törvény utján módosult és ez a körülmény úgy a kincstári adminisztrá­ció, mint az adózó társulatok szempontjából nagy nehézségeket okozott. A most beter­jesztett törvényjavaslat mindezeknek a régi törvényeknek felölelésével az egész idevágó anyagot újra kodifikálja. Ez a javaslat köz- vetetlenü! érinti a külföldet is, még pedig úgy a Magyarország területén is működő kül­földi társaságokat, mint a külföldön működő magyarországi vállalatokat, különösen pedig a szomszédos államokban nacionalizálás alá került cégeket. Az utóbbiak számára az adó­zás problémája tudvalévőén igen súlyos gon­dokat jelent, mert — mint erre a Prágai Magyar Hírlap is rámutatott — e vállalatok nagyrésze kétszeres adóztatás alá került. Ennek elhárítása érdekében a szóbanlévő vállalatok számos akciót kezdtek, amelyek­nek eredményeképpen a magyar pénzügyi kormány több Ízben kivételes kedvezménye­ket adott. Az egész kérdés gyökeres és tel­jes rendezése azonban mindeddig hiányzott. Ezt a hiányt vannak hivatva pótolni a társu­lati adóról szóló törvényjavaslatnak idevágó szakaszai. A törvényjavaslat mindenekelőtt kimond­ja, hogy az a vállalat, amelynek székhelye Magyarország területén van, rendszerint csak a magyar állam területéről származó jövedelme után adózik, külföldi telepe után folytatott üzleteiből, külföldi ingatlanaiból, külföldi vállalatoknak az ő tárcájában lévő részvényeiből származó jövedelme azonban szintén adóköteles akkor, ha az adókötele­zettség tekintetében az illető állammal viszo­nosság nem áll fenn. Ezzel a paragrafussal jelzi a pénzgymi- niszter, hogy a külföldön és különösen a szomszédos államokban teleppel, vagy vala­mely érdekeltséggel bíró magyarországi vál­lalat adózása tárgyában államközi tárgyalá­sok és illetve megállapodások szükségesek. Éppen ezért a javaslat záró rendelkezései­ben a pénzügyminiszter felhatalmazást kér arra, hogy a szóbanlévő vállalatok kettős megadóztatásának elkerülése céljából idegen államokkal egyezményeket kössön. Mindenesetre nagy kérdés, hogy a meg­állapodások mikor fognak az egész vonalon létrejöhetni. Nyilván ezt a bizonytalanságot veszi figyelembe a pénzügyminiszter, ami­kor a javaslatban gondoskodott arról, hogy joga lehessen az érdekelt Vállalatokra nézve az említett viszonosság hiányában is az ál­talános szabályoktól eltérő és a vállalatokra nézve kedvező rendelkezéseket tenni. Föltehető ezek alapján, hogy egyes ma­gyarországi vállalatok, amelyeknek a külföl­dön is vannak telepei, e telepek után az adó­fizetés alól a kettős adóztatás elkerülése cél­jából felmentetnek. Ilyen esetekben az adó­zás teknikai keresztülvitele a törvényjavas­lat értelmében oly módon fog történni, hogy a szóbanlévő vállalatok az adóköteles üzem­ről külön nyereség- és veszteségszámlát tar­toznak majd készíteni. A zárórendelkezések­ben a pénzügyminiszter egyébként kimondja, hogy joga van akár általánosságban, akár esetről-esetre elrendelni, hogy azok a vál­lalatok, amelyek részben adómentesek és részben adókötelesek, továbbá azok a kül­földi vállalatok, amelyeknek Magyarorszá­gon van telepük és végül azok a belföldi vál­latok, amelyeknek külföldön telepük van és a e külföldi telep után is Magyarországon adóznak, ezekről a telepekről külön köny­veket és külön zárószámandást vezessenek. Ami már most.a Magyarországon is mű­ködő külföldi vállalatokat illeti, e részben a törvényjavaslat kimondja, hogy e vállalatok csak itteni üzleteik után tartoznak a társu­lati adót fizetni. A javaslat, amelynek megszavazása biz­tosra vehető, törvényerőre emelkedése után a jövő év január 1-én lép életbe. B. L. — A lebélyegzett bankjegyek és a vágyonvált­ság. A pénzügyminisztériumba naponta érkez­nek panaszok arról, hogy egyes elsőfokú adó­kivető hivatalok a lebélyegzett bankjegyekről szóló elismervényeket minden további nélkül be­leszámítják a vagyonváltság kivetési alapjába és azokat az adófizetőket, akik ezt nem vették figyelembe, vallomásaik kiegészítésére szólítják föl. Egyöntetű eljárás okából a pénzügyminisz­térium június 16-iki rendeletével a következőket közli: A vagyonváltság kivetési napja 1919 már­cius elseje, holott a lebélyegzés 1919 március 3-ka és 9-ikc közt történt. A lebélyegzés utján megállapított pénzkészlet tehát a vagyonváltság alá cső vagyon vizsgálatának csupán segítőesz­köze lehet, de egyáltalában nem lehet azt állítani, hogy a lebélyegzésnél fölmutatott készpénz ösz- szege az 1919 március elseji készpénzösszegnek ! felel meg és ennélfogva teljes egészében vagyon­váltság alá esik. Ez különösen a kereskedőre és iparosokra vonatkozik, akik készpénzkészleteiket nagyobbára 1919 március 8-án és 9-én hozták lebélyegzésre. A lebélyegzés ideje alatt a keres­kedők és iparosok tetszés szerint elfogadhattak lebélyegzetlen bankjegyeket avagy vevőiknek 1919 március 10-ikéig hitelezhettek. De az áru el­adását nem tagadhatták meg csak azért, mert a vevő lebélyegzetlen bankjegyekkel akart fizetni. Fel lehet tenni ezek szerint, hogy az az összeg, melyet a kereskedő vagy iparos a lebélyegzésre bemutatott, rendszerint nagyobb volt, mint az 1919 március elseji pénzkészlet és hogy abban a március 1-én raktáron volt és március 9-ig le­bélyegzetlen pénzért eladott áruk bevétele is benfoglaltatott. A konkrét eset körülményei szerint kell tehát megítélni, vájjon lehet-e és mely összegig 1919 március elsején kisebb pénz­készleteket feltételezni, mint amilyet az illető ke­reskedő vagy iparos a lebélyegzésre bemutatott. Másrészt az e napon valóban megvolt pénszkész- letek pontos megállapítására a legnagyobb gondot kell fordítani, mert ennek a tételnek eltitkolása vagy azáltal, hogy a lebélyegzés! akció alkalmá­val megállapított ös* Tagnál kisebb pénzkészlet vétetett a vagyonváltság kivetési alapjául, a kincstár kettős megrövidülést szenvedne. — Tovább tart a krízis az osztraui szénterü­leten. A Lid. Nov. jelenti: Az osztraui terület szén­ás koksz-iparában a krízis tovább tart. Az a hir, hogy a koksz-iparban a válságot sikerült meg­szüntetni, sajnos, nem igazolódott be. A márka rohamos zuhanása folytán jóformán egy kilogram kokszot sem lehet elhelyezni és a készletek egyre nőnek. A legrosszabbak a viszonyok a déli részen, mert a felsősziléziai +erületen az olcsóbb lengyel kokszot vásárolják. A következ­ménye a dolgoknak az, hogy a múlt héten ismét megszüntették a bérfizetést s belátható időn belül nincs remény arra, hogy a helyzet megváltozzék. — A pozsonyi terménytőzsde. (Saját tu­dósítónk telefonjelentése.) A tőzsde mai irányzata nagy látogatottság mellett vonta­tott volt. Kötések: búza 195—210, rozs 155— 165, zab 160—180 (mind uj, ab állomás). Mák 1500—1600, búzaliszt nullás 360— 380, búzaliszt főző 320—340, búza ke­nyérliszt 280—290, rozsliszt nullás 270—290, rozsliszt 1-es 240—260 (mind belföldi, ab ál­lomás)- Magyar nullás búzaliszt 350—370. Korpa 130—140, takarmányliszt 140—150. Széna (kötetlen) 140—160, préselt széna 160—180, szalma (kötött) 90—95, alomszal­ma 70—80, préselt takarmányszalma 100— 110, préseletlen 110—120- Korai sárga és rózsa burgonya 100—130.-- A német kisegítő-bankjegyek — egy uj bankjegySaj, Berlinből jelentik: A német birodalmi bank a Németországban uralkodó fizetési eszköz hiányának leküzdésére egy uj kisegítő-bankjegyet szándékozik kibocsátani 50Ü márka névértékben. Az uj banjegyeket természetüknek, mint kisegitő- eszköznek megfelelően, egyszerű nyomással fehér papíron állítják elő, melynek csak az egyik ol­dalán lesz írás. A bankjegy különlegessége, mely által a hamisítástól meg akarják óvni, a papírban van, amely a vizvonalakon kívül két különböző világos vizjegyet tartalmaz, amely csak ennél a különös módon előállított papírnál található és nem utánozható.- - (Egyesületi tagdíjak — aranymárkában). Berlinből jelentik: A német külkereskedelmi szö­vetség elhatározta, hogy a tagsági dijakat a ta­gok teherbiróképességéhez és a külkereskedelem­ben való részvételéhez mérten 10, 20 és 30 arany­márkában szabják meg. A határozatot a többi közt a következőképpen okolták meg: A papir- márkában kifejezett legkisebb tagsági dij-határt a folytontartó pénzelértéktelenedés miatt újból meg újból meg kellene állapítani. De mert már az évenként való uj szabályozás nehézségekkel jár, mert az egyesületi év kezdete előtt, szabály­szerű alakban kell, hogy történjék, egy évben többször nem lehet a tagdíjakat változtatni. Az eddigi rendszernél a késedelmesen fizető tagok nemcsak jogtalan kamatnyereségre tesznek szert, hanem a pénz elértéktelenedéséből is hasznot húznak,- - Az osztrák-magyar koronaíartozások. | Az osztrák-magyar koronaértékben létrejött i követelések és tartozásoknak bel- és külföldi hitelezők és adósok közt való kiegyenlítésére a cseh-szlovák kormány az 1922- évi junius 30-iki 207. számú törvény értelmében jogo­sítva van Prágában magánintézetet létesi- | teni, mely az állami intézet jellegével fog j bírni. Ennek az intézetnek az lesz a fel­adata, hogy a cseh-szlovák állampolgárok és külföldiek (tehát többnyire utódállamok) közt fennálló kölcsönös igényeket, amelyek osztrák-magyar koronaértékben jöttek létre és ma is fennállanak, kiegyenlítse és az ide­gen államokkal ezirányban megegyezést lé­tesítsen. A cseh-szlovák állampolgároknak az 1922 február 17-iki törvény alapján ösz- szeirt, külföldiekkel szemben fennálló igé­nyeit és kötelezettségeit a kormány az 1922 évi junius 30-ikán kapott felhatalmazása alapján ez összeírás eredményének legjob­ban megfelelő módon fogja szabályozni. Ezt a felszámoló eljárást egy, erre a célra Prá­gában létesítendő intézet fogja végrehajtani. — A prágai tőzsde. A tőzsde mai irány­zata szilárd volt. A bankértékek piacán a Bohemia és a Slovakbank gyengültek, a bécsi bankér lékek valamivel szilárdabbak voltak- Az ipari értékek piacán elsősorban az arbitrázsértékek, valamint a vasipari részvények, továbbá a gép-, a gyár- és a cukorértékek szilárdultak meg. A sörfőző részvények hanyatlottak- Az irányzat zár­latig szilárd volt. A devizapiacon a nyugati devizák keveset gyengültek. Bécs 0-01 egy- nyolcad ponttal emelkedett, Berlin 0-32 és fél ponttal esett. = A budapesti tőzsde. Budapesti tudósí­tónk jelenti: A korona zürichi jegyzésének hatása alatt, a tőzsde mai forgalma bizakodó kedvben nyílt meg. Kezdetben az árfolya­mok valamivel nagyobbak voltak, mint a múlt pénteken. Később a közeli ellátás foly­tán sok áru került a piacra és a berlini tőzsde hanyatló irányzatáról is jelentések érkeztek, mire az árfolyamok lemorzsolód­tak. A nehéz papirok a kontremin operálása folytán több ezerkoronás árfolyamveszte­séget szenvedtek. Ez a hangulat azonban közvetetlenül a zárlat előtt megváltozott, mivel a nagybankok közbeléptek, úgy hogy sok árfolyamzuhanást megakadályoztak, sőt egyes értékek nyitási árfolyamukat is meg tudták -tartani. A kuliszban az arbitrázsérté­kek -lanyhultak s 300—500 koronát veszítet­tek- Szilárd csak a Délivasut volt, mely 6200 koronás árfolyamot ért el. A bányatnü- és téglarészvények 300—500 koronával gyen­gültek. Egyedül csak az Urikány tartotta meg árfolyamát. A malomértékek közül csak a Budapesti Gőzmalom volt szilárd és tar­tott, a többi 300—500 koronát veszített árfo­lyamából. A vaspiacon az árfolyamveszte­ségek szintén 300—500 korona között mo­zogtak. A fapiac üzlettelen volt csökkenő árfolyamok mellett s csak a vezető papirok tudták árfolyamukat megtartani.- - A bécsi tőzsde. A tőzsde e heti első forgalma számos vételmegbizás folytán, mely a legutóbbi forgalom óta az egjms bankoknál összegyűlt, szi­lárd irányzattal nyílt meg. Nagy volt a forgalom bankértékekben és a többi osztrák értékben, me­lyek általában jelentős árfolyamnyereségre tettek szert. A nagyközönség megbízásán kiviil a nagy árfolyamemelkedésnek oka volt a spekuláció köz­belépése, melynek vállalkozó kedve az ellátás után még erősebben jutott kifejezésre. A tőzsde­idő további folyamán a nagy árfolyamok, különö­sen a kuliszban, nyereségbiztositó realizáláshoz vezettek, melynek a nagy árfolyamok legyengü- lése volt a következménye. A korlát irányzata határozatlan volt. A járadékok javultak. I#isiedrl©Ipam®Sí hétfőn, augusztus 7-én: A zürichi öevíizaárSolFamok Zárlat. VIII7/. VIII/3. 100 csehszl. borona . 12 75 12.80 svájci frank 100 magyar korona. 0.275 0.25 „ „ ICO német márka . . 0.685 0,665 „ „ 100 hollandi forint . 203.60 203.50 „ „ L dollár .................... 5.26 5.26 1 font sterling . . . 23.44 23,43 ,, „ 100 francia frank. . 42.975 43.10 „ „ 100 olasz líra .... 24.225 24.375 „ „ 100 belga frank. . . 40.75 40.80 „ „ 100 dán korona • . . 113.00 113.00 „ „ 100 svéd korona . - 137.50 137.00 „ „ 100 norvég korona . 90.10 89.75 „ „ 100 spanyol peseta • 81.60 81.60 „ „ 100 Buen. Air. peso 191,00_ 191.50 „ „ 100 jugoszláv korona 1.575 1.65 „ „ 100 jugoszláv dinár —.— —.— „ „ 100 osztr kor. (pénz) 0.01 0.0125 „ „ 100 osztr. leb. bankj. 0.0125 0.0138 „ „ 100 lengyel márka . 0.085 0.03 „ „ 100 román lei ... . —•— 315 „ „ Olcsó épiÉlietóü. airteeis a Még 185G-ban alapított „Bencur“-fóle román-cement-gyár újból üzemben van. Lég- r , _ jobb kötöerejli román-cement bármily mennyiségben kapható a tulajdonosoknál: f íTíií!f)Í Ül fSíIUílP iasíiza leslYéreKnéi. ShraSusSse. u. p. siovensky Zipov, j zupa Zemplinská, vasút: Kapusany és Cemerne (Vranov). si6 | Iliiifíp Prága: Értéktőzsde. Agrárni banka (Ag- Kolini kávé. . . . 700.— rár Bank).... 490.— Kolini petróleum . —.— Bohemia............. 434.— Kolini szesz . . . S^O.— Cs eh Union Bank 422.— Tejipar rt. .... 400.— B. Industrinl (Cseh Első pilseni sör­Iparbnnk .... 435.— gyár.................. —.— 'Prnger Kredit. Danik ós társa . . 350.—• (Prágát Hiteik.) 745.— Laurin és Klement —.— Szlovák Bank . . 229.— Ritighoffor .... 798.— Zivnostenska . . . 413.50 Bécsi ünionbank . 23.— Anglóbank (Angol- Prnger Kisen . . . 842.— Osztrák Bank. . 73.— Skoda..................... 473.— Wiener B ankv. . . 23.— Papír.................... —.— Oszt rák hitel . . . 30— Cseh nyugati szén 330.— Cseh Cukor .... 1280.— Osztraui szón. . . —.— Kolini műtrágya. 712.— Inwald...................... 920.— Poidi....................... 378.— Ériednek............... —.— Al pino................... 340.— De vizást: VI117/. VII1/4 100 hollandi forint . 1585.50 1593.00 Kö. 100 uémet márka . . 5.325 5.65 „ 100 svájci t'rank . . . 775.00 783.5C 100 norvég korona . 693.75 703.75 4 100 dán korona . . . 878 00 885.25 „ 100 svéd korona. . .1066.00 1076.00 „ 100 olasz Ura .... 185.75 J 87-25 „ 100 francia frank . . 332.75 335.75 „ 1 font sterling. . . . 181.625 132-25 „ 1 dollár.................... 40.625 40.675 „ 100 belga frank . . . 314,00 315.00 „ 100 spanyol peseta . 631.03 641.00 100 jugoszláv dinár. 47.25 44.75 „ 100 jugoszláv korona —.— —.— „ 100 román lei .... —.— —.— „ 100 bolgár lova . . . 24.30 24.30 „ 1 török font............. 24.10 .24.10 „ 10 0 osztrák korona . 0.0663 0.055 100 lengyei márka . 0.5975 0.59 „ 100 magyar korona . 2.15 1,75 „ 1 dollár (kábel) . . . 40.8Ö 41.— „ Budapest. Értéktőzsde. Magyar Hitel .... 4750 Oanz-Danubius . . 260000 Osztrák Hitel .... 1350 Ganz-villamos. . . .51000 Ang,-Magyar .... 9?3 Láng...................... 7050 Le számítoló................1100 Lipták....................1235 Ma gy.-Olasz............. 380 Schlick................ 3000 Je lzálog.................... 295 Baráti....................1475 Ha zai bank............. 850 Izzó .......................... 19300 Sa lgó....................... 27500 Gutmann............ 6700 Kima ....................... 9400 Klotild.................. 8500 Kö znti....................... 2550 Magyar Cukor . . 110000 Dé livasut................ 6000 őstermelő ....................1750 Al lamvasut.............. 35005 Gummi.................. 7400 Keresk. bank . . . .13500 Naschitzi............. — Magy. ál t. tkp. ... 2150 Neuschloss......... 600 Első hazai................ 36000 Orsz. fa.................• 1800 Bo rs.-Mískolci.... 8700 Győri ola j............ 5000 Co ncordia................ 5500 Szlavónia ...... 2100 Budapesti malom . . 13300 Egyes, fa............ 385 Giz ella malom.... 5200 Zabolai ..................... 2500 Hu ngária malom . . 10000 Egyes, tkpt........... 3300 Be ocsini.................... 21600 Papir................... 4700 Északi szén............. 14500 Bóni...................... 4900 Esz tergom-Szászvári 14500 Malomsoky ..... 900 Felsőin, szén............. 24000 Kézbányai............ 2375 Dr asche.................... 25500 Aegisz ..................... 930 Ma gnezit................ 46000 Földhitelbank. . . . 4800 Magy. ált. Kőszén . 56000 Merkúr............... 500 Ur ikányi ... ... 27000 Viktória............... 23800 Ad ria....................... 32GG0 Óceán................. 3200 At lantika................ 4050 Pálfalvai..............1250 Levante.................... 35500 Kóburg . • * .... 4450 Tröszt ....................... 5550 Magyar szalámi . . — Cs áky....................... 2200 Spódium............... 2850 Ma gyar Fegyvergyár24500 A valuta* és devizaforgalom szünetel. ••• -IÁ laisjiunoc, ■ .. "Gi AÍ4C Bécs. Értéktőzsde. Magy. koronajárad.. . 21000 FerdinandsNordb. 3400500 Magy. aranyjáradék . — Staatsbahn . . . 790000 Anglóbank ..... 101000 Südbahn.................151000 Ba nkverem Wr. . . . 23500 Südbahn prioritat .231000 Bodenkredit................. 65000 Alpino.................... 435000 Kr edit.anstalt.............. 44000 Krupp................... 372000 Ung. Kredit .... 144000 Poidi*....................... 580000 Liinderbank................126C00 PragerEisen. . . 1200000 Lo mbard........................ 2500 Ej ma....................... 225000 Me rkúr....................... 12500 Coburg.................... 280000 Osztr.-Magyar Ba nk 130000 Salgó...................... 699090 Unio n Bank Wr. . . . 32000 Urikány ...... — Cseh Union................. — Skoda....................... 651000 Zsiv nosteuská Banka 648000 Ringhoffer .... 1200000 Dunagőzhajózás . . 1450000 Magyar cukor ... — Kassa-Oderbergi . . — Inwáld................. 1300001 Devizák. Prága ................ 1259.00 Kopenhága . . . 11242.00 Am sterdam . . 20045.00 London.............. 230900.00 Zá gráb....................153.10 Madrid................. 7390.00 Be ígrád.................612.40 Milánó................. 2378.50 Be rlin................ 66.85 New York . . . 51825.00 Er őssel ............. 4002.00 Páris..................... 4227.00 Bu dapest .... 25.71 Stockholm . . . 1351C.QQ Bukarest............. —.— Zürich.................. 9843.00 Kr istiánia .... 8844.00 Varsó .................. 7.97 Be rlin. Devizák. Prága.................... 1372.65 Milánó . 344065 Ams terdam . . . 30262.10 London.............*3415 75 Bu enosz Airesz . . 277.90 New York . . . v 751.55 Brüsszel .... . 5817.70 Paris ...... .6117.30 Kristiania . . . 13333.30 Zürich..................14182.25 Ko penhága . • . 16604,20 Madrid............... —•— St ockholm . . . 20074.85 Bécs ..................... 1,53 He lsingfors . . . 1624.95 Budapest ..... 42.95 Kiadja: Fiachbarth Ernő dr. Nyomatott a Deutsche Zeitungs-Aktien-Gesell­schaft nyomdájában, Prágában. A nyomásért felelős: O. Holik. Mindennemű papirszerek, író- és töltőtollak zsebeernzák stb. legolcsóbb árban szerezhetők be C. ■»etfsrovszlcip Prága El., Spálena 25 papirkereskedésében. 330

Next

/
Oldalképek
Tartalom