Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)
1922-08-06 / 55. szám
Vasárnap, augusztus 6!ÍÖZ®»$»ASÁO Az uj magyar földadó. Budapest, augusztus 5. (Saját tudósítónktól-) A magyar korona zuhanásának katasztrofális jelenségei kísérik Ká 11 ay Tibor pénzügyminiszter földadó javaslatának útját Ez a javaslat az anakro nizmust van hivatva megszüntetni és azt a célt szolgálja, hogy a földbirtok adózás; arányba hozassák a mezőgazdasági terme nyéknek teljesen megváltozott értékest viszonyaival és azokkal a következménye kel, amelyeket a pénzügyi kormányzat államháztartás nehéz helyzetének orvos, érdekében kivétel nélkül az összes adó nyokkal szemben érvényesíteni kényszer; Annál sajnálatosabb, hogy a javaslatnak nem csak a parlamenten kívül álló agrárius ke rökben, hanem magában a kormányzó pán bán is komoly ellenzéke támadt, amellyel pénzügyminiszter nehéz küzdelmet kény ., len megvívni a javaslat eredeti céljának és rendeltetésének megmentése érdekében. Érdekes jelenség, hogy ugyanakkor, amikor a liberális ellenzék, nemkülönben a szociáldemokrata párt parlamenti frakciója teljes erejével hajlandó támogatni a pénzügyminisztert tervezetének megvalósításában, ugyanakkor a pénzügyminisztert saját pártjában szorongatják a legerősebben és noha e részben szüntelenül folynak a békés kiegyenlítődést célzó tanácskozások, a kormányzópárt j agrárius csoportja a maga részéről a harcot 1 mindmáig nem adta föl- Nem lehetetlen, hogy a magyar korona ijesztő zuhanásában ezeknek a jelenségeknek és alkudozásoknak is részük van- Senki sem felejthette még el, hogy a múlt esztendőben Hegedűs Lórántnak legideálisabb és a legnagyobb lelkesedéssel fogadott programja ugyanezen a ponton és ugyanabban a pillanatban bicsaklott meg, amikor a vagyonváltságokra vonatkozó törvénytervezetei során elérkezvén a földbirtok vagyonváltságához, beleütközött az első nemzetgyűlés domináló gazdaképviselőinek tömött soraiba és oly engedményeket volt kénytelen tenni, amelyek egész számvetését fölforgaíták- A parlament erőviszonyai azóta teljesen megváltoztak, az agrárius érdekek parlamenti képviselete láthatóan nagy mértékben megcsappant, mindazonáltal ez a frakció ma is nagy erővel és befolyással rendelkezik és súlyát megsokszorozza az a hatalmas támasz, amellyel a parlamenten kivül az agrárius szervezetek révén rendelkezik, j Ezzel szemben Kállay Tibor is erősen állja a i helyét és nyilvánvaló, hogy nagyobb enged- j ményekre nem kapható- Az ország érdeke ; mindenesetre azt kivánná, hogy a javaslat — j érdemi részének sérelme nélkül — mihama-1 rabb törvényerőre emelkedjék és biztosítsa az államháztartás számára azt a hatalmas erőforrást, amelyet ma a földbirtok jelent Magyarországon. Nem lesz érdektelen, ha e helyütt is közelebbről foglalkozunk e reformmal. A javaslat lényege az, hogy a kataszteri tiszta jövedelem után a folyó év julius 1-től kezdve a földadó buzaértékben volna kivetendő- A földadó szabályozását eredetileg az 1875. évi VII- i t-c- foglalja magában. Ennek a törvénynek az alapján készült el az egész ország területére nézve a földadókataszter, melynek alapján immár közel negyven éve a földadó kirovása történt- A törvény egyben bizonyos tiszta jövedelmi fokozatokat létesített és a különböző birtokokat és gazdaságokat megfelelő ; becslés utján ezekbe osztották be. E fokoza-1 tok megállapításában a búza ára szolgált alapul, mint a legfontosabb és legáltalánosabb értékmérő. Kállay pénzügyminiszter is változatlanul a búzát fogadta el az összes mező-, gazdasági terményekre vonatkozólag általános értékmérőül annál is inkább, mert a búzának, mint főterméknek, kimagasló szerepe és jelentősége mezőgazdasági termelésünkben az ország megcsonkítása ellenére sem változott. Csonka-Magyarország termőterülete 15-2 millió kát. hold s ebből a szántóföld, melynek főterméke a búza, 9.7 millió kát. holdat tesz ki, a búzatermő szántóföld tehát főbb mint 60 százaléka az ország jelenlegi ;gész termőterületének- Ennek: a búzának mint általános értékűiéinek lesz* gezése után a mai viszonyoknak megfelelő átértékelési kulcsot a miniszter lyképp állapította meg, hogy a jelenlegi földdó minden koronája 5 kg- búzával veendő .gyenértékünek. E kulcs megokolásában a miniszter rámutat arra, hogy a búza ára 1875- ben, amikor a föídadókataszteri munkálatok megkezdődtek, évi átlagban mm.-ként 19 korona 44 fillér volt a budapesti tőzsdén és ez az ár oly kevés ingadozásnak volt kitéve, hogy az 1911- évig számított 35 évi átlag 19.04 koronát mutat- Ez az állandó ár azonban nemcsak nálunk volt meg, hanem jóformán az egész civilizált világon egyöntetűen alakultak a búzaárak- így például mialatt nálunk a jelzett 3 és fél évtized alatt a búza átlagára 19.04 korona volt, addig ugyanez idő alatt métermázsára és koronaértékre átszámítva a búza átlagára Ausztriában 20-91 korona, Poroszországban 20-67 korona, Angliában 19.31 korona volt, A békebeli búzaár tehát szinte bámulatos állandósággal és egyöntetűséggel a 20 arany korona körül mozgott úgy, hogy ma már megdönthetetlen igazságként kell elfogadni, hogy a búza ára mé- termázsánkint békében 20 korona volt, vagyis 1 koronáért 5 kg. búzát lehetett kapni- A pénzügyminiszter által ilyképp megállapított kulcs szerint az, aki például eddig 20 korona földadót fizetett, az e javaslat értelmében 20-szor 5 kg- búzát, tehát 100 kg. búzát, illetve ennek egyenéríékét, a búza jelenlegi budapesti tőzsdei árfolyama szerint kb- 7000 koronát fizetne. Végeredményben ez az emelés tehát azt jelenti, hogy példánkban a földbirtokos 20 koronát kitevő földadóját aranyban rója le, meg kell azonban jegyeznünk, hogy a 20 koronás aranypénz árfolyama a nem hivatalos tőzsdei forgalomban ma túlhaladja a 100 kg- búza jelenlegi árfolyamátFelmerült az a kérdés, hogy ha már a kincstár a földadót a búza alapján veti ki, miért nem kivánja a megfelelő búzamennyiségnek természetben való beszolgáltatását. Erre a kérdésre könnyű a felelet- A búzának természetben való beszolgáltatása óriási adminisztrációt involválna, különböző visszaélésekre adna okot, de az adózóra nézve is tetemes költséget és alkalmatlanságot jelentene. Úgy a kincstárnak, mint az adózó érdekeinek legjobban kedvez, ha az adó levonása az érvényben lévő tényleges búzaárnak megfelelően készpénzben történik. Ezt mondja ki a törvényjavaslat is s egyben leszögezi, hogy a buzaértéket a mindenkori budapesti árnak megfelelően minden hónap 25-én a következő hónapra szóló érvénnyel a pénzügyminiszter fogja megállapítani és publikálni- íme, ez a javaslat lényege, melyből világosan kitűnik a pénzügyminiszternek az a törekvése, hogy a földadó hozzásimuljon a mezőgazdasági termények mindenkori értékesítési viszonyaihoz. A javaslat szerint a törvény a folyó évi julius 1-éig visszamenő hatállyal lépne életbe és ezzel egy döntő lépés történnék nálunk az adózó alanyok egyenlő teherviselésének megvalósitása felé. Bizony László— A cseh külkereskedelmi mérleg aktív. Az 1922-ik év első öt hónapjáról (január—május) kiadott külkereskedelmi mérleg a következőképpen alakult a tavalyi forgalom mennyiségstatisztikájához hasonlítva: Behozatal Kivitel 1921 jan.—máj. 17,858.440 q 36,495.839 q 113.077 drb 1,362.702 drb 1922 jan.—máj. 15,216.806 q 37,915.987 q 267.372 drb 1,856.629 drb Különbözet: — 2,641.634 q + 154.295 drb-f 1,420.148 q 4- 493.927 drb Az 1922. évi május hónapi külkereskedelem forgalma a következőképp alakult: Behozatal: 2,763.114 q 70.084 drb Kivitel: 9,201.366 q 408.491 drb A köztársaság külkereskedelmi mérlege ezek szerint aktiv. Az árak értékstatisztikáját nem adták ki. összehasonlítva az idei első félév mérlegét a tavalyival, feltűnik, hogy a gabona, liszt és egyéb élelmiszer behozatala 1,686.548 métermázsával csökkent, holott az e cikkek kivitele 310.600 métermázsával nagyobbodott. A szénkivitel is 141.447 q-val növekedett, a szénbehozatal pedig 405.045 q-val (havi 800 vagonnal) csökkent. A ; gyapotbehozatal 91.282 métermázsával, a gyapot- | termékek kivitele 18.390 métermázsával nagyobbodott. Gyapjú-, gyapjufonál- stb.-ből 33 92S q-val többet hoztak be, de a kivitel is 24 085 q-val több volt, amiből a textilipar fokozott foglalkozta- : tására lehet következtetni. A ^pníekciós áruk, papír- és papirnemü-, valamint az üveg és üvegáru importja szintén kevesbedett és ezekből több volt a kivitel. Csak a bőr és bőráru behozatala volt . nagyobb a tavalyinál 1717 mázsával, holott a kivitel 10.914 q-val csökkent. A vas és vasáruk behozatala 575.953 q-val nagyobb és a kivitel 27.765 j q-val kisebb volt, mint tavaly. Lényegesen csök- j kent a vegyiáruk behozatala (369.725 q-val), ami- 1 vei szemben a kivitel jóformán változatlan számokat mutat. A hivatalos kimutatást félhivatalo- j san többek közt igy bírálják el: A mérleg szárn- ! adatai egészben véve gazdasági életünk haladó konszolidációiáról tanúskodnak. A válság ellenére a saját erőink fokozatos kifejlesztése válik érezhetővé. Erről tanúskodik az élelmiszerbehozatal csökkenése és az ipari termékek fokozott kivitele. Az importcikkek fogyasztásának szabályozása által a használati javak behozatali szükségletét a nyersanyagok és félgyártmányok behozatala ellensúlyozza. A cseh korona legutóbb történt hirtelen emelkedése mindenesetre nagyban hátráltatja a készletek és termékek értékesítését, de gazdasági szervezetünk rugalmasságában a küzdelmes jövő biztosítékát látjuk. — A prágai húspiac. A mai prágai húspiacon az árak a kővetkezőképpen alakultak: ürü 14—16, borjú 10—15, belföldi sertés 21—25, jugoszláv sertés 17—23, ökör eleje 13—15, há* tulja 14—18, bika 14—17, tehén eleje 10—14, hátulja 12—16, egy évnél fiatalabb ökör és üsző 10—14 Ke kilogramonként — Kamarai közlések. A postaügyi miniszter 33828—XIII. sz, rendelete értelmében, a Németországból és Ausztriából Szlovenszkó északi részébe szánt postai küldeményeket a pozsonyi postapalotában vámolják meg. — A kereskedelemügyi minisztérium pályázatot hirdet a csendőrség részére szükséges 5250 m kalikó szállítására. — A varsói kertészszindikátus vagontételekben megvételre ajánl hagymát, paradicsomot, burgonyát, gyümölcsöt, szárított főzeléket stb. Az eladó címe: Syndykat ogrosniczy warszawsky Warszawa, ul. Kopernika 30. — Amnesztia a gabonaelrejtöknek. A köztársaság elnöke kaprii tartózkodási helyén julius 24-iki kelettel a következő szövegű amnesztia-rendele- tet bocsátotta ki: 1. Mindazoknak, akik a jelen rendelet megjelenése napjáig az 1917 május 26-iki miniszteri rendelet 32. paragrafusa, továbbá az 1919 junius 27-iki kormányrendelet 33. paragrafusába, valamint az 1917 március 24-iki császári rendeletbe, az 1916. évi IX. t. c.-be és végül az 1919 október 17-én kelt törvénybe ütköző kihágások és vétségek miatt jogerősen elítéltettek azért, mert az 1920. évből vagy korábbi aratásból származó gabona- és hüvelyesek készleteit eltitkolták vagy az ilyen szükségleti cikkek be- szolgáltatási kötelezettségét szándékosan megszegték, büntetését elengedem, amennyiben még ki nem töltötték, vagy ha feltételesen ítéltettek el, azzal a feltétellel, ha az elitéit a jelen rendelet kihirdetésétől számított 14 napon belül: 1. azelőtt a bíróság előtt, mely első fokon ítélt, igazolja, hogy az 1921. évi aratásból való köteles hányadot teljesen beszolgáltatta; 2. ugyanennél a bíróságnál az előbbi aratásokból számára előirt és be nem szolgáltatott gabona vagy bármiféle hüvelyesek minden métermázsája után 100 cseh koronát fizet az államnak. II. Elrendelem, hogy az I. bekezdésben felsorolt és a jelen rendelet megjelenése napjáig elkövetett bűncselekmények miatt folyamatba tett büntető eljárások megszün- tettessenek és amennyiben meg sem indíttattak, az eljárás nem indítható meg, ha az I. bekezdés feltételei megvannak. III. Az amnesztiából kizáratnak azok a vádlottak és elitéltek, akik a jelen rendelet megjelenése napjáig gabona, hüvelyesek vagy őrlemények drágítása miatt jogerősen elítéltettek. Ha gabona, hüvelyesek vagy őrlemények drágításáért eddig jogerősen elitélve nem voltak, az I. és II. bekezdés rendelkezéseit csak akkor kell alkalmazni, ha a büntető eljárást ellenük megszüntetik, vagy ha az eljárás felmentő ítélettel befejeződött. Masaryk T. G. s. k., Do- lunsky dr. s. k. = Budapesten Is korlátozzák a tőzsdei forgalmat. Budapesti tudósítónk jelenti: A tőzsdetanács Műnk Péter javaslatára elhatározta, hogy augusztusban szerdán és szombaton a tőzsdét zárva tartják. Most a budapesti nagybankok abban az irányban járnak el a tőzsdetanácsnál, hogy a felszaporodott munkára való tekintettel a tanács a tőzsdei forgalmat egy hétköznapon is szüneteltesse és hogy a budapesti tőzsdén is csak három napon legyen hivatalos forgalom.- - Nem korlátozzák a német devizaforgalmat. Berlini tudósítónk telefonjelentése: A német kormány részéről hivatalosan megcáfolják azokat a híreszteléseket, amelyek szerint a német kormány a szabad devizaforgalom megszüntetésének gondolatával foglalkozik. A kormány tervez ugyan bizonyos rendszabályokat a spekuláció megakadályozására, de korántsem gondol arra, hogy a bécsi és a budapesti intézkedéseket Németországban is utánozza.-- A lengyel petroleumtermelés csökkenése. Varsóból jelentik: Hivatalos statisztika szerint a keletgaliciai petroleumtermelés állandóan csökkenő irányzatot mutat. 1919-ben 831.000 tonna, 1920-ban 765.000 tonna és 1921-ben 704.000 tonna petróleumot termeltek. A termelés csökkenése már 1909-ben megkezdődött, aminek az okát a petroleumforrások kimerülésében látják. A legnagyobb csökkenés a boryslavi és a tustanovicei területen tapasztalható, ahol a petroleumtermelés évenkjnt 600.000 tonnára rúg.-- A német margarlnárak emelkedése. Az alsó- rajnai margaringyárosok, mint Berlinből jelentik, a margarin fontját 11 márkával felemelték. Eszerint a legolcsóbb margarin fontja 77 márkába kerül-- 16.7 milliárd márka uj bankjegy. A német birodalmi bank júliusi ultlmo-szükséglete — mint Berlinből jelentik — rendkívül erős volt. A birodalmi bank nem kevesebb, mint 16.7 márka uj bankjegyet volt kénytelen forgalomba hozni, j - - Uj vámdijak Romániában. Kolozsvári tudósítónk jelenti: A vámigazgatóság 100 kg. dió után 300 lei, 1 kg. sonka után 8 lei, 1 kg. szalámi után 20 lei és egy bivaly után 1000 lei vámdijat állapított meg.- - Az uj osztrák nemzeti bank jegykibocsátási joga. Az uj osztrák állambank szabályzatának 87. szakasza intézkedik a bankjegyforgalom határozatairól. Eszerint az egész bankjegyforgalom a bank fém- és devizakészleteinek legfeljebb háromszorosa lehet. A fémek értékelése a bank létesítését megelőző két hónapjának átlagárfolyama szerint történik. A svájci franknak 5000 és 6000 korona közt való átlagos árfolyama szerint a következő számítás lehetséges: A bank teljesen befizetett alaptőkéje 100 millió svájci frank lesz (ebből egyelőre csak 60 millió kerül jegyzésre), ami az említett átlagárfolyam szerint 5—600 milliárd koronát tenne ki. A harmadrészben való fedezet mellett a bank tehát 1500—1800 milliárd bankjegyet bocsáthatna ki. Az állam szabad készleteiből 4 vagy 5 millió font sterlinget utal át a banknak. Minthogy egy font átlagos árfolyama l0o ezer korona, ebből 4—500 milliárd I< értékű bankjegy adódik, amiért az állam bakjegyekben háromszor akkora összeget vehet igénybe. Ezzel Ismét 1200—1500 milliárd bankjegy kibocsátása válik lehetővé. Az uj bank tehát föl van jogosítva, hogy 2700—3300 milliárd értékű bankjegyet kibocsáthasson.- - Megváltoztatott vámtételek Ausztriában. A német-osztrák-magyar gazdasági szövetség Berlinből közli, hogy az osztrák nemzeti tanács az úgynevezett pénzügyi vámtarifát julius 15-iki érvénnyel újból megváltoztatta. A kávé, tea, cukor és petróleum vámját leszállította, viszont több áru vámtételeit felemelte, igy a borét, illatszerekét és féldrágakövekét. Az uj vámtételek mellett is a szokásos vámfelpénzt meg kell fizetni, mely ez idő szerint 7500 korona. — A prágai tőzsde. A tőzsde ma zárva volt. A magánforgalomban az arbitrázsértékekben volt némi forgalom s az árfolyamok a tegnapi színvonalon mozogtak. A Prágai Vasat 835, a Skodát 470, a Poldit 380, a Ringhoffert 825, az Alpinet 315 és a Bankvereint 20 koronával kötötték. Az Anglo bankot 69, a Hitelt 20, a Bécsi Uniónt 30 és az Inwaldot 940 koronával értékelték. A magánforgalomban az egyes valutákat a következőképpen jegyezték: Amsterdam 1600. Zürich 790, London 185, Páris 335, Róma 190, Newyork (kábel) 4Vl», Buda* pest 1.90, Bécs 0.7 és fél és Berlin 5.30. TOzsicAriolvanok szombat, augusztus 5-én: Berlin. Devizák. Prága ................... 1902.60 Milánó................. 3595 50 Amsterdam . . . 30362.— London ...... 3505 60 Buenosz Airesz . . 286.875 New York .... 788.01 Brüsszel ..... 6072.40 Paris......................6367.00 Kr istiania . . . 13433.15 Zürich............... 14771.00 Kopenhága . . .16903,80 Madrid............... 12009.95 Stockholm . . . 20574.25 Bécs..................... 1,83 He lsingfors . . . 1677.90 Budapest.............. 37.20 A zürichi devizaárfolyamok Zárlat. VIII/5. VIII/4. 100 csehszl. korona . 12.80 12.90 svájci frank 100 magyar korona. 0.25 0.24 „ „ ICO német márka . . 0.665 0,70 _ „ 100 hollandi forint . 203.50 203.40 „ * 1 dollár.................... 5^6 5.2625 „ 1 font sterling . . . 23.43 23,41 „ „ 100 francia frank. • 43.10 43.15 * „ 100 olasz líra .... 24.375 24.175 „ M 100 belga frank . . . 40.80 40.80 „ * 100 dán korona . . . 113.00 113.00 „ „ 100 svéd korona • • 137.00 137.00 „ „ 100 norvég korona . 89.75 89.75 „ w 100 spanyol peseta . 81.60 81.60 „ „ 100 Bnen. Air. peso 191,50 191.00 „ „ 100 jugoszláv korona 1.60 1.55 „ „ 100 'jugoszláv dinár —.— —.— „ „ 100 osztr. kor. (pénz! 0.0125 0.01 „ „ 100 osztr. leb. bankj. 0.0138 0.G138 „ * 100 lengyel márka . 0.08 0.03 „ „ 100 román lei ... . 3.15 —.— „ » Kiadja: Flachbarth Ernő dr. Nyomatott a Deutsche Zeítungs-Aktien-Gesell- schaft nyomdájában, Prágában. A nyomásért felelős: O. Holik. Árverési hirdetmény. Jánosi községben 1922- évi augusztus hó 7-én délután 3 órakor, amennyiben a vevők addig a vételárat ki nem fizetnék, egy 8 lóerős komplett gőzcséplőgép garnitúrát Mal- csek György és társai jánosi-i lakosok veszélyére és költségén ügyfelem, Kövér Péter földbirtokos, jánosi-i lakos megbízásából állami közjegyző közbenjöttével el fogok ár- vereztetni. Ügyfelem a cséplőgépgarnitura esetleges hibáiért mindenféle szavatossági felelősséget kizár. Az árverelni szándékozók az árverés kezdetéig a garnitúrát Jánosiban bármikor megtekinthetik. Kelt Rimaszombatban, 1922. évi julius hó 20-ánDr- Törköly József ügyvéd.
