Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)

1922-08-05 / 54. szám

Szombat, augusztus 5.

3

sül minden olyan kényszerrendszabálynak, amely a német márka további zuhanását vonná maga után. Az olasz nagykövet közölte egyúttal azt is, hogy az olasz kormánynak ezt az álláspontját az angol kor mány is osztja.

A londoni találkozás uj konferenciák; előjátéka.

London, augusztus 3. Hivatalos körök véleménye szerint Poincaré és Lloyd George között a tárgyalások a francia miniszterelnök megérkezése után azonnal megindulnak. Sokak szerint ez a konferencia igen fontos tár= gyalások előjátékának tekinthető, amelyben a bankár-bizottság újból szerephez fog jutni, í Ezenkívül azt hiszik, hogy a későbbi konferenciák egy nagy nemzetközi konferencia útját egyengetik, amelyen Amerika is részt- j vennö, vagy pedig lehetséges, hogy Amerikát egyenesen felszólítják az uj konferenciáinak Washingtonban való egybehivására.

' Lloyd George Balfour jegyzékéről és a görög előnyomulásról.

London, augusztus 4. (Saját tudósítónktól.) A Lloyd George elnökletével megtartott minisztertanácson a miniszterelnök ismertette a Balfour jegyzékére adott amerikai kritikát. A miniszterelnök megállapította, hogy a jegyzék körül sok félreértés támadt, minek következtében az amerikai kormány helytelenül ítéli meg Balfour javaslatát. Az angol jkormány minden erejével azon van, hogy a [félreértéseket tisztázza. — Az alsóházban 'Lloyd George a görög csapatok előnyomulásáról hozzá intézett interpellációra azt válaszolta, hogy

a görög felvonulás folytatásáról eddig semmi híre nincs, azonban biztosíthatja arról a közvéleményt, hogy minden szükséges intézkedés megtörtént s a szövetségesek elhatározták, hogy a görög haderőnek útját állják.

iQBMHHICnBBnRDBBBOnnBnaHflBBBBBMMBHBnCBIiMBHBaBBBBniaRC:

A lenggel miniszterelnök expozéja.

Varsó, augusztus 4- Novak miniszterelnök a szejm tegnapi ülésén mondotta el expozé- íját, amelyben a többi között kifejtette, hogy kormányának legfontosabb feladata az állami pénzügyek rendbehozatala s a közgazdaság egészséges megalapozása lesz- Pénzügyi kérdésekben a kormány ragaszkodni fog az előző pénzügyminiszter által bevezetett takarékossági rendszabályokhoz s törekedni fog arra, 'hogy az állam felépítésének költségeit több generációra ossza el, hogy az adómegterhelés ne legyen túl nagy- A külügyi politikára vonatkozólag Novak miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány céljai és törekvései világosak és egyszerűek.

Lengyelország valamennyi szomszédjával békében akar élni, azonban szilárd a szándéka, hogy államának jelenlegi határait megvédje. A külpolitika alapja továbbra is a Franciaországgal, valamint Romániával való őszinte barátság és szövetség* Ehhez csatlakozik a Cseh-Szlovákiával való szomszédi jó viszony s az állandó érintkezés a kisantanttal.

A lengyel kormány törekedni fog arra, jhogy Amerikával, Angliával, Japánországgal és Olaszországgal, mely államok Lengyelország iránt barátsággal viseltetnek, közelebbi érintkezésbe kerüljön. A Németországgal folytatott tárgyalások eddigi menete jó eredményt igér. A lengyel kormány nagy örömmel üdvözölné, ha Oroszországban és Ukrajnában a viszonyok a békekötés alapján meg- szilái'dulnának s kijelentette, hogy e két állam béketörekvései a lengyel kormánynál mindig a legteljesebb elismeréssel fognak találkozni- A miniszterelnök ezután több belpolitikai kérdést ismertetett s különös nyomatékkai hangoztatta, hogy a kormány fő- föladatának a szejmbe és szenátusba való választások pártatlan keresztülvitelét tekinti-!

Az expozé után rövid vita volt, amelynek során csak Glombinsky, Czerniewsky és Du- banowich radikális nemzeti demokrata párti képviselők nyilatkoztak a kabinet ellen, valamennyi többi képviselő a Novak-kormány j mellett szóltOOOCXXX»SOCOOOOOCXJGOOCOOOCCCOOCX)Q

TRENGANSKE TEPLICE

(SLOVEMSKO)

B he urnát, csúzt ischiást, stb. sikerrel gyógyít

f

Egész évi üzem Mérsékelt árak. Házikuráboz

iszapszállitás.

| Prospektussal szóljál s FiRDÜlGAZGATÓSÍG

oooQCQQoaaoQaQOcáoooGoaoQoaoaooo

______________________ ______________________

ü iilCF€§Í€8l§tDniiii afölött

Hogyan élnek a magyar foglyok? — Türelmetlenül várják kicserélésüket.

Megtörténik a kicserélés.

Tberesienstadí, augusztus 4.

(Saját tudósitónktól.)' A theresienstadti várbörtönben rengeteg magyar katona sínylődik, akiket a szlovenszkói katonai bíróságok kémkedés és hazaárulás miatt halálra, vagy évtizedekig tartó súlyos fegyházra Ítéltek. Ügyükben a magyar kormány már tárgyalást folytatott a cseh-szlovák kormánnyal s úgy hírlik, hogy megállapodtak abban, hogy a politikai foglyok kölcsönös kicserélés mihamarább megtörténik. A kicserélés azonban a diplomáciai huza-vona folytán még mindig késik.

A Prágai Magyar Hírlap munkatársának' egy szlovenszkói egyén, aki egyik rokon á' tegnap látogatta meg Theresienstadtban, a: ott levő állapotokról a következőkben számolt be:

— A Masaryk-pályaudvaron ültem vonatra tegnap délelőtt 10 óra 10 perckor. Egy órakor érkeztem meg Bohusovicébe. There- sienstadtnak nincsen vasúti állomása. Bohu- sovicéból autóbusz visz el Theresienstadíba. 10 percnyi utazás után feltűnnek az ódon bárok város körvonalai. A város szélén bántó kontrasztként emelkedik ki egy vörös téglából épül hatalmas épület: a theresienstadti katonai fegyház. Az épületet két méter magas kőfal veszi körül, amely a fegyházat hermetikusan elzárja a külvilágtól.

—- Az udvaron szürke darócruhába öltözött foglyok sétálnak és fájdalmasan integetnek ki a vasrácsokon keresztül az utcán sétálóknak. A nagy nyitott kapun minden igazoltatás nélkül sikerült bejutnom. Az őr egy kapualatti irodahelyiségbe utasít, ahol egy kapitány fogad. Eegedéiyével rokonommal, egy 20 évi fegyházra Ítélt volt magyar tiszt-,

tel. beszélhetek. A hozzá intéző kérdéseket azonban előbb szlovák nyelven egy palatáblára föl kellett Írnom s csak miután meggyőződtek arról, hogy kérdéseimben semmi veszedelmes dolog nincs, vezették be rokonomat az őrszobába; ahol egy őrmester jelenlétében német és szlovák nyelven folyt le közöttünk a beszélgetés.

— A Theresienstadti fegyházban körülbelül 30—35 rab magyar tiszt sínylődik, a legénység száma ennek legalább háromszorosára rúg. A foglyok között első- és másodosztá- lyuak vannak. Mindannyiukat Szlovenszkó- ból hozták ide. A kassai, ungvári és besztercebányai hadosztálybiróságok 10—20 esztendei fegyházra, vagy halálra Ítélték őket. Azokat a foglyokat, akik be tudták igazolni, hogy magyar tisztek voltak, az első osztálya foglyok közé sorozták, — ilyen azonban mindössze nyolc van — a többiek pedig a földalatti kazamatákban, mint másodosztályú foglyok várják szabadulásuk óráját

— Az első- és másodosztályú foglyok között nagy különbség van. Az elsőosztályuak- nak meg van engedve, hogy saját ruhájukban járjanak, nem végeznek kényszermunkát és valamivel jobb élelmezést is kapnak, a másodosztályú foglyok helyzete azonban siralmas. Földalatti börtönökben vannak ösz- szezsufolva, — hiszen oly sok a fogoly — kényszermunkát végeznek és darócruhában kell járniok. Újságot nem olvashatnak a foglyok. Levelet csak akkor kézbesítenek ki részükre, ha német vagy szlovák nyelven vannak írva. Ha otthonról magyarnyelvű levelet küldenek hozzájuk, abból csak a borítékot kapják meg. Könyvet szabad olvasniok, csakhogy a cellák oly sötétek, hogy a bennük való olvasás szinte lehetetlen. Pénzt bármily összegüt is szabad beküldeni nekik, de már élelmiszert sohasem kaphatnak. Fekete komiszkenyéren és levesen, olykor kis húson tengetik életüket.

ellen nem panaszkodnak, csak olvasnivalói, pénzt, cigarettát és látogatókat kérnek. Olj'an jól esik nekik, ha valaki otthonról jön í és hoz magával egy kis hazai levegőt! 01- j vasni — mint már említettem — csak köny- j veket szabad nekik- Újságot nem szabad beküldeni. A minap történt, hogy az egyik fog- , lyot meglátogatta a menyasszonya és egy Bécsi Magyar Újságot akart a kezébe csúsztatni- A rabmagyar azonban kijelentette, j hogy Bécsi Magyar Újság nem kell neki, mert ők ilyen lapot nem olvasnak.

— A foglyok közül nagyon sokan a hiányos élelmezés miatt megbetegednek és a rabkórházba való szállításukat kérik. Onnan azonban csakhamar visszakérezkednek a fegyházba, mert a kórházban még rosszabb az élelmezés, mint a fegyházban— Mindannyian türelmetlenkednek és számlálva a perceket, várják kicserélésüket. Nem akarnak még egy telet itt tölteni, mert azt már nem birnák ki. Izgatottan várják a híreket és remélik, hogy rövidesen megnyi- ! lik előttük a börtön ajtaja és újra tüdejükbe szívhatják a szabad napot.

— A beszélgetésre adott 15 perc letelt- Bu- csoznom kellett a rokonomtól, mert már jött érte az őr, hogy visszakisérje cellájába- 4 óra 5 perckor vonatra ültem és másfél óra múlva már Prágában voltamA cseh-szlovák és a magyar politikai foglyok kicserélése.

Illetékes helyről nyert értesüléseink szerint a poiitikai foglyok kölcsönös kicserélése a legközelebbi időben meg fog történni- A magyar kormány megbízásából

Gajzágó külügyminiszteri tanácsos tegnap Prágában volt és a külügyminisztériummal megállapodást létesített a kicserélésre vonatkozóan.

Az optálási határidő lejártával a helyzet már teljesen tisztázódott. Most már meg lehet állapítani, hogy ki magyar állampolgár és ki nem az. Mivel azonban a legutóbbi tanácskozás óta több fogoly kiszabadult, uj jegyzék összeállítása vált szükségessé a kicserélendőkről.

Úgy a magyar kormány, mint a csehszlovák kormány kölcsönösen összeállítja a tudomása szerint Magyarországon, illetően Cseh-Szlovákiában elitéit és börtönökben levő politikai foglyok névsorát. Az uj jegyzéket augusztus hónap 15-én cserélik ki Prágában, mikor is Gajzagó miniszteri tanácsos újból Cseh-Szlovákia fővárosába érkezik.

A megállapodás szerint a kölcsönös kicserélés ez év szeptember 10-élg föltétlenül megtörténik.

Stefanik Pf lián Hajaiéit.

A Slovák mai számában egy szomorú levelet olvasunk. Özvegy Stefanik Albertina, Stefanik Milán tábornok anyja irta, akinek fia egyik megteremtője és első hadügyminisztere volt a csehszlovák köztársaságnak. Úgy hisszük, hogyha valaki, úgy ő számíthatna arra, hogy a cseh-szlovák köztársaság kormánya megkülönböztetett tiszteletben részesítse. A cseh-szlovák állam azonban még a saját halottait sem tartja tiszteletben. Legalább ezt igazolja az, hogy a Stefanik Milán sok millió korona értéket képviselő hagyatékából a kormány kétmilliót magának akar megtartani, ami nemcsak méltánytalanság, hanem jogtalanság is.

A szerencsétlenül járt Stefanik tábornoknak Pá- risban igen nagy értéket képviselő régiség-gyüj— Tudtommal az alábbi magyar foglyok vannak Theresienstadtban: Humpük István volt magyar huszárzászlós, Lukáts Lajos volt magyar hadnagy, Schwartz Emil volt magyar főhadnagy, Levenda Lajos es Kárász Gyula volt magyar főhadnagyok, Szecsödy és Szusz volt magyar hadnagyok. Obsuth Antal, Bodnár Sándor, Nye- mec István, Rotbarth Emil volt magyar hadnagyok, Demke Gyula volt kassai magyar postatiszt és Teichner József szepes- váraljai borbély. Ezek legnagyobb része halálra volt ítélve, a köztársaság elnöke azonban büntetésüket 10—20 évi fegyházra változtatta át*

— A magyar foglyok mindegyike már magyar állampolgár, mert magyar állampolgárságért optáltak.

— A foglyoknak nem szabad egymással érintkezniük, csapán naponta egy órát sétálhatnak az udvaron, természetesen fegyveres katonák őrizete alatt. A foglyok a bánásmód

! teménye volt, amelyet a francia bíróság Stefanik családjának ítélt meg. Ezt a hagyatékot Benes dr. Síefanik anyjának tudta és beleegyezése nélkül a párisi cseh-szlovák követség utján Csehországba szállíttatta s a Prága közelében levő Trója nevű községben helyezte ei, hogy az értékes gyűjteményt az állam részére megszerezze. Közben tárgyalást kezdett Stefanik anyjával is és megígérte neki, hogy a cseh-szlovák kormány a gyűjteményt három millió koronáért megveszi. Azóta már három esztendő eltelt, azonban még mindig nem történt semmi.

A Slovenská Politika a minap azt közölte, hogy a kormány a gyűjteményért kárpótlásul egymillió koronát szavazott meg a tábornok családjának.

Stefanik anyja természetesen nem egyezhetett bele abba, hogy kétmillió koronától, amely jogosan megilleti őt, egyszerűen elüssék Ezért nyílt levélben a szlovák nyilvánossághoz fordult és tőle kér segítséget a kormánynak ez újabb, a

szlovák nép nemzeti érzületét lábbal tipró cselekedete ellen. A nyilt levélben Stefanik anyja erélyesen tiltakozik Benes eljárása elfen s követeli, hogy a kormány a vételt, amelybe csakis az állam iránti szeretetből egyezett bele, mert a gyűjtemény több mint három millió korona értéket képvisel, nyomban perfektuálja és vagy a három millió koronát fizesse ki, vagy adia ki a visszatartott hagyatékot

A nyilt levélhez a Slovák azt fűzi hozzá, hogy . íositja Stefanik anyját, hogy felháborodását [...hallja az egész kulturvilág s magáévá teszi a 7. egész szlovák nemzet, amely sohasem engedheti meg, hogy a legnagyobb nemzeti hős anyjának jogait a hivatalos körök kigunyolják s lábbal tapossák. Hiszen még a legutolsó állampolgárnak is megvan az a joga, hogy sajátmaga szabjon árat ama értékeknek, amelyeket meg akarna! venni tőle.

Egyedül csak annak a Stefanfknak az anyját fosztották meg ettől a jogtól, aki nélkül nem jött ’/olna létre a cseh-szlovák köztársaság c mindez azért történik, mert Stefanik szlo volt Ezt mégsem vártuk volna el a Benes-kr Hiánytól.

Végül a Slovák Ígéretet tesz, hogy az égés szlovák nemzet a legszentebb kötelességének foci • tekinteni, hogy Stefanik anyjának jogait mc .- védelmezze.

Cs«?tesfáMM építened

a gerlacfifalval csicssss.

A íátraS obszervatórium vi'ághtrü lenne. > Kárpátegyesület nagyjelentőségű mozgalma

A nagy pusztítás után való takaritás, újjáépítés munkája a tudomány terén kezdődött meg legelőször és a legőszintébben. Amikor | nemrégen megkezdték a. budapesti uj csillát I vizsgáló építését, elegendő volt csak bírt a:’ - í ni róla s már ládasz^mra érkeztek a tudomá- ! nyos müvek és műszerek az intézet címére, j A tudomány világában lassan sikerül ossze- kötözgetni az elszakadt összekötő fonalakat a nemzetek között. Ezek az uj kapcsolatok még nem olyan erősek, mint a régiek, de meg van minden remény hozzá, hogy ezen a téren az újjáépítés hamarább megtörténik, mint a politikában. Az oszlopok még nem nagyon i szilárdak, a drót toldozott, toldozott, de a szikra, amely végigfut rajta, isteni szikra s ismét világokat fut be s világokat kapcsol össze.

Ennek a munkának egy örvendetes újabb hírét kapjuk ma a Kárpátegyesület köréből. Az európai nevű Kárpátegyesület nagyszerű vezetői nem kisebb dolgot határoztak el, mint azt, hogy nagy mozgalmat indítanak arra, hogy a Tátrában, a gerlachfalvi csúcson obszervatóriumot létesítenek. Az egyesületnek tegnapelőtt választmányi ülése volt Poprádon, a Kárpát-muzeumban. Guhr Mihály dr., az egyesület elnöke, utalt arra, hogy a Magas Tátra, Európa kontinentális klimáju részének a legnagyobb hegysége, a legalkalmasabb arra, hogy rajta a tudományos világban régóta óhajtott magaslati obszervatóriumot felépíthessék. A háború a magas hegység megközelíthetősége és lakhatósága dolgában uj, értékes eredményeket hozott és sok régebbi nehézséget megszüntetett. Az olasz harctéren éveken át laktak oly csúcsokon, amelyek a Tátránál sokkalta magasabbak és drótkötélpályával megközelíthetővé tettek oly helyeket, amilyenekre azelőtt csak gyakorolt hegymászók juthattak fel. Ezeket a ta- pasztalokat gyümölcsöztethetjük a tudomány érdekében — igy hangzott a javaslat — amikor a tátrai magaslati obszervatórium helyéül a legmagasabb csúcsot, a gerlachfalvit (2663 m) választjuk. Az itt felállítandó meteorologiai és fiziológiai megfigyelő-állomás adatai megbecsülhetetlen szolgálatot tennének számos tudományágnak. A naponként közlendő jelentések egyúttal ismertté tennék a Tátra nevét Európaszerte is. Az állomás a tudományt szolgálná, de kiinduló pontja lehetne további érintkezéseknek, amelyek az idegenforgalom fejlesztéséhez nagyban hozzájárulnának.

A részletes eszmecsere során Hefty Gyula Andor főtitkár előadta, hogy a tervet Téry Ödön dr., a Magyar Turista Egyesület elnöke vetette föl először 1909-ben, de általános részvétlenséggel találkozott, úgy hogy Téry elkeseredetten vonult vissza, ö cyklopsfalon felépítményt tervezett, az anyagszállításhoz pedig csigás drótkötél- felvonót. A háború megmutatta, hogy kavernák robbantása olcsóbb és praktikusabb, drótkötélpályákat pedig személyszállításra is több mint ezer méter hosszunkat építettek. A leszerelési anyagból bizonyára mindkettőhöz lehetne anyagot szerezni, szakemberben sem lehet hiány, aki felépítse.

Fischer Miklós igazgató, tb. elnök rámutatott arra, hogy a Kárpátegyesület egy tátrai obszervatórium fölállítását már 1896-ban tervbe vette, erre gyűjtést is indított, megnyerte hozzá a legtöbb tudományos társaság s a kormány támogatását is, de a terv kivitelét a- háború megakasztotta. Akkor a könnyebben megközelithető nagy- szalóki csúcsot szemelték ki erre a célra. A tátrai villamos vasutak meg is szerezték egy odavezető fogaskerekű vasút előmunkálati engedélyét.