Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)

1922-08-05 / 54. szám

Szombat, augusztus 5. 3 sül minden olyan kényszerrendszabálynak, amely a német márka további zuhanását vonná maga után. Az olasz nagykövet kö­zölte egyúttal azt is, hogy az olasz kor­mánynak ezt az álláspontját az angol kor mány is osztja. A londoni találkozás uj konferenciák; előjátéka. London, augusztus 3. Hivatalos körök véle­ménye szerint Poincaré és Lloyd George között a tárgyalások a francia miniszterelnök megérkezése után azonnal megindulnak. So­kak szerint ez a konferencia igen fontos tár= gyalások előjátékának tekinthető, amelyben a bankár-bizottság újból szerephez fog jutni, í Ezenkívül azt hiszik, hogy a későbbi konfe­renciák egy nagy nemzetközi konferencia útját egyengetik, amelyen Amerika is részt- j vennö, vagy pedig lehetséges, hogy Ameri­kát egyenesen felszólítják az uj konferenciá­inak Washingtonban való egybehivására. ' Lloyd George Balfour jegyzékéről és a görög előnyomulásról. London, augusztus 4. (Saját tudósítónktól.) A Lloyd George elnökletével megtartott mi­nisztertanácson a miniszterelnök ismertette a Balfour jegyzékére adott amerikai kritikát. A miniszterelnök megállapította, hogy a jegyzék körül sok félreértés támadt, minek következtében az amerikai kormány helyte­lenül ítéli meg Balfour javaslatát. Az angol jkormány minden erejével azon van, hogy a [félreértéseket tisztázza. — Az alsóházban 'Lloyd George a görög csapatok előnyomu­lásáról hozzá intézett interpellációra azt vá­laszolta, hogy a görög felvonulás folytatásáról eddig semmi híre nincs, azonban biztosíthatja arról a közvéleményt, hogy minden szük­séges intézkedés megtörtént s a szövetsé­gesek elhatározták, hogy a görög haderő­nek útját állják. iQBMHHICnBBnRDBBBOnnBnaHflBBBBBMMBHBnCBIiMBHBaBBBBniaRC: A lenggel miniszterelnök expozéja. Varsó, augusztus 4- Novak miniszterelnök a szejm tegnapi ülésén mondotta el expozé- íját, amelyben a többi között kifejtette, hogy kormányának legfontosabb feladata az állami pénzügyek rendbehozatala s a közgazdaság egészséges megalapozása lesz- Pénzügyi kér­désekben a kormány ragaszkodni fog az előző pénzügyminiszter által bevezetett takarékos­sági rendszabályokhoz s törekedni fog arra, 'hogy az állam felépítésének költségeit több generációra ossza el, hogy az adómegterhe­lés ne legyen túl nagy- A külügyi politikára vonatkozólag Novak miniszterelnök kijelen­tette, hogy a kormány céljai és törekvései vi­lágosak és egyszerűek. Lengyelország valamennyi szomszéd­jával békében akar élni, azonban szilárd a szándéka, hogy államának jelenlegi hatá­rait megvédje. A külpolitika alapja tovább­ra is a Franciaországgal, valamint Romá­niával való őszinte barátság és szövetség* Ehhez csatlakozik a Cseh-Szlovákiával való szomszédi jó viszony s az állandó érintkezés a kisantanttal. A lengyel kormány törekedni fog arra, jhogy Amerikával, Angliával, Japánországgal és Olaszországgal, mely államok Lengyelor­szág iránt barátsággal viseltetnek, közelebbi érintkezésbe kerüljön. A Németországgal folytatott tárgyalások eddigi menete jó ered­ményt igér. A lengyel kormány nagy öröm­mel üdvözölné, ha Oroszországban és Ukraj­nában a viszonyok a békekötés alapján meg- szilái'dulnának s kijelentette, hogy e két ál­lam béketörekvései a lengyel kormánynál mindig a legteljesebb elismeréssel fognak ta­lálkozni- A miniszterelnök ezután több bel­politikai kérdést ismertetett s különös nyo­matékkai hangoztatta, hogy a kormány fő- föladatának a szejmbe és szenátusba való választások pártatlan keresztülvitelét tekinti-! Az expozé után rövid vita volt, amelynek során csak Glombinsky, Czerniewsky és Du- banowich radikális nemzeti demokrata párti képviselők nyilatkoztak a kabinet ellen, va­lamennyi többi képviselő a Novak-kormány j mellett szólt­OOOCXXX»SOCOOOOOCXJGOOCOOOCCCOOCX)Q TRENGANSKE TEPLICE (SLOVEMSKO) B he urnát, csúzt ischiást, stb. sikerrel gyógyít f Egész évi üzem Mérsékelt árak. Házikuráboz iszapszállitás. | Prospektussal szóljál s FiRDÜlGAZGATÓSÍG oooQCQQoaaoQaQOcáoooGoaoQoaoaooo ______________________ ______________________ ü iilCF€§Í€8l§tDniiii afölött Hogyan élnek a magyar foglyok? — Türelmetlenül várják kicserélésüket. Megtörténik a kicserélés. Tberesienstadí, augusztus 4. (Saját tudósitónktól.)' A theresienstadti várbörtönben rengeteg magyar katona síny­lődik, akiket a szlovenszkói katonai bírósá­gok kémkedés és hazaárulás miatt halálra, vagy évtizedekig tartó súlyos fegyházra Ítéltek. Ügyükben a magyar kormány már tárgyalást folytatott a cseh-szlovák kor­mánnyal s úgy hírlik, hogy megállapodtak abban, hogy a politikai foglyok kölcsönös ki­cserélés mihamarább megtörténik. A kicse­rélés azonban a diplomáciai huza-vona foly­tán még mindig késik. A Prágai Magyar Hírlap munkatársának' egy szlovenszkói egyén, aki egyik rokon á' tegnap látogatta meg Theresienstadtban, a: ott levő állapotokról a következőkben szá­molt be: — A Masaryk-pályaudvaron ültem vonat­ra tegnap délelőtt 10 óra 10 perckor. Egy órakor érkeztem meg Bohusovicébe. There- sienstadtnak nincsen vasúti állomása. Bohu- sovicéból autóbusz visz el Theresienstadíba. 10 percnyi utazás után feltűnnek az ódon bárok város körvonalai. A város szélén bán­tó kontrasztként emelkedik ki egy vörös téglából épül hatalmas épület: a theresien­stadti katonai fegyház. Az épületet két méter magas kőfal veszi körül, amely a fegyházat hermetikusan elzárja a külvilágtól. —- Az udvaron szürke darócruhába öltö­zött foglyok sétálnak és fájdalmasan integet­nek ki a vasrácsokon keresztül az utcán sé­tálóknak. A nagy nyitott kapun minden iga­zoltatás nélkül sikerült bejutnom. Az őr egy kapualatti irodahelyiségbe utasít, ahol egy kapitány fogad. Eegedéiyével rokonommal, egy 20 évi fegyházra Ítélt volt magyar tiszt-, tel. beszélhetek. A hozzá intéző kérdéseket azonban előbb szlovák nyelven egy palatáb­lára föl kellett Írnom s csak miután meggyő­ződtek arról, hogy kérdéseimben semmi ve­szedelmes dolog nincs, vezették be rokono­mat az őrszobába; ahol egy őrmester jelen­létében német és szlovák nyelven folyt le közöttünk a beszélgetés. — A Theresienstadti fegyházban körülbelül 30—35 rab magyar tiszt sínylődik, a legény­ség száma ennek legalább háromszorosára rúg. A foglyok között első- és másodosztá- lyuak vannak. Mindannyiukat Szlovenszkó- ból hozták ide. A kassai, ungvári és beszter­cebányai hadosztálybiróságok 10—20 esz­tendei fegyházra, vagy halálra Ítélték őket. Azokat a foglyokat, akik be tudták igazolni, hogy magyar tisztek voltak, az első osztálya foglyok közé sorozták, — ilyen azonban mindössze nyolc van — a többiek pedig a földalatti kazamatákban, mint másodosztályú foglyok várják szabadulásuk óráját — Az első- és másodosztályú foglyok kö­zött nagy különbség van. Az elsőosztályuak- nak meg van engedve, hogy saját ruhájuk­ban járjanak, nem végeznek kényszermun­kát és valamivel jobb élelmezést is kapnak, a másodosztályú foglyok helyzete azonban siralmas. Földalatti börtönökben vannak ösz- szezsufolva, — hiszen oly sok a fogoly — kényszermunkát végeznek és darócruhában kell járniok. Újságot nem olvashatnak a fog­lyok. Levelet csak akkor kézbesítenek ki ré­szükre, ha német vagy szlovák nyelven van­nak írva. Ha otthonról magyarnyelvű levelet küldenek hozzájuk, abból csak a borítékot kapják meg. Könyvet szabad olvasniok, csakhogy a cellák oly sötétek, hogy a ben­nük való olvasás szinte lehetetlen. Pénzt bármily összegüt is szabad beküldeni nekik, de már élelmiszert sohasem kaphatnak. Fe­kete komiszkenyéren és levesen, olykor kis húson tengetik életüket. ellen nem panaszkodnak, csak olvasnivalói, pénzt, cigarettát és látogatókat kérnek. Olj'an jól esik nekik, ha valaki otthonról jön í és hoz magával egy kis hazai levegőt! 01- j vasni — mint már említettem — csak köny- j veket szabad nekik- Újságot nem szabad be­küldeni. A minap történt, hogy az egyik fog- , lyot meglátogatta a menyasszonya és egy Bécsi Magyar Újságot akart a kezébe csúsz­tatni- A rabmagyar azonban kijelentette, j hogy Bécsi Magyar Újság nem kell neki, mert ők ilyen lapot nem olvasnak. — A foglyok közül nagyon sokan a hiányos élelmezés miatt megbetegednek és a rab­kórházba való szállításukat kérik. Onnan azonban csakhamar visszakérezkednek a fegyházba, mert a kórházban még rosszabb az élelmezés, mint a fegyházban­— Mindannyian türelmetlenkednek és számlálva a perceket, várják kicserélésüket. Nem akarnak még egy telet itt tölteni, mert azt már nem birnák ki. Izgatottan várják a híreket és remélik, hogy rövidesen megnyi- ! lik előttük a börtön ajtaja és újra tüdejükbe szívhatják a szabad napot. — A beszélgetésre adott 15 perc letelt- Bu- csoznom kellett a rokonomtól, mert már jött érte az őr, hogy visszakisérje cellájába- 4 óra 5 perckor vonatra ültem és másfél óra múlva már Prágában voltam­A cseh-szlovák és a magyar politikai foglyok kicserélése. Illetékes helyről nyert értesüléseink sze­rint a poiitikai foglyok kölcsönös kicseré­lése a legközelebbi időben meg fog tör­ténni- A magyar kormány megbízásából Gajzágó külügyminiszteri tanácsos tegnap Prágában volt és a külügyminisztériummal megállapodást létesített a kicserélésre vo­natkozóan. Az optálási határidő lejártával a helyzet már teljesen tisztázódott. Most már meg lehet állapítani, hogy ki magyar állam­polgár és ki nem az. Mivel azonban a leg­utóbbi tanácskozás óta több fogoly kisza­badult, uj jegyzék összeállítása vált szük­ségessé a kicserélendőkről. Úgy a magyar kormány, mint a cseh­szlovák kormány kölcsönösen összeállítja a tudomása szerint Magyarországon, ille­tően Cseh-Szlovákiában elitéit és börtö­nökben levő politikai foglyok névsorát. Az uj jegyzéket augusztus hónap 15-én cseré­lik ki Prágában, mikor is Gajzagó minisz­teri tanácsos újból Cseh-Szlovákia fővá­rosába érkezik. A megállapodás szerint a kölcsönös ki­cserélés ez év szeptember 10-élg föltétle­nül megtörténik. Stefanik Pf lián Hajaiéit. A Slovák mai számában egy szomorú levelet olvasunk. Özvegy Stefanik Albertina, Stefanik Mi­lán tábornok anyja irta, akinek fia egyik meg­teremtője és első hadügyminisztere volt a cseh­szlovák köztársaságnak. Úgy hisszük, hogyha va­laki, úgy ő számíthatna arra, hogy a cseh-szlovák köztársaság kormánya megkülönböztetett tiszte­letben részesítse. A cseh-szlovák állam azonban még a saját halottait sem tartja tiszteletben. Leg­alább ezt igazolja az, hogy a Stefanik Milán sok millió korona értéket képviselő hagyatékából a kormány kétmilliót magának akar megtartani, ami nemcsak méltánytalanság, hanem jogtalanság is. A szerencsétlenül járt Stefanik tábornoknak Pá- risban igen nagy értéket képviselő régiség-gyüj­— Tudtommal az alábbi magyar fog­lyok vannak Theresienstadtban: Humpük István volt magyar huszárzászlós, Lukáts Lajos volt magyar hadnagy, Schwartz Emil volt magyar főhadnagy, Levenda Lajos es Kárász Gyula volt magyar főhadnagyok, Szecsödy és Szusz volt magyar hadna­gyok. Obsuth Antal, Bodnár Sándor, Nye- mec István, Rotbarth Emil volt magyar hadnagyok, Demke Gyula volt kassai ma­gyar postatiszt és Teichner József szepes- váraljai borbély. Ezek legnagyobb része halálra volt ítélve, a köztársaság elnöke azonban büntetésüket 10—20 évi fegy­házra változtatta át* — A magyar foglyok mindegyike már ma­gyar állampolgár, mert magyar állampol­gárságért optáltak. — A foglyoknak nem szabad egymással érintkezniük, csapán naponta egy órát sétál­hatnak az udvaron, természetesen fegyveres katonák őrizete alatt. A foglyok a bánásmód ! teménye volt, amelyet a francia bíróság Stefanik családjának ítélt meg. Ezt a hagyatékot Benes dr. Síefanik anyjának tudta és beleegyezése nélkül a párisi cseh-szlovák követség utján Csehország­ba szállíttatta s a Prága közelében levő Trója nevű községben helyezte ei, hogy az értékes gyűj­teményt az állam részére megszerezze. Közben tárgyalást kezdett Stefanik anyjával is és meg­ígérte neki, hogy a cseh-szlovák kormány a gyűj­teményt három millió koronáért megveszi. Azóta már három esztendő eltelt, azonban még mindig nem történt semmi. A Slovenská Politika a minap azt közölte, hogy a kormány a gyűjteményért kárpótlásul egymillió koronát szavazott meg a tábornok családjának. Stefanik anyja természetesen nem egyezhetett bele abba, hogy kétmillió koronától, amely jo­gosan megilleti őt, egyszerűen elüssék Ezért nyílt levélben a szlovák nyilvánossághoz fordult és tőle kér segítséget a kormánynak ez újabb, a szlovák nép nemzeti érzületét lábbal tipró csele­kedete ellen. A nyilt levélben Stefanik anyja erélyesen tiltakozik Benes eljá­rása elfen s követeli, hogy a kormány a vételt, amelybe csakis az állam iránti szeretetből egye­zett bele, mert a gyűjtemény több mint há­rom millió korona értéket képvisel, nyomban perfektuálja és vagy a három millió koronát fizesse ki, vagy adia ki a visszatartott hagya­tékot A nyilt levélhez a Slovák azt fűzi hozzá, hogy . íositja Stefanik anyját, hogy felháborodását [...hallja az egész kulturvilág s magáévá teszi a 7. egész szlovák nemzet, amely sohasem enged­heti meg, hogy a legnagyobb nemzeti hős any­jának jogait a hivatalos körök kigunyolják s láb­bal tapossák. Hiszen még a legutolsó állampolgár­nak is megvan az a joga, hogy sajátmaga szab­jon árat ama értékeknek, amelyeket meg akarna! venni tőle. Egyedül csak annak a Stefanfknak az anyját fosztották meg ettől a jogtól, aki nélkül nem jött ’/olna létre a cseh-szlovák köztársaság c mindez azért történik, mert Stefanik szlo volt Ezt mégsem vártuk volna el a Benes-kr Hiánytól. Végül a Slovák Ígéretet tesz, hogy az égés szlovák nemzet a legszentebb kötelességének foci • tekinteni, hogy Stefanik anyjának jogait mc .- védelmezze. Cs«?tesfáMM építened a gerlacfifalval csicssss. A íátraS obszervatórium vi'ághtrü lenne. > Kárpátegyesület nagyjelentőségű mozgalma A nagy pusztítás után való takaritás, újjá­építés munkája a tudomány terén kezdődött meg legelőször és a legőszintébben. Amikor | nemrégen megkezdték a. budapesti uj csillát I vizsgáló építését, elegendő volt csak bírt a:’ - í ni róla s már ládasz^mra érkeztek a tudomá- ! nyos müvek és műszerek az intézet címére, j A tudomány világában lassan sikerül ossze- kötözgetni az elszakadt összekötő fonalakat a nemzetek között. Ezek az uj kapcsolatok még nem olyan erősek, mint a régiek, de meg van minden remény hozzá, hogy ezen a téren az újjáépítés hamarább megtörténik, mint a politikában. Az oszlopok még nem nagyon i szilárdak, a drót toldozott, toldozott, de a szikra, amely végigfut rajta, isteni szikra s ismét világokat fut be s világokat kapcsol össze. Ennek a munkának egy örvendetes újabb hírét kapjuk ma a Kárpátegyesület köréből. Az euró­pai nevű Kárpátegyesület nagyszerű vezetői nem kisebb dolgot határoztak el, mint azt, hogy nagy mozgalmat indítanak arra, hogy a Tátrában, a gerlachfalvi csúcson obszervatóriumot létesítenek. Az egyesületnek tegnapelőtt választmányi ülése volt Poprádon, a Kárpát-muzeumban. Guhr Mi­hály dr., az egyesület elnöke, utalt arra, hogy a Magas Tátra, Európa kontinentális klimáju részé­nek a legnagyobb hegysége, a legalkalmasabb arra, hogy rajta a tudományos világban régóta óhajtott magaslati obszervatóriumot felépíthessék. A háború a magas hegység megközelíthetősége és lakhatósága dolgában uj, értékes eredménye­ket hozott és sok régebbi nehézséget megszünte­tett. Az olasz harctéren éveken át laktak oly csúcsokon, amelyek a Tátránál sokkalta maga­sabbak és drótkötélpályával megközelíthetővé tettek oly helyeket, amilyenekre azelőtt csak gyakorolt hegymászók juthattak fel. Ezeket a ta- pasztalokat gyümölcsöztethetjük a tudomány ér­dekében — igy hangzott a javaslat — amikor a tátrai magaslati obszervatórium helyéül a legma­gasabb csúcsot, a gerlachfalvit (2663 m) választ­juk. Az itt felállítandó meteorologiai és fiziológiai megfigyelő-állomás adatai megbecsülhetetlen szol­gálatot tennének számos tudományágnak. A na­ponként közlendő jelentések egyúttal ismertté ten­nék a Tátra nevét Európaszerte is. Az állomás a tudományt szolgálná, de kiinduló pontja lehetne további érintkezéseknek, amelyek az idegenfor­galom fejlesztéséhez nagyban hozzájárulnának. A részletes eszmecsere során Hefty Gyula An­dor főtitkár előadta, hogy a tervet Téry Ödön dr., a Magyar Turista Egyesület elnöke vetette föl először 1909-ben, de általános részvétlenséggel találkozott, úgy hogy Téry elkeseredetten vo­nult vissza, ö cyklopsfalon felépítményt terve­zett, az anyagszállításhoz pedig csigás drótkötél- felvonót. A háború megmutatta, hogy kavernák robbantása olcsóbb és praktikusabb, drótkötélpá­lyákat pedig személyszállításra is több mint ezer méter hosszunkat építettek. A leszerelési anyag­ból bizonyára mindkettőhöz lehetne anyagot sze­rezni, szakemberben sem lehet hiány, aki felépítse. Fischer Miklós igazgató, tb. elnök rámutatott arra, hogy a Kárpátegyesület egy tátrai obszerva­tórium fölállítását már 1896-ban tervbe vette, erre gyűjtést is indított, megnyerte hozzá a leg­több tudományos társaság s a kormány támoga­tását is, de a terv kivitelét a- háború megakasz­totta. Akkor a könnyebben megközelithető nagy- szalóki csúcsot szemelték ki erre a célra. A tátrai villamos vasutak meg is szerezték egy odave­zető fogaskerekű vasút előmunkálati engedélyét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom