Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)

1922-08-03 / 52. szám

Csütörtök, augusztus 3.

5

LEGÚJABB

— Lapzártakor érkezett táviratok. —

Görögország szembeszáll az antanttal ?

Athén, augusztus 2. (Saját tudósítónktól.) A helyzet Ismét kritikussá vált. Gunarls ugyanis kijelentette, hogy Görögországnak szilárd elhatározása, hogy Konstantinápolyi megszállja, dacára az antant tiltakozó jegyzékének és figyelmeztetéseinek.

Újabb csapatszállitások.

Konstantinápoly, augusztus 2. (Havas.) Török forrásból eredő hírek szerint a görög csapatszállitások tovább tartanak. A fekete- tengeri vidékre újabb 10.000 emberből álló csapafszállitmány érkezett. Ezenkívül két görög torpedó, kilenc szállitógözös és egy kórházhajó útban van a Fekete-tenger felé.

NAPI HÍREK

Max Liehermaim képe.

Hamburg, augusztus 1.

A német ipresszoinuzmus atyjának és legnagyobb mesterének nevével voltak tele az újságok azon a júliusi napon, mikor Max Liebermann 75-ik születésnapját ünnepelte. Nem is ő ünnepelte, de egy ország: Németország. A nagy lapok első oldalán a neve képezte a tárcarovat fejét és komor, görögös muzeu- •mo!k mellet a modern képtárakban is Lieber- mann-képek előtt állott meg leghosszabb percekig a látogató.

Realizmus, naturalizmus, szabadfény- és benyomás-festészet jelzik annak a fejlődésnek logikus lépcsőit, amelynek tetején átbillentünk az expresszionizmusba s amely fölfelémenés élén Liebermann alakja állott értelmes arcával, valami oyan biztonsággal, mint a lipcsei Kunst-muzeum megragadó önarcképén.

Most ünnepelték. Megírták, mit tett, milyen érdemeket szerzett, milyen hatása volt, hol a helye és — mint ahogy az ilyenkor mindig iís divat volt,—ha egy ujságiró csak valami kis anekdotát vagy impressziót tudott megszerezni róla, bőven és színekkel aláfestve (leírta. Elvégre arra való a 75 éves jubileum js azért ujságiró az ember. Anekdoták, kis 'történetek, nagy semmiségek ... Ezek adnak .szint és hangulatot a komoly eseménynek.

Szóval Max Liebermann jubileuma semmiben sem szenvedett hiányt s a zsurnaliszták elbeszélései több hívet szereztek neki most, mint talán egész életműve.

Nekem is van egy elmondani valóm. Nem vele történt. Egyik képével, eggyel a sok közül, amik nem híresek, amiket kevesen ismernek, amilyent minden fiatal festő tucatjával szokott festeni, de ami egy életet olyan könnyen megfordíthatott volna. Ilyenre nem szokás gondolni, csak kedvező hangulatok őszinte és beszédes elmúlásában pattan ki magától egy asszonyi élet-hajnal emlékeinek gyöngéd fölborzolgatásakor.

A Mester sem tud róla.

Nem is tehet róla.

Én is igy tudtam meg, egész véletlenül:

Egy fiatal 'német asszonnyal ültünk az Al- ster-parti Fáhrhaus terraszán és a zsebembe dugva ott volt egy lap, Liebermann-tárcával.

A képeiről beszélgettünk. A hamburgi képtárban van egy gyönyörű pasztellja: épp az Alster-parti Fáhrhaus.

Megemlítettem. (Ilyen banális mondat elkerülhetetlen.)

— Ez is gy Liebermann-kép... Ismeri? Szereti a Liebermann-képeket, nagyságos asszony?

És ő nem felelt. Csend lett. Elgondolkozott.

Az emlékek felrajzottak a szivéből, színesre festették a pici fülcimpáit, a szeme az álmodok különös vészes, örök-varázsos tüzé- ben kedvesen csillogott s igy mondta el egyszerre a kis Annié históriáját a kis Lieber- mann-képpel.

— Tizennyolc éves voltam. A főnököm könyvtárában kellett dolgoznom. Ilyesmivel nem törődnek, azt hiszik, az alkalmazottnak nincsen lelke. Nem kell elmondanom, mennyit rontott rajtam, hogy mikor a főnököm' magamra hagyott, szabadon vadászgat- hattam a szellemi vadonban. Egy piroskö- téses albumot találtam Párisi festők képei voltak benne: szépek, szabadok és rontok; fiatal német művészek próbálkozásait találtam ott:bün és csábítás és meztelenség volt az egész album. Ahányszor ezt az albumot kinyitottam, gondolatok és vágyak különös serege repült szét a könyvből s úgy elborult a lelkem rendje, mint a viharelőtti nyár-ég.

— Átadtam magam a tizennyolcéves lányok meg nem figyelt magányának fantáziás átadásával ennek a birosbőr-albumnak.

— Egyszer... Egyszer úgyis eljön... Talán most... — képzeltem el. És ebben a percben kinyílott az ajtó.

— Egy fiatal alkalmazott lépett be. A főnököt kereste és ott maradt. Régtől udvarolt... Én összeszedtem magam. Valami különös volt a magányban, a félhomályban, a hallgatásban. De nem történt volna semmi, ha a piros könyv lapjai között bennmaradt ujjam nem egy Liebermann-kép mellett feledtem, volna, ahogy összeboritottam a bőrfödelet.

— A könyv szétnyílt. Liebermann-kép ... Forró hangulatú pici vágyak sora a vonalaiban ... Rámnézett, megértette a hangulatom és bennem újra vége volt mindennek ... ő ügyes volt... és én elvesztettem önmagamat egy kis Liebermann-kép miatt.

Az Alsteron egy vitorlás fordult, a szél lebillentette a vitorla-tetőt a viz színéig... Hűvös lett...

Mint a finoman járó órák gránát-forgói, picik és láthatatlanok azok a pontok, ahol sorsok fordulnak, nagyok, kisebbek, virágo sabbak és keserűbb izüek; sorsok, — a mieink. A kicsipkézett, ezüstös női lelkek meg- szakithatatlan fonálja megszakithatatlan, csak egyes helyeken, csak mikor semmisem akarja, mégis minden azt készíti elő, akkor jön minden másképp, mint a vágyunk, megcsalt magunk képzeli. Érthetetlen percek ezek. Percek, mikor sok minden érthető, ami máskor érthetetlen.

Érthetetlen percek! Anyátok egyszer egy öntudatalatti érzés, egyszer régen feledésbe hajitott események későnszülött hatása, néha egy hangulat: egy Liebermann-kép hangulata.

Szórakozottan dobtam az asztalra az újságot és rámutattam a tárcára.

— Hát nem különös?... Akartuk kérdezni mindaketten, de egyikünk se mondta ki.

A vitorlád már messze járt.

A zene játszani kezdett.

WaÜeníinyi Dezső.

— (A prágai meteorológiai intézet jelentése.) Idő jóslás: Viharok után túlnyomóan felhős, csapadékra hajlamos idő várható, friss északnyugati szelekkel.

*

— (Uj vizumdijak a prágai magyar követségen). A cseh-szlovák állampolgárok Magyarországba szóló útleveleik vízumáért a prágai magyar követségen augusztus 31-éig a következő dijakat fizetik: Többszöri utazásra egy évre 90.— cseh koronát, egy útra 45 — cseh koronát, átutazásnál 9.— cseh koronát.

— (Menetrendváltozás). A prágai vasutigazga- tóság közlése szerint a Prága Denis p. u.—Qross Wossek—Chlumetz vonalon minden vasár- és ünnepnap a következő vonatokat indítják: 414. sz. vonat indul: Prága Denis p. u. 10 óra 27 perc, érkezik Gross Wossekbe 12 óra 25 perckor, érkezik Chlumetzbe 13 óra 17 perckor. RQY sz. vonat indul: Prága Denis p. u. 14 óra 21 perckor, érkezik Gross Wossekbe 16 óra 20 perckor, érkezik Chlumetzbe 17 óra 02 perckor. Az Érsekújvár—Párkánynána közötti vonalon augusztus 15-től a következő vonatjáratokat léptették életbe: 312 sz. vonat indul: Érsekújvárról 22 óra 15 perckor, érkezik Párkánynánára 23 óra 20 perckor. A 311. sz. vonat indul: Párkánynánáról 2 órakor, érkezik Érsekújvárra 2 óra 57 perckor. A Prága—Pozsony—Kassa-i vonalon augusztus 1-től a következő vonatokhoz étkezőkocsit csatoltak: 304. sz. vonat. Indul: Prága Wilson-pá- lyaudvar 17 órakor, érkezik Brünnbe 22 óra 15 perckor. 301. sz. vonat. Indul: Brünnből 6 óra 35 perckor, érkezik Pozsonyba 11 óta 15 perckor. Augusztus 2-ától a következő vonatokhoz hálókocsit kapcsoltak: 103. sz. vonat. Indul: Pozsonyból 6 óra 35 perckor, érkezik Kassára 16 óra 37 perckor. 104. sz. vonat. Indul: Kassáról 20 óra 25 perckor, érkezik Pozsonyba 8 óra 20 perckor. A Prága—bécsi vonalon augusztus 5-ét.ől a következő vonatok hálókocsikkal ellátva közlekednek: 102. sz vonat Indul: Prága Derűs-pályaudvar 10 óra 50 perckor, érkezik Becsbe 6 órakor. Indul Bécsből 23 óra 15 perckor, érkezik Prágába De- nis-pályaudvarra 8 óra 5 perckor.

— (Körözik a Nógrád-Gömöri Hírlap volt szerkesztőjét). Besztercebányáról jelentik: Silberer

Andor, a kormányhoz közelálló Nógrád-Gömöri Hírlap szerkesztője ellen a besztercebányai rendőrség különféle csalások elkövetésének gyanúja miatt körözőlevelet adott ki.

— (A munkácsi állomáson tilos magyarul beszélni). Munkácsról jelentik: A munkácsi vasúti állomásfőnök szigorú pénzbüntetés terhe alatt megtiltotta, hogy a munkácsi vasutasok az állomáson magyarul beszéljenek.

— (Égy neves cseh zeneszerző halála). No- votny V. J., az ismert nevű cseh-szlovák zeneszerző és iró, Wagner cseh fordítója, tegnap 73 éves korában Prágában meghalt.

— (Az uj szlovenszkól vezérpénzügylgazgató). Brachtl Vacláv miniszteri tanácsost a köztársaság elnöke a IV. fizetési osztályban a pozsonyi vezérpénzügyigazgatóság elnökévé nevezte ki.

— (Elhalasztották a Szlovenszkól Magyar Evangélikus Szövetség megalakítását.) Léváról jelenti tudósitónk, hogy a Szlovenszkói Magyar Evangélikus Szövetségnek Léván való megalakítását elkerülhetetlen akadályok miatt augusztus 7-éről 11-én délelőtt 9 órára halasztották el.

— (Uj cseh-szlovák szótár). Besztercebányán szeptember közepén Kálal Miloszláv és Kálal Károly szerkesztésében uj nagyarányú cseh-szlovák szótár fog megjelenni.

— (Felhívás a jószívű emberekhez). Danis János nyitrai lakos most tért haza nyolc évi orosz fogságból. Itthon családját a legnagyobb nyomorban találta. Felesége betegen fekszik és igy dolgozni sem tud. Danist Nyitráról Prágába küldték, hogy itt valami segítséget fog kapni. Már egy hónapja van Prágában anélkül, hogy ügyét elintézték volna. Azzal a kifogással utasítják el. hogy „nincs senki a hivatalban, mert nyaralni mentek az urak". Azzal a kéréssel fordul a szerencsétlen, sok szenvedésen átment Danis a nagyközönséghez, hogy adományaival támogassa beteg feleségét. A pénzadományokat kéri a következő címre küldeni: Danis Jánosné, Nyitra.

— (Elitéit pénzügyi tlsztvsielö.) Beregszászról jelentik: A törvényszék büntető tanácsa Matl József itteni pénzügyigazgatósági tisztviselőt okirathamisitásért és csalásért tizhónapi börtönre Ítélte.

— (Feloszlatják a szlovenszkói katonai rendőrségeket). A kormány Csehországban 1920 november 1-én megszüntette a katonai rendőrségeket, Szlovenszkó egyes városaiban azonban még mindig működnek a katonai nyomozók. A Tribuna értesülése szerint a kormány elhatározta, hogy a szlovenszkói katonai rendőrségeket is feloszlatja. A katonai rendőrség személyzetét az államrendőrség és a pénzügyigazgatóság veszi át

— (Telefonösszeköttetés Csehország és Szlovenszkó között). A' postaügyi minisztérium intézkedésére Csehország és Szlovenszkó több városa között telefonkapcsolatot létesítettek.

— (Megszüntetik Ruszinszkóban a felekezeti tanítóképzőket). Az ungvári iskolaügyi referátus a Lidove Noviny értesülése szerint a jövő iskolai évtől kezdve megszünteti a felekezeti tanítóképző első osztályát.

— (Újabb milliós kiadás). A nemzetvédelmi minisztérium az 1922—23. évben hetvenhat tisztet szándékozik tanulmányútra kiküldeni Franciaországba, Jugoszláviába és Romániába. A tanulmányút költségei négy millió cseh-szlovák koronát tesznek ki.

— (A Habsburgok vagyona az utódáflamok- ban). A Habsburg-Lotharingiai család és az utolsó Habsburg-uralkodó saját vagyonának egy részét az utódállamok egyes kormányai tudvalévőén elkobozták. Schager Albin dr. osztálytanácsos, a Habsburg-javak osztrák kezelője, most egy még a nyilvánosság elé nem . került könyvben részletesen ismerteti a Habsburg-Lotharingiai család közös birtokai és IV. Károly magánvagyona nagy része elkobzásának körülményeit. Igyekszik bebizonyítani, hogy az elkobzások jogtalanul történtek és ennek igazolására okmányokat, jogi véleményeket ismertet. Az elkobzott vagyonrészek, birtokok Cseh-Szlovákiában, Ausztriában, Lengyelországban és Olaszországban vannak. Schager dr. állítása szerint a cseh-szlovák köztársaság messze tuiment a saint-germaim békeszerződés intencióin, amikor nemcsak a Habsburgok családi birtokait, hanem az I. Ferenc József által alapított korona-hitbizományt, sőt Károlynak személyes vagyonát is elkobozta és cseh-szlovák állami tulajdonnak nyilvánította. A Cseh-Szlovákiában levő és állami tulajdonoknak nyilvánított javakat Schager könyve négy osztályba sorozza. Az első csoportba veszi azokat a javakat, amelyek „Udvari vagyon" vagy „Korona-uradalom" név alatt ismer a köztudat. Ezeket

a vagyonrészeket nem veszi részletesebb megvilágítás alá, mert ezekre vonatkozólag ő sem látja kézenfekvőnek és . kétségtelennek, hogy a Habs- burg-család tagjai magánszerzés utján jutottak ezeknek birtokába. A második csoport a Habsburg-Lotharingiai család közös vagyona. Mária Terézia rendelkezése alapján és később, 1839-ben módosított „családi törvény" értelmében ennek az alapítványnak tőkéje nem csökkenthető, a jövedelmek egyharmada a család tagjai között kerül felosztásra, kétharmada pedig a szükséghez képest és az uralkodó családfő által megállapítandó összegekben rendkívüli segélyezésekre fordítandó vagy az alaptőkéhez csatolandó. Ebből a vagyontételböl Cseh-Szlovákia a maga tulajdonának nyilvánította a gödingi uradalmat, Powlo- witzzal, a hölicsi uradalmat és a sasvári uradalmat Búr és Kuklow-val. Ezt a három uradalmat. — úgy állítja Scahger — Lotharingiai Ferenc magántulajdonként Czobor József gróftól,, illetve annak hitelezőitől vásárolta. Éhhez a vagyontétel- hez tartozik a beznói uradalom, amelyet I. Ferenc József 1900-ban a Pachtaschen grófi hagyatékból vásárolt a családi alapítvány pénzéből az alapítvány javára, továbbá az ugyancsak I. Ferenc József által Mallmann lovagtól, Croy-Dulmen hercegnőtől, báró Liebigtől és másoktól a családi alap pénzéből és az alap céljaira vásárolt smi- rici uradalom Cerekliccel, Redelisttel és Svétyvel. amelyeket a Cseh-Szlovák köztársaság ugyancsak állami tulajdonnak nyilvánított. A harmadik csoportba sorozza a „Ferenc József császári hitelső bizományi", amelyet Ferenc József a ma- gánvagyonából alapított 1901-ben és amelynek a Ferenc József halála után első haszonélvezője Károly király volt. Schager áliltása szerint ennek a hitbizományi vagyonnak magántulajdon volta is kétségen felül áll. E hitbizományi vagyonból Cseh-Szlovákia a magáénak nyilvánította a

reichstadtpolitzi, a szolenowesi, bustehrádi, tach- lowitzi, kacowi, kronporicini uradalmakat, a tos- kaniai kastélyt a prágai Hradzsinen. Ezek a va- gyontételek a 17-ik század közepe óta egy kézben összpontosultak és 1847-ben a bécsi kongresszus határozata értelmében I. Ferenc József magántulajdonai lettek. A családi alapítványi vagyonok értéke 78 millió arany- és 2 millió pa- pirkoronában, a családi hitbizományi vagyon értéke pedig 136 millió arany- és 7 millió papir- k^ronában állapíttatott meg, összesen tehát 208 millió arany- és 9 millió papirkoronában. — Magyarországon nem kobozták el a Hahsburg-va- gyonokat, csupán zárlat alatt van a ráckevei uradalom, egy ház Pesten, értékpapírok és készpénz kb. 60 millió névértékben, amelyek azonban csak 43,000.000-val vannak megterhelve. Schager Albin dr. könyve nem kerül a könyvpiacra s csak azt szolgálja, hogy illetékes körökben argumentumul szolgáljon.

— (Választás a szepesi evangélikus egyházban). Iglói tudósítónk jelenti: A szepesi két evangélikus esperességben a választási mozgalom csendesen folyik. A tátraaljai esperesség papjai és egyházfelügyelői Késmárkon tartott jelölő-értekezletükön esperességi felügyelővé egyhangúlag Guhr Mihály dr. tátraszépiaki fürdőorvost jelölték, mig az esperes személyét az egyházak szabad választására bízták. Amint értesülünk, a szavazatok Faix Mihály nagyszalóki és Hajts Bálint késmárki lelkészek közt fognak megoszlani. A szepesi városi esperesség papjai és egyházfelügyelői egyházfelügyelővé első helyen Wolff Károly dr. gölnicbányai ügyvédet, második helyen Okolicsányi-Zsedényi Ede lőcsei földbirtokost jelölték. Az esperes! állásra Varga Imre uoprádi lelkész az első, Rübácher Albert lelni : lelkész •a második jelölt.

= (A Landau-pör tárgyiása.) Budapesti tudósítónk jelenti: Landau Elemér tegnapi kihallgatása során a bíró kérdésére megnevezte azt az egyént, aki neki a gyilkosságot elmondta. Sefcsik György főhadnagy volt. Utána Land’an Ernő orvostanhallgató, _ Lancián Adolf unokaöccse került sorra. Ö egy Izsáki alkalmazottól hallotta, hogy nagybátyja ellen hajszát akarnak indítani, majd később kormányzósértés és hadsereggyalázás miatt följelentés is tettek ellene. Nagybátyja Pécsben várta b a fejleményeket, onnan készült útra Budapestre fiával. A hajóállomáson jegyet váltott nekik s amikor a pénztártól visz- szatért, Landau Géza kétségbeesett kiáltásait hallotta. A hajó közben elindult s ő csak másnap értesült arról, hogy Landau Adolfot és fiát a kelenföldi kaszárnyában őrzik. Mikor a tanú itt meglátogatta őket, Landau Adolfot és Gézát is összeverve találta. A tanú sirás közben vallotta tovább, hogy nagybátyjának kínzói a zsarolási kísérleteket erősen folytatták, de Landau halála mindennek véget vetett. Öngyilkosságról szó sem lehet, mert a cellának a rácsa oly magas volt, hogy Landau arra fel sem akaszthatta magát.

— (A felfüggesztett budapesti egyetemi tanárok ügye). Budapesti tudósítónk jelenti: A proletárdiktatúra bukása után a tudományegyetem bölcsészeti karának javaslatára az egyetemi tanács állásvesztésre ítélte Alexander Bernát, Beké Manó, Kövesligethy Radó, Marczali Henrik és Schmiedt József tanárokat. A fegyelmi ügy iratai a kultuszminiszterhez kerültek. A döntés sokáig húzódott, mig végre most a kultuszminiszter Alexander Bernátot és Beke Manót az egyetemi tanács előterjesztésével szemben teljes fizetéssel nyugdíjazta. A másik három tanár ügyében még nincs döntés.

= (Nyolcezer bányamunkás sztrájkol a sal- gófetlrjáni bányákban.) Budapesti tudósítónk táviratozza: A salgótarjáni kőszénbányákban ma már mintegy nyolcezer munkás sztrájkol. A megegyezés még mindig kétséges, mert nem a bérkövetelések a tulajdonképpeni akadály. A szénipari szövetség elbocsátással fenyegeti a sztrájkotokat.

= (A német császárpárti tisztek Héjjas Ivánnak). Budapesti tudósítónk jelenti: A német birodalmi Verband dér Nationalgesinnten Soldaten megbízottja ma átadta Héjjas Ivánnak az egyesületi érmet, piros-fehér-fekete szalagon a kardokkal. Ugyanezt a kitüntetést kapta Héjjas Mihály kecskeméti gazda, Iván atyja, továbbá testvérei: Aurél és Tibor. Az egyesületet katonai előkelőségek alakították, akik állandó érintkezésben vannak a német császárral. Ez az első eset, hogy külföldi ember megkapta a kitüntetést.

= (ílaiálosvégii pisztolypárbaj Budapesten.) Budapesti tudósítónk táviratozza, hogy Leidenberger János ezredes ma pisztolypárbajban, a harmadik golyóváltásnál agyonlőtte Kankovszky Ede volt kor- vettkapitányt, a nemzetközi Dima-bizottság volt tagját. Leidenberger ezredes golyója Kankovszkynak a bal vállán hatolt be s valószínűen a tüdő főerét érte. A párbaj okát nem tudják.- - (A román királyi pár Kolozsvárott). Kolozsvárról jelenti tudósítónk: Szombaton Kolozsvárra érkezett Ferdinánd király és Mária királyné. A királyi pár csak rövid ideig tartózkodott a városban.