Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)

1922-08-30 / 74. szám

2 szeraa, augusztus ao. hanem ennek alapján állva, az Ausztria ellen való felvonulás tervét és útjait részletesen kidolgozták. A felvonulási terv Magyaror­szág területét is érinti, nyilván azzal a szán­dékkal, hogy az osztrák területen folytatandó megszállás ellen Magyarország ne gátolhas­sa a két szövetkezett államot. A csehek és íjugoszlávok nagy gazdasági jelentőséget akar­nak adni akciójuknak és a Zollverein gondo­latába burkolják régi tervük megvalósitá- sát, amely a korridor elérésére irányul. A csehek realizálni akarják a korridorra vo­natkozó tervüket és minden gazdasági orga­nizáció mögött ez a gondolat lappang. Az Dlasz politikai körök ismerik a csehek és a (ugoszlávok imperialisztikus törekvéseit és nem tartják lehetetlennek, hogy ez a törek­vés konkrét formát öltsön. Hangoztatják nzonban, hogy ebben az esetben Olaszor­szág teljes hatalmi súlyával és erejével fog­iák magukat szemben találni. Magyar részről a feszült külpolitikai hely­set dacára, semmiféle nyugtalanságra ok sincsen . Andrássy Gyula gróf nyilatkozata. Budapest, augusztus 29. (Saját tudósítónk ielefonjelenfése.) Ausztria megszállására vo­natkozóan Andrássy Gyula gróf a következő­képpen nyilatkozott a Pesti Napló munka­társának: — Nem tudom megérteni, hogy mennyiben Igazak a cseh-szlovák—jugoszláv katonai konvencióra vonatkozó hirek, mennyiben fe­lel meg az igazságnak a konvenciónak Ma­gyarországra vonatkozó része. Lehetetlen­nek tartom, hogy a nagyhatalmak megen­gedjék, hogy Magyarországot nem önálló te­rületnek tekintsék, amelyen csak úgy át le­het sétálni. De ha mégis sor kerülne egy 5yen inzultusra, könnyen veszélyes ellensé­gekké válhatnánk annak ellenére, hogy a szomszédos államok is tudják, hogy Magyar- ország ma nem erős. Milisi—©szlráh fám- c§ p&izunió. Seipel útja nem volt összefüggésben Magyarországgal. Budapest, augusztus 29. (Saját tudósítónk teffonjelentése.) A Pesti Napló bécsi forrás­ból a következőket jelenti: Az osztrák poli­tika legilletékesebb tényezője a következőket mondta a Pesti Napló tudósitójának: — Kérem, szíveskedjék tudomásul venni és közölni a magyar közönséggel, hogy Seipel kancellár útja egyáltalában nem volt össze­függésben Magyarországgal. Az osztrák kor­mány sehogysem tudja megérteni, hogy mi lehet az oka annak az idegességnek, amely a magyar közvéleményben a kancellár utjá- ból kapcsolatosan támadt. Az osztrák politi­kának az a főiránya, hogy Ausztria békét akar a szomszédos államokkal, mert mást nem is -akarhat. Különösen Magyarországgal akarunk jóviszonyban maradni. Nincsen szán­dékunkban, de módunkban se, hogy Magyar- országgal ne legyünk a legnagyobb egyetér­tésben és békében. Semmi mást nem aka­runk. Nem adtunk okot arra, hogy Magyar- országon olyan hangulat keletkezzék, mint amilyenről a kancellár legutóbbi útja alkal­mával meggyőződtünk. Valószinüleg alkal­mat fogunk találni arra is, hogy a magyar közvéleménynek megmagyarázhatjuk, hogy Magyarországgal a legteljesebb egyetértést akarjuk és fogjuk feníartani. A kancellár uí- jára vonatkozóan már most is annyit mond­hatunk, hogy az nem volt eredménytelen. Hogy az eredmény miben ipg mutatkozni, azt egyelőre titokban kell 'artani. Az első állomás az lesz, hogy a népszövetséghez fogunk fordulni, amely mint ismeretes, szep­tember 4-ikén kezdi ülését s amelynek dön­tenie kell az osztrák kérdésben. Ha a népszö­vetség mellettünk fog dönteni, minden to­vábbi lépés feleslegessé fog válni, de ha el­lenünk dönt, hogy a kérdés elintézését el­odázza, akkor további lépésre van szükség.' Schanzer résztvesz a népszövetségi illésen. Róma, augusztus 29. A pénzügyminiszté­riumban folyó osztrák-olasz megbeszélése­ket ma délelőtt kezdték meg. Valószínű, hogy ámbár Imperiali marchcset nevezték ki a népszövetségi delegátusok vezetőiévé, Schanzer külügyminiszter személyesen fog Genfbe utazni, hogy a konferencia objektív itélőszéke elé terjessze Olaszországnak Ausz­tria mgmentésére irányuló szándékait. A hol­nap reggelre egybehívandó minisztertaná­cson Schanzer is részt fog venni s jelentést tesz a londoni konferenciáról és a veronai tárgyalásokról. Schanzer és Paratore pénz­ügyminiszter egész sor javaslatot dolgoztak ki a jóvátételek és az adósságok kérdésére vonatkozólag, amelyeket a minisztertanács felülvizsgálása után a szövetségesek elé fog­nak terjeszteni. A római lapok közül csupán az Idea Nazionale lelkesedik az Ausztriával való vámközösségért. A sajtó többi része tartózkodó. A Messaggero figyelmeztet a nagy költségekre, a nemzetközi nehézségekre s a gazdasági veszélyre, amely Olaszországot fenyegetné, miután a nagyobbrészt birodalmi Nyitra, augusztus 27­L e 11 e y Jenő dr., a keresztényszocialista párt nemzetgyűlési képviselője vasárnap tar­totta Nyitrán beszámolóját- Ez alkalomból a keresztényszocialista párt pozsonyi közép­pontjából Nyitrára érkeztek J a r a b e k Re­zső, a Keresztényszocialista Iparosok Orszá­gos Szövetségének elnöke, Szappanos Lajos, a szövetség igazgatója, K a i s e r Gyula, a keresztény tisztviselők elnöke és Petrásek Ágoston, a párt szlovák osztá­lyának elnöke. A Szarvas-szálló nagyterme alig győzte magába fogadni L e 11 e y híveit, javarészt régi, tősgyökeres nyitrai polgáro­kat, — de ott láttuk a környék földmivelő népét is. Amikor délután 3 órakor a képvi­selő vendégeivel megjelent, harsány, perce­kig tartó éljenzés és taps fogadta; a tetszés e szapora megnyilvánulása egyre ismétlő­dött mindvégig általános figyelemmel kisért beszéde alatt Lelley Jenő másfélórás, finoman megter­vezett és nyelvi szépségekben bőséges be­számolója nem volt a parlamenti események lélektelen krónikája, vagy a képviselő sze­replésének egyoldalú fitogtatása. Korkép volt, tökéletes, a tükör szeplőtlen hűségével elénk tartott korkép, amelyben avatott és világos magyarázat mellett meglepő össze­függéseket, kegyetlen kapcsolatokat látott a közönség- A napi élet előttünk omló hullám­zásából mély politikai értelmet emelt ki és amit általában jelentéktelen epizódok laza egymásutánjának tartottak, arról meggyő­zően kimutatta, hogy mindez voltaképpen történelem. A beszámoló zavartalanul folyt le, a po­zsonyi vezérférfiak is nyugodtan mondhat­ták el beszédeiket. ' A gyűlés végén azonban — félreértés folytán — Bederka nyitrai rendőrfőkapi­tány feloszlatta a gyűlést és csak Lelley higgadt felvilágosítása után engedte meg, hogy folytassák és békésen befejezzék. Részletes tudósításunk ez: A gyűlés megnyitása. Hiba Pál nyitrai szabóiparos nyitotta meg a gyűlést, melegen üdvözölve Lelley képviselőt és a pozsonyi vendégeket­Lelley beszéde. Lelley beszéde elején a képviselői beszámoló fontosságát méltatta. Manapság, amikor a régi pár száz voks betett 30—40.00ű-nyi kell, köte­lességét teljesíti a megválasztott képviselő, ha Ilivel előtt elmondja, hogyan istápoita pártja ér­dekeit. Azzal a kérdéssel akar végezni, melyet ellenzéki működésében annyiszor vágtak feléje: mért nem jutottak eszébe a gravámenek a ma­gyar időkben, mért panaszkodik elnyomásról most, mikor a kerék fordult? Nem akarja — úgymond — vizsgálni, mi hozott nagyobb boldog­ságot a szlovák népnek, a régi magyar elnyo­más, vagy a mai szabadság, csak azt kívánja a magyarságnak, hogy ugyanolyan elnyomásban le­gyen ma része, amilyenben valaha szenvedett a. szlovák nép a magyarok alatt. (Éljenzés.) A magyar képviselők sorsa. Beszéde további folyamán a ,*prágai magyar képviselők sajátságos heh^zetét tárta föl. Be­vallja, hogy parlamenti eredményeivel nincs megelégedve. Ennek két oka van. Az egyik, hogy mindössze hat a magyar képviselők szama, sőt hosszabb ideig csak öt volt. De még kelle­metlenebb a második ok: a magyar képviselők helyzete. Ezt érezni keli, vázolni nem lehet Idegenkedés, megvetéssel határos gyű­lölet nyilatkozik meg e képviselőkkel szemben. Szomorúan tapasztalta, hogy emberi számba sem veszik őket. Rendkiviiil ártottak a furfangosan kieszelt ház­szabályok is. Minden javaslat, melyet nem a kor­mány, hanem a képviselők nyújtanak be, el van temetve az u. n. kezdeményező bizottságban. 21 képviselő aláírása kell egy interpellációhoz s a miniszter vagy nem felel, vagy kitérően vála­szol, de mindig írásban. A szólásszabadság per­cekre van korlátozva. Mégis, nyugodtan mond­hatja, nem volt eredménytelen munkája, ő volt az, aki már egy évvel ezelőtt figyelmeztette a pénzügyminisztert, — aki a költségvetés egyen­súlyával dicsekedett, — hogy ez voltaképp de­ficitet takar; alig múlt el három hónap, már pót­költségvetéssel állt elő a miniszter. Tevékeny részt vett a békeszerződés, a hadikólcsőo- és német kezekben lévő osztrák vasipar jobban fejlett, mint a sok rázkódtatáson keresztül­ment olasz iparágak. A szociáldemokraták a parlament összehívását követelik. Bécs, augusztus 29. Az Arbeiter Zeitung igen élesen fordul Seipel szövetségi kancel­lár ellen s azt Írja, hogy rendkívüli veszélyes külügyi politikáját azonnal hatásos ellenőr­zés alá kell vonni. Éppen ezért szükség van a parlament azonnali összehívására. adójavaslatok, az iskolajavaslat és a szlovenszkói statárium tárgyalásánál. A Propagacsna kancellária. Egyéb eredményeket is ért el. ő volt az, aki egy interpellációban leleplezte a pozsonyi Pro­pagacsna kancellária botrányos üzelmei. Az irodát a vihar elsöpörte, a kormány ez interpel­láció nyomán föloszlatta s az irodában dühöngő vérebeket szétkergették, — de az interpellációra máig sem kapott választ. A szlovenszkói statárium. Sziovenszkó teljhatalmú minisztere nem elé­gedett meg azzal a kivételes hatalommal, me­lyet részére a régi magyar kivételes törvények biztosítottak, hanem azt akarta, hogy bármely zsupán bármiikor rendelhessen el statáriumot. Az ellenzéki képviselők csekély eredményt értek el,' de az erkölcsi siker óriási volt, mert ez volt az első alkalom, mikor Sziovenszkó valamennyi ellenzéki pártja Hlinkával együtt (Zajos éljenzés és taps.) kö­zös frontot alakított és ezzel az egész világ előtt dokumentálta, hogy a hatalom őrületé­vel szemben Sziovenszkó pártjai egy em­berként állanak föl. A drágaság. Az általános politikai helyzet folytonos inga­dozása közepeit egy állandó jelenség van: a drágaság. Egyes iparcikkek ára — kacagva a zürichi valutát — egyre emelkedik s a köztársa­ság a legdrágább országa a világnak. Alkalma volt nemrég Pöstyén-fürdőben Deszélni egy svájci selyemgyárossak Azt mondta a gyáros, hogy kénytelen hazautazni, nem bírja a drága­ságot, Svájcban négyszer oly olcsón él, mint itt. A drágaság főoka az, hogy a cseh nagytőke ösz- szeforrott a cseh proletariátussal, a munkabére­ket leszállítani nem meri s mesterségesen, e-ős védővámokkal elzárja a határokat Két hónappal ezelőtt vetőgépet akart venni Prágában; 5003 ko­ronát kértek érte. Nem vette meg. Budapesten pár nap múlva ugyanezt a gépet meglátta egy kirakatban és megtudta, hogy ára mindössze 2300 korona. Hogyan lehet az? — kérdezte a ke­reskedőt — hisz ez a gép is Csehországból jön? — Nagyon egyszerűen — szólt ez — hiszen, ha elszállítja Szlovákiába, 2500 korona vámot kell fizetnie. Vagyis a prágai gyáros^ 1800—1900 K-ért eladja a gépet a külföldre és nyereségét velünk fizetteti meg. A szlovenszkói gyárak a tönk szé­lén állanak, a kisipar már tönkre is ment. Ismer pozsonyi kisiparosokat, kik, hogy megélhessenek, piaci gyümölcsárusitásra jogosító iparigazolvá­nyokat váltottak. Az autonómia. Mélyrelátó külpolitikai fejtegetések után Lelley az autonómia kérdéséről tájékoztatta választóit. Hl inka volt az, — úgymond, — aki hamar fölis­merte, hogy Sziovenszkó érdekei rossz kezekbe kerültek. Hlinkát bebörtönözték, az autonómia mártírja lett. Grodeki fogsága alatt észrevette, hogy pártja egyes vezérférfiiai cseh vizekbe evez­tek, a szlovák néppárt beolvadt a cseh-szlovák néppártba. A párt ugyan katolikus, de épp oly el­fogul* nacionalista, mint a többi cseh párt. M'kor Hlinkát képviselővé választották és igy kiszaba­dult, kilép*ett híveivel együtt- e pártból. Ekkor történt — és ez Hlinka eléggé nem méltányolható érdeme, — hogy. kivált a kormányból is, ellen­zékbe ment és benyújtotta az autonómia javasla­tát. A magyarság szempontjából az autonómia csak kedvezőbb helyzetet teremthet. Ma a ma­gyar képviselők a prágai parlamentnek csak két százalékát teszik, mig egy pozsonyi parlament­ben 33 képviselőnk lenne, a prágai gyűlölet nél­kül. ő csak azt kívánja: úgy sanyargassanak minket szlovák testvéreink, mint mi őket. A keresztényszociallsta párt. Beszéde végén a keresztényszocialista párt megizmosodásáról, terjeszkedéséről tett jelen­tést A párt az elmúlt másfél év alatt megkét­szereződött, megalakította az Országos Iparos Szövetséget, a Gazdaszövetséget. Nagy megpró­báltatáson ment keresztül a párt a mozgósítás alatt, vezérférfiait internálták, lapjait betiltot­ták, szervezeteit föloszlatták, helyiségeit becsuk­ták és rágalmak özönével annyira elmérgesifcet- ték a párt belső állapotát, hogy pártszakadás fe­nyegetett. ő visszaverte a támadásokat és a párt ma erősebb, mint valaha. A jövö. Fontos kijelentéseket tett Lelley a párt jövö magatartásáról, elsősorban a Hllnka-párttal való együttbaladásáról. Hlinkával ugyanazoknak az el­veknek az alapján áll, ugyanaz a keresztény gon­dolat vezeti őket. Szívesen megy vele együtt, ha találkoznak útjaik, ha neon, egyedül megy, de mmmMmammmmmmnmKmmmBmmmmmmtmmmmmmmmamtmmmmmmmmmmmmmmmmmtmmmmmmmmmMmmmmmMmaBKBmmammmammaMumaumamamm Lelley Jenő dr. képviseld! beszámolója Nyitrán. találkozniok kell, mert különbség köztük csak oly kérdésekben van, amelyek áthidalhatók ak­kor, ha a szlovák nép milliói belátják, mi volt szebb: a magyar járom, vagy a cseh-szlovák sza­badság? (Taps és éljenzés. Szónokot üdvözlik.) A gyűlés befejezése — föloszlatással. Hiba elnök köszönetét mond Lelleynek a tartalmas beszámolóért. Utána Petrásek Ágoston plébános a párt szlovák osztálya nevében beszélt. A gyűlés Kuna Pál zsérei plébános javaslatára bi­zalmat szavazott képviselőjének. Szappanos Lajos magyarul és J a r á - bek Rezső szlovákul szólaltak fel. Utóbbi be­szédének folyamán többek közt említette hogy Szlovenszkóba köszörűsök, körhintá sok jönnek tisztviselőknek. A rendőrfőkapi tány felhiv.ta Hiba elnököt, figyelmeztesse a szónokot, hogy efféle kifejezésekkel ne él jen- Hiba elnök eleget is tett a felhívásnak Közben a hallgatóság soraiban valami szó váltás támadt, a hangulat izgatott lett, mire a rendőrfőkapitány felállt és a gyűlést fel­oszlatta. Lelley dr. erre eloszlatta a félreértést é:- nyugodt érvelésével sikerült is a főkapitány a gyűlés folytatására bírni. A gyűlés aztá; teljes rendben véget is ért. Szerdán dánt i pváiéícll MiollSi / A jóvátétel tengeri kígyója, úgy látsz megoldás előtt áll, ha ugyan az utolsó pilk natban nem robban ki ismét az antant kebe lében dúló ellentét- A jóvátételi bizottság tegnap délután hivatalos ülésre ült össze, amely még este is tartott- Az ülés lefolyásá­ról hivatalosan meg semmi sem ismeretes- A helyzet megítélésében mutatkozó optimizmus Párisban változatlanul tapasztalható. Lon­doni politikai körökben úgy tudják, hogy Bradbury a jóvátételi bizottság tegnapi ülé­sén ragaszkodott a moratóriumhoz s kijelen­tette, hogy a moratórium elutasítása s az állami erdők és bányák lefoglalása Németor­szág pénzügyi és gazdasági nehézségeit a katasztrófáig fokozná- A Daily Telegnaph párisi levelezőjének Bradbury kijelentette, hogy meggyőződött arról, hogy a német kor­mány, amennyire a körülmények engedik azon van, hogy a francia álláspontnak eleg^ tegyen- Bradbury reméli, hogy Franciaország a félúton Németország elé jön- A francia lapok is bizakodással Írnak. így az Intransi- geant szerint pillanatnyilag tiz lehetőség kö­zül kilenc amellett szól, hogy Németország megkapja a moratóriumot. Ha figyelembe vesszük a szövetségesek terveit, — írja a lap — joggal mondhatjuk, hogy ez a morató­rium egy uj megegyezés életbelépéséig fog tartani. Theunis ama tervezetének van a leg­több kilátása az elfogadásra, hogy Német­ország készpénzfizetések helyett váltókat ad, amelyekért a nagy német D-bankok (Deut­sche Bank, Disconto Gesellschaft, Darm- stádter Bank, Dresder Bank) szavatolnának- Belgium ezeket a váltókat nem külföldön számitoltatná le, hanem belga bankok adnák meg a szükséges előlegeket. Azonban — mint a belga részről informált lap hangsúlyozza — Belgium csak akkor fogja helyeselni ezeket a műveleteket, ha Franciaország már előző­leg beleegyezését adja- Egyelőre feszülten várják Poinoaré válaszát. Franciaország ezenkívül a német ipar szállítási kötelezett­ségei révén teljes biztosítékokat követel a fa- és szénszállításokat illetőleg. A jóvátételi kérdés Berlint is foglalkoz­tatta- A német miniszterelnök és belügymi­niszter — mint a reggeli lapok jelentik — a tegnap délutáni és esti órákban tovább foly­tatták a Németország gazdasági helyzetével foglalkozó tanácskozásokat. Mivel a jóváté­teli bizottság felszólította a német kormányt, hogy képviselőket küldjön Párisba, hogy ott a versaillesi békeszerződés értelmében a döntés előtt még egyszer nyilatkozhassanak, a birodalmi kormány kijelölte képviselőit. A főképviselő Schröder pénzügyminisztériumi államtitkár lesz, akit á pénz- és kereskede­lemügyi minisztérium több szakértője fog elkísérni. Mint nemhivatalos képviselő Berg- mann, a Deutsche Bank jelenlegi igazgatója is Párisban fog tartózkodni- A birodalmi pénz- és gazdaságügyi minisztérium lázasan dolgozik az uj német fa- és szénszállításokra vonatkozó javaslatok részletes kidolgozásán. A jóvátételi kérdésről a mai délután folya­mán ezeket a táviratokat kaptuk: A moratóriumot még- mindig elutasíthatják. Paris, augusztus 29. (Havas.) A Petit Pári­sién véleménye szerint a jóvátételi bizott­ság ülésének előestéjéről forgalomban lévő hí­rek legalább is koraiak. Ma csupán annyit le­het mondani — írja a lap — hogy a morató­riumot nem egyhangúlag fogják elutasítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom