Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)

1922-08-29 / 73. szám

A hólyag, a szalmaszál és a tüzes üszők.

(g.) Prága, augusztus 28.

Hárman valának itt együtt tegnap és ma: Benes, Nincsics és Duka. Három külügyminiszter, akik a világtörténelem legújabb korszakában emlitésreméltó helyet akarnak biz- tositani maguknak, alkotásuk: a kisantant révén. Tanácskoztak. Gondolatokat, eszméket és terveket főztek s megállapodásokat teremtettek. A tanácskozások, a megállapodások közelről érdekelnek bennünket. Nemcsak azért, mert jogunk van az állam külpolitikai irányának kijelölésénél pro vagy kontra szót emelni, de azért is, mert a tanácskozásokon rólunk is szó esett, mikor megtárgyalták a kisantant államaiban élő nemzeti kisebbségekkel szemben követendő egységes eljárást. Hogy e tekintetben mi volt a rezultátum, azt nem árulja el ez a középeurópai trió, de mert ismerjük kottáikat, bizonyosra vehetjük, hogy az eddig ismert politikai szimfóniával szórakoztak egymás között. Nem arról tárgyaltak, hogy a nemzeti kisebbségekkel másként kell bánni mint eddig, de sokkal inkább az volt a megoldandó problémájuk, miként lehetne a nemzeti kisebbségekkel alaposan elbánni.

Erről tanácskoztak s hoztak megállapodást talán éppen akkor, mikor Bécsben kezdetét vette az európai parlamentek képviseleteinek tanácskozása, hogy kiterjessze vizsgálódásait a nemzeti kisebbségi kérdésre is. A Prágában tanácskozó exkluziv társaság nem küldte el Bécsbe' a maga képviselőit, mert mit keresne egy interparlamentáris konferencián Benes, Nincsics és Duka államainak képviselete, a parlamentarizmus nélküli európai államok e három kiválasztottja.

Ök jobban, sokkal jobban érzik magukat egymás között a Hradzsin csukott, szárnyas ajtói mögött, ahol nincs ellenvélemény, nincs felelősségrevonás, mint egy nagy nemzetközi fórum előtt, ahova elszemtelenkednek a nemzeti kisebbségek panaszai is s ahol kellemetlen kérdések vetődhetnek fel. Ök nem' szeretik az európai nyilvánosságot, mert hozzászoktak ahhoz, hogy a hátsó kulisszák mögött zavarják a vizet s hogy a legfontosabb kérdések elintézésénél csak ők és meghitt jóbarátaik vegyenek részt. Bécsben a népképviseletek emberei ülnek össze s mit keresnének a bécsi tárgyaláson azok, akik a nép hatalma és akarata helyett a győzelem hatalmára s az antant befolyásolt akaratára építették kártyaváraikat.

Ök megbújnak a Hradzsin termében és igyekeznek elintézni saját ügyeiket. Sok kérdés tolul eléjük s a kérdések egyik legégetőbbje az, miképpen parírozzák ki a nemzetközi itélőfórumok előtt eddigi bűneik miatt feltorlódott vádanyagot. Az utat bizonyosan megtalálják. A triász ravasz szellemi vezére: Benes, érti a módját annak, hogy a porhintés és a megtévesztés politikáját hogyan lehet tovább folytatni s közben destruálni az uj államokban élő nemzeti kisebbségek erejét, napról-napra lefaragni egy forgácsot az életük fájáról.

A jól végzett munka érzésével, a megszokott diadalmámor önáltatásával búcsúznak majd el egymástól. Szerződéseket visznek haza, megpecsételt elhatározások írásos dokumentumait készítik elő s mi, akiket szomorú sorsunk a nemzeti kisebbségek látszólag kárhozatra Ítélt táborába terelt, sorsunk és létünk újabb halálos Ítéletére lehetünk elkészülve.

Kétségbeesetten kellene regisztrálnunk a prágai külügyminiszteri találkozást, ha nem élne bennünk az igazság hite és az a tudat, hogy a nemzeti kisebbségi jogok önereje szét fogja tépni a három külügyminiszter által szőtt hálót és meg fogja törni azt az ellenállást, melyet emberi jogaink feltörésével szemben Benes és hozzá méltó társai kifejtenek. A létünk temetőjét kellene magunk előtt lát- nunk, ha nem biznánk abban, hogy az európai közvélemény felnyitja egyszer a szemét és véget vet a ma uralmon lévő triász szemfényvesztő hatalmának.

Amig ez bekövetkezik, addig terelje el aggodalmainkat az a kis mese, amit valamikor rövidnadrágos korunkban tanultunk, a melyben igazságok és élettapasztalatok vannak s a mely a politikai helyzetre könnyen aplikálható. Gondoljunk arra az iskolás mesére, hogy egyszer volt, hol nem volt, volt egy hólyag, egy szalmaszál és egy tüzes üszők, melyek vándorlásuk közben , egy széles, gyorsan szaladó folyóhoz értek. A hólyag átúszott a folyón, a szalmaszál félt a folyó sebes iramától s a tüzes üszők tudta, hogy kioltja életét a' tűznek örök ellensége: a viz. Hátára vette hát a szalmaszál a tüzes üszköt s ketten próbálkoztak átjutni a folyón. De a tüzes üszőktől lángot kapott a szalmaszál s mindketten ottvesztek a folyó habjaiban. A hólyag végignézte ezt, kacagott egyet és megpukkadt.

Eddig a mese. A politikában még nem jutottunk a végére. A folyó, mely a nemzeti kisebbségek súlyos problémáinak habjaival teljes, itt folyik a három vándor előtt. Az egyik azt hiszi, hogy már átjutott a folyón s véglegesen megúszta a veszedelmet. A másik kettőnek azt tanácsolja, hogy fogjanak össze és vágjanak neki az útnak. Duka . . . pardon — a tüzes üszők — már készülődik s Nincsicsnek a hátára ül. A hólyag pedig feszül. Készül a mesebeli végzet. Lehet, hogy nem a kacagás oltja ki életét ... a bosszúság, a sikertelenség és a túlfeszített erőlködés is ki tudja néha váltani az explóziót . . .

lök és Heller dr., a német szociáldemokrata szenátor. A beérkezett jelentések szerint ők teljes erővel támogatni fogják az unió magyar csoportjának határozati javaslatát, amelyet a Prágai Magyar Hírlap vasárnapi száma ismertetett- A németek külön megjelenése összefüggésben áll azzal, hogy a prágai parlament kebelén belül nem alakult meg az uniónak egy olyan csoportja, amely átfogná a különböző pártokat. Az erre vonatkozó tárgyalások annak idején ugyanis nem végződtek eredménnyel. Megjegyzendő, hogy a német képviselők nem alakították meg eddig formálisan az unió külön csoportját.

Bécs, augusztus 28. Az interparlamentáris konferencia elnökéül M a t a j a dr- képviselőt választották meg- Huszonnégy állam képviselői érkeztek meg; a legerősebb csoport a Ferraris vezetése alatt álló olasz küldöttség, amelynek 80 tagja van.

nctkatttftt az interparlamentáris

Mongresszns.

A bécsi Interparlamentáris konferencia ma megkezdődött. Köztudomású, hogy ez a konferencia parlamenti férfiak nemzeti csoportjaiból áll s célja az, hogy valamennyi ország népképviseleteit a békés együttélés és a nemzetközi problémák becsületes megoldásának szellemében befolyásolja. Passy francia szenátor, aki e konferencia gondolatának megteremtői közé tartozott, a megbeszélések céljául a „háború ellen viselendő háborút" jelölte meg. A békeszerződések, amelyek a népek egyenjogúságának alapelvétöl, sajnos, messzire eltávolodtak, még szükségesebbé teszik, hogy a legégetőbb kérdéseket egy erre hivatott, nagytekintélyű nemzetköz} fórum előtt beszéljék meg. Szinte érthetetlennek látszik, hogy ma. — négy évvel a világháború után — még mindig akadtak parlamentek és politikai frakciók, amelyek a volt ellenségekkel való közös tárgyalás gondolatát elutasították. Azonban ezek a távolmaradások az Interparlamentáris konferencia eszméjének nem fognak ártani; nagy számban megjelent parlamenti képviselők bizonyítják, hogy a nemzetközi szolidaritás és egyenjogúság gondolata nem veszett ki a világból.

A konferencia napirendjén álló kérdések természetesen meglehetősen általános keretek között mozognak. A konferencia nyolc különböző kérdéssel fog foglalkozni. A ml számunkra a legfontosabb Adelsvaerd báró volt svéd pénzügyminiszter javaslata, amelyet a nemzeti kisebbségek kérdésében nyújtott be s amelyhez a magyar delegáció fontos kiegészítő javaslatokat csatolt. Moutet francia képviselő indítványt nyújtott be az általános leszerelés végrehajtására. Mataja osztrák delegátus a külügyi politika parlamenti ellenőrzését követeli, ezenkívül még számos fontos pénzügyi és közgazdasági javaslat kerül megtárgyalás aláAz interparlamentáris

konferencia iinnepies megnyitása.

Bécs, augusztus 28.

(Saját tudósítónk telefonjelentése.) Ma délelőtt nyitották meg az osztrák parlament üléstermében az interparlamentáris unió bécsi konferenciáját. A konferenciáról bizonyos oldalról azt a hirt terjesztették, hogy azt a nyugati hatalmak bojkott alá vették, ezzel szemben azonban meg kell állapitani, hogy az interparlamentáris unió francia, angol s olasz csoportjának bejelentett tagjai teljes számmal jelentek meg a konferencián. Különösen az olasz és az angol résztvevők száma volt feltűnően nagy. Ezeken kívül számra nézve a legnagyobb volt a magyar csoport. Igen tekintélyes a német, a svéd és a dán csoport is.

A bécsi magyar emigránsok meghiúsult akciója.

Mialatt a kiküldöttek a teremben gyülekeztek, az ülésterem előtt lévő folyosón, a bécsi magyar „emigráltak14 kiküldöttei brosúrát osztogattak a résztvevők között, amelyben az állítólagos magyar álparlamentarizmus ellen foglalnak állást s amelyben meglehetősen sértő hangon nyilatkoznak a magyar parlamentről. A brosúra osztogatása eleinte nem keltett figyelmet, később azonban a konferencia vezértitkára — meg kell állapitani, hogy nem magyar részről jött figyelmeztetésre — beavatkozott és eltávolíttatta a folyosóról a brosura-osztogatókat. Az egész akció különben visszafelé sült el, mert a konferencia megnyitójában Mataja dr. az általános üdvözlő szavak után azonnal tiltakozását jelentette be az ellen, hogy nem,parlamenti oldalról, egy emigráns csoport részéről röp- iratokat osztogatnak, amelyek sértik a konferencián résztvevők egy részét. Az elnök e kijelentését általános tetszéssel fogadták s igy a konferencia megbélyegezte a bécsi magyar emigránsoknak ezt az újabb kiruccanását.

Seipel üdvözlő beszéde.

Mataja dr. elnök megnyitóbeszéde után a konferencia formálisan is megalakult s megállapította napirendjét. Ezután az osztrák kormány részéről Seipel dr. szövetségi kancellár üdvözölte a konferenciát s többek között ezeket mondotta:

— Most jövök vissza európai körutamról, mely alkalommal különböző hatalmak képviselőivel tárgyaltam s megállapíthattam, hogy Ausztria még mindig az európai nemzetek sorába tartozik és láncszemét képezi az európai államok kapcsolatának. Utániból azt a meggyőződést merítettem, hogy az osztrák kérdést nemzetközi kérdésnek kell tekinteni s a mai interparlamentáris konferencia a legjobb alkalom arra, hogy ebben a nemzetközi kérdésben kedvező légkört teremtsen s ezért sok sikert kívánok a konferenciának.

Az üdvözlés és a formális megalakulás után az interparlamentáris unió ma délelőtti tanácskozása befejeződött. A tanácskozásokat délután fogiák folytatni.

Miért nem jelentek meg a cseh-szlovák képviselők ?

Az interparlamentáris unió bécsi konferenciáján feltűnést keltett az, hogy a prágai parlament cseh-szlovák képviselői nem jelentek meg. Elmaradásuk, amint már többször jelentettük, azzal függ össze, hogy a bécsi konferenciának egyik legfontosabb tárgya a nemzeti kisebbségek védelmének egyre szélesebb hullámokat vető ^problémája. A cseh-szlovák képviselők, éppúgy, mint jugoszláviai társaik, féltek attól, hogy a kisebbségi kérdésben Bécsben is olyan vereséget fognak szenvedni, mint amilyen őket pünkösdkor, a népszövetségi ligák uniójának kongresszusa alkalmával Prágában érte. Ezért határozták el, hogy nem mennek el BécsbeCseh-Szlovákia mindazonáltal nem maradt képviselet nélkül a bécsi konferencián. A cseh-szlovákiai német nemzeti kisebbség nevében ott vannak Knirsch János és Med i n cr e r Vilmnc dr.

Kompromisszum készül a kisebbségi kérdésben ?

A nemzeti kisebbségek kérdése a program harmadik pontjaként szerepel és valószínűen holnap kerül napirendre. E pont iránt rendkívül nagy az érdeklődés, mivel attól kell tartani, hogy a konferencia résztvevői között e tekintetben ellentétek fognak mutatkozni s éppen ezért a semleges államok részéről a kuliszák mögött arra törekszenek, hogy a magyar csoport s a hivatalos előadó javaslatai között kompromisszum jöjjön létre. A magyar, csoport részéről egyébként kijelentették, hogy az sem lesz túlságos szerencsétlenség, ha a hivatalos javaslatot fogja a konferencia elfogadni, mert Adelsv.aérd előadó indítványa állandóan napirenden fogja tartani a nemzeti kisebbségek kérdését s a cél egy részét már ezzel is elérik.

A lengyelek résztvesznek a kongresszuson.

Varsó, augusztus 28. Tegnap Dembinski képviselő vezetésével lengyel delegáció utazott Bécsbe az interparlamentáris unió kongresszusára.

(Ez a hnr azért érdemel megemlítést, mert míg a kisantant államai távolmaradtak a kongresz- szusról. addig Lengyelország,0 mely a kisantant politikájával szimpátiát mutat, ennél a lépésnél nem követi a kisantant eljárását. A szerk.)

Az uj megyebeosztás végrehajtása. A Slo- vensky Dennik arra a jelentésére, hogy a minisztertanács elkészítette a megyerendezésről szóló törvény végrehajtási rendeletét, a Národny Listy illetékes helyen a következő felvilágosítást kapta :

A minisztertanács eddig csak az uj megyei és járási hivatalok tárgyalási rendjéről tanácskozott. Ezenkívül megfelelő indítványokat kért a szlovenszköi megyék szövetségének hatáskörére nézve is. A minisztertanács az idevonatkozó tanácskozásokat folytatni fogja.

Mint ismeretes, az 1920. évi február 29-iki törvény ugyanis az uj megyebeosztás egyes ügyeinek szabályozását kifejezetten a kormányra bízta s a kormány rendeleti utón fogja azt foganatosítani. A megyei szövetség hatáskörébe — a Národny Listy értesülése szerint — azok az ügyek tartoznak, amelyek jelentőségüknél fogva több megyére bírnak fontossággal, anélkül azonban, hogy országos jelentőségűek volnának.

Hong áll a Korona?

Aug. 28-án fizettek 100 cseh-sziovák koronáért:

Zürichben 19.70 svájci frankot

Budapesten 6900.00 magyar koronát Berlinben 5243.40 német márkát

nx

__I___ orftrtftft An . I* évfolyam 73. szám.

p. lS^keSZÍfS6Sí- m r POLITIKAI NAPILAP p< Wadóhivatel;

Praga-I!., Stepanska ulice 40. I. „ Prága-I., Na PerStyne 6. I.

Telefon: 30—349. Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. Telefon: 33—44.