Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)

1922-08-26 / 71. szám

Szombat, augusztus 26. % — Minél magasabb a valuta, annál nagyobb a munkanélküliség. A Berlinben megjelenő „Dér Wiederuíbau44 figyelemreméltó statisz­tikát készített arról az összefüggésről, mely a magas valuta és a munkanélküliség növe­kedése közt megállapítható. Az említett lap összehasonlító számadatai a világgazdaság mai fejlődési menetére nem valami biztató fényt vetnek, de különös érdeklődésre tart­hatnak számot a gyengevalutáju országok gazdasági- és pénzügyi politikájának elbírá­lása szempontjából. Az összehasonlítás a kö­vetkező képet nyújtja: 3 gr_ | J?A szakszer­ije -A. munkanélküli vezeti tagság Ország = munkások százalék . 5 -9 • j* összes szama számában - o.-? ci 5. ^ O CŰ w Q »os,n'flJ 97.091 Svájc 101.29 81.868 — 146.000 Amerikai Ejjyesült 100 6.700.000 — Államok ________________________________ ££ 98-35 158.000 848 jan. 1.925.950 jan. 16.8 Angol- Q91R febr. 1.868.223 febr. 16.3 ország- márc. 1.765,329 niárc. 16.3 ápr. 1.714.968 ápr. 17,4 jan. 28-9 liánja 70.00 100.000 j^c. 27.9 ápr. 24.0 Norvégia 63.00 47.000 21.3 jan. 1. 165.000 -íldec.31. 1.6 febr. 1. 202.599 22 jan. 31.3.3 INemet- 1>70 marc. 1.212.575 „ febr. 28. 2.7 orsra2 ápr. 1. 116.302 „ márc.31 1.1 máj. 1. 69.017 B ápr, 30. 0.2 Ausztria 0.09 17.000 — Ha a munkanélküliek számát az összes munkások számával összehasonlítjuk, kitű­nik, hogy 1000 munkásra Svájcban 340, Svéd­országban 268, Angolországban 165, Dániá­ban 183, Norvégiában 157 és Németország­ban 16 munkanélküli jut. A nemzetközi szak- tanácskozásokon ismételten rámutattak azokra a gazdasági okokra, amelyek ennek a szárnképnek hátterét alkotják. A pénzérték emelkedése rendszerint megnöveszti a mun­kabérek vásárlóerejét, mert a bérek az egy­szer eléri szintjükön hosszabb ideig marad­nak meg, mint a kiskereskedelem árai. Ez­zel az előnnyel szemben fokozódik a munka­nélküliség, mely velejár az emelkedő valu­tával. Angolországban a bérek vásárlóereje (az úgynevezett reális munkabérek) és a munkanélküliség az utóbbi években feltűnően párhuzamos irányban haladtak. A munkás­ság összeségére nézve a megnövekedett vá­sárlóképesség előnyét lerontotta a bérvesz­teség. — Szállítások. A prágai katonai élelmezési raktár negyvenezer darab konzervláda szál­lítására augusztus 31-iki lejárattal pályáza­tot hirdet. - A pozsonyi államvasuti igazgató­ság különböző anyagok szállítására hirdet pályázatot. Közelebbi részletek a kereske­delmi- és iparkamaráknál tudhatók meg. — Árpa- és malátakivitel. Árpának és ma­látának az 1922—23. években való kivitele iránti engedélyek a következő cimtöl sze­rezhetők be: Mininé Praha I., Revolucni tr. 2. Kiviteli illeték cimén árpánál a számlaösz- szeg egy százaléka, malátánál a számlaösz- szeg fél százaléka fizetendő. Árpakivitelt földmivelők, testületek és legitim- kereske­dők kérhetnek, a malátakivitelt csali igazolt termelőknek fogják engedélyezni. — A nyersolajbehozatal 1921-ben. A nyers- olajbehozatal Cseh-Szlovákiában 1921-ben 493.273 mázsa nyersolaj, 172.075 mázsa fino­mított olaj, 102.754 mázsa tiszta benzin és körülbelül 230.000 mázsa más ásványolaj volt — A fogyasztási adó elengedése. A prágai fo­gyasztási adóhivatal igazgatósága megengedte, hogy az oly fogyasztási adó alá eső élelmisze­rek után, amelyek a prágai mintavásáron kiállí­tásra kerülnek, a fogyasztási adó és községi pót­lék vrssza-térittessék, ha az árut a kiállító vissza­szállítja. Ebből a célból a felek letétijegyet kell, hogy kérjenek a vásá-rigazgatóságtól, Prága, Sía- romestské radnice. — A prágai raintavásár lapja. Megjelent a prá­gai inlntavásár hivatalos lapjának legújabb ket­tős száma, melyet a szeptember 3—10-ig terjedő vásár ideje alatt sok ezer példányban osztanak szét. A kettős szám tartalmából a következőket emeljük ki: Bohác W. mag. pharm.: A prága-i mintavásár alapítása és föllendülése. — Schuster W. d-r. volt megh. miniszter: Cseh-Szlovákország gazdasági helyzetéről. — Zizka F. dr. aligazgató: A prágai mintavásár állandó mintaraktára Bel- grádban. — Reinhard R. dr.: A kereskedelem útja Kelet felé. — Síeinbauer W. (Leipzig): Lipcsei vásárlevél, — Modrltsch C. igazgató: Földpátter- melés Cseh-Szlovákországban. — Azonkívül szá­mos minta vásár hírt közöl és Brejcha J. dr.-nak, a prágai mintavásár uj kormánybiztosának arc­képes életrajzát is. A lap megrendelhető a vásár- igazgatóságnál, Prága I., Staromestskc nám. Rad­nice; ára 24 cseh korona, külföldieknek 50 cseh korona. — Különvonat Lipcse és Prága közt. Lipcséből a különvonat szeptember 2-án H óra 26 perckor indul Prágába, ahová 19 óra 26 perckor érkezik. A menetjegyeket a lipcsei mintavásár menetjegy­irodájában adják ki. Azok a kiállítók, akik bizto­sítani kívánják utazásukat a különvonattal, a prágai mintavásárnál befizethetik a menetjegy árát. itt elismervényt kapnak, melynek fölmuta­tása mellett Lipcsében átvehetik a menetjegyü­ket. Az utazás dija: III. oszt. 80 márka és 25 cseh korona, II. oszt. 140 márka és 50 cseh korona. I. oszt. 235 márka és 100 cseh korona, — A budapesti állatvásár. Budapesti tudósí­tónk jelenti: A vágómarhavásárra íölhajtottak 1213 belföldi és 23 romániai marhát, összesen 1236 darabot. Eladtak jobbminőségü ökröt 105— 140, kivételesen 170, középminőségüt 75—100, si­lányabbat 58—72, bikát jobbmin ősé güt 95—125, kivételesen 130, silányabbat 70—93, tehenet jobb- minőségűt 92—120, kivételesen 140, gyengébbet 60—90, kicsontozni való marhát 54—60, növen- dékmarhát 60—80 koronáért küograimonként. A vásár eleinte élénk irányzattal indult, de később kissé ellanyhult. Az árak kilogramonkén-t 3—5 ko­ronával emelkedtek. — A sertésvásárra fölhajtot­tak 700 darab sertést. Eladtak könnyű sertést 260 —325, közép sertést 360—365, nehéz sertést 310 —380 koronáért kilogramonként. Az irányzat zsir- sertésekben elég szilárd, a többi minőségben kissé gyenge. — Értékpapír-statisztika az 1920/21-es tőzsde- forgalomban. Berlinből jelentik: A német tőzsdé­ken 1921-ben 6.75 milliárd (1920-ban 2.97) névér­tékű részvényt és 4 milliárd (1920-ban 8.7) zálog­levelet bocsátottak a tőzsdei forgalomba. A zá­loglevelek összegének hanyatlását azzal magya­rázzák, hogy 1920-ban állami kölcsönökben 4 milliárd márkát (majdnem kizáróan a német ta­karék- és nyereménykölcsönből) és 1921-ben csu­pán 100 millió márka értékű áll amik ölesönt bocsá­tottak forgatómba. Az uj részvényeik különösen az ipari-, gép- és készülékgyártás papírjaiban mu­tatnak emelkedést (363.7 millióról 1229.8 millió márkára), továbbá a vegyi ipar részvényei (524.7 millióról 1108 5 millióra), végül a bankrészvények emelkedése is emlitésreméltó (342.2 millióról 1190.5 millió márkára). — Jugoszláv kereskedők összevásárolták a paprikát Szegeden. Szegedről jelentik: Az utóbbi időben Szegeden és környékén a jugoszláv ke­reskedők igen nagymennyiségű paprikát vásárol­tak össze. E miatt az egyébként is kedvezőtlen termés készletei rendkívül megcsappantak. Ennek tulajdonítható, hogy a legutóbbi hetekben a pap­rika lényegesen megdrágult és a szegedi nemes­paprika ára meghaladta a 900 koronát. A kivitel egyébként még egyre tart és Csehországba, Né­metországba, sőt Amerikába is jelentős mennyi­ségeket exportálnak. — Románia dohánytermelése. Kolozsvárról je­lentik: Erdélyben körülbelül 4100 hektár, a regát­ban körülbelül 12.000 hektár földön termelnek dohányt, ami a regátban a hábaruelőtti termelés­hez viszonyítva 30 százalékos emelkedést jelent. A termés 1921-ben 14 millió kg.-ot tett ki, mely­ből 11 millió kg.-ot a belföldön fogyasztottak el, 3 millió kg. pedig Cseh-$zlovákiába és Ausztriá­ba került kivitelre. Az államinak a dohány egyed- árusitásából 1921-ben 1 milliárd lei tiszta bevé­tele volt és ezidei tiszta jövedelme körülbelül 1.700,000.000 leire fog rúgni. — Tovább lanyhult a prágai tőzsde. A tőzsde e heti utolsó forgalma határozatlan irányzattal nyílt meg. Később a korona uiabb emelkedése, valamint a márka erős vissza­esése folytán az irányzat legyengült, úgy, hogy csaknem az összes értékek jelentékeny árfolyamveszteséget szenvedtek. Az ipari értékek piacán a veszteségek 10—115 korona között váltakoztak. A Prágai Papirra egy­általán nem volt vevő. A bankértékek piacán szintén csaknem valamennyi érték hanyat­lott, csak az Anglo és a Wiener Bankverein javult egy koronával. A devizapiac irányzata hasonlóképpen lanyha volt. Az összes kül­földi fizetőeszközök árfolyama jelentékenyen csökkent. Amsterdam 115, New-York 1 és egynegyed pontot veszített. A szabadfor- galomban a márka 35 fillérrel esett. — Tovább tart a hossz a budapesti tőzs­dén. Budapesti tudósítónk jelenti: A korona alacsonyabb zürichi jegyzése, valamint a bankokhoz beérkezett számos vételmegbizás folytán, a tőzsde mai forgalma nagyon szi­lárd irányzattal nyílt meg. A forgalom élénk­sége , később még növekedett s az árfolya­mok percröl-percre emelkedtek. Valamennyi piac irányzata szilárd volt s az árfolyam- nyereségek a nyitási színvonallal szemben 5—10 százalékot tettek ki. Az árfolyam- nyereségek a tegnapiakhoz viszonyítva nem voltak olyan nagyok. A különben csendes forgalmú fapiac is ma élénk volt. Zárlat felé a vezető kuliszértékekben csekély lanyhulás állott be. A többi piac azonban zárlatig szi­lárd maradt. — A bécsi tőzsde. Bécsből jelentik: A hét­végi nyomasztó pénzszűke, valamint az el­látás, továbbá a kancellár és a pénzügy- miniszter utjának eredményéről érkező hírek várása közben a mai tőzsde tartózkodó irányzattal nyilt meg és csak kevés értékben volt élénkebb forgalom. A kuliszban nagy forgalom mellett élénken keresték az Állam­vasutakat és a Rimát, melyeknek árfolyama jelentékenyen emelkedett. Később a vezető kuliszértékekben való nagyobb kínálat gyengülést vont maga után. A korlát irány­zata megoszlott. A járadékok tartottak. — A prágai cukoríözsde. A világpiaci árak esése és a korona további emelkedése ki- élesitette a belföldi piac helyzetét s a cukor- tőzsde mai irányzata lanyha volt. Hivatalos árfolyamok: Aussig 150—200, Brünn 150, 01- mütz 150. — A budapesti terménytőzsde. Budapesti tudó­sítónk jelenti: A mai terménytőzsdén az irány­zat igen szilárd volt, az árak majdnem az ösz- szes cikkekben jelentékenyen emelkedtek. A budapesti malomkoncentráció nem vásárolt, úgy hogy budapesti paritásu búzáért csak 7200 koro­nát volt hajlandó adni és ebben az árban nem jutott áruhoz. A vidéki malmok ellenben nagy tételeket vettek föl a piacon. Hivatalos árfolya­mok: búza 76 kitógramos tiszavidéki 7200—7250, egyéb 7150—7200, 79 kitógramos tiszavidéki 7300 —7355, egyéb 7250—7300, rozs 5250—5350, árpa 6200—6400, sörárpa 6700—7000, zab 6100—6300, tengeri 7700—7900, repce 12.500—13.500, korpa 4200—4400. A készáru forgatómban búzából a következő tételeket kötötték: elkelt 20 vagon 78 kitógramos 7350 koronával budapesti paritásban, ugyancsak pesti paritásban még egy vagon 79 kitógramos 7300 koronáért Kisebb tételek vidéki állomásról 7100—7150 korona között cseréltek gazdát 78 kilogTamos áruban. Rozsból eladtak három vagonnal 5200 koronás árban vidéki állo­másról, egy vagonnal Gsengerről 5250 koronáért es hevesmegyei állomásról egy vagonnal 5300 ko­ronáért. Árpából elkelt két vagon 6400 koronáért Pécsről. A zab vidéki állomásról 6100 koronás árban került forgatómba, másfél vagon szintén 6100 koronáért cserélt gazdát, mig budapesti pa­ritásban 6300 korona volt az ára. Elkelt egy va­gon Budapestről 6400 koronáért is. Repcét 140 koronával adtak el Nyíregyházáról, mig a buda­pesti árunak 140 és 145 korona volt az ára kilo- gramonként, A lisztpiacon csekély volt a forga­tóm, nulláslfsztből három vagont adtak el 105 ko­ronás áron Budapestről szállítva. To^főrioüFaiRSh pénteken, augusztus 25=én: Prága: Értéktőzsde. Agrárai bánta (Ag- Kolini kávé. . . . 570.— rár Bank). . • • 470,— Kolini petróleum. 460.— Bohemia ..... 428.— Kolini szesz . . ^ 750.— Cseh Union Bank 422.— Tejipar rt. .... 448.— B. Industrial (Cseh Első pilseni sör­iparbank .... 425.— tryár ................ 2550.— Pr ager Kredit. Da.iek és társa • . 304.— (Prágai Hitelb.) 725.— Laurin és Klement 232.— Szlovák Bank . . 223.— Ringhoffer .... 645.— Zivnostenska . . . 413.50 Bécsi Unionbank. 16.50 Anglobank (Angol- Prager Elseu • • . 730.— Osztrák Bank. . 57.— Skoda...... 390.— Wie ner Bankv. . . 19.— Papír...... —.— Osztrák hitel ... 23— Cseh nyugati szép 280.— Cseh Cukor .... 895.— Osztraui szén . . . —.— Kolini műtrágya . 600.— Inwatd................. . 700.— Po idi...................... 316.— Friedrich.............. —.— Alpi ne . ................. 255.— De vizák: VIII,24 VIII/23. 100 hollandi forint . 1103.00 1218.00 Ké. 100 német márka . . 1.20 1.55 „ 100 svájci frank. . . 538.50 583.50 „ 100 norvég korona , 481.25 523.75 „ 100 dán korona . . . 608.00 638.00 100 svéd korona . . . 748,50 788.50 „ 100 olasz líra .... 119,25 132.25 „ 100 francia frank . . 211.75 229.25 * 1 font sterling . . . . 125.50 132.25 „ l dollár.................... 27.30 28.80 „ 10 0 belga frank . . . 199.25 219.00 „ 100 spanyol peseta , 439.00 449.00 „ 100 jugoszláv dinár. 30.75 31.75 „ 100 jugoszláv korona —.— —.— „ 100 román lei .... —.— —.— „ 100 bolgár leva . . . 14.80 15.30 „ 1 török font............. 14.60 16.30 , 10 0 osztrák korona . 0.0319 0.0337 „ 100 lengyel márka . 0.250 0.25 M 100 magyar korona . 1.25 1.55 „ 1 dollár (kábel) . . . 27.80 29.30 * iiEisSü benzin, benzol, gép- ouióolufoSidl legjutányosabb árakon szállít uTeieto 56#j. - „OlEXIS” Prága II.. ÜSevoIufrli 4. Képviseld Kerestetne.. nleiefo 5695, 531 Budapest. Értéktőzsde. Magyar Hitel .... 5850 Ganz-Danubius . • 490000 Ösztrák Hitel .... 1050 Ganz-villamos. . . . 74000 Ang,-Magyar .... 9I0 Láng.............................11600 Leszámítoló . . • « « 1250 Lipták ........ 1355 Magv.-Olasz............. 318 Schlick.................... 3900 Je lzálog ....... 305 Baróti................... 1820 Hazai bank ..... 809 Izzó .......................... 25800 Sa lgó....................... 435C0 Ontmann................. 7350 Rima ....................... 13675 Klotild....................... 10500 Közúti . ....... 3400 Magyar Cukor . . 145C00 Déli vasút................ 6225 őstermelő....................1650 A Ham vasút............. 39001 Gumml ........ 13200 Keresk. bank . . . . 16000 Nasehitzi................. 48000 Mag v ált. tkp. . • • 2275 Neuschloss.............. 570 Első h azai................. 38000 Orsz. fa ......* 2000 Bors.-Mískoloi . . • -13200 Győri olaj................. 9700 Con oordin ................. 10700 Szlavónia ...... 2950 Budape sti malom . . 17500 Egyes, fa................. 400 Gizell a malom • ... 7100 Lignon-tröst.............. 5800 Hu ngária maíom . . 13000 Zabolai ....... 3850 Beocsini.................... 31000 Egyes, tkpt ..... 3050 Északi szén ..... 22500 Papír.................... . 6650 Esz tergom-Szászvári 22000 Béni........................... 7900 Felsőm, s zén............. 34000 Malomsoky ..... 1050 Dr asche.................... 25000 Rézbányái.................. 2600 Magnezit................ 58000 Aegisz ..................... 970 Magy ált. Kőszén . 80000 Földhitelbank. . . . 4700 Urikányi ..... .38000 Merkúr..................... 450 Ad ria....................... 38500 Viktória..................... 33000 At lantika................. 5000 Óceán........................ 4050 Lc vante................... 50000 Pálfalvai.....................1700 Tr igzt....................... 9800 Kóburg ....... 11505 Cs áky..........................3125 Magyar szalámi . . — Mag yarFegyvergyár38Ű00 Spódium................. • 4400 A devizaközpont hivatalos árfolyamai: Amsterdam . 70000.— Prága ............... 6050 — Buk arest . . . 1425.— Stockholm . . . 46600. Kopenhága . . 38700.— Zürich............. 34300.— Kr isztiánja . . 31300.— Bécs................ 19.— Lo ndon .... 8050.— Szófia............. 1050.— Berlin............. 140.— Zágráb. .... 490.— Róma ..... 7925.— Newyork . . . 1800.— Paris. ..... 13950.— Varsó ..... 22.— Bécs. Értéktőzsde. Magy. koronajárad.. .42000 FerdinandsNordb 14900000 Magy. aranyjáradók 110000 Staatsbahn . . . 1440000 Angiobank............. 156000 Südbahn................ 258000 Ba nkverein Wr. . . . 50000 Südbahn prioritát . 450000 Bodenkredit. .... .75000 Alpine................... 650000 Kr editanstalt............. 56000 Krupp.................... 400000 Un g. Kredit .... — Poidi....................... 900000 Landerhank . .... 130000 Prager Eisen . . . 1700000 Lombard....................... 6600 Rima........................690000 Me rkúr .................... 21000 t’oburg.................... 500000 Osztr.-Magyar Bank 182000 Salgó.................... 2810000 Union Bank Wr ... 39000 Urikány................ — Cse h Union............. 1500000 Skoda.................... 1100000 Zsiv nostenskó Banka 990000 Ringhoffer .... 1800000 Dunagőzhajózás . . 2400000 Magyar cukor ... — Kassa-Oderbergí . . 640000 Inwald................ — De vizák. Prága ................. 2699.00 Kopenhága . . . 17992.00 Amsterdam . . 32825.00 London..... 375400.00 Zágráb ...... 2 23.85 Madrid..... 12940.00 Be lgrád............. 835.40 Milánó................. 3646.50 Be rlin ................. 94.85 New York . . . 83925.00 Br üsse! ...............6117.00 Páris..................... 6385.00 Bu dapest .... 51.96 Stockholm . . . 22190.00 Bukarest............. —Zürich............. 15993.00 Kr istiánia . , . 14244.00 Varsó ................. 9.97 Berlin. Devizák. Prága.................... 6791.50 Milánó....................8039.90 Amster dam . . . 71910.00 London................. 8239 65 Búenosz Airesz . . 664.15 New York . . . . 1847 68 Brüsszel .... 13283.35 Paris .................. 13982.50 Kr istiania . . . 32595.25 Zürich..... 34856.35 Kop enhága . . . 41048,60 Madrid...... 27965.00 Stock holm . . . 49937.50 Bécs ...................... 1,53 Helsingfors . . . 4594.25 Budapest..................107.86 A Zürich! d evizaárfolyamok Zárlat. VIII/.’4. VHL/23. 100 esehízl. korona . 18.60 17.70 svájci frank 100 magyar korona. 0.32 0.30 „ „ 100 német márka . . 0.25 0,28 „ „ 100 hollandi forint . 205.10 204.40 „ „ I dollár.................... 5.243 5,245 „ 1 font sterling . . . 23.46 23,45 „ „ 100 francia frank. . 39.97 40.80 „ „ 100 olasz Ura .... 22.90 23.20 „ , 100 belga frank. . . 38.10 39.00 „ „ 100 dán korona . - .113.25 113.00 „ „ 100 svéd korona . .140.00 139.00 „ „ 100 norvég korona • 90.00 90.50 „ „ 100 spanyol peseta . 81.75 81.75 „ „ 100 Buen. Air. peso 189,00 191.00 „ „ 100 jugoszláv korona 1.45 1.475 „ „ 100 bolgár leva . . . —.— —.— m * 100 osztr. kor. (pénz) 0.0063 0.005 „ „ 100 osztr. leb. bankj. 0.007ö 0.0075 * » 100 lengyel márka . 0.065 0.065 n » 100 román lei... . 3.00 3.10 „ » Kiadja: Flacbbartb Ernő dr. Nyomatott a Deutsche Zeitungs-Aktien-Gesell- schaft nyomdájában, Prágában. A nyomásért felelős: O. Holik. Ne vegyen és ne adjon el semmit, mielőtt a BPrágai Ma­gyar Hírlapban nem hirdetett! Hirdetmény. A mosovcei uradalom „Kántor44 nevű pago­nyában a folyó évi szarvasbőgés ideje alatt 2—3 szarvasbika kerül lelövésre- A fizetendő dij 1500 Ke. egy drb 10—14-es és 2000 Ke. 16—20-as bikáért A lelőtt szarvasbika a vadász tulajdonát fogja képezni. Közelebbi felvilágositást alulirt erdőhivatal nyújt. Mosovce, 1922 augusztus 17. Urad, Erdőhivatal MoSovce, Slovensko, zupa Turélanska.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom