Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)
1922-08-25 / 70. szám
Péntek, augusztus 2b. — A kamarai központ ülése. A cseh-szlovák ke- /eskedelmi és iparkamarák központjának tegnapi ülésén, melyen a kereskedelmi miniszter képviselőben Collino dr. miniszteri tanácsos is résztvett- a következőket határozták: A brünni kereskedelmi kamara kezdeményezésére szeptember 5-ikére egybehívják a kamarai központ főválasztmányát, hogy a cseh koronának a külföldi pénzpiacokon való rohamos emelkedésével foglalkozzék. A főválasztmány a korona emelkedésének az iparra gyakorolt visszahatásait teljes egészükben meg fogja vizsgálni és a tárgyilagosan megállapított tények mérlegelésével keresné meg íz eszközöket, amelyek a válság enyhítésére alkalmasaknak látszanak. A kamarai központ tárgyalás alá vette a vámkoefficiensek felülvizsgálását is, mivel ezidőszerint sok olyan vámtétel van még érvényben, amely — különösen a nyers- myagbehozatal szempontjából — már nem bir logosultsággal. Az értekezlet foglalkozott még a középeurópai politikai helvzet gazdasági határaival és végül az osztrák kereskedők cseh-szlo- 7ák tartozásainak rendezésével. Az utóbbi tárgyban megkeresést intéznek a pénzügyminiszterhez, lépjen közbe az osztrák kormánynál aziránt- iiogy a kereskedők cseh-szlovák tartozásaik kiegyenlítésére elegendő cseh koronát kaphassanak íz osztrák devizaközponttól. — Fgy cseh textil-cég egyezkedése. A miletíni Btransky és fia mekanikai szövődé a hitelezőkkel i bíróságon kívüli egyezséget kérte. A fizetésbeszüntetésnek okát a gyapot állami gazdálkodásra vezetik vissza. A gyapotszindikátus a céget 500.000 korona értékű gyapotfonal átvételére kötelezte s ezáltal a cég nagy károkat szenvedett. \ veszteség ma egy kiló gyapotnál 130 korona- \ cég zavarát növelte még a raktárállomány elértéktelenedése és a valutáris viszonyok. A passzívák 3 millió 750 ezer koronát tesznek ki. — Tenyészállatkiáiiitás Léván. Léváról jelenük: Barsvármegye Gazdasági Egyesülete szeptember 24-én ló- és szarvasmarhakiállitást ren- lez, melyen a tenyészállatokat díjazni fogják. A tiállitáson részt vehetnek Bars- és Hontvár- negyék gazdái saiátnevelésii tenyészállataikkal. K díjazáson 12.000 cseh korona, több magándii- és díszoklevél kerül kiosztásra. Ugyanakkor ko- rslversenyt és sorsjátékot is rendez az egyesület. Kisorsolnak egy simmenthali tehenet és bikát, így arabs mént és több gazdasági gépet. — A kassai kiállítás. Szlovenszkó és Ruszin- tzkó mezőgazdasági és ipari tényezői dicséretre- méltó buzgalommal iparkodnak a szeptember 3-án megnyíló kiállításnak sikerét biztosítani. Nagy- és kisiparosok körülbelül 400-an, a mezőgazdák jedig 100-on jóval felül viszik terményeiket a kassai kiállításra, hogy tanúságot tegyenek szorgalmukról, tudásukról és tehetségeikről s ezzel íz egész országnak, sőt a külföldnek is bemutassák gazdasági fejlődésünket. A kiállítás természetesen vásárral van egybekötve, de az Ipari kiállításon sok lesz a rendelt tárgy is. A rendelések nagy száma is igazolja, hogy a közönség körében élénk az érdeklődés a kiállítás iránt, melynek eredményeit fokozni, gazdagitani kívánja p rendelők tömege. Az érkezőket fölkéri a bizottság, hogy az elszállásolási bizottságnál időben jelentkezzenek. A mezőgazdasági kiállításra érkező tárgyak biztosításra kötelezettek. A biztosításokat a kiállítási iroda eszközli. — Kölcsönös bor- és sörkivitel Cseh-Szlová- kiából és Jugoszláviából. A Národni Listy értesülése szerint Prágában' és Belgrádiban tárgyalások folynak arról, hogy kölcsönös bor-, illetően sörkiviteli egyezményt létesítsenek a két állam között. A bort Jugoszlávia szállítaná Gseh-Szlo- vá.kiába és pedig körülbelül százezer hektolitert évente. Ezzel szemben Cseh-Szlovákia sörre! látná el Jugoszláviát. Az erre vonatkozó megegyezést az idézett lap szerint valószínűen már szeptemberben aláírják. A Prágai Magyar Hírlap arról is értesült, hogy egy jugoszláv vállalatnak Prágában bortnanzitótelep alapítására adnak engedélyt. Ez a vállalkozás nyilván kezdete a már tárgyalás alatt levő egyezmény gyakorlati megoldásának. — A gabona és örleményfélék forgalmi adója. A pénzügyminisztérium rendelete szerint az ösz- szes gabonaszálütmányok, őrlemény és süteményfélék (kivéve azokat a szállításokat, melyek az állami gazdálkodás alatt álló gabonakészletek és őrlemények elosztása céljából a pozsonyi vagy ungvári lisztbevásárló szindikátusok és a prágai Centrokooperaíiv által a vevőkhöz kerülnek) 1922 julius 31-ike óta rendes forgalmi adó alá esnek. — A prágai húspiac. A húspiac mai irányzata közepes volt- Az árak a következőképpen alakultak: Ürii 11—15, borjú 10—15, belföldi sertés 18—20, jugoszláv sertés Í7—20, román sertés 18—20, ökör eleje 12—14, hátulja 13—15-50, bika 13—16. tehén eleje 10— 13, hátulja 12—14, egy évnél fiatalabb ökör és üsző 8—12 Ke. kilogrammonként* — A magyar feldolgozóipar támogatása. Budapesti tudósitónk jelenti: A készülőben levő uj magyar vámtarifával a magyar kormány nagy kedvezésekben kívánja részesíteni a feldolgozó ipart, hogy ezzel is hozzájáruljon a kikészített iparcikkek hazai termelésének nagyarányú fejlesztéséhez. Ehhez képest az uj vámtarifa szerint alkalmasint teljesen vámmentes lesz — a kallozó- és ványológépek, papirosgépek, papiroslemezt és papirost gyártó gépek, a centrifugális- és mozgógépek kivételével — a textilipari gépek, nemkülönben a különböző bőripari és bőrfeldolgozó gépek behozatala. Prágai _ A magyar devizaközpont megszüntette a b ankok osztályozását. Budapesti tudósítónk táviratozza: A devizaközpont megszüntette a bankok osztályozását és felhatalmazta az összes tagokat, hogy előzetes hozzájárulás nélkül, az utólagos jóváhagyás kikérésének kikötése mellett, a saját hatáskörükben is elintézhetik a náluk bejelentett deviza és va- •luhaigényeket. A rendelet folytán az blőirt valutahozzájárulást valamennyien beszolgáltatják a központba. — Tilos az élőállat kivitele Magyarországból. Az Országos Közélelmező Tanács hús- és zsír- ellátási szakbizottsága Haller István elnöklésével tartott ülésén tárgyalta az élőállatkivitel kérdését és kimondta, hogy tekintettel a húsellátás jelenlegi helyzetére, az élőállatkivitel ügyében a fönnálló tilalmat továbbra is megokoltnak tartja és ezért az export kérdésével ezidőszerint nem kiván foglalkozni. — Több mint félmilliárdnyi nyersfilmet exportálnak Magyarországból. Budapesti tudósítónk jelenti: Az Atlantica Filmtröszt, amely a hasonnevű tengerhajózási vállalatból alakult nyersfilmgyárrá, Olaszország nagyobb filmgyáraival megállapodást kötött nyersanyagszállitásra. Barcelonába máris l-eszállitottak 300.000 métert, most pedig havi 100.000 méteres részletekben Nápoly, Róma, Firenze, Milano és a többi nagyobb olasz városok filmgyárai kerülnek sorra, úgy hogy az évi filmexport meghaladja az 1,000.000 métert Is. A nyersfiim méterét 1.5 lírával fizetik. Cseh-Szlo- vákia legnagyobb filmgyára, a. Trikolor is innen szerzi be nyersfilmszükségletének legnagyobb részét, amely évi 2,000.000 méterre rúg, méterenként 3 cseh korona értékben. A lira és a cseh korona . mai koronaértékét tekintve, a nyersfilm- export több mint félmilliárd korona értékű idegen valutát jelent az országnak. — Románia és Jugoszlávia kereskedelmi egyezménye megszűnt? Szabadkáról jelentik: Románia és az SHS királyság között az utolsó hónapokban élénk kereskedelmi forgalom fejlődött ki és ebben erős része volt különösen annak, hogy Románia más államokkal szemben Jugoszláviának különösen kedvező vámtételeket engedélyezett. Az alacsony vámtarifa következtében jugo- szláv-cégek nagy megrendeléseket tettek romániai gyárakban és különösen a fabehozatal szempontjából volt nagy jelentősége az alacsony vámtételeknek. A jugoszláv-román gazdasági viszony azonban a napokban váratlan fordulatot vett, ami súlyosan befolyásolja a két állam további kereskedelmi összeköttetését. A bánáti kereskedelmi és iparkamarához arról érkezett értesítés, hogy Románia az eddigi kedvezményes vámtarifa helyett újból a régi legmagasabb tarifát léptette életbe. A Bácsmegyei Napió munkatársa ez ügyben kérdést intézett a szabadkai vámhivatalhoz, és megtudta, hogy Románia csakugyan fölbontotta a jugoszláv-román kereskedelmi egyezményt és életbeléptette a maximális vámtarifát. Ez az állapot valószínűen csak átmeneti jellegű lesz és a román kormány legközelebb kidolgozza uj kereskedelmi szerződéseit, amelyeken a megváltozott gazdasági helyzetének megfelelő változtatásokat kresztülviszi. Jugoszlávia, mint a kis- antaní tagja, bizonyára meg fogja akkor kapni a legmagasabb vámkedvezményeket. — Lengyelország gazdasági helyzete. Varsóból jelentik: Egy nagyobb lengyel bank most megjelent üzleti jelentésében a következőképpen ismerteti Lengyelország mai gazdasági helyzetét. Lengyelország határainak megálLapitása után a háború által feldúlt gazdasági életének újjáépítését szorgalmazza és emellett az egész közgazdaság helyreállítása, valamint a fizető eszközök és az államháztartás egyensulybahozását tűzte ki végső céljául. E munka eredményei a közgazdaság különböző ágazataiban mutatkoznak már. A háború óta parlagon heverő nagy földsávokat megművelés alá vették, a hozamokat racionális gazdálkodás és műtrágya igénybevétele utján fokozták, úgy hogy az ország egyik-másik részében a tavalyi termés — a szokatlan szárazság ellenére is — elérte a békeévek hozamát. Az állat- állomány a béke-létszám 95 százalékát teszi. Jelentékeny az ország erdebirtoka is. A haszonfában való évi termelőképességet 20 millió köbméterre becsülik, amiből 14 millió köbméter kivitelre kerülhet. Lengyelország széntermelése — Felsőszilézián kívül — 1918/19-ben, vagyis az első gazdasági évben a háboruelőtti termelés 67 százalékát, 1921/22-ben pedig 84 százalékát tette ki. A felsősziléziai szénbányák megszervezésével Lengyelország évente 30 millió tonnát termelhet, amiből a belföldi szükséglet fedezése után még tetemes mennyisége marad a kivitel számára. Az eddig még ki sem aknázott barnaszéntelepeket 63 millió tonnára becsülik a német szakértők. 1920-ban és 1921-ben több szénbányát helyeztek üzembe; ezekben az években a háború előtt való széntermelés 40 százalékát érték el. A szomszéd- és egyéb államokkal való kereskedelmi kapcsolatokat fokozatosan megerősítették. Oroszországgal, Ukrajnával, a balti országokkal, Franciaországgal, Romániával, Cseh-Szlovákiává,, Jugoszláviával és Olaszországgal már megkötötték a kereskedelmi szerződést. A többi államokkal, igy Németországgal és Magyarországgal is folyamatban vannak a tárgyalások és a lengyel közgazdasági körök remélik, hogv ezek a tárgyalások is kedvező eredménnyel fognak befejeződ ni. — Uj sörfözö részvénytársaság. A Szlovák Bank részvételével Nagybicsén egy uj söríöző és malátagj'ár részvénytársaságot alapítanak, a mely átveszi a Popper-féle nagybirtokhoz tartozó sörfőzdét és malátagyárat. A részvénytőke 3,500.000 korona lesz. — Vagongyártás a jóvátétel számlájára. Berlinből jelentik: A jóvátétel számlájára szállítandó vagonrendelést most vették át a tekintetbejövő gyárak. A rendelés teljes összege 51 millió aranymárkát képvisel, amelynek papirmárkára való átszámítása a gyárakra van bízva. A fizetéseket a következőképp teljesitik: a rendelés összegének egyhatodát azonnal, 1923 január 2-áig egy- harmadig, egynegyedét a számlának az elkészítés megtörténte után és egynegyedét az elszállításnál, mely az ötödik hónapban kezdődhetik— Nemzetközi kereskedelmi értekezlet. Brüsz- szeli távirat jelenti: A nemzetközi parlamenti kereskedelmi konferencia főtanácsa október 3-án ül össze Velencében a Doge-palotában. — A prágai tőzsde. A cseh-szlovák korona zürichi esése érezhetővé vált a mai tőzsdén. Az irányzat javult, de a javulás nem terjedt ki az összes értékekre- Nyitáskor különösen a vidékről volt megbízás nagyobb eladásra, mert a kontremin fedező szükséglete nem tudta kiegyenlíteni s igy a legtöbb érték a tegnapi árfolyamon alul zárult. Jelentékenyen javult a Cseh cukor, a Cseh-Morva és az Irrwald- Az ipari értékek piacán az árfolyam- csökkenés 2—40 korona között mozgott- A bankértékek piacán a forgalom, határozatlan áríolyamképződés mellett, nyugodt volt- A devizapiacon valamennyi nyugoíi deviza javult, csak a dollár gyengült 0.40 ponttal. A magánforgalomban a márka 1.55-ig csúszott vissza. Bécs egy fél fillérrel javult— Nagy hóssz a budapesti tőzsdén. Budapesti tudósítónk jelenti: A tőzsde mai forgalma igen szilárd irányzattal nyílt meg- Az összes piacon nagy vásárlások történtek, úgy, hogy az árfolyamok rohamosan emelkedtek. A Ganz-Danubius 100.000 koronával emelkedett. A zárlat szilárd volt— A brünni terménytőzsde. A terménytőzsde mai nagy látogatottsága sem javított a piac nagy pangásán, amely a valutáris viszonyok folytán már az összes gazdasági termékekre kiterjed. Ha itt-ott létre is jött egy-egy üzlet, ez csak abban az esetben történt, ha az eladó hajlandó volt áruját annyiért odaadni, amennyit maga a vevő kínált. Ilyen körülmények között a forgalom igen csekély volt s az árak jelentékenyen estek. Az irányzatot a szó legszorosabb értelmében pangónak lehet mondani. Árpában egyáltalán nem ®olt üzlet. A nyerscukor forgalma teljesen Iahyha volt. Hivatalos árfolyamok: uj morva búza 160--180, régi 180—200, régi morva rozs 125—135, uj 120— 130, vörös lóhere 1500—2000, svéd lóhere 800—1500, morva széna kötetlen 175—180, rozsszalma 70—75, dróttal préselt 75 -85, préseletlen 60—70, dróttal préselt alomszalma 60—65, kötetlen 55—60, La Piafa tengeri frankó Brünn 160—165, Viktória borsó I. a. 425—475, nagyszemü lencse 1. a. 750—850, uj morva mák I. a. 1050—1100. dara nagyság szerint 250—450, egyszer őrölt kenyérliszt 250—260, sárga morva burgonya 35—40, korpa zsákkal együtt 125—130, holland köménymag 1650—1750, belföldi köménymag 1500—1600. Mind százkilogranionként frankó morva feladóállomás, a vevő zsákjában. A zürichi devizaárfolyamok Zárlat VffiW VIII/23. 100 csehszl. korona . 17.70 17.90 svájci frank 100 magyar korona. 0.20 0.33 „ „ 100 német márka . . 0.28 0,385 „ „ 100 hollandi forint . 204.40 204.40 „ w I dollár ...................... 5.24'> 5.245 „ * 1 font sterling . . . 23.45 23,40 „ „ 100 francia frank. . 40.80 41.57 „ „ 100 olasz líra .... 23 20 23.55 „ „ 100 belga frank . . . 39.00 39.75 „ „ 100 dán korona . . . 113.00 113.40 „ „ 100 svéd korona . . 129.00 138.75 „ » 100 norvég korona • 90-50 91.00 „ , 100 spanyol peseta . 81.75 81.95 „ „ 100 Bnen. Air. peso 191.00 191.00 „ » 100 jugoszláv korona 1.475 1.50 „ „ 100 bolgár leva. . . —— 3.12 „ „ 100 osztr. kor. (pénz) 0.005 0.0075 „ „ 100 osztr. Ieb. bankj. 0.0075 0.0088 „ „ 100 lengyel márka . 0.065 0.065 „ „ 100 romám lei ... . 310 —.— .. .. VTTTTTVTTTTT?TTTTTTTTYTTTTTTVfTTTTTTTTTTV7TT1TTVTTTTTTTTTTTTTTT7TTVTTTTT GGOOGOOOOOOOGOOOOOGOGOOGO0GGOGOOOOOOOOOGOOOOOOO0 1 r *«&> TTm § 1 ^0^ T1M I g x Tuliydonos: ö I 2Eimnm«r Bé^arolw | | papírkereskedés, PR A HA, Jindrisska 9 | o © § írógépek Irodacikkek és § g és kellékek. f üzleti könyvek. § § Újdonságok a szer- | Nyomtatványok és § | vezési üzletágban. irodalmi munkák, g OO0OOOOOOOOOOOOO0OO0GOOÓO0OGOOOOOOOOOOOO0OOOOOOO HÁZ, 350 négyszögöl gyümölcsöskerttel, négyszobás lakással, eladó. Vétel esetén azonnal elfoglalható. Baumgarten, Komárom, Erzsébet-sziget 33. szám. 557 FÖLDBIKTOKELADÁS, Kisújszállás mellett, vasúti állomás és köves állami ut mentén 129 magyar holdas príma fekete földü tanyai birtok, istállók és lakóházzal, esetleg élő és holt felszereléssel és bútorral sürgősen eladó. — Bővebbet Markó M. tulajdonosnál, Budapest VIU Abonyi-u. 19. Otthon 4—6-ig. 1264 BUDAPESTEN iskoláztatandó két flunövendék feltétlenül a szülőket pótló megbízható családnál, a belv. iskolák körzetében, teljes ellátásra elhelyezhető. Bővebb felvilágosítás „L. S.560“ jelige alatt kérhető. 560 fözsnedrlolíjsuioh csütörtökön, augusztus 21-én: Prága: Értéktőzsde. Agrárni banka (Ag- Kolini kávé. . . . 630.— t ár Bank).... 480.— Kolini petróleum . 480.— Bohemia ............. 428.— Kolini szesz . . . 775.— Cs eh Union Bank 422.— Tejipar rt.............. 458.— B Industrinl (Cselt Első pilseni sörIparbank .... 425.— gyár................. 2480.— Prager Kredit. Danök és társa . . 314.— (Prágai Hitelb.i 725.— Lanrin és Kiérném 230.— Szlovák Bank . 224.— Ringhoffer .... 670.— Zivnostenska . . . 414.50 Bécsi Unionbank . 16.50 Anglobank (Ango! Prager Elsőn . . . 750.— Osztrák Bank . 56.— Skoda.................... 413.— Wiener Ba nkv . 18.— Papír.................... —.— Os ztrák hitel . . 24— Cseh nyugati szón ?90.— Cseh Cukor . . . 010.— Osztraui széu . . . —.— Kolini műtrágya. 615.— Inwald. ...... 730.— Poldi.......................... 328.— Friedrich............. —.— Al pine.................... 252.— Devizák: VIII/24 VIII/23. 100 hollandi forint . 1218.00 1103.50 Ke. 100 német márka . . 1.55 1.95 „ 100 svájci frank . . . 583.50 553.50 „ 100 norvég korona . 523.75 493.75 „ 100 dán korona . » . 638.00 618.00 „ 100 svéd korona. . . 780,50 768.50 „ 100 olasz lira .... 132.25 128.25 „ 100 francia frank . . 229.25 126.75 „ 1 font sterling . . . . 132.25 129.75 „ 1 dollár................... 28.80 29.20 „ 10 0 belga frank . . . 219,00 225.00 „ 100 spanyol peseta . 449.00 471.50 „ 100 jugoszláv dinár. 31.75 31.75 „ 100 jugoszláv korona —.— —.— * 100 román lei .... —.— —.— „ 100 bolgár leva . . . 15.30 16.30 l török font............. 1S.60 17.10 . 10 0 osztrák korona . 0.0337 0.0287 „ 100 lengyel márka . 0.25 0.275 „ 100 magyar korona . 1.55 1.55 „ l dollár (kábel) . . . 29.30 29.39 „ Bwdapesfl. Értéktőzsde. Magyar Hitel .... 5800 Ganz-Danubius . . 460000 Osztrák Hitel .... 1100 Ganz-viHantos. . . . 77000 Ang,-Magyar .... 970 Láng............................ 9950 Leszámítoló............... 1300 Lipták ........ 1270 Ma gy.-Olasz................ 290 Schlick..................... 3950 Je lzálog....................... — Baróti............................1750 Haz ai bank................ 890 Izzó ........................... 26300 Sa lgó....................'. 44500 Gutmann................. 7350 Rima ....................... 13550 Klotild........................ 10500 Kö zúti.................... . 3425 Magyar Cukor . . 150000 Déli v asút.................. 6250 őstermelő.....................1725 Al lamvasut............. 37700 Gumml. ...... . 13800 Keresk- bank .... — Naschitzi.................. 49500 Mag y ólt. tkp. . . . 2250 Neuschloss............... 600 Első h azai................ 31000 Orsz. fa.................* 1650 Bo rs.-Miskolci.... 13300 Győri olaj.................. 9500 Co ncordia................. 11000 Szlavónia.................. 3000 Bu dapesti malom . .18100 Egyes, fa ................ 410 Gizella malom . . . . 7100 Lignon-tröst............... 6000 Hu ngária malom . . 14000 Zabolai ..................... 3000 Be oesini.................... 32000 Egyes. tkpt................ 3050 Északi s zén.............. 22000 Papír......................... 6200 Esz tergom-Szászvári 24750 Báni................................8150 Felsőm, szén.............. 35000 Malomsoky...................1400 Dr ascbe.................... 25000 Rézbányái................... 2700 Ma gnezit................. 60000 Aegisz ...................... 990 Magv á lt Kőszén . 81500 Földhitelbank. . . . 4630 Urikányi . . .35000 Merkúr.................... 435 Ad ria........................ 35000 , Viktória.................... 34500 At lantika ...... 4750 Óceán......................... 4650 Lev an te ...... .48000 Pálfalvai ...... 1600 Trrszt ........ 9100 Kóburg . . • ... .11900 Csáky......................... 2975 Magyar szalámi . . — MagyarFegyvergyár340Q0 Spódium . ................. 4450 A devizaközpont hivatalos árfolyamai: Amsterdam . 70000.— ! Prága .............. 6100 — Bu karest . . . 1425.— ' Stockholm . . . 46600.— Kopenhága . . 38700.— | Zürich. 34300.— Kr isztiánja . . 31300.— j Bécs.. 91.— London .. .. 8050.— | Szófia ..... 1060.— Berlin ..... 140.— ! Zágráb. 490.— Róm a . . . 8000.— Newyork . . . 1890.— Pária ...... 14100.— I Varsó ..... 22.— Bécs. (Z á r v a.) Berlin. Devizák. Prága....................6441.90 Milánó..................8789.00 Amsterdam . . . 76963.75 London ...... 8838 90 Buenosz Airesz . . 716.10 New York • • • . 1972.53 Brüsszel .... 14531.75 Paris................. 15330-80 Kr istiania . . • 33957.50 Zürich.............. 3767285 Ko penhága . • . 42695,55 Madrid ..... 30636.65 Stockholm . . . 52534.25 Bécs ....... 1,98 Helsingfors . . . 4124.75 Budapest.............. 99.87 Ki adja: Flachbarth Ernő dr. Nyomatott a Deutsche Zeltungs-Aktien-Gesell- schalt nyomdájában, Prágában. A nyomásért felelős: O. Holik. Ne adja fel a reményt mielőtt még a Prágai Magyar Hírlapban nem hirdetett!
