Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)
1922-08-23 / 68. szám
Szerda, au& <if,tus 23. _________________________________________________________________________________________________________** Te rpenünalal iráni ér«Iei«I®<*ől* kérleiieh míatoíí ajönlaíoltőS „Itóhüüsr és ,Je$ral8ar-I>ó! — a .Eeg jebbon ismeri oltíószerefóDöl — 1 fcg-os mlíiica 2ní*tieii Telefon 5635. 531 , OUSX19* B»r«iga II., H>«sv«»lafi£nl 4. Síépvlselöüí Síeresfelneh f képesség) szállitótérfogattal. 1920—1921-ig a hajók száma közel 3000-rel növekedett, a regiszteríonnáké 20 százalékkal. A tengeri kereskedelem közel 15 millió mázsát tett ki (11.38 millió érkező, 3.52 millió induló áru) és a vasúti kereskedelem 140.000 vagont igényelt. Triest 1921-ben a következő kereskedelmi forgalmat bonyolított le: 8.690.000 mázsát Olaszországgal, 8.236.000 „ Középeurópával, 2.181.G00 „ a Levantéval, a Feketetengerrel és Egyptommal, 1.380.000 mázsát Indiával és a legtávolabb Kelettel, 4.650.000 mázsát Észak-, Dél- és Közép- amerjkával, 2.812.000 mázsát Nyugateurópával. Triestnek a mögöttes országaival való kereskedelmi forgalma 1921-ben igy alakult: 3.760.000 mázsa Ausztriával, 2.690.000 „ Jugoszláviával, 1,000.000 „ Cseh-Szlovákiával, 250.000 „ Németországgal, 120.000 „ Svájccal. A kamarai jelentés megjegyzi, hogy bár ezek a forgalmi számok még nem érik el a •háború előtt való összegeket, összetételükben kedvezőbbek, mint az 1914. évi statisztikák, meri a szén importja sokkal kevesebb lett és megszűntek az állami szállítások, úgy ihogy a magánkereskedelem fokozottabb részesedéséről lehet beszámolni. Az árunemek szerint való statisztikából kitűnik, hogy Triestnek manapság a gabona, liszt és ásványolajok forgalma szempontjából fokozottabb jelentősége van és hogy a fapiac egyik legfontosabb forgalmi helyévé vált. Egy év alatt 17.000 vagon fát szállítottak Triesten át. A háború óta teljesen szünetelt kávékereskedelem is feléledt és ezidén erősen meg fog élénkülni. Az eddigi csehszlovák monopólium és a levantei háborús állapotok miatt pangó cukorforgalom tekintetében is az 1922-ik évben kedvező fordulat várható. Triest szállítási viszonyai is teljesen helyreállottak a háború előtt való állapotokhoz mérten. Három fontos vasútvonala van, mely majd egész Középeurópát közvetetlen összeköttetésbe hozza a Levan- tével és egyébb keleti piacokkal. Van még nagy hajósvállalata (LloydTriestino, Cosulich, Tripcovich és Istria-Trieste), hat kisebb úgynevezett szabad hajózási vállalata és néhány nem Triestben székelő nagyobb hajósvállalat vonalai fölött is rendelkezik. A Triesíi kikötőben ezidőszerint bejegyzett hajók összesen 680.000 bruttó regisztertonnát számlálnak. A kikötőberendezések és hajópark is lényegesen nagyobbodtak. A triesti, pólai és a háború után modernül újjáépített monfalco- nei hajógyárak évente 200.000 tonnát számláló hajót tudnak építeni. Ha még figyelembe vesszük, hogy a kikötő igazgatása is a kereskedelem érdekeire minden tekintetben figyelemmel van, föltehető, hogy Triest — a aagy világkikötök közt fennálló éles verseny llenére is — rövidesen újból elfoglalja régi ser epét: a világkereskedelem egyik iegfon- tosabb forgalmi gócpontja lesz. — A prágai húspiac. A mai prágai húspiac irányzata lanyha volt. Az árak a következőképpen alakultak: Ürü 11—15, borjú 12—15, belföldi sertés 18—23, jugoszláv sertés 18— 23, román sertés 15—20, ökör eleje 12—14, hátulja 13—17, bika 13—16, tehén eleje 10— 13, hátulja 12—14, egy évnél fiatalabb ökör és üsző 10—13 Ke. kilogrammonként— A prágai terménytőzsde. A termény- tőzsde mai forgalma a nagy látogatottság ellenére is stagnált, a régi és az uj termékekben egyaránt, mert a kínálat az összes cikkekben messze túlhaladta a keresletet. A gabonaárak mindjárt nyitáskor 10—15 koronával estek, a téli bükköny 100, a mák 200—300 koronával gyengült. A takarmányárak a nagy kínálat folytán szintén jelentékenyen estek. Kötések: búza 140—170, rozs 100—110, az árpa teljesen üzlettelen volt s 100—120-ai jegyezték. Uj zab 140—160, La Plata tengeri ab Teschen 165, borsó 350—400, lencse 750—800, mák 1100, széna 10—220, szalma 65—110, mustár 650—750 Ke. — A turfa-behozatal szabaddá tétele. A kereskedelemügyi minisztérium határozata szerint 1922 augusztus 15-töl kezdve a turfa-behozatal szabad. A behozatal azonban bejelentéshez van kötve. — Étherlkus olajak behozatali Illetéke. A kereskedelem ügyi minisztérium rendelete szerint az étherikus olajak behozatali illetékét augusztus 15-iki érvénnyel a számlaérték 5 százalékára szállították le. — A prágai állatvásár. A mai prágai állatvásárra 1661 állatot hajtottak föl, ebből 54 belföldi, 154 szlovenszkót, 329 dán, 535 jugoszláviai, 590 romániai. Belföldi ökör 6—10, príma 11.50, bika 6—9, tehén 9, szlovenszkói ökör 6-----10, bika 6 —7 .50, tehén 6—8.50 korona. Az irányzat közepes volt. — Ruszin téglagyár Ungváron. Ungvárról jelenti tudósítónk: Ungváron nagyobbrészt ruszin tőkével részvénytársaság alakult, amely még cr- évben modern téglagyárat akar létesíteni. Az ui gyárat évi három millió tégla gyártására rendezik be. — A magyarországi szokoltartozások rendezése. Megírta a Prágai Magyar Hírlap, hogy a magyarországi érdekeltség a nyomasztó szokoltartozások rendezése céljából egységes akciót kezdeményezett és az e tárgyban legutóbb megtartott ankéten elhatározták, hogy a hitelezőkkel való tárgyalások céljából a budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával összeiratják a cseh koronaíar- tozásokát. Budapesti tudósítónk jelentése szerint a budapesti Kereskedelmi és Iparkamarában máris megkezdődtek az idevonatkozó munkálatok. A kamara különböző adatokat kér be az érdekeltektől amelyeknél főképp a tartozások keletkezésének és lejáratának megállapítására helyezi a fösulyt. Figyelemmel lesz a kamara arra a körülményre is, hogy számos magyarországi importőr ma is Becsen keresztül fedezi cseh árukban való szükségleteit. A szóbanlévő cseh gyárak nagyrésze a régi monarkiában tudvalévőén Bécsben tartotta székhelyét, avagy központi exportirodáját. Ezek az irodák ma is majdnem kivétel nélkül fennállnak, csupán más formát öltöttek. A magyar importkereskedők az évtizedes szokásnak megfelelően, megmaradtak e bécsi irodák ügyfelei sorában és ma is Béccsel kötik meg üzleteiket olyképp, hogy a fizetés cseh koronában teljesítendő. A budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezésére az érdekeltek ez utóbbi tartozásokra nézve külön megállapodásokat fognak szorgalmazni a hitelezőkkel szemben. — Miért nincs magyar nyelvű váítótirlap? Körmendy-Ékes Lajos dr. nemzetgyűlési képviselő a pénzügyminiszterhez az alábbi kérdést intézte: Sziovenszkó közgazdasági életében a magyar anyanyelvű állampolgárok tevékenyen részt vesznek. Tagadhatatlan tény az is, hogy a magyar anyanyelvű és nemzetiségű állampolgárok az állam háztartásához is jelentékeny mértékben hozzájárulnak. Éppen azért megütközéssel látja a magyarság, hogy nyelve az államélet minden terén háttérbe van szorítva és a sokat hangoztatott demokrácia ellenére úgy látszik, hogy a magyarságnak ebben a köztársaságban csak kötelességei vannak, de jogai nincsenek. így megütközéssel kell tapasztalnia azt, hogy Szloven- szkón csak cseh és német nyelven nyomtatott váltók vannak forgalomban. Illetve az állam csak ilyeneket ad ki, mintha magyar ezen az államterületen nem is élne. Eltekintve attól, hogy a nem magyar nyelvű váltók szövegének meg- nem értése folytán a váltók helytelen kitöltéséből a magyar nyelvű állampolgároknak igen gyakran súlyos anyagi veszteségeik vannak, az egyenlő elbánás elve is azt követeli, hogy magyar nyomtatványa váltók is hozassanak forgalomba. Kérdezem a miniszter urat, hajlandó-e intézkedni, hogy Szlovenszkón, ahol egymilliónyi magyarság él, magyar nyelvű váltókat is hozzanak forgalomba, illetve az állam nyomasson magyar föl- iratu váltókat is. — Engedélyhez kötik a bank- és pénzváltó- üzleteket. Budapestről jelentik: A bank- és váitó- üzletek folytatásának engedélyhez való kötése tárgyában kiadandó kormányrendelet megbeszélése végett a pénzügyminiszter a szakminisztériumok, a Pénzintézeti Központ és az érdekeltek képviselőinek bevonásával .értekezletet tartott A megjelentek a pénzügyminisztérium rendelet- tervezetét általánosságban helyeselték. Az érdekeltség részéről az a kívánság is fölmerült, hogy azokat is kötelezzék az engedélyért való folyamodásra, akik már ezidőszerint is folytatják a bank- és pénzváltóüzletet, továbbá az, hogy a bankbizományosi és ügynöki tevékenységet válasszák el egymástól. A pénzügyminiszter kijelentette, hogy hajlandó ezekkel a kívánságokkal foglalkozni és a rendeletet mielőbb ki fogja adni. A rendelet tervezete szerint bankári ipart csak az folytathat, aki megfelelő anyagi eszközökkel és üzlethelyiséggel rendelkezik, aki óvadékot ad és aki a tőzsde tagja. A kaució a fővárosban 500.000, vidéken 250.000 korona. Banküzlet folytatásának engedélyezését szeptember 30-ig kell kérni. — A tojáskivltel uj szabályozása Magyarországon. Budapesti tudósítónk jelenti: A földmivelés- ügyi miniszter a tojáskivitelre vonatkozó feltételeket akkén módosítja, hogy minden, a vámkülföldre kiviendő 110 láda tojás után 125 láda és minden 55 láda után 62.5 láda tojás adandó le tc-jásdarabonlcént 5.50 korona egységáron a To- •jásforgalmi Tanács által megjelölendő szervnek. Ez a rendelet augusztus 16-ig visszaható erővel bír. — A prágai cukortőzsde. A cukortőzsde mai irányzata lanyha volt. Hivatalos árfo- h'amok: Aussig 180—230, Brilnn 180 és 01- mütz 180 Ke. — Pang a magyarországi lisztkivitel. Budapesti tudósitónk jelenti: A magyarországi lisztkivitel ezidőszerint teljesen jelentéktelen. A malmok a gazdák nagy árkövetelései miatt egyelőre tartózkodnak az uj gabona nagyobbmérvü bevásárlásától és csak a legszükségesebb mennyiségeket őrlik fel. Az uj termésből feldolgozandó liszt kiviteli ügyei még mindezideig nincsenek végleg rendezve és erészben egyre folynak a tárgyalások a kormány és a m^omipar képviselői között. Az elmúlt kampányban a 0-ás lisztre nézve a kiviteli kontingens tudvalévőén egymillió métermázsában nyert megállapítást, ammez még kisebb mennyiségű rozsliszt is járult. Malomipari körökben azt hiszik, hogy az idei kontingens sem fog visszamaradni a múlt évi mögött, mindazonáltal bizonyos aggályok tapasztalhatók a legutóbbi termésjelentés miatt, amely az uj termés végleges eredményének rosszabbodását jelezte és amely esetleg nem marad hatástalanul a kiviteli kontingens arányaira sem. A napokban került nyilvánosságra a kormánynak az az elhatározása, hogy a 0-ás liszt után beszolgáltatandó exportilletéket az eddigi 55 kilógtam búzáról 65 kilogrammra emeli föl. Ezt az elhatározást fölöttébb nehezményezik a malomipar kebelében, ahol attól tartanak, hogy az exportlisztnek ilymódon bekövetkezendő árdrágulása lényegesen befolyásolhatja a kiviteli esélyeket. Éhez járul az államvasutak uj tarifaemelése is, mely főleg a 0-ás liszt szállítását — az érdekeltség élénk tiltakozása dacára — lényegesen megdrágította. Szakkörökben utalnak arra, hogy a világpiacon a gabona ára a tengerentúli államok rekordtermései folytán nagymértékben ellanyhult s ez a lanyhuló irányzat tartósnak mutatkozik, mindennek következtében pedig a tengerentúli gabona versenképessége hatványozott mértékben erősödik. Ilyen körülmények között a malomipar számol azzal, hogy a legközelebbi hónapokban a lisztkivitel terén jelentős nehézségekkel kell majd megküzdenie. — A budapesti terménytőzsde. Budapesti tudósítónk jelenti: A mai árutőzsdén kis forgalom mellett lanyha volt az irányzat- Úgy a vevők, mint az eladók tartózkodtak az üzlettől- Alig volt kínálat, de vevők sem igen akadtak- A budapesti malomkoncentráció búzát kis tételekben vásárolt 6750—6800 koronás áron. Búzában 76 kilogrammos áruért állomások szerint 6750—6850 koronát fizettek. Egy tétel 78 kilogrammos búza budapesti paritásban 6700 koronával kelt el- Dunántúli állomásról 6 vagon 78 kilogrammos búzát adtak el 6650 koronás árban. Hajdumegyei állomásokról 6600 koronás árban kelt el néhány tétel. A rozs elhanyagolt volt. Hivatalos árfolyamok: 76 kgr.-os tiszavidéki búza 6650—6700, pestvidéki és dunántúli 6600— 6650, 79 kgr-os tiszavidéki 6750—6800, pestvidéki és dunántúli 6700—6750, rozs 4850—• 4900, takarmányárpa 6100—6300. másodrendű 6000—6100, sörárpa 6600—6900, zab 5600— 5900, tengeri 7400—7500, repce 12-000— 12-500, korpa 4100—4200— Romániából uj burgonyát és hagymát nem szabad kivinni. Kolozsvárról jelentik: A kereskedelmi és iparügyi minisztérium import- és export bizottsága legutóbb tartott ülésén elhatározta, hogy az uj termésű burgonya és hagyma kivitelére semmiféle engedélyt nem ad őszig, hogy a lakosság elláthassa magát télire. — Az osztrák bankjegyforgalom. Bécsi tudósítónk jelenti: A hivatalos kimutatás szerint a bankjegyforgalom augusztus második hetében 80.8 milliárd koronával 913.9 milliárd koronára emelkedett. — Külföldi erdővásárlások Erdélyben. A kolozsvári „Közgazdaságnak" jelentik Budapestről: A múlt héten Bukarestben konzorcium létesült, mely svájci és német tőke bevonásával óriási erdővá- sárlásokna kötött szerződéseket. Az erdőket különösen Erdélyben vásárolták és egyebek között egy oly szerződést is kötöttek, melynek alapján több község erdeit 1,000.000 lel azonnal való lefizetése ellenében és 42 éven át, évente félmillió lei részletfizetésért megszereztek. Ez a vállalat hivatva van Erdély fiaiparában jelentős szerepet játszani. A vezetése Schmidt volt svájci konzul kezében van. — A prágai tőzsde. A korona újabb jelentékeny zürichi emelkedése tartózkodásra kény- szeritette a tőzsdét s a túlkínálat folytán az árfolyamok általában gyengültek. Magasabb jegyzés csak kevés fordult elő, azonban az árfolyamcsökkenések meghaladják a 85 koronát. Igen lanyha volt a cseh cukor, az In- wald és az Alpine. Kevés érdeklődés volt a kuliszértékek iránt is s az árfolyamok itt is lemorzsolódtak- A bankértékek piaca nyugodt volt s az árfolyamveszteségek nem haladták meg az 5 koronát- A Morva Leszámítoló, a Hitel és a Wiener Bankverein javult. A devizapiacon az összes külföldi fizetőeszközök árfolyama ma jelentékenyen esett. T$z§dcárfo!t;anioh kedden, augusztus 22-én: Prága: Értéktőzsde. Ajrrárni banka (Ag- Kolini kávé. . . . 600.— rár Bank).... 405.— Kolini petróleum. 480.— Bohemia .............. 428.— Kolini szesz . . . 775.— Cseh Union Bank 422.— Tejipar rt. .... 468.— B. Indnstrial (Cseh Első pilseni söriparbank .... 425.— gyár.................. —.— Pr ager Kredit. Danök és társa . . 314.— I Prágai Hitelb.) 730.— Laurin és Ivleraent. 245.— Szlovák Bank . . 226.— Ringhoffer .... 700.— Zivuostenska . . . 415.50 Bécsi Uuioubank. 16.— Anglobank (Angol- Prager Eisen . . - 765.— Ösztrák Bank . . 62.— Skoda..... 424.— Wi ener Bankv. . . 18.— Papir.... 252.— Osz trák bitéi ... 26— Cseh nyugati szén 285.— Cseh Cukor .... 1045.— Ósztraui szén. . . —.— Kolini műtrágya. 650.— Imvald..................... —.— Poldi........ 346.— Friedrioh.............. —.— Al pine..................... 280.— De vizák: VII1/22. V11I/21. 100 hollandi forint . 1230.50 1263.00 Kö. 100 német márka . . 2.55 2.675 „ 100 svájci frank. . . 601.00 616,00 „ 100 norvég korona . 543.75 554.75 „ 100 dán korona . . . 675.50 700.50 „ 100 svéd korona. . . 831,00 856.00 „ 100 olasz Ura .... 140.75 145.25 „ 100 rraneia frank . . 248.25 256.25 „ 1 font sterling . . . . 139.75 144-75 „ 1 dollár.................. 30.03 32.30 „ 10 0 belga frank . . . 233,00 246.00 „ 100 spanyol peseta . 479.00 513.50 „ 100 .jugoszláv dinár. 34.25 37.50 „ 100 jugoszláv korona —.— —.— „ 100 román lei .... —.— —.— „ 100 bolgár leva . . . 18.30 20.05 „ 1 török font............ 18.10 20.60 „ 10 0 osztrák korona . 0.035 0.0425 „ 100 lengyel márka . 0.293 0.395 „ 100 magyar korona . 1.85 1.95 „ 1 dollár (kábel) . . . 31.05 35-05 „ Biadapesí. Értéktőzsde. Magyar Hitel .... 6000 Ganz-Dannblns . . 348000 Osztrák Hitel .... 1150 Ganz-villamos. . . . 65000 Ang,-Magyar .... 920 Láng....................... 9800 Le számítoló.............. 1200 Lipták.....................1250 Ma gy.-Olasz.............. 363 Schlick ....... 5700 Je lzálog..................... 280 Baráti.....................1725 Ha zai bank.............. 920 Izzó . . ...................... 24500 Sa lgó........................ 394C0 fíutmann............ 7050 Ri ma........................ 12250 Klotild................... 9950 Kö zúti............................3150 Magyar Cukor . . 139000 Déli vasút................. 6050 őstermelő..............1700 Al lamvasut...............34800 Gummi. . .................. 13600 Ke resk. bank .... 14800 Naschitzi............ 43000 Ma gy. ált. tkp. . . . 2150 Netisehloss......... 600 El ső hazai................. 37500 Orsz. fa 1650 Bo rs.-Mískolci. . . .13100 Gvőri olaj............ 8850 Co ncordia .................. 7900 Szlavónia............. 2300 Bu dapesti malom . . 16300 Egyes, fa............ 420 Gi zella malom . ... 6500 Lignon-tröst......... 5650 Hu ngária malom . .13125 Zabolai................ 2300 Be ocsini..................... 29000 Egves. tkpt.......... 3000 És zaki szén.............. 21500 Papir................... 5700 Es ztergom-Szászvári 22750 Bóni....................... 7700 Fe lsőm, szén. ... . 32500 Malomsoky ..... — Drascbe..................... 25000 Rézbányái'............. 2600 Magnezit ................. 55000 Aegisz ....... 930 Ma gy. ált. Kőszén . 78500 Földhitelbank .... 4400 Urikányi . . • ... 35000 Merkúr..................... — Ad ria........................ 34500 Viktória............31500 At lantika................. 4650 Óceán . .........................4100 Le vante ..................... 40000 Pálfalvai...............1450 Tr öszt . ..................... 7950 Kóburg . . • .... 10050 Cs áky........................ 2900 Magyar szalámi . . — M agyar Fegyvergyar30ü00 Spódium................ 3950 Be rSis*. Devizák. Prága..................... 3995.65 Milánó.................5817.70 Am sterdam . . . 50586.65 London....................... 5817 70 Bu enosz Alresz . . 470.90 New York . . . . 1293 35 Brüsszel .... .9737.80 Paris.................. 10362.00 Kr istiania . . . 22521.75 Zürich............... 24793 95 Ko penhága . . . 28064,85 Madrid.............. 20249.65 St ockholm . . . 34406.90 Becs .................. 1 53 He lsingíors . . . 2667.65 Budapest.............. 76!90 A zürichi devizaárfolyamok Zárlat. VIII/22. VIII/2L 100 esehszl. korona . 16.50 15.95 svájci frank 100 magyar korona. 0,32 o.32 100 német márka . . 0.43 044 " ” 100 hollandi forint . 204.50 204Í50 " 1 dollár * .................. 5.245 5.245 1 ” ! font sterling . . . —— 23,50 100 francia frank. . —.— 41.95 ” 100 olasz iira .... —23.70 100 belga frank . . . 39.75 39.80 ” ” 100 dán korona . . . 113.00 113.25 ” 100 svéd korona . . 139.00 139.00 ” 100 norvég korona . 91.25 91.10 ” ” 100 spanyol peseta . 82.00 82.00 ” 100 Buen. Air. peso 191,50 191.50 * 100 jugoszláv korona 1.40 1.25 ” 100 bolgár leva. . . 3.10 —.— ” 100 osztr. kor. (pénz) O.OOTő 0.0057 ” ” 100 osztr. leb. bankj. 0.0018 0.0075 100 lengyel márka . 0.065 o’.07 ” ” 100 román lei... . —.— 3,00 * " Kiadja: Flachbarth Ernő dr. Nyomatott a Deutsche Zeitungs-Akíien-Gesell- schaft nyomdájában, Prágában. A nyomásért felelős: O. Holik. Finom női fehérnemű. , Komplett menyasszonyi kelengyék. !j (ÉSBTséSl .J II — pj Költségvetések kívánatra. , 453 Magyar, német és cseh levelezés.
