Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)

1922-08-23 / 68. szám

5 Szerda, augusztus 23< — (Vakmerő rablógyilkos támadás Buda­pesten.) Budapesti tudósítónk táviratozza: Még a rémregények és a detektivregények képzeletét is fölülmúló rablógyilkos támadás történt tegnap éjjel Budapesten. Sedncr Ferenc acélgyári igazgató és apósa, Láng József osztrák vasúti fősllenőr a budai Knrt- féle vendéglőben mulrrott. Már a vendéglő­ben észrevették, 1 ogv két ember, aki a fo­lyamőrség aiiisjzí! egyenruháját viselte, erő­sen figyeli őket. Séd ne r és Láng éjféltájban fizetett és távozott. Alig haladtak azonban né­hány lépést a sötét budai utcán, a két fo­lyamőr megtámadta. A két ember hiába kiál­tozott segítségért, mert az utca teljesen nép- télén volt. A támadók zsebkéssel mindket- líőt összeszurkálták és valami tompa, nehéz tárggyal a fejüket ütöttek. Sc.lncr mihamar elvesztette eszméletét. A rablók azt gondol­ták. hogy meghalt, ^rabolták és ott hagyták az utcán. Majd közrefogták az idős Láng Józsefet és a vasúti íröl és irányába kezdték hurcolni. Mikor a tőkéshez értek, egy -nz- dony zakatolása hallatszott. A folyamőrök revolverrel megállásra kényszeritették a mozdonyt és annak vezetőjét és fűtőit élet- ! veszélyes fenyegetésekkel arra akarták r’á- I bírni, hogy segédkezeznek nekik az öreg jLángot a sínre helyezni, aztán pedig hajtsák rajta keresztül a mozdonyt. Mikor a moz­donyvezető és a fűtők vonakodtak a fölszó- .litásrrak eleget tenni, az egyik folyamőr fel­ugrott a mozdonyra és revolverrel kény- :szeritette a vasutasokat arra, hogy paran­csának engedelmeskedjenek. A fűtők eköz­ben hátulról rátámadtak az egyik folyamőrre, jleteperték a földre, majd felugrottak a moz- jdoriyra és elindították vissza, a császárfür- dői állomás felé. Percek alatt rendőrség ér­kezett a helyszínre, amelynek sikerült Láng főellenőrt kiszabadítani és az egyik rablót: Alinger Sándor folyamőrt elfogni. A másik rabló megszökött. A megtámadott Sedner és Láng állapota súlyos, de nem életveszélyes. Lakásukon ápolják őket. I — (Negyvennyolc évi tanítás titán kétszázhat­van korona nyugdíj). Berencsy Antal hetvenegy- ■éves alsómihályi nyugalmazott tanítót negyven- nyolc évi becsületes szolgálata után a Skolsky IReferát felhívta, hogy kérje a nyugdíjaztatását [mert teljes fizetéssel fogják nyugdíjazni. A tanító ieleget is tett a felhívásnak s nyugdíjazták. Be- ;rencsy harmincöt évig tanított egyfolytában a jzemplcnmegyei Alsómihályiban. 1919 március !20-án fogadalmat tett és a cseh-szlovák államot ! tavaly október 1-ig mint tényleges tanító szol­gálta is havi 1800—2000 korona között váltakozott fizetésért. Berencsy Antal nyugdiját ezzel szem­ben a Skolsky Referát egész évi 2400 korona .nyugdíjban és 780 korona drágasági segélyben ;állapította meg, ami kétszázhatvan koronát jelent havonként. Körmendy-Ékes Lajos nemzetgyűlési képviselő most a közoktatásügyi miniszterhez in­tézett interpellációban sietett a munkában meg­őszült tantó védelmére. — (A budapesti sztrájk.) Budapesti tudó­sítónk jelenti:. Az általános vasipari sztrájk mára sem enyhült. Hatósági tárgyalások tegnap estig nem voltak s a hatóságok ilye­neket nem is tartanak szükségesnek, mert a megegyezés most már kizáróan a munká­sok és a munkaadók megbeszéléseitől függ. A n d r e j k a főkapitányhelyettes véleménye szerint remény van arra, hogy a hatalmi kér­désekről lemondanak s a hét végére meg­lesz a megegyezés. A Magyar Vasmüvek és Gépgyárak Egyesülete részéről Mihályi elnök úgy nyilatkozott, hogy az egyes gyárakban a sztrájkoló munkásak egy része jelentke­zett a munka felvétele céljából, de nem mer­tek a sztrájkolok másik részétől való félel­mükben a régi feltételek mellett munkát vál­lalni. A sztrájk változatlanul tart ma is és ha van is üzem, amelyben ma is dolgoznak, mint például a Lipták-gyárban, ez csak azon múlik, hogy az izgatok ebben az üzemben nem értek célt, mert a Lipták-gyár mun­kássága tavasszal hónapokon keresztül sztrájkolt és most egyszerűen arra az állás­pontra helyezkedett, hogy a tavasszal ők ka­parták ki másnak a gesztenyét, most kapar­ják ki nekik mások. — A salgótarjáni sztrájk ügyében Peyer Károly Salgótar­jánba utazott, hogy a munkások megbizottai- vaí tárgyaljon. A sztrájk itt is egyelőre tart. — A vasmunkások bérmozgalma ügyében ma, kedden jelentős fordulat állott be. A n- drejka Károly főkapitányhelyettes ma dél­előtt tíz órára újból magához kérette a vas­munkások szakszervezetének és a vas és gépgyárosok egyesületének megbízottait. Te­kintettel arra, hogy mindkét fél a legmesz- szebbmenő hajlandóságot mutatja arra, hogy a bérmozgalom mielőbb befejeződjék, nagyon valószínű, hogy a maitanácskozások folya­mán sikerül a megegyezés módját megta­lálni. Erre vall az is, hogy több gyárban, si­került a munkaadóknak és a munkásoknak megegyezniük. — (Honmentés Losoncon.) Losonci tudósitónk ioienti: Szent István napján, mint más magyar városban, Losoncon is több magyarruhás uri- leány sétált a korzón. A losonci rendőrkapitány nem nagy örömmel látta ezt az ártatlan kis ma­gyar motívumot a magyar város főutcáján s különösen az egyik urileánv magyar ruhája iz­gatta rendőr szemeit. Annyira izgatta a dolog, hogy a népes korzó kellős közepén megszólította a szóban levő D. I. urileányt s a leghatározot­tabban közölte vele ama parancsát, hogy letar­tóztatása elkerülése céljából azonnal távozzék a korzóról. Ez a hatósági inzultus érthetően kel­lemetlen hatással volt úgy D. I. uríteányra, mint a magyar közönségre. A rendőrkapitány nem mentheti eljárását azzal, hogy D. I. ruháján ő magyar nemzetiszint vélt fölfedezni, miután sem­milyen jogszabály nincs, amely az állampolgárok ruházatának színezését szabályozná (erre leg­feljebb a középkorban lehetett példa). Érdekes még az egész ügyben az is, hogy D. í. már máso­dik éve jár ilyen magyar ruhában s a rend éber őrének csak most jutott eszébe, hogy ez a ruha is „államellenes". — (Országos Petőfl-üimep Kiskunfélegy­házán.) Magyarországon szeptember 8-ikán kezdődnek meg a Petőfi-centennárium ünnep­ségei, még pedig a Segesvárról megmentett Petőfi-szobornak Kiskunfélegyházán való le­leplezésével. A leleplezés nagyszabásúnak Ígérkezik és résztvesz rajta Horthy Mik­lós kormányzó, a nemzetgyűlés és igen sok külföldi vendég is. Az ünnepség a magyar kul'turfölény világraszóló ünnepének készül s éppen ezért Kiskunfélegyháza minél dísze­sebb kereteket kíván adni a szoborleleple­zésnek. Azonban a város pénzügyei megle­hetősen rosszul állanak és nincs megfelelő pénze az ünnepségnek méltó keretekben való rendezésére. Ezért a város Horváth Zoltán­nak, a kerület nemzetgyűlési képviselőjének és Pakots Józsefnek, a Petőíi-Társaság tag­jának és az ünnepség rendezőbizottsági tag­jának utján Klebelsberg Kunó gróf kultusz­miniszterhez fordult a megfelelő összegek folyósítása végett. A kultuszminiszter a pénz­ügyminisztert kérte fel hatszázezer korona folyósítására. Kállay azonban kijelentette, hogy az ország súlyos pénzügyi helyzetére való tekintettel ezt az összeget nem bocsát­hatja rendelkezésre. A képviselők legközelebb felkeresik Bethlen miniszterelnököt és az ő közvetítését kérik. — (Hatósági mulasztás áldozata.) Mint tudósí­tónk jelenti, Lőcsén néhány nap előtt egy leányt és a népiskola szolgájának tizennégyéves fiát veszettkutya megmarta. A leányt elszállították a prágai Pasteur-intézetbe, de a fiú elszállítását a hatóság nem rendelte el. Tegnap a fiun kitört a veszettség és nagy kinek között meghalt. — (Véres csata Stomfán szlovákok és cse­hek között.) A Slovák mai számában hirt ad arról, hogy vasárnap a pozsonyinegyei S t o m f a községben a csehek és a szlová­kok között véres verekedés volt. Nemrégen a községbe érkezett egy cseh hajóhintatulaj­donos, aki vasárnap este a korcsmában mu­latott, de fizetni nem akart. Emiatt szóváltás támadt a korcsmáros és á hajóhintás között, amelybe a korcsmában lévő csehek és szlo­vákok is beleszóltak- A hajóhintás leszúrt egy Gyurkovics Ferenc nevű szlovák le­gényt, mire a szlovákok a gyilkost meglin- cselték és úgyszólván darabokra szaggat­ták. A felizgatott legények ezután a léghajó­hinta elé vonultak, ahol a községben 'lakó csehek összegyülekeztek és harcrakészen várták a szlovákokat- Valóságos csata fej­lődött ki a két tábor között. Tizenöt ember súlyosan megsebesült. — (A kassai kiállítás). Szlovenszkó és Ruszin- szkó gazdasági életének eme kimagasló esemé­nye a legszebb sikerekkel kecsegtet. Mint a ki­állítási irodától értesülünk, a mezőgazdasági ki­állításra jelentkezett 80 résztvevő, akik részint állatokat, részint meg gazdasági gépeket és más fölszerelési tárgyakat állítanak ki. Az ipari kiál­lításon résztvevők száma közel 250 kisiparos és mintegy 110 gyáros és nagyiparos. Jelentkezése­ket még elfogad a kiállítás intéző bizottsága, de sietni kell a jelentkezéssel, hogy idejében lehes­sen esetleg uj helyiségek lefoglalásával megfelelő helyről gondoskodni. Az eddigiekből is megálla­pítható tehát, hogy a kassai kiállítás kiemelke­dik a vidéki keretekből és valóban fővárosi nívót fog elérni. — (Tízmilliót loptak az újpesti cigányoktól). Budapesti tudósítónk táviratozza: Az újpesti ci­gányoktól tízmillió korona értékű aranyat és ezüstöt loptak el. A tolvajok a húsz- és százko­ronás aranyakat és ötkoronás ezüstpénzeket a földből ásták k. OLD ENGLAND A legújabb angol sportöltönyök (pumphose), raglánok (Fregolt) és női sportkosztümök knickerbockers-ral, sikkesen és, a legkiválóbb szabással, a legalkalmasabb angol és skót szövetekből, a legrövidebb idő alatt mérték ntán készülnek. 479 Landesbank palotájában B. METZELES, PRA6A. NeErözanfta t űri- és női divatszabóság mérték után. Telefon 972. Magyar levelezés és kiszolgálás — (A bajai háromszög kiürítésének titkai). Sza­badkáról jelentik: A belügyminisztérium nemré­giben fölfüggesztette Sztojkov alispánt, mivel az egyik megyei közgyűlésen súlyos vádakat emel­tek ellene. A vizsgálat során érdekes adatok ke­rültek napvilágra. Kiderült, hogy Stojkov, amikor a bajai háromszöget kiürítették, a lakosságtól adóhátralék címén több millió koronát hajtott be, a lefoglalt összeget azonban megtartotta magá­nak. Az alispánnak Markovics Nikola vol topolai főszolgabíró volt a bűntársa, aki megszökött Ju­goszláviából. — (I.etartóztatíak egy malomígazgatót). Buda­pesti tudósítónk jelenti: A rendőrség néhány nap óta újabb nagyobbszabásu lisztpanama ügyében nyomozott s ennek eredményeképpen tegnap le­tartóztatta Elek Oszkárt, a Monon mümalom és gőztéglagyár igazgatóját, az ország egyik legna­gyobb malomszakemberét. A letartóztatásra az adott okot, hogy a gabonaelosztó hivatal Elek Oszkár hamis bemondása alapján tizenöt vagon gabona helyett két vagont vetett ki Elekre. AFu- tura azonban közben bizalmas utón arról érte­sült, hogy Eleknek a zárolásra vonatkozó jelen­tése nem felel meg a valóságnak. — (A Slovák nyílt levele Bella dr. pozsonyi zsupánhoz). Pozsonyi tudósítónk jelenti: A Slo­vák mai számában nyílt levelet intéz Bella Me- thod dr. pozsonyi zsupánhoz, amelyben tiltakozik az ellen a terv megvalósitása ellen, hogy a po­zsonyi szlovák internátus helyiségeit a csehek részére lefoglalják. Kéri a zsupánt, hogy ezt a galádságot ne engedje megtörténni, mert a szlo­vákoknak azt kellene hinniök, hogy újabb táma­dást intéznek ellenük. — (Az élelroiszerhainlsitás és az unlííkációs ml- nisztérum). Az unifikációs minisztérium meg­kezdte az élelmiszerhamisitásra vonatkozó törvé­nyek és rendeletek egységesítését és felhívta az érdekelteket, hogy erre vonatkozó kifogásaikat és javaslataikat terjesszék elő. — (öngyilkos leit Krausz Simon Ha). Buda­pesti tudósítónk táviratozza: Krausz Simon is­mert bankigazgató László nevű fia Gasteinban öngyilkosságot követett el. örizetlen pillanatban beleugrott a vízesésbe, ahonnan már csak hullá­ját tudták kihúzni. Este együtt vacsorázott aty­jával, akivel terveket beszélt meg, majd sétára indult. Az öngyilkosság oka valószínűen az, hogy nem tudta kiheverni az Isonso mel­letti harcokban kapott gránátnyomás következ­ményeit. Hevesi Sándor a Nemzeti Színház uj sze­zonjáról. Budapestről jelentik: Hevesi Sándor dr., a Nemzeti Színház uj igazgatója ma délelőtt ve­szi át hivatalosan a Nemzeti Színház ügyeinek vezetését. A uj igazgató nyári szabadsága alatt részletes programot dolgozott ki a jövő sze­zonra, amelyről munkatársunknak a következőket mondotta: — A Nemzeti Színház szeptember 1-én Jókai Aranyember cimii színmüvével nyitja meg kapuit Szeptember hó folyamán két felújítás is lesz, ne­vezetesen Ibsen Vadkacsá-ját és Eugen Briux Vörös talár-ját elevenítjük föl. Szeptember vé­gén lesz Tóth Ede Tolonc című népszínművének reprize. Az ősz folyamán mutatjuk be Bataille Les Soeurs d'amour című darabját, amelynek ma­gyar címe még nincsen. A Bataille-darab fősze­repét Márkus Emma alakítja, egy másik szerep­ben pedig Petheő Attila, a színház uj szerelmes színésze mutatkozik be. Ugyancsak színre kerül a Lear király teljesen uj betanulásban. Föluji- tunk még két magyar darabot is és pedig Móricz Zsigmond Sári biró-ját, azonkívül karácsony tá­ján Gárdonyi Géza Karácsonyi álom című me­sejátékot. Január 1-én Petőii-ünnepet rendez a Nemzeti Szinhálz, ez alkalommal Herczeg Fe­rencnek egy kis alkalmi darabja is színre kerül. Január 23-án, a Madách-centennáriumon Madách halhatatlan remekét, Az ember tragédiáját ad­juk ünnepi előadásban, uj rendezésben és teljesen uj díszletekkel. A szezon folyamán bemutatásra kerül még Vojnovich Géza Rákóczi cimü ötfelvo- násos történelmi drámája is. Vajda László lemondott a Magyar Színház Igazgatói állásáról. Budapestről jelentik: Vajda László, a Magyar Színháznak húsz éven át volt kiváló főrendezője, utóbb igazgatója, lemondott állásáról. Vajdát a bécsi Sacha-filmgyár drama­turg-igazgatói állására szerződtették. Hir szerint a Magyar Színház igazgatói állását egyelőre nem töltik be, Beöthy László vezérigazgató maga fogja vezetni a színházat és valószinüleg Tárnái Ernőt, aki a színháznak különben is főrendezője, bízza meg helyettes-igazgatói címmel a Magyar Szinház ügyeinek vezetésiével. F. Biller Irén Budapestre szerződött. Fa­ragóné Biller Irén leszerződött Beöthy László Union-Szinházához Budapestre. Szeptember 27-én lép föl először Ritkáival együtt az Ofíenbach- ban. — (Ép testben ép lélek). Évszázados igazság, melynek azonban ma sem tulajdonítanak kellő fontosságot. A különböző hibás növések, mint hátgerincelíerdülés (puposság), az angolkóros el­változások, minők az „o“ és „x“-lábak stb., izületi és csontmegbetegedések és az ezek nyomán fel­lépő deformitások, a veleszületett fejlődési rend­ellenességek, mint a lóláb, veleszületett csipő- ficam stb., mind hátrányosan befolyásolják a gyermeknek nemcsak testi, hanem szellemi fej­lődését is. Mindezek azonban gyógyítható beteg­ségek és a pozsonyi GRAND SANATÓRIUM-ban azokat a legszebb eredménnyel kezelik. A test- egyenészeti osztály vezetője, Well Miklós dr. a bécsi Lorenz tanár orthopád-klinikájának v. operatőrje és ugyanott a mechanotherapiás s gyógytornaosztálynak v. vezetőorvosa. IRODMOll^nilYÉSZCI * „(Jól van — jól van!", Zábráczky József re­génye). Zábráczky Józsefről tudtuk azt, hogy képviselő volt, tudtuk, hogy az abaujl urivilág emlegetett tagja volt s most, hogy kezünkbe ke­rült — talán első — regénye, megállapíthatjuk róla, hogy a könnyebb súlyú, az ellágyulóan har- tnónikus színekkel dolgozó, a langyos meséjü re­gényirodalom terén is számot tarthat megemlí­tésre. Regénye nem markol belénk, nem piszkálja föl lelki emócióink parazsát, nem döngeti agyun­kat mázsás gondolatokkal, de kedves, könnyed olvasmány lehet azok számára, akik a délutáni fekete mellett könyv után szoktak nyúlni. A há­ború előtti magyar társadalmi életből fest elénk Zábráczky egy elképzelhető históriát, melynek eseménye egy, a pénzével földesúri pozíciót szer­ző Grünau nevű ur Lolla leánya, a zsentri társa­ság kivételes Ráthonyija és egy szélhámos körül bonyolódik. A regényben van sok szin, a kúriák hangulatából sok meghitt akkord, nóta, zongora- játék, feketekávé, Medokk és könnyű falusi sze­relem. Az egész nem nagy, egetverő dolog, de Zábráczky nem is pályázott arra, hogy uj kaput döntsön a regényirodalomban. A régi, sokak előtt talán kifordulónak látszó kapun oly elegáns, könnyed természetességgel lép be, mint valami­kor a Ház termébe vagy a szolgabirói hivata­lába. A magyar irodalomban nem jelent nagy eseményt ez a regény, de azért helyet érdemel benne. A könyvet az Athenaeum adta ki s a szlo- venszkói és ruszinszkói magyarság lapunk utján juthat hozzá. i —Ja). * („Hét bagoly". Krúdy Gyula regénye). Krudyt ősszel kell olvasni. Mikor szürke és halódással teljes a hangulat, mikor az ember áll az ablaknál s azt hiszi, hogy a doboló esöcsöppeket nézi, pe­dig befelé, a lélek ablakába sandít a. gondolata, akkor esik jól játszani Krúdy Gyula meleg és ér­zést pihegő mondataival. Mikor fáj valamink és fáj az életnek egyrefogyása, mikor várunk vala­mit és vár a sorsnak belénkacsarkodása, akkor beletemetkezünk a Krudy-históriákba és jobban zsongul az idegümc, mint a kristályosszemü brómpor után. A Hét bagoly a Krúdy színeivel van festve, a Krúdy szépen öltöztetett mondatai szaladnak benne egymásután s mégis hiányzik va­lami belőle. Lehet, hogy az a baj, hogy még csak az őszi hangulat árnyéka fekszik reánk, lehet, hogy nem bennünk van a hiba . . . Krudyban ta­lán? Aki Krudyt szereti, az sohasem bocsátana meg nekünk, ha ezt mernénk állítani. Az uj Krudy-könyvet az Athenaeum adta ki 1922-ben. (—la). ÉS ÍEil Hz első berlini bemutató. Berlin, augusztus 20. (Saját levelezőnktől.) Még melegen süt a nap, még uralkodnak a nyári bérlők, a nyári direkto­rok, még fürödnek valahol messze a primadon­nák a Keleti- meg az Északi-tenger mellett, de kiír thatatlan jelek mutatják, hogy nemsokára ősz lesz és egyszerre benne leszünk az uj szezon­ban. Azaz már benne is vagyunk. Mert a Wall- ner-szinház máris belekezdett uj programja lebo­nyolításába. Tegnap este táblás ház előtt zajlott te falai között az első bemutató. Ugyan még nem operett, amint az a Wallner-szinházban pár esz­tendő óta szokásos, nem is valami pajkos víg­játék, ami inkább illik a nyári időhöz, hanem dráma, azaz csak hat drámai jelenet egy beve­zető előadás kapcsolatában. A cime: Médium, bécsi gyártmány, a szerzője, aki egyúttal a be­vezető előadást is tartotta, Thoma Lipót dr. Szó­val egy dráma a legsötétebb jelenkorból, tanító célzattal, amely a hipnózis veszedelmeire akar rámutatni élő szóval a színpadról, egy ijesztő, bántó, idegizgató történettel. A bécsi szerző, aki sziikebb hazájában a bör­tönökben kísérletezik és sok-sok bűntettet mé­lyebb telki okokkal próbál magyarázni, az akarat­átvitelben nemcsak egészséget, hanem lelket is megrontó tényt lát. Bécsnek egyik börtönében a minap elébe vezették egy előkelő család egyet­len leánykáját, aki az utca romlott gyermeke lett/ csalt és lopott, csak azért, hogy egy férfiúnak,, aki bűvös szemével a hatalmában tartotta, sze­retője, hü cselédje lehessen. A bűvös szem . . ez az, amit Thoma doktor a legélesebben meg­vádol, de egyúttal a modern világ forgatagában a gonosztevők legfélelmetesebb fegyverének is tart. Aki jó médium és aki tudja magáról hir­detni, hogy nem az, elveszett anyagilag, morá-. lisan, örökre, ha ily szempár hatalmába kerüi. Már nemcsak a hipnotizáló, hanem annak az- arcképe, nemcsak az élő ember, hanem a gra­mofon lemezének gyenge hangja is elegendő, hogy a veszedelmes akarat uralkodását újból meg újból megerősítse és a szerencsétlent újabb bajokba sodorja. Jól tudjuk, hogy a háború óta rettenetesen megszaporodott a hipnotizőrök szá­ma. Erős harc is indult meg ellenök. Thoma dok­tor szerint csak egy védőeszköz van a baj el­len, minden médiumot be kell oltani a hipnózis ellen való szérummal. És ez a szérum, az orvos egyszerű parancsa, hogy nem szabad többé ni a gát hipnotizáltatni, j= Thoma doktor darabot ír a témájárc’ ? 5 nosztevő drámájában egy házaspárt \ talmába. A férjnek a vagyonát dézs levelezés, üzleti társa, a feleségét hütlensé^MMsaM^

Next

/
Oldalképek
Tartalom