Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)

1922-08-22 / 67. szám

Én kérve kérem a cseh-szlovák köztársaságnak azokat a józan elemeit, akikből a jog és erkölcs törvényei iránt tisztelet s az emberiesség érzése még nem veszett ki, hogy értsék meg végre a mi helyzetünk tarthatatlanságát és emeíjék fel szavukat az itt végbemenő embertelenségek ellen és tegyék számunkra az uj viszonyokat elviselhetővé- Ez elsőrendű államérdek is, mert az Itt élő egymilliónál magyarság mindaddig, amíg nemzetközi szerződésekben biztosított jogait ki nem vívta, megnyugodni nem fog.

Ma, amikor Európaszerte minden elfogulatlan tényező érzi már a békeszerződések által teremtett uj Európa helyzetének tarthatatlanságát, a kisantant Karlsbadban uj sajtó- ; szervet létesitett, hogy ezentúl koncertben hazudhassanak.

Eddig csak a cseh-szlovák sajtóiroda adta !le a francia lapoknak, hogy .,A barbár magyarok elpusztították a bratislavai Mária Terézia szobrot, Fadrusz János cseh-szlovák szobrász világhírű alkotását". Ezentúl most : már Bukarest és Belgrád is együtt fújja a kürtöt- Nem baj. Ilyen eszközökkel itt nem lesz konszolidáció soha, de a külföld előtt sem [lehet messze jutni.

A világosság napja eíöbb-uíóbb áttörj a hazugság még oly sűrű ködét is. A magyar nemzet ezeréves történelme küzdelmekkel teljes- Nem a mi generációnk az első, amelyiket a mostoha sors rettenetes csapásokkal sújtott- Át vagyunk hatva annak a tudatától, hogy históriai időket élünk és hogy fajunkkal és nemzetünkkel szemben szent kötelességeink vannak, amelyek elöl gyáván kitérni hitványság lenne- Szembe nézünk a sors haragjával és megalkuvást nem ismerő elszántsággal védelmezzük jogainkat igazságunk tudatában és egy szebb jövő reményében.

Kérem az iskolai sérelmeink tárgyában e í gyűlés későbbi folyamán előterjesztendő határozati javaslat elfogadását.

Körmendy-Ekes Lajos egyhangú lelkesedéssel fogadott nagvkoncepcióju beszéde után

a végrehajtó-bizottság legteljesebb megelégedését fejezte ki Körmendy-Ékes Lajos dr. nemzetgyűlési képviselőnek eddigi parlamenti és közéleti működéséért s határozatképpen kimondotta, hogy Körmendy-Ékes Lajos, mint a kéresztényszodális párt képviselője iránt teljes bizalommal viseltetik s őt a jövőbeli működésében is a legteljesebben támogatja.

Körmendy-Ékes köszönetét mondott i a bizalomért s úgy nyilatkozott, hogy a neki ; itt tulajdonított érdemeket nem tekinti érdemeknek. Alaptermészete, hogy ha vala- 1 mire vállalkozott, azt tiszta meggyőződéssel ; és becsülettel be is tölti- Nem kereste a kép- | viselőséget s öt csak a párt bizalma állította e helyre, ahol hivatását eddig legjobb tudása szerint igyekezett betölteni- Mindent megtett, amit meg tudott tenni s amig Isten erőt ád neki, igazsággal és becsülettel fogja a párt és a magyarság ügyét szolgálniA végrehajtó-bizottság határozata.

Ezután S z i k 1 a y Ferenc kulturreferens terjesztette elő határozati javaslatát. Bevezetésképpen idézte a saint germaini békeszerződés 8. pontját, melyen a magyar kisebbség iskolaügyi követelései alapulnak.

Majd a magyar kisebbség iskolaügyi sérelmeit foglalta össze a következő tiz pontiban:

1. A magyar állami iskolák fokozatos vagy átmenet nélküli megszüntetése, felekezeti iskolák lefoglalása cseh-szlovák állami intézetek céljaira.

2. A magyarság kulturigényeit ki nem elégítő kevésszámú iskola engedélyezése.

3. Iskolaépületek kivonása a pedagógia szolgálatából.

4. Visszaélések a behatásoknál, magyar anyanyelvű gyermekeknek szlovák iskolába való kényszerítése és az anyanyelv erőszakos megállapítása.

5. Az iskolai és népszámlálási statisztikák tendenciózus meghamisítása.

6. Kipróbált tanerők üldözése és jogtalan

elbocsátása. •>,

7. A magánoktatás erőszakos meggátlása.

8. A magyar tanulóifjúság háttérbe szorítása az elhelyezés tekintetében.

9. A magyar ifjúság mellőzése a tandíjmentesség és segélyezés terén.

10. A tanügyi vezetőség alacsony, sokszor botrányos erkölcsi nívója.

Azután a végrehajtó bizottság egyhangúan elfogadta a Sziklay Ferenc dr. által előterjesztett határozati javaslatot, amely Kassa város magyarságának iskolaügyí követeléseit tartalmazza. Ezek a követelések a föntebb közölt tiltakozásban *is benne foglaltatnak.

Belgium Franciaország- mellett.

Brüssel, augusztus 21. Theunis belga miniszterelnök tegnap megbeszélést folytatott Delacroix-al a j'óvátételi bizottság belga delegátusával. A tárgyalásokról eddig jelentést még nem adtak ki, azonban bizonyosra vehető, hogy Németország nem fogja megkapni a moratóriumot, ha vonakodik megadni a követelt biztosítékokat. Ha ilyen körülmények között szanciók alkalmazására kerülne a sor, úgy Franciaország Belgiumot is maga mellett találná.

A nemzetgyűlésből.

Elfogadták a közgyűjteményekről szolé javaslatot.

Budapest, augusztus 21. (Saját tudósítónk jelentése.) A nemzetgyűlés mai ülésén a nemzeti közgyűjteményekről, valamint a nyomdai termékeknek tudományos célokra való beszolgáltatásáról szóló javaslatokat fogadták el harmadszori olvasásban. Ezután a hozadéki adójavaslat tárgyalását kezdte meg a nemzetgyűlés. Győrffy előadó szorosan a házadójavaslattal foglalkozott, amelyet igen terjedelmesen ismertetett.

Az ülés folyik.

A magyar külügyminiszter a londoni konferenciáról.

Budapest, augusztus 21. (Saját tudósítónk távirata.) Bánffy Miklós gróf külügyminiszter, aki Magyarországot a népszövetség genfi ülésén képviseli, ma nyilatkozott a Pesti Hírlapban.

— A londoni konferencián beállott fordulat — mondotta a külügyminiszter — uj helyzetet teremtett Európában. A bekövetkezett válság talán annak • a- sok függő kérdésnek a megoldására vezet, amely a békeszerződések halmazából fakadt. Az ut azonban odáig nehéz lesz és sok veszélyt rejt magában. A nemzetek szövetségének nagy tekintélye van. de ennek a tekintélynek jó réI népszámlálás eredménye.

A magyarság számát háromszázhuszonötezerrel szorították le.

Prága, augusztus 21A Lidové Noviny szombaton Weyr Ferenc brün'ni egyetemi tanár, az ismert cseh statisztikus kimutatását közölte a tavalyi népszámlálás várható eredményéről.

A kimutatás szerint tavaly február 15-én a cseh-szlovák köztársaságban összesen 13.604,807 lakos volt, ezek közül cseh-szlovák állampolgár 13.366,080, idegen állampolgár pedig 238,727. A cseh-szlovák állampolgárok nemzetiség szerint a következőképpen oszlanak meg: cseh-szlovák 8.759,186 (655.3 ezrelék), német 3.122,390 (233.6 ezrelék,)

magyar 745,935 (55.8 ezrelék),

orosz és rutén 459,346 (34.4 ezrelék), zsidó 180,332 (13.5 ezrelék), lengyel 75,656 (5.7 ezrelék) és egyéb 23.235 (1.7 ezrelék). Az 1910-iki népszámlálás óta a cseh-szlovák nemzetiségűek száma 727,108, azaz 8.98 százalékkal, a ruszinok száma pedig 26,586, azaz 6.14 százalékkal gyarapodott. Ezzzel ellentétben a németek száma 625,150-el, azaz 16.68 százalékkal,

a magyairo kszáma 325,395 lélekkel, azaz

30.38 százalékaid csökkent.

A lengyelek száma is 91,146-al, azaz 54,64 százalékkal, az egyéb nemzetiségek száma pedig 29,186-al. azaz 55,68 százalékkal fogyott.

Weyr professzor ezekről az adatodról megjegyzi, hogy nem hivatalosak és nem is véglegesek, de a hivatalos eredmény csak kisebb változásokat fog felmutatni, amelyek főképpen a statisztikai államhivatal teknikai műveleteivel függnek össze.

Ebben az összeállításban a figyelmünket elsősorban természetesen az a hihetetlen adat ragadja meg, hogy a magyarság száma az utolsó népszámlálás óta több mint 325,000 lélekkel fogyott, ami azt jelentené, hogy tiz esztendő alatt a magyarság elvesztette létPoincaré a németek ellen.

Páris, augusztus 20. Poincaré Thiancourban egy hadiemlék leleplezése alkalmából beszedet tartott, amelyben kijelentette, hogy a németek a háború alatt gyilkosok, barbárok és gyújtogatok módjára viselkedtek. A háború alatt az egész németség helyeselte a kegyetlen német hadvezetést s ezért Franciaország ma joggal követeli, hogy az egész németség egyetemlegesen tétessék felelőssé a jóvátételek megfizetéséért.

szét a nagyhatalmak eddig való egyetértéséből kapta. Nehéz idők jönnek, ha ez az egyetértés megrendül, mert ez az egyetértés eddig legalább a tényleges békét tudta fenntartani a lelkek háborújával szemben. Mégis reménnyel kell az ügyek fejlődése elé nézni. Még a mainál is nagyobb felelősség és nagyobb teher, nehezebb kötelessség hárul azokra, akik az országok sorsát vezetik. A helyzet fordulópontjához közeledünk, amelyen túl talán jobb idők következhetnek Európában mindenkire.

Egyelőre elhárították az általános sztrájkot.

Budapest, augusztus 21. (Saját tudósitónk telefonjelentése.) A vasmunkások és a Gyáriparosok Országos Szövetsége között A n- d r e j k a Károly helyettes főkapitány részvételével újból tárgyalások indultak meg, amelyek azonban kizárólag tájékoztató jellegűek voltak s eredményre nem vezettek. A sztrájkban azonban mindamellett jelentős fordulat állott be, mert egyes gyárak saját elhatározásukból tárgyalásokba bocsátkoztak gyáruk munkásságával. E tárgyalások eredményeképpen több gyárnak sikerült megegyeznie a munkásaival. A gyárak túlnyomó részében a sztrájk még mindig tovább tart s annak befejezésére csak akkor kerülhet sor, ha a munkaadók és a munkások szervezetei között is sikerül megegyezést létesíteni.

számának egybarmadrészét. Ha ez megfelelne a valóságnak, akkor iszonyú perspektíva nyílnék meg a sz.emeipk előtt. Megvigasztal azonban az a tudat, hogy ezek mögött a számok mögött nem lüktet az élet valósága. A józan szemlélő ugyanis egy pillanatig sem hiheti el azt, hogy egy nép tiz esztendő alatt elveszthette volna hozzátartozóinak egy harmadrészét.

Weyrnek az a magyarázata, hogy a magyarságnak ez a számbeli vesztesége arra vezethető vissza, hogy számos zsidó vallásu ember, aki eddig magyarnak vallotta magát, most zsidó nemzetiségűnek jelentkezett. Ez azonban már csak azért sem lehetséges, mert a cseh-szlovák köztársaság egész területén mindössze körülbelül 180-000 embert Írtak össze zsidó nemzetiségűnek (ezek legnagyobb része is Weyr bevallása szerint a németek számát apasztotta), úgy hogy ez a magyarázat teljesen nélkülözi az igazságnak még a látszatát is. Az igazság meghamisítása annál inkább szembetűnő, mert számos adat áll a rendelkezésünkre, amely a napnál fényesebben igazolja azt, hogy számos izraelita vallásu magyart akarata ellenére zsidónak Írtak be a népszámláláson.

A cseh statisztikus magyarázata tehát önkényesen elöráncigált szemfényvesztés. Számos magyar embert a viszonyok alakulása arra kényszeritett, hogy távozzanak az állam területéről- Sajnos, nagyon sokan kénytelenek voltak elmenni, de ezeknek a száma is csak egy kis töredéke annak a hatalmas számnak, amelyet a hivatalos statisztika kimutatni igyekszik. Az októbristák száma, — azoké, akik előbb a legnagyobb magyaroknak mondották magukat és csak a forradalom után ébredtek előbb megtagadott szlovák voltuk tudatára — szintén vajmi kevés ahhoz, hogy megfejtse a rejtvényt: miképpen csökkent

annyira a magyarság számaHa tehát mindez nem magyarázza meg nekünk azt, hogy a hivatalos statisztika miért fog oly kevés magyart kimutatni, akkor hát mi ennek az igazi oka- A válasz egyszerű. Az 1921- évi népszámlálás alkalmával a hivatalos közegek oly eszközökkel dolgoztak, amelyek mellett ez a szomorú eredmény nem

meglepő. A zsidó vallásu magyart aKarata ellenére nem Írták be magyarnak, szlováknak mutatták ki azt, akinek valamelyik őse szlovák volt, vagy aki szlovák községben született, vagy akinek szláv hangzású neve volt. Olyan utcákat, amelyekben magyarok laknak, meg sem számoltak és az ellenőrzést lehetetlenné tették. Ezeket a példákat tetszés szerint szaporíthatnék- A szlovenszkói és ru- szinszkói közvélemény azonban úgyis ismeri őket, a hatóságok pedig édeskeveset törődnek a legtárgyilagosabb megjegyzéseinkkel is. De akkor ne is csodálkozzanak azon, ha a magyarság soha sem fogja elismerni ennek á népszámlálásnak tudományos értékét és nem fogja jogosaknak elismerni azokat az intézkedéseket, amelyeket ezekkel az adatokkal fognak megokolni.

Cserkészet—Berlinből

A Wirth-kormány sorsa. — Berlin és Prága, — Német vélemény a cseh-szlovák nemzetiségi politikáról. — Az uj német metropolis.

Berlin, augusztus 19.

(Saját levelezőnktől). A külső politika zavaraiban most először a német kormány mV tatkozik a szó valódi értelmében erősnek. Nem enged. Óvatosan, bölcs mérséklettel, de mégis erélyesen védi jegyzékeiben az álláspontját. Szinte erősebb, mint Poincaré, aki ingadozik, nézetet cserél, eszközeit' változtatja, míg Wirth és társai a gazdasági helyzetre való utalással, csak megismételgethetik azt, amit úgyis tud a világ, hogy nevezetesen Páris óhajai teljesíthetetlenek. És messziről úgyis tetszik, hogy a német közvélemény egységesen támogatja kormányát a tövises utón, amely ismeretlen célok felé tör. Ez a látszat azonban csal. A szocialisták nyiltan hirdetik, hogy épp a külső politika és elsősorban a versaillesi béke kérdésében széles árok választja cl őket az úgynevezett monarkista pártoktól, jobban mondva a parlament egész jobboldalától: a német néppárttól és a német nemzeti párttól. És ez a megállapitás teljesen jogos. Wirth kormánya és pártja egészen a mai napig azt a nézetet képviseli, hogy Németországnak kötelessége a lehetőség határáig a terhes békekötelezettségeket teljesíteni. Tehát a német birodalom még ma is fizet az antannak és így soha jóvá nem tehető anyagi károsodásasl vásárolja az idegen valutát a jóvátétel összegének csökkentésére. Hogy előbb-utóbb a német birodalom kénytelen lesz teljesen beszüntetni fizetéseit, ha valahogy talpra nem segítik, oly körülmény, amelyről a kormány nem tehet A Reichstag jobboldali pártjai ezzel ellentétben a versaillesi béke aláírása óta szakadatlanul hirdetik, hogy a birodalom be nem váltható feltételeket vállalt, tehát kötelessége nyiltan kijelenteni, hogy a béke revíziója az első lépés, amely hidat verhet Páris és Berlin között. Amikor tehát a Wirth-kormány Párissal ellentétbe kerül, természetesen mögötte áll az egész- nemzet mindkét fele, de más-más okból. Az egyik fele azért, mert nem talál más módot becsületes törekvéseinek teljesítésére, a másik fele pedig azért, mert a mostani krízisben csak régi és következetes álláspontjának igazolását látja. A németség tehát, bár különböző utakon, mégis egy táborba terelődik. Hogy e tábor egyik fele minden áron pacifista, a másik pedig az anyagi el- tiprásnak radikális módon kíván véget vetni, a tényen nem változtat. A külföld nézőpontjából azonban annál érdekesebb e helyzet azért, mert azt bizonyítja, hogy az antant nyomása következtében erősen szaporodik azoknak a száma, akik osztják a hitet, hogy elég volt az eltiprás- ból, a megalázkodásból, az anyagi nyomorból és immár előnyösebb gyors véget választani, mint a végtelen szenvedést.

Ha a Wirth-kormány azért erős, mert a minden áron való teljesítési politika csütörtököt mondott, akkor ez az erősség csak a saját gyengeségéből fakad, mert saját országa az oka. Ha pedig azért, mert lassan, kíméletesen, de mégis irányt próbál változtatni, akkor elhagyja híveinek álláspontját és közeledik a versaillesi béke ellenzőinek hatalmas és jelentős férfiakból álló csoportjához. Mert nemcsak Hellferich vagy Stinnes, hanem Scheí- demann, a szocialista vezér, is ezekhez a politikusokhoz tartozik. Scheidemann szava: „száradjon e! annak a keze, aki ezt a szerződést aláírja", még ma is átokként hat. Akik aláírták és kormányozni próbáltak vele: Bauer, Bell, Fehren- bach és Miiller, vagy eltűntek a kormány rudjá- tól, vagjr másodsorba kerültek.

Wirth és Rathenau szilárdabbaknak látszottak, de Rathenau elesett és Wirth ingadozik. És az idő lassan szétmorzsolja a talajt, amelyen a mai német kormány áll. Egy kormány, amely alatt a dollár ára ISO márkáról több mint ezerre emelkedett, amely az anyagi romlást még feltartóztatni sem tudta, helyén nem maradhat. Persze e pillanatban még nem láthatók azok a férfiak, akik hajlandók volnának helyét elfoglalni. A német politika nyári álmát alussza. De ha felriad vagy felriasztják, amint itt rendszerint történni szokott, egyszerre benne leszünk a válságban. És akkor lesz majd döntő jelentőségű Wirth kancellár diplomáciai tudása. Mert a „nagy kormány" Steresemanntől Lebebu- rig nem késlietik soká.

Ebben a keretben értékelhető a legjobban Wirth kancellárnak a külföldi sajtó képviselői előtt tartott nagj* beszéde. A kancellár nem mint

A maüprorszáiü csemtittjeh.

ytiáGuJUlMiÜVRW _________ Kedd, augusztus 22Sz

élcsend ® jéiáfétcli kérdésben.

Bradbury és Mauchere Berlinben.

Berlin, augusztus 21. (Wolff.) Mint a reggeli lapok jelentik, a jóvátétel*! bizottság kép viselői Bradbury és Mauciere tegnap este Berlinbe érkeztek. Ma délelőtt Wirth kan cellár fogadta őket.