Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)

1922-08-20 / 66. szám

Vasárnap, augusztus 20. ) _______________^/^(ZíllAÍACiAÍíJfiRME_____________._________________________________________% KO ZGAZDMAS A márka katasztrofális zuhanása. Prága, augusztus 19. A ma délelőtti zürichi jelentések közül szenzációképpen hat az a hir, amely a német márka újabb és súlyos elértéktelenedéséről ad számot. A márka ma délben Zürichben 0.38 cen­íimesre süíyedí s ezzel olyan mély pontra jutott, mint amilyenen még soha nem volt. Németország a legválságosabb pénzügyi helyzetbe jutott. Ez a válságos pénzügyi helyzet a francia álláspont diadalmaskodásának a következ­ménye- A londoni konferencia előtt még vala­mi remény tartotta a márka értékét, azonban úgy látszik, hogy a konferencia kudarca folytán már nem lesz lehetséges megállítani a végső katasztrófa felé való rohanást. Ma egy hete a márkát Zürichben még 0.65 és egy­negyed centimesen jegyezték, tehát a mai jegyzéssel szemben majdnem 75 százalékkal többet ért- A zürichi tőzsdén egy hét alatt annyira még egy ország valutája sem érték­telenedett el. Még Ausztriáé sem- A gyűlöle­tében elvakult francia politika egyre jobban érleli mérges gyümölcsét. Németország tel­jes gazdasági összeomlását, amely ha bekö­vetkezik, nemcsak Franciaország, hanem egész Európa meg fogja sinyleni­— A reichenbergi mintavásár. (Reichen- bergi saját tudósitónk telefonjelentése.) Ki­egészítésül a reiohenbergi mintavásárról szó­ló közleményeinkhez, tudósítónk ma a kö­vetkezőket jelenti: A mintavásár a vége felé közeledik. Mindazonáltal igen élénk forgalom tapasztalható. Tegnap és ma közepes volt ugyan a mintavásár látogatottsága, de szá­mos nagyobb külföldi vásárlás történt, külö­nösen gépekben, játék- és textiláruban. A vevők nagyobb része amerikai, angol és szmirnai importőrök. Javult az üvegipari ki­állítók eredménye is. Ebben az áruban is na­gyobb kötések fordultak elő. Vasárnapra igen nagy forgalmat várnak. Az árumintavá­sár befejezéséről s a vásár vezetőségének szombaton tartott értekezletéről a legköze­lebb fogok részletesen beszámolni. — A cseh-szlovák korona és a dinár. A „Slov. Politika" vezetöhelyen azt a feltünést- keltő hirt közli hogy Pasin dr.-mak a jövendő cseh-szlovák pénzügyminiszternek szándéká­ban van Cseh-Szlovákia és a jugoszláv ki­rályság pénzügyi politikájában közösséget lé­tesíteni. Pasin dr. a dinárt a cseh-szlovák ko­ronához akarja kötni s abból indul ki hogy a jugoszláv korona belső értéke nagyobb mint ahogyan azt a tőzsdéken értékelik. — Bankok is adhatnak ki devizát. Buda­pesti tudósítónk jelenti: Kállay pénzügy- miniszter szeptember 1-ig terjedő érvényes­séggel felhatalmazta a devizaközpont vezető­ségét arra, hogy megengedje azt, líogy több bank saját felelősségére és saját hatásköré­ben birál'a el a jelentkező felek valutaigé­nyét. A felhatalmazás szerint az áruimport­tal kapcsolatos valutaigények jogosultak, ha a valutát kérő cég vámkezelésen átesett árut óhajt kifizetni, amelyre behozatali en­gedélye van, vagy ha olyan elsőrendű áru­ról van szó, amely a szabad listán szerepel. Az utazások céljaira folyósított valuták visz- szaélése miatt a bankok a valutaigénylésnéi követelni fogják az utlevélvizumnak, sőt esetleg a menetjegyek bemutatását is. — Nem lesz vasút Varannó és Kapj közt. Kas­sáról jelentik: Az eperjesi gazdasági körök hóna­pokkal ezelőtt azt a kérelmet intézték a vasutmi- nisztériumhoz, hogy a Szlovenszkóban létesí­tendő uj vasútvonalak programjába vegyék föl a Varannó—Kapi vasút építését is. Ez az uj vasút, tulajdonképpen eperjes—varannói vonal 32 kilo­méter hosszúságú és gazdasági szempontokból felette fontos volna, mert közveíetlenül összeköt­né Zemplén- és Sárosmegyét. A két megye vas­úti összeköttetése most Abaujmegyén át halad. De a határmenti személyforgalom szempontjából is fontos volna ennek az uj vonalnak a kiépítése az amugyis szegény vasúti hálózatú felvidéki me­gyékben. A cseh-szlovák köztársaság uj vasut- épitési programjába azonban nem vették föl a kapi—varannói vonalat és mivel a vonatkozó tör­vényjavaslat időközben törvénnyé vált és mert erre pénzügyi fedezet nincs, a vasutminisztérium az eperjesi gazdasági körök kérését nem teljesít­hette. Ez a meddő vasútépítési terv is azt mu­tatja, hogy a cseh-szlovák kormány nincsen fi­gyelemmel Szlovenszkó gazdasági megerősödé­sére. Az a kifogás sem helytálló, hogy nincsen „pénzügyi fedezet*4, rá. A köztársaság ma Közép- európa államai között első helyet foglal el pénz­ügyi rendezettség dolgában. Teremtsenek fedeze­tei &z ilyen égetően szükséges beruházásokra. — Nemzetközi íatözsde Budapesten. Budapesti tudósítónk jelenti: A Magyar Fatermelők, Fake­reskedők és Faiparosok Országos Egyesületének kebelében mozgalom indult meg egy oly intéz­mény létesítése érdekében, mely megfelelő hajlé­kot adna Magyarország és a szomszédos államok érdekeltségeinek a íaüzlet lebonyolítására Szak­körökben az akcióhoz nagy reményeket fűznek és biztosra veszik, hogy ilymódon sikerülni fog a dunai államok fakereskedelmében Budapestet a tranzitó-forgaloin központjává kifejleszteni. Az crészben felmerült tervek megvalósítása 10 millió koronát. igényel, amelyet az egyesület adakozás utján tagjai révén óhajt összehozni. A kezdemé­nyező munkálatok erészben máris megkezdődtek és a szükséges összeg biztosítottnak látszik. A magyarországi íaüzletcí egyébként a valuták szertelen hullámzása az utóbbi hetekben teljesen kiforgatta rendes képéből. A bizonytalan hely­zetre való tekintettel a budapesti importőrök ez- időszerint a legnagyobb mértékben tartózkodók. A lei árfolyamának emelkedése folytán az impor­tőrök figyelme egyébként most fokozottabb mér­tékben fordul Ausztria felé és nem lehetetlen, hogy a valutáris viszonyok hatása alatt Magyar- ország fabehozatalában a legközelebbi jövőben az osztrák fa igen jelentős szerepre fog szert tenni. — Törvényjavaslat az árrnegáilapiíó kartellek ellen. A Národni Listy értesülése szerint a kor­mány törvényjavaslatot Részit elő, amellyel megszünteti az összes ármegállapitó kartelleket s megtiltja azoknak a testületeknek a működését amelyek abból a célból alakultak, hogy egysé­gesen állapítsák meg és mesterségesen tartsák magasau az árakat. — A Kereskedelmi Csarnok és a devizaforga­lom. Budapestről jelentik: A Magyar Kereske­delmi Csarnok legutóbb tartott választmányi ülé­se többek közt a devizaforgalom korlátozásának hatásaival foglalkozott. Bállá Szigfried titkár ki­fejtette, hogy a Devizaközpont csak akkor fele! meg hivatásának, ha minden legitim kívánságot a lehető legrövidebb idő alatt kielégít. A deviza- forgalom korlátozása óta közel két hét telt el anélkül, hogy a központ működését megkezd­hette volna s emiatt nagy a bizonytalanság. így még nem tudni azt, mely cikkek importját fogja a kormány a közszükséglet szempontjából enge­délyezni, mi történik azokkal a még le nem bo­nyolított exportüzletekkel, melyek magyar koro­nában köttettek meg, holott a rendelet értelmé­ben csak valutáért szabad exportálni. Ugyancsak félszeg helyzetet okoz az, hogy úgy a Máv., mint a posta egyelőre jóval magasabb árfolyamot szá­mit a valutákért, mint ahogy azokat a Deviza­központ jegyzi. A választmány a következő ha­tározati javaslatot fogadta el: A Magyar Keres­kedelmi Csarnok választmánya elvárja a Devi­zaközponttól, minden legitim kívánságnak gyors, fennakadásnélküli és minden bürokratikus ügyke­zeléstől mentes kielégítését. Az importkorlátozá­sok csak a legszükségesebb mértékben foganato­síttassanak, mivel túlzott intézkedések csak a drágaság fokozását fogják elősegíteni. — Az im­portkereskedő devizaszükségletének igazolására, az exportforgalomra nézve statuált intézkedések mintájára két hónap haladékot nyerjen, vagyis a legitim importőr devizaigényei fennakadás nélkül elégiítessenek ki oly módon, hogy a hováforditási utólagosan két hónapon belül lehessen igazolni. A tranzitóíorgalom akadálytalan lebonyolitását le­hetővé kell tenni, esetleg a rendelet 13. szaka­szának megfelelő kibővítése által. A magyar nagykereskedelem jóhirének megóvása érdeké­ben szükséges, hogy a Devizaközpont a régi tar­tozások kiegyenlítésére szolgáló devizákat is fennakadás nélkül folyósítsa. — A budapesti terménytőzsde. Budapesti tudó­sítónk jelenti: A mai terménytőzsdén az üzlet tartott irányzat mellett indult meg. A búzaárak, dacára annak, hogy a malomkoncentráció na­gyobb tételt vett fel, nagyjában változatlan ma­radt és a többi gabona- és terménycikkben is a tegnapi áron kötöttek üzleteket. A mai készáru­forgalomban a tőzsdetitkárságnál a következő kötéseket jelentették be: búza 76 kg-os 5 vagon győrmegyei állomáson 7075, 1 vagon Vajszlón 6900, 50 métermázsa Tápiószelén 7000, 2 vagon Dunántúl 7000, kétszer 3 vagon állomáson 7000, 78 kg-os 15 vagon tiszavidéki állomáson 7150, 3 vagon Ujszászon 6950, 10 vagon pesti paritásban 7150, 20 vagon pesti paritásban 7150 és 13 vagon pesti paritásban 7150, 79 kg-os 5 vagon pesti pa­ritásban 7150 korona. A tőzsdetanács által hiva­talosan megállapított árfolyamok különben a kö­vetkezők: búza 78 kg-os tiszavidéki 7100—50, pestvidéki és dunántúli 7050—100, 76 kg-os tisza­vidéki 7000—50, pestvidéki és dunántúli 6950— 7000, rozs 5100—200, takarmányárpa elsőrendű 6100—300, másodrendű 6000—100, sorárpa 6600— 900, zab 6100—300, tengeri 7400—500, repce 12.000—13.000, korpa 4100—42Ö0 korona. — A vetőmagpiacon csekély forgalom volt és az irány­zat gyenge. A következő kötések fordultak elő: bibor heremag 370—400, baltacin mag 100—110, bükköny tiszta tavaszi 100—110, zabos tavaszi 90—100, fehér bab 54—56, tarka bab 52—54, len­cse 90—100, mák 380—400, káposztarepce 120— 125, kendermag 80—85, mustármag 100—110 ko­rona kilogramonként feladó állomásról. — Gép-vámkedvczmény Magyarországon. Mint az osztrák-magyar iparkamara jelenti, a magyar kormány meghatalmazta a pénzügyminisztert, hogy az ipari gépekre, ipari fölszerelési anya­gokra, valamint mezőgazdasági gépekre a vámfel- pénzt mérsékelhesse, vagy teljesen elengedhesse. — A magyar repce exportja. Budapesti tudósí­tónk jelenti: A Közélelmezési Tanács legutóbbi ülésén a repcekivitel kérdésével foglalkozva el­határozta, hogy 100 vagon repce kivitelét enge­délyezi A magyar bor- és pálinkapiac. Budapesti tudósítónk jelenti: A borkereskedelemben kisebb keretekben ugyan, de állandó vásárlások vannak. Nagyobb tételek azért sem kerülhetnek eladásra, mert a borkészletek megcsappantak. Borárains további szilárdulást mutatnak. A külföldi, különö­sen svájcii és németországi érdeklődés állandóan növekedőben van. A terméskilátások a száraz­ság folytán csökkentek. Az idei termés a legjobb esetben hárommillió hektoliter lesz, aminek elhb lyezése különösen, ha az ausztriai egyezmény megtörténik, nem fog nehézségekbe ütközni. A bclfogyasztás szintén növekvőben van. Az e heti borárak a következők: móri 95—110 korona, ke­celi 55—60 korona, hóalmási 45—50 korona, som- Iyóvásárhelyi S0 korona, tokajhegyaljai 82 Vo róna. — A pálinkaüzletben a helyzet az, hog^ gyümölcspálinka ma már csak a likőrgyárosok kezében van, aminek következtében a pálinka­árak magasra emelkedtek. Arak: törköly, 520, szilvórium 560, borpárlat 580, boróka 520. seprő 500 korona abszolút literenként — (A magyarországi kereskedők az ár-razziák ellen''. Budapesti tudósítónk jelenti: Az Orszá­gos Magyar Kereskedelmi Egyesületnek tegnap igazgatósági ülése volt, amelyen az ár-razziával kapcsolatos dolgokat beszélték meg. Az igazga­tóság többek hozzászólása után tiltakozott az el­len, hogy az Árvizsgáió Bizottság a rendszabá­lyok tömegének alkalmazásával gúzsba kösse az üzleti életet és a tisztességes kereskedők ezreit alaptalan följelentésekkel zaklassa. Ebben az ügy­ben egyébként a kereskedelmi és iparkamara, az Országos Magyar Kereskedelem Egyesülés és a kereskedelmi csarnok megbízottjai a kereske­delmi miniszternél is jártak és a sérelmekről tá­jékoztatták. = Gyenge lesz a méztermés Magyarországom Kolozsvárról írják: Az utóbbi években a magyar méhészetre rossz idők jártak és a méhcsaládok sok helyen annyit sem gyűjtöttek, amennyi saját évi szükségletükre elég volna. Az idén a nagy szárazság miatt országszerte gyengének Ígérkezik a méztermés. Az Erdélyrészi méhészeti egyesü­lethez megkeresés érkezett 100 métermázsa méz­nek Magyarországba való szállítása iránt. Ugyan­csak Magyarország részére egy nemes méhcsa­lád beszerzését az egyesülettől. Tekintve, hogy az erdélyi méhállománynak körülbelül 50 száza­léka a télen elpusztult, a kért méhcsaládot igen nehéz lesz összeszedni. — - A német sörexport. A háboruelötti utolsó években a német sörexport fokozatosan emelke­dett. 1912-ben 630.000 hektolitert exportáltak hor­dókban, 55.000 tonnát palackokban 28 millió már­ka értékben. A német sört kivitték: Belgiumba, Svájcba, Franciaországba, az Egyesült Államok­ba, Nagybritanniába és Ausztria-Magyarországra. A háború a német sörexportot majdnem teljesen megszüntette, most pedig még távolról sem éri el a bekeszámokat. Az idei első félévben 154.000 hektolitert exportáltak hordókban, 125000 hek­tolitert üvegekben, 500 millió papirmárka érték­ben. — A német nagybankok. A „Dér Wieder- auíbau“ legutóbbi számában Farnbacher M., a német nagybankok működését méltatva, többek között ezeket Írja: Kik tulajdonképpen a nagy­bankok? Ezt ma nehezebb meghatározni, mint bármikor régebben. A háború előtt azt a nyolc vagy kilenc intézetet sorolták a nagybankok közé, akiknek több mint százmillió márka saját tőkéié volt. A háború kitörésekor a következő nyolc pénzintézetet sorolták a nagybankok közé: a Deutsche Bank, a Disconíogesellschaft, a Dres- dener feank, a Darmstádter Bank, a Nationalbank, a Commerzbank, a Handelsgesellschaft és a Mitteldeutsche Creditbank. Manapság Berlinben egész sora van már az olyan bankoknak, ame­lyek több mint százmillió saját tőkével dolgoz­nak és mégsem nevezhetők nagybankoknak. Újabban a vidéken több olyan bankfúzió történt, amelyből nagybankok alakultak. Ezek a berlini nagybankokkal minden tekintetben vetekedhet­nek. Ilyen a müncheni Bayerische Hypotheken- und Wechselbank, mely a leipzigi Allgemeine Deutsche Creditanstalt és a Barmer Bankverein- nel egyesült. Az egyesitett bankoknak még nin­csen székhelye Berlinben és ezért vidéki jellegű intézetnek tartják. De egy nagy berlini magán­bankházzal (liardy & Co.) szoros összeköttaíés- ben van és előbb-utóbb berlini nagybankká Tesz. Hasonló jellege van a Bayerische Vereinsbank- nak Münchenben, mely előbb saját országában magához kapcsolt néhány hasonló bankot (Han- delsbank München és Vereinsbank Nürnbergi és azután a berlini Mendelssohn-bankházzal lépett szoros érdeközösségbe. Mindkét kombináció a berlini nagybankok alól való függetlenitésnek te­kinthető, mivel az egyik a Deutsche Bank, a másik a Discontogesellschaft érdekköréből kikap­csolódott. — Élelmlszerkivitel-tllalom Jugoszláviában. Bel­grádi lapjelentések szerint a tegnap Laibachban megtartott minisztertanácson elhatározták, hogy addig, mig az idei termés pontos mennyiségét nem ismerik, mindenféle élelmiszernek a kivite­lét megtiltják. — Csökken a munkanélküliség Angliában. Lon­donból jelentik: A munkaügyi minisztérium leg­utóbbi jelentése szerint Angliában a munkanél­küliség lassan csökken. A munkaügyi miniszté­rium kimutatása szerint a legutóbbi héttel szem­ben a munkanélküliek száma 24.000-rel csökkent, ennek ellenére is a munkanélküliek összes szá­ma meghaladja az 1,328.000-et. — - Üzemkorlátozások a német textiliparban- HaJleből jelentik: Számos thüringiai és baden* textilgyárban a munkaidő korlátozását határoz­ták el, mert a dollár kurzusa miatt a gyárak nyersanyagbeszerzése egyelőre lehetetlenné vált. — Uj lett-valuta. A Národni Listy jelentés^ szerint az uj aranyvalutára vonatkozó törvény- javaslatot a lett nemzetgyűlés elfogadta. A va­lutaegységet „Litas“-nak nevezik, amely megfelel 0.150.462 grarn aranysulyának és 100 cent, vagyis 0.1 dollárnak felel meg. A forgalomban lévő né­met- és lett-márkát, valamint az orosz rubelt három hónapon belül a kormány által megállapí­tott árfolyamon fogják beváltam. Az idegen va­luták árfolyamát ugyancsak a kormány fogja megállapítani. — Az osztrák aranyparitás. Bécsi tudósítónk jelenti: Az augusztus 21—27-ig terjedő időszakra az osztrák aranyparitást 15.200 koronában állapí­tották meg. — A Lánderbank francia részvényesei. Tudva­levő, hogy az Österreichische Lánderbankot Becsben egy francia csoport támogatásával fran­cia bankká alakították át. Az uj bankot a „Ban- que des Pays de PEurope Centrale** cégszöveggck és Párás székhellyel jegyezték be. Bár Páris a székhelye az intézetnek, működése — mint neve is mutatja — Középeurópára, nevezetesen Bécsre terjed ki. Részvényesei tehát azokból az üzle­tekből fognak osztalékot kapni, amelyeket a bank a régi monarkiában fog lebonyolítani. Azt kellene tehát föltenni, hogy az intézet uj párisi, hatalmasai a régi és a bankhoz hü maradt rész­vényesek érdekeire is figyelemmel lesznek. Kü­lönösen hat azonban az intézet uj francia veze­tősége és az Association Nationale des Porteurs Francals de valeurs mobiliéres között létrejött és a régi részvényesek előtt bizonyára eltitkolt következő megállapodás: „A régi Österreichische Lánderbank arra kötelezi magát francia részvé­nyeseivel szemben, hogy az 1914 augusztus 12. és 1920 julius 16-ika közt esedékes osztalékot va­lorizálja, még pedig 30 francia centet számítva egy osztrák koronáért!" Egy francia frank ez- időszerint körülbelül 3000 osztrák koronába ke­rül, 30 francia cent ellenértéke tehát 900 osz­trák korona. A francia részvényesek ezáltal az osztrák részvényesek költségén jogtalanul gaz­dagodnak. nem is szólva arról a megterhelésről, mely az intézetet az ilyen alapon számított utó­lagos osztalék-kifizetésből éri. A berlini és bécsi tőzsdén pedig ez a „valutapapir" is erősen emel­kedett a márka és osztrák korona árzuhanása al­kalmából. = Kibővítik az uzsorablróságot. (Budapesti tu­dósítónk távirati jelentése): A drádnság letöré­sére alakított repülőbizottság folytatta razziáit cs lelentése alapián több árdrágítót letartóztattak. Az árvizsgálóbizottság elnökének kiielentése sze­rint az eddig működő három uzsorabiróságot ki­egészítik. Hat uzsorabirósági tanácsot alakítanak. — A prágai húspiac. A mai prágai húspiac irányzata lanyha volt. Az árak a következő­képpen alakultak: Ürü 10—12.50, borjú 12 15, belföldi sertés 18—24, jugoszláv sertés 18—23. román sertés 17—19, ökör eleje 12— 14, hátulia 13—19, bika 13—16, tehén eleje 10—13, hátulja 12—15, egy évnél fiatalabb ökör és üsző 10—14 Ke kg.-ként. — A prágai tőzsde. A tőzsde ma zárva volt. A magánforgalomban az arbitrázsérté­kek a bécsi korona lanyhasága folytán gyen­gültek. A Skodát 445, a Prager Eisent 795, az Alpinet 340, a Poldit 39 és a Ringhoífert 739 koronával kötötték. A devizaforgalomban az árfolyamok többnyire legyengültek, anél­kül azonban, hogy valami határozott irányzat fejlődött volna ki. A magánforgalomban a devizákat a következőképpen jegyezték: Berlin 2.70, Amsterdam 1310, London 150, Páris 264, Milano 150, New-York 33.25, és Budapest 2. TOzstfcArlolvamok szombaton, augusztus 19-én: Berlin. Devizák. Prága ......................... 3755.30 Milánó................... 5652.90 Am sterdam . . . 18739.00 London....................5602 95 Bu enosz Airesz . . 45é.9<!5 New York . . . .1250.93 Brüsszel ............... 9508.10 Paris...................... 9987.50 Kr istiania . . . 21672.85 Zürich ..... 23385.10 Kopenhága . . 27065,10 Madrid ..... 19635.40 Stockholm . . . 33018.55 Bécs..................... 1,555 He lsingfors . . . 2596.75 Budapest............... 75.90 A zürichi devizaárfolyamok Zárlat VIII/18. VIII/17. !00 csehszl. korona . 15.40 14.85 svájci frank I09 magyar korona. 0.34 0.33 „ ICO német márka . . 0.41 0,465 „ 100 hollandi forint . 204.50 204.65 1 dollár..................... 5.245 5.245 „ ” l font sterling . . . 23.48 23,53 „ 100 francia frank. . 41.90 42.00 „ ” 180 olasz Ura .... 23.75 23.925 „ * 100 belga frank • . . 39.50 40.00 „ 100 dán korona . . .113.30 M3.00 „ ” 100 svéd korona .. 138.75 13850 100 norvég korona • 91.25 91.00 „ >00 spanyol peseta . 82.00 82.30 „ 100 Buen. Air. peso 189,50 191.00 „ „ 100 jugoszláv korona 1.50 1.535 „ 103 bolgár leva. . . 2.90 —.— ” ” 100 osztr. kor (pénz) 0.0063 0.005 w 100 osztr. leb. hankj- 0 0075 0í007o „ „ 100 lengyel márka . 00.07 0.07 „ . * 100 román lei ... . —.— —.— „ „ Kiadja: Flachbarth Ernő dr. Nyomatott a Deutsche Zeitungs-Aktien-Gesell- schait nyomdájában, Prágában. A nyomásért felelős: O. Hollk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom