Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)
1922-08-19 / 65. szám
Cím naguherceg fellepett a szovjet ellen. „Az orosz viszonyok megértek a monarkia visszaállítására." — Ciril nagyherceg mint régens proklamációt bocsátott ki. — Gailcin nagyherceg nyilatkozott a Magyar Távirati Irodának. • f _4 ________________________________________ Bu dapest, augusztus 18. (Saját tudósítónk távirata-) Gáliéin herceg, akinek családja számkivetésben, Magyarországon él, az ortssz monarkista mozgalomról a Magyar Távirati Irodának igy nyilatkozott: — Cirill nagyherceg augusztus 8-án Pá- risban kiadott nyilatkozatában régenssé kiáltotta ki magát. Az orosz viszonyok megérettek a monarkia helyreállítására. A nép a szovjetizmussal — amely teljesen tönkretette — torkig van s elérkezett az ideje, hogy az orosz legitimizmus nyíltan kilépjen. Cirill nagyherceg megtestesítője a legitimizmusnak. II .Miklós legidősebb unokafivére és ha a cár, meg a cárevics nem él, akkor elsősorban ö jogosult a trónra. — Még nem mondottunk le minden reményről. Miklós és a trónörökös nem halt meg, hanem biztos helyen rejtőzik. A monarkista mozgalomnak, melyet Cirill irányit, belülről kell diadalmaskodnia, mert a császár, vagy a régens nem léphet hóditóként saját hazájának földjére. Cirill manifesztu- mot bocsátott ki az orosz néphez és az orosz hadsereghez. Müncken, augusztus 18- Az itten jólismert Oldenburg-nyomdában Cirill orosz trónkövetelő több százezer példányban két felhívást nyomatott- A nyomdában sok orosz monar- kistát alkalmaztak- A példányok egy részét szét is küldték. Az egyik felhívás az orosz hadsereghez szól- A volt orosz hadsereg külföldre menekült tagjainak üdvözletei küld s igyekszik a vörös hadsereget a bolsevista vezetők ellen uszítani. Csak egy orosz hadsereg van, amely Oroszországot megmenthetné. Ezzel végződik a felhívás. A kiáltványt Cirill sajátkeziileg irta alá és Murawlin herceg ellenjegyezte. \ második felhívásban Cirill az orosz néphez fordul s bejelenti, hogy az orosz cár feltalálásáig az orosz császári trón őrzőjének tartja magátEllentétek a miniszterelnök és Gömbös Gyula között. Budaipest, augusztus 18. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) A reggeli lapok egy részének közlése szerint az egységespárt tegnapi intéző bizottsági ülésén heves összeütközés támadt a miniszterelnök és Gömbös Gyula között. A miniszterelnök ugyanis azt a felhívást intézte a párt tagjaihoz, hogy ok nélkül ne intézzenek élesebb politikai támadásokat a szocialisták ellen. Gömbös erre hevesen azt válaszolta, hogy a támadás elől a szocialisták erőteljes agresszivitása miatt nem lehet kitérni. Hoyos Miksa gróf keményen visszautasította Gömbös megállapításait és annak a nézetének adott kifejezést, hogy ezzel a gyülöletpolitikával végleg szakítani kell. Hoyos oly keményen és határozottan kelt ki Gömbös kijelentése ellen, hogy a felszólalás után azonnal eltávozott az intéző bizottság üléséről. A kereskedelmi miniszter a salgótarjáni sztrájkról. Budapest, augusztus 18. (Saját tudósítónk távirata.) A parlamenti drágasági bizottság tegnapi ülésén a főváros fütőanyagellátásá- val foglalkozott. V a 1 k ó kereskedelemügyi miniszter kijelentette, hogy a jelenlegi nóg- rádmegyei sztrájk kétségtelenül árdrágító hatású és ezért a közelgő nehéz tél előtt belátásra kell bírni a munkásságot. A sztrájkot előidéző pótmüszak okvetlenül szükséges, mert a jelenlegi sztrájk által okozott tízezer vagon hiányt másképpen pótolni lehetetlen. Remélhető, hogy a sztrájk ügyét rövidesen megoldják. Gyászmise IV. Károly születésnapján. Budapest, augusztus 18. (Saját tudósítónk távirata.) IV. Károly király születése napja alkalmából a Szerviták templomában csöndes gyászmisét tartottak, amelyen nagyszámmal jelentek meg a nagyrangu katonatisztek és a társadalmi élet kitűnőségei, az utóbbiak legnagyobb része gyászruhában. Hat és fél milliárd folyt be májusig a vagyonváltságból. Budapest, augusztus 18. (Saját tudósitónk távirata.) A nemzetgyűlési képviselők között tegnap szétosztották a pénzügyminiszternek 1922 május végéig szóló jelentését és a vagyonváltságból befolyt összegek, . hpy(líordi- tásának ismertetését. Eszerint a betétek, értékpapírok és külföldi pénznemek után két és félmilliárd korona, a mezőgazdasági ingatlanok vagyonváltságából pedig közel négy- milliárd korona folyt be. A lavorlna-honfllklus. A Javorina-ügyben kiküldött lengyel bizottság legutóbbi ülésén elhatározta, hogy részletesen fogja közzétenni az eddigi tárgyalások anyagát- Ez a tegnapi varsói lapokban meg is történt. A bizottság közlései szerint a lengyel bizottság még julius 21-én azzal a kérelemmel fordult a lengyel kormányhoz, hogy keresse meg a cseh-szlovák kormányt aziránt, hogy tűzzön ki a maga részéről is a közös bizottság ülésére határidőt. A lengyelek a javorinai kérdést ugyanis augusztus 6-áig véglegesen akarják elintézni. Pilz prágai követ julius 23-án végleges választ kért a cseh-szlovák kormánytól arra nézve, hogy mikor üljön össze a lengyel—cseh-szlovák Javorina-bizottság- Pilz felhívására Benes dr- julius 26-án azt közölte, hogy a bizottság nem ülhet össze. A lengyel Javorina-bizottság éppen ezért határozottan kijelenti, hogy az 1921 november 6-án kötött cseh-szlovák— lengyel szerződés „B“ záradékának első pontját nem hajtották végre s hogy ezért a felelősség kizáróan a cseh-szlovák kormányt terheli- A bizottsági ülések állandó halaszt- gatásával ugyanis a prágai kormány lehetetlenné tette a közvetetlen és békés egyetértést. A lengyel delegáció egyszersmind kijelenti, hogy ilyen körülmények között nem folytathatja tovább működését. A bizottságnak ezek a közlései élénk visszhangot keltettek a lengyel sajtóban, amelynek nagy része élesen támadja a cseh-szlovák kormány lengyelellenes politikáját. A krakói Kuryer Codzienny vezércikkben támadja a cseheket, főképpen Benest és azt mondja róla, hogy mindig igénybe vette a lengyel segítséget s most viszonzásul egyszerűen hátat fordit Lengyelországnak- A lap ezzel kapcsolatban felhívja a szejmet, hogy ne hagyja jóvá a cseh-szlovák—-lengyel szerződést. Kérjük barátainkat és olvasóinkat, hogy minden kávéházban és étteremben erélyesen követeljék lapunkat, a Prágai Magyar Hírlapot. Szombat, augusztus 19. Berlini levél. (Valuta-csodák. — A vezető magyar értékek. — A nők világából: divat, anyaság, házasság, válóperek.) Berlin, augusztus 17. (Saját levelezőnktől.) Hasztalan próbál az ember mással foglalkozni, akaratlanul is belebotlik naponta százszor is a valutába. Amióta Budapesten, tekintettel a korona értékének rohamos esésére, a valutával való kereskedést beszüntették, Berlinben a magyar korona keresett jószággá lett. Egyszerre kapóssá lett a magyar pénz és ma már majdnem annyit ér, mint közvetlenül a háború után. A magyar korona már sokszor volt a spekuláció kedvence, a kommunizmus bukása után a telivér bankároktól kezdve a borbélyokig, meg a spóroló dadáig mindenki csak magyar koronát vett és adott, de ily mértékben, mint ma, még sohasem foglalkoztak a tőzsdén a magyar értékekkel. A magyarok, amint mondani szokták, a vezetők közé kerültek. De nemcsak a németek gondolkodnak igy. A minap megismerkedtem a görög hajókirállyal, aki már összevásárolta a németek összes eladó hajóit és a nemes nagykereskedő büszkén emlegette, hogy csak hatmillió magyar koronát őriz a tárcájában, amit egyelőre oda nem ad senkinek. Mert a magyar koronának' nézete szerint nagy értéke van. Jobb mint a márka és többet ér, mint a balkáni államoknak minden rendű és rangú pénze, természetesen a görög valutától eltekintve; Ha ez a fejlődés tovább tart, maholnap a magyar korona Berlinben annyit fog érni, mint a márka. Ezek a valuta-változatok épp oly érthetetlenek, mint a divat alakulásai. A női divat nem más, mint uj, tetszetős formák keresése a nők bájainak emelésére és ez okból valóban dicséretes volna, ha a divat vezetői tényleg valami újat tudnának produkálni, ami a férfivilágot nemcsak az eredetiségével, meg a drágaságával, hanem a szépségével is meglepné. Ehelyett örök változatban a rövid szoknyát felváltja a bő szoknya, a testhez simuló formákat a mindent elrejtő bőség, a magas gallért a teljes gallértalan- ság, a mély kivágást a teljesen diszkrét szabás és igy tovább. Persze mindez sokba és még többe kerül, á női divat ma csak ezresekben beszél' és valószínű, hogy a Reichs- bank az uj tízezreseket csak azért nyomtatta, hogy asszonyaink könnyebben és egyszerűbben fizethessék ki számláikat. Nem lehet mondani, hogy a nők, legalább a berliniek egyik fele, a mai nagy drágaság közepette egyszerűségre tör, sőt úgy tetszik, pénz van bőven, mert drága kelme, prém, csipke és más disz alig kapható oly bőségesen, mint asszonyaink azt kívánják. A divat végre is alkalmazkodik a ■ pénzbőséghez, az igényekhez és — hódolóihoz. Nem csoda tehát, hogy az utcán mutatkozó ízléstelenség sokszor nevetséges formákat ölt. Még szerencse, hogy örök igazság marad, hogy nem a .ruha a döntő, hanem az, hogy ki viseli. Egy szép asszonynak még az Ízléstelenség is megbocsátható, feltéve, hogy kecsesen hordja, különben Berlin kezdi magát emancipálni. Még a háború alatt és közvetlenül a békekötés után Svájc révén megkapta a legfrissebb párisi divatot, de ma már nem hódit ami külföldi, amióta a német cégek oly kitünően megtanulták, mint lehet részben párisi, részben bécsi mintára eredeti modelleket készíteni. Azután a hölgyek megtanultak — kész ruhákat is vásárolni, eleinte ugyan sóhajtozva, de lassan beletörődve a gondolatba, hogy csak egy kis töredéke a lakosságnak tudja szabónőjét megfizetni. A viszonyok hatása alatt a német nő továbbá megtanult, valamivel többet a külsejével, mint a ruhájával foglalkozni, amiért is tagadhatatlanul jobban öltözködik, mint a háború előtt. De azért Páris, Budapest és Berlin között rögtön fel lehet ismerni a telivér németet... E kérdésnél talán érdekesebbek és fontosabbak a nők belső harcai. E tekintetben is a világ nagyot fordult a háború közben és a háború után. Az egyenjogúsítás terén az összes sorompók lehullottak, nincs hivatal, amelyet a nő meg nem hódíthatna, kezdve a politikán és végezve a cipőkészitésen. A női emancipáció nem álon) többé, hanem egyszerűen valóság. A berlini bíróság előtt a minap már egy női államügyész tartott nagy beszédet az erkölcsök hanyatlásáról és bárhová is tekintünk a közéletben, a nőt mindenfelé munkában látjuk. Nem működik rosszabbul, mint a férfiú, ez talán dicséretes, de nem is alkot többet, jobbat és tartósab- bat és ez mindenesetre gáncs. Mert éppen ama probléma megoldásában, amelyek el\ magyarországi esattívck. Horthy kormányzó szózata a magyar nemzethez. Budapest, augusztus 18. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Horthy Miklós kormányzó ma szózatot intézett Magyarország népéhez, amelyben a társadalmat az Ínségesek támogatására hivta föl. A szózat a többi között ezeket tartalmazza: — A világháború pusztításai, a forradalom viharai, a bolsevizmus rombolásai s ezek nyomán az ellenséges megszállás nemzetünket nyomorba döntötték— Kétségbeesésre nálunk nincsen ok, mert a mostoha időjárás dacára van annyi termésünk, hogy megélhessünk belőle, inig más országok még ezzel sem dicsekedhetnek. De okvetlenül gondoskodnunk kell arról, hogy akiknek feleslegük van, vegyék le a megélhetés gondjait azok vállairól, akik dolgozni akartak és akarnak, de munkaalkalom híján nem juthattak megfelelő keresethez. — Ezt az állam egyedül nem tudja megvalósítani és a jobb módban élő társadalomnak is múlhatatlanul ki kell vennie a részét ínséget szenvedő magyar testvérei megmentésének nagy munkájából. — A nélkülözők tömegeit a pusztulástól csak egy országos nyomoreuyhitő-akció segítségével menthetjük meg. Felhívom ezért a magyar királyi kormányt, hogy egy ily akció megindítása végett a szükséges intézkedéseket a legsürgősebben tegye meg. — Állandóan figyelemmel fogom kísérni, hogy az akció céljaira befolyó adományokból az utolsó buzaszem is a szerencsétlenek fel- segélyezésére jusson. Ebből a célból az egész akció működésének ellenőrzését magamnak tartom fenn. — Ennek az akciónak sikerülnie kell. Nem tudom elképzelni, hogy akadna csak egyetlen olyan ember is ebben a csapásokkal sújtott hazában, aki véreink keserves küzdelmét látva, ne akarna segíteni azokon, akik a pusztulás szélére jutottak. Bármennyit rontott is az elmúlt évek romboló szelleme, hinni akarom hogy intő szavam felráz minden alvó lelkiismeretet és az adakozók sorába állít minden becsületes embert. A kormányzó az általa kezdeményezett országos mozgalom ügyében a miniszterelnökhöz is külön kéziratot intézettSzcitovszkyt megválasztották a nemzetgyűlés elnökévé. Budapest, augusztus 18. (Saját tudósítónk telefonjelentésc.) A nemzetgyűlés mai ülésén, napirend előtt H é b c 11 Ede dr. személyes kérdésben kért szót. Pékár Gyula még augusztus más.odlkán oly nyilatkozatot tett róla, hogy Komáromban népbiztos volt s hogy ott inzultált valakit. Hébelt kijelentette, hogy Pékárnak ez az állítása szemen- szedett valótlansás: és Pékár ezt a kijelentést teljes rosszhiszeműséggel kockáztatta meg. Ezután áttértek a nagy nemzeti köz- gyűjtemények önkormányzatáról szóló javaslat tárgyalására, melyet a nemzetgyűlés kisebb módosításokkal elfogadott. A napirend következő pontja az elnökválasztás volt, amely titkosan folyt le. összesen százkilenc szavazatot adtak le, ebből nyolcvanhárom esett Szcitovszkv Bélára, tiz pedig Gaálra, a többi üres volt. Huszár albínók erre S/citovszky Bélát a Ház megválasztott elnökének Jelentette ki és az ülést felfüggesztette. A nemzetgyűlés hétfőn tartja legközelebbi ülését, amelyen megkezdik az adóvitát. Kormánykörökből származó hírek szerint az eddigi tervtől eltérően a hétfői ülésen újból javasolni fogják a nyolcórás ülések életbeléptetését. Erről kedden dönt a Ház. Az adója- vaslatok tárgyalására valamennyi párt erősen készül. A liberális ellenzéknek tegnap este értekezlet volt, amelyen a vitarendézés módját beszélte meg. A szociáldemokrata párt parlamenti frakciója mai értekezletén elhatározta, hogy a párt a földértékadó mellett fog állást foglalni s ennek érdekében deklarációt is fog előterjeszteni. Támadások a szegedi egyetem ellen. Budapest, augusztus 18. (Saját tudósítónk távirata.) A magyar orvosok nemzeti szövetsége, a budapesti egyetem orvoskara és tanácsa, továbbá az állambiztossági megbízottak országos szervezete különböző föl- terjesztéseket intézett a közoktatásügyi miniszterhez, amelyekben azzal vádolta meg á szegedi tudományegyetemet, hogy megszegi és kijátsza a numerusz klauzuszt, csalogatja a hallgatókat és ezenkívül is tudományos működése csak tengödés. A közoktatásügyi miniszter ezeket a felterjesztéseket elküldte a szegedi egyetem tanácsához jelentestétel végett. Az egyetemi tanács most elkészítette válaszát s eljuttatta a minszterhez. Memorandumában elmondja, hogy fölhívta az ösz- szes karokat eljárásuk ismertetésére. A jogi kar jelentésében azt hangoztatta, hogy a numerusz klauzusz csak azokra vonatkoztatható, akik a törvény hatálybalépéséig semmiféle magyar egyetemnek, vagy jogakadémiának hallgatói nem voltak. Nem vonatkozik az utódállamok hallgatóira és a keresztény vallásra áttért zsidóvallásu magyar állampolgárokra. Az egyetem többi kara a jogi kar álláspontját tette magáévá. A tanács a karok jelentésének felterjesztése mellett a vádakat a leghatározottabban visszautasítja, megütközését fejezi ki és tiltakozik az ellene emelt vádak ellen, melyek, úgymond a felterjesztés, mind a kollegialitást, mind az igazságszeretetet teljesen mellőzik. A vádak egy-két budapesti tanárnak esetleg személyi szempontból és indulattól hevítet: állításából eredtek és kérik a minisz- terr. hogy az egyetem jóhirét sértő rágalmakkal szemben a nyilvánosság, de elsősorban a nemzetgyűlés előtt megfelelő elégtételt adjon. Budapest, augusztus 18. (Saját tudósitónk távirati jelentése-) A szegedi egyetemnek a közoktatásügyi miniszterhez intézett és tegnap nyilvánosságra jutott memorandumával a budapesti egyetem tanárai is foglalkoznak és ebben az ügyben rövedesen rendkívüli tanácsülést hívnak össze- A szegedi egyetem a memorandumot a debreceni és a volt pozsonyi egyetemnek is inegküldötte, hogy ezek is állást foglaljanak a támadás ügyében. A budapesti egyetemet szándékosan kihagyták- A budapesti lapok az üggyel szintén élénken foglalkoznak- A közoktatásügyi miniszter az egyetemek autonómiájára való tekintettel elégtételt nem adhat, azonban a 8 Órai Újság szerint a numerus clasus helyes értelmezéséről a legközelebbi napokban dönteni fog, annál is inkább, mert közeledik az egyetemi be^ iratás ideje. A szegedi egyetem megtámadásának ügye interpelláció alakjában a nemzetgyűlés elé is kerül.
