Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)

1922-08-02 / 51. szám

Szerda, augusztus 2.

5

Prága és isűapesi.

Voltam Prágában s onnan Budapestre röpített a gyorsvonat. így módom van némi összehasonlítást tenni s papírra vetni benyomásaimat.

Prága nagyon érdekes város. Nem az uj városrészekről s nem a Vencel-térről beszélek, amely a középpontja a városnak s amelynek bizonyos nagyvárosi színezete van. Engem különösen a régi város érdekelt s a régi miiemlékek és barok- stilü házak kötötték le a figyelmemet. A Károly- hid környékének olyan régies, históriai patinája van, hogy az ember szinte úgy érzi magát, mintha nem is a jelen század felforgató, zajos idejében élne. Itt régmúlt idők lehellete száll a szemlélő felé. Régmúlt idők kövei és művészi vonalai beszélnek egy letűnt kultúra gazdagságairól.

A Moldva vonala sokban hasonlatos a Duna ezüstös szalagjához Budapesten; azzal a különbséggel, hogy a Moldva egy viszonylag lapos, kicsiny és jelentéktelen folyó a Duna nagyszerű arányaihoz képest. Csak egészen sekélyjáratu kis lapát-hajók közlekednek a mesterséges zsilipekkel megduzzasztott Moldván, öt vagy hat hid köti össze a város kisebb részét a nagyobb részével, mint Budát Pesttel. A kisebb (budai) részt kisebb- nagyobb hegyek, dombok és emelkedések teszik változatossá; ezen az oldalon emelkedik a várhegy is s rajta a Hradzsin-várkastély épülettömbje, amelyből ennek közepéből művészi akcentus gyanánt nyúlik a magasba egy gyönyörű, kéttornyú gótikus templom. A nagyobb (pesti) rész lapályon épült, kivéve a Vinohradyt, amely mint uj városrész, a királyi szőlőhegyen terjeszkedett. (Megírom ezeket, mert azt gondolom, a szloven- szkói és ruszinszkói magyarság épp oly kevésbé ismeri Prágát, mint eddig jómagam.)

Prága városa meglepi az embert azzal, hogy mennyire tisztán cseh színezete van. Csodálatos, hogy a német egyetemi kulturváios mennyire el- csehescdett A hatszázhatvanezer főnyi lakosságból mindössze harmincezer a német nemzetiségű és németajkú. Alig hallani a városban más szót, mint csehet. Minden íölirás, minden cégtábla tisztára csehnyelvü. (Ez, azt gondolom, jelentékeny akadálya lehet a város idegenforgalmának.) Itt- ott magyar szó üti meg kellemesen az ember fülét: magyar diákok és magyar katonák szoros összetartásban ápolják magyar anyanyelvűket;

Más idegent keveset látni. Francia tisztekkel és katonákkal sűrűén találkozik az ember. Két színház van a csehek és másfél (egy nagy és egy kicsiny) a németség számára. Mulatóhelyek, söröző és borozó quantum satis. A kereskedelem kicsiny arányú; elegáns üzlet kevés. Piaca szegényes; gyümölcse satnya; sonkája jó; főzelék nincs. A főutcák elég forgalmasak, de a forgalom nem üti meg a nagyváros mértékét (kétségkivül az idegenforgalom hiánya folytán). De Prága, mióta Cseh-Szlovákia fővárosa lett, mindenesetre megnőtt mozgalmasságában. De ezzel kapcsolatban félelmetesen növekedett — nemcsak a városnak, hanem az egész országnak a drágasága is.

Prága ma talán Európának legdrágább városa s minthogy a cseh korona szertelen emelkedése folytán ipar és kereskedelem teljes pangásnak indult, ennélfogva a megélhetés is fölötte megnehezült. Akivel csak beszéltem Prágában, gazda, iparos, kereskedő, tisztviselő és munkás, magyar, német, szlovák, ruszin sőt cseh is; mindenki panaszkodott részint a politikai, részint a gazdasági viszonyok miatt. Mondhatom: az elégedetlenség általános, kivéve azokat, akik a zavaros időkben — szereznek és megszerzik magukat.

Már most lássuk az összehasonlítást.

*

Este felültem a gyorsvonatra. A jegy ára átszámítva, horribilis. De a vonat rendes, normális menetsebességgel halad s amire megvirrad, már régi, meghitt városok és tájak vonulnak el filmszerű egymásutánban elborult szemem előtt.

Nézem a földeket. A termés már jórészt be van takarítva; csak itt-ott látszanak még keresztek a letarolt mezőkön. Nagy kazlak emelkednek s köztük füst húzódik a magasba: a cséplés munkája folyik mindenütt. A kapások rosszul állanak: a kukorica alacsony és csenevész. A májusi és júniusi szárazság látszik meg ezeken.

A vámvizsgálaton Párkánynánán simán átesünk, bár borzasztó hosszú a procedúra. Azután Szobra érünk s itt már túl vagyunk a trianoni határon.

Bemegyünk az étkezőkocsiba reggelizni. Ketten vagyunk és kávét, vajat, sonkát, ásványvizet rendelünk. Fizetünk pedig ezért 300 magyar koronát. mindakettőnk reggelűéért. Ez egy negyedórával, vagy egy félórával korábban 30 cseh-szlo- vák koronába került volna, ami az aznapi valuta- árfolyam szerit átszámítva, kerekszámban 1000 magyar koronának felelt volna meg.

íme, a helyzet egész fonák képtelensége. A terület geográfiái és etnográfiái alakulata itt a ugyanaz, még egy légvonal sem választja el a kettőt egymástól, csak egy mesterségesen erőszakolt vámsorompó határolja az egyiket a másiktól; a termés, a gazdálkodás módszere, az élet természetes rendje, az emberek és az állatok, a kenyér, a tej, a vaj: mind ugyanaz. És mégis az ár, a parancs, az erőszak háromszor akkora ott, mint itt.

Budapestre megérkezünk s a hordárnak, aki csomagjainkat lesegiti, ötven koronát adok; a hordár mélyen megemeli kalapját. Prágában, ha három koronát adnék a hordárnak, megsértődnék; pedig három cseh korona ma egyenlő 135 magyar koronával.

A kétfogatu kocsinak, aki hazaszálitott, 400 koronát adtam. Hálásan megköszönte, holott még tiz csch-szlovák koronát sem kapott tőlem.

És ez igy megy lépten-nyomon. Hárman ebédeltünk a Pannóniában s pompás ebédet kaptunk. Fizettünk összesen 1000 koronát, ami körülbelül 25 cseh koronának felel meg, amennyibe Prágában egy embernek szerény ebédje kerül.

Nézem a kirakatokat. Minden a harmad, a negyed, vagy az ötödrészébe kerül annak, mint Prágában. Pompás őszibaracknak (akkora, mint az öklöm) kilója kétszáz korona, Prágában pedig egy kiló nyiszlett sárga barack tiz-tizenkét cseh koronába, vagyis 400—500 koronába kerül.

Szóval; gyöngyélete van itt az embernek, ha idegen, jó valutával érkezik ide. De persze, ez az olcsóság csak az idegennek szól, de nem a bennszülött magyarnak. A magyar korona hanyatlása elviselhetetlenné teszi az életet a tisztviselőkre és a lakosság széles rétegeire nézve. E részben a rossz valuta itt ugyanazt a hatást teszi és ugyanazokkal a következményekkel jár, mint a jó valuta Prágában.

Miért nem egyenlítik ki a kettőt, hogy itt is, ott is megkönnyítsék az emberek életét? Miért nem közelednek a népek egymáshoz s miért nyomja és zaklatja az egyik a másikat? És ami a kérdések veleje: miért nem vátoztatnak azon a nyomorult renden, amelyet a békeszerződések teremtettek?

Itt is mindenki panaszkodik, itt is mindenki kesereg. De eszembe jut, amikor Prágában egy este egy mulatóba tévedtem, az egész társaság, aki ott jelen volt — férfiak, leányok a cseh muzsikusokkal egyetemben (csodálatos idegen akcentussal) — magyar dalt énekelt, amely igy szól:

Csak azért mulatok én,

Csak azért huzatom én,

Hogy az a barna lány megtudja . . .

Valami jóizü magyar ember dalolta ott ezt a nótát s annyira elragadta a muzsikusokat, a hölgyeket és az egész társaságot, hogy most mind azzal mulat, anélkül, hogy az értelmét tudnák. Kérdezősködtem, hogy miért szeretik úgy ezt a dalt. Azt felelték, hogy azért, mert szeretik a magyarokat. A pincér hozzátette: a magyarok — urak.

Hiába, az ur a pokolban is ur.

Vág völgyi.

MAPI HÍREK

Sárkány*

Rezgő lelkű sárkányt, játszó angyalok A földre ejtettek,

A földön vagyok.

Zsinegem elszakadt, a lég elragadt,

A porban heverek Arany ég alatt.

S mint ki elveszített égtájat keres,

Fonom a kötelet,

Árva köteles.

E létnek örülni tilt egy tilalom,

Percem, napom, évem Kóccá tilolom.

Egyszer a zsineget messze földobom,

Túl a háztetőkön,

Túl a tornyokon.

Megragadják végét játékos kezek.

Talán itt sem voltam.

Ne keressetek.

Falu Tamás.

— (A prágai meteorológiai intézet jelentése.) Idő jóslás; Változóan íelhős, kissé hűvösebb idő várható, mérsékelt északnyugati szelekkel.

*

— (Merénylet készül a köztársaság vezető személyiségei ellen?) A Venkov mai számában azt a Pozsonyból állítólag jól informált helyről szerzett, mégis nagyon fantasztikus értesítést közli, hogy pár nappal ezelőtt három rovott múltú egyén Magyarországból Cseh-Szlovákiába utazott azzal a megbízatással, hogy a cseh-szlovák köztársaság egyes vezető személyiségek ellen, többek között Benes miniszterelnök ellen is merényletet kövessenek el- A merénylők állítólag részletesen kidolgozott tervet kaptak, amelyet a Venkov állításai szerint az ébredő magyarok dolgoztak ki— (Mégis csökkentik a diétákat). A Kassai Vasutigazgatóság közölte tisztviselőivel, hogy a vasutügyi minisztérium rendelkezése értelmében október elsejétől az eddigi 100 százalékos külön drágasági pótlékot felére szállítják le.

— (fiarmincötniillió uj egykoronás). A körmöc- bányai állami pénzverdében julius 22-ig harmincöt millió darab uj fém-egykoronást vertek.

— (Negyvenezer koronát lopott egy cseh tanár). A Venkov jelenti: Néhány nappal ezelőtt a csehországi Stamberg városban betörők jártak Löwenstein kereskedő irodájában és onnan negyvenezer koronát loptak el. A rendőrség kinyomozta a tettest Rudolf Károly tanár személyében, aki kihallgatása során beismerte, hogy tolvaj- kulccsal hatolt be a kereskedő irodájába. A betörő tanárt, akit vadorzással is gyanúsítanak, átadták az államügyészségnek. Az ellopott pénzt, amelyet a tanár elásott, megtalálták.

— (Mikor tanúi meg a külügyminisztérium csehül?) E címen a Národni Listy mai számában éles támadást intéz a külügyminisztérium ellen, mivel a bolgár neveket „v“ helyett kettős „f“-el fejezi be. A hírhez azt. a megjegyzést fűzi, hogy mikor fog végre a külügyminisztérium csehül megtanulni?

— (Zoch püspök Schmidí szenátor ellen.)

Ismeretes, hogy a pozsonyi városi evangélikus esperesség a szlovák egyházi választások kiírása alkalmával levonta eddigi önérzetes magatartásának következéseit s az evangélikus egyházalkotmány törvénytelen fölfüggesztése, a kisebbségek természetes jogainak elnyomása s az uj alkotmány ráerő- szakolása miatt kilépett a szlovák evangélikus egyházból és csatlakozott a csehországi német evangélikus egyházhoz, Gablonzban. Mint tudósítónk jelenti, a szlovák egyházi körök ezt ellenszegülésnek fogják föl s Zoch püspök a nyitrai szlovák esperességet bízta meg a vizsgálattal s az ezt követő fegyelmi eljárás lefolytatásával. Szlovák körökben olyan hangok is hallatszanak, hogy Schmidt dr. szenátort, a pozsonyvárosi esperest fölfüggesztik s ha nem enged, eltiltják papi működésétől is. Sőt karhatalommal való eljárásról és az esperes kitiltásáról is beszélnek.

— (Az uj cseh-szlovák követ Szófiában). Bogdán Pavlo, a Slovensky Dennik volt főszerkesztője, akit bulgáriai cseh-szlovák követté neveztek ki, szombaton átadta megbízó levelét Boris királynak.

— (Az ifjúságra vonatkozó alkoholtilalmi törvény végrehajtása.) Az ifjúságra vonatkozó alkoholtilalmi törvény végrehajtási rendeletét a minap tette közzé a kormány. A rendelet értelmében tiltva van a 16, illetően 18 évnél fiatalabb ifjúság részére a 0-5 százaléknál több alkoholt tartalmazó szeszes italok kimérése. Bort és sört csakis a 16 évnél idősebbek, a többi szeszes italt pedig csakis a 18 évnél idősebbek részére szabad kiszolgálni. Kétség esetén köteles az ifjúság életkorát igazolni. Táncmulatságoknál kizáróan csakis bort és sört szabad az ifjúság részére eladni. A vendéglősök és korcsmáro- sok kötelesek személyzetüket erre vonatkozóan kioktatni s kötelesek feltűnő helyen és jól olvasható Írással a tilalmi rendeletet, a rendelet megszegésének büntetési módjainak föltüntetésével kifüggeszteni. A rendelet végrehajtásának ellenőrzésével a rendőrség lesz megbízva. A rendelet kihirdetése napján lép életbe.

— (Szlovenszkói diákok Prágában). A kassai, ungvári és liptószentmiklósi cseh-szlovák iskolák diákjai közül többen vasárnap Prágába érkeztek tanulmányi kirándulásra.

— (A cseh huszita és a cseh-szlovák ev. egyház „nagygerezsdi" egyezséget köt.) Jól

értesült egyházi körből értesítenek bennünket arról, hogy a cseh huszita-egyház és a csehszlovák evangélikus egyház között megállapodás van készülőben, hogy kölcsönösen elvállalják a szórványosan élő hívek lelki gon5 dozását. Ahol tehát cseh-szlovák evangélikus egyház van, az ott a husziták lelki gondozását végzi és viszont. A megállapodás, amely a nagygerezsdí egyezségre emlékeztet, érőbeli és anyagi megtakarítást céloz. A huszita egyház az utóbbi hónapokban állítólag majdnem két millió lélekszámra szaporodott. Hogy az egyezség a szlovák evangélikus egyházra előnyös lesz-e, kétséges.

— (Nagy hazárdjátékok Prágában.) A rendőrségnek tudomására jutott, hogy a prágai City- bárban nagyarányú hazárdjáték folyik A rendőrség tegnap razziát tartott a bárban és negyven embert csípett rajta, amint makaót és bakkarát játszott. Egy magántisztviselő, aki a játékosok között volt, tizennyolcezerötszáz koronát veszített el. A rendőrség értesülése szerint a minap a bárban száznyolcvanezer koronás veszteség fordult elő. A bár tulajdonosa ellen megindították az eljárást.

— (Szlovenszkói községek újabb megterhelése).

Az uj megyebeosztásról, illetően a nagyzsupák felállításáról szóló törvény elrendeli azt is, hogy az uj megyei hivatalok részére szükséges épületről az egyes községek kötelesek gondoskodni. Ez óriás megterhelést jelent különösen a szlovenszkói községek és városok részére. A cseh-szlovák városok szövetsége ez ügyben ülést tartott, amelyen a szlovenszkói városok is képviseltették magukat. A gyűlés abban az értelemben határozott, hogy a kormány és a nemzetgyűlés elé emlékiratot terjesztenek, amelyben követelni fogják, hogy a kormány ne csak Prágában, hanem a vidéken és igy Szlovenszkón is, maga gondoskodjék az uj megyeházak felállításáról. Állandó bizottságot létesítettek, amely figyelemmel fogj3 kisérni ez ügy fejlődését.

— (Kassa vajat akar vásárolni). A Ceske Slovo értesülése szerint Kassa városa hetenként négy vagon vajat akar importálni Romániából és Magyarországból, hogy a fenyegető vajhiányt enyhítse.

— (Uj teológiai tanár.) Nagyszombatból jelentik: Jantausch Pál apostoli adminisztrátor Körper Károly dr. hittanárt a nagy- szombati teológai tanárává nevezte ki.

= (Templomot emelnek IV. Károly emlékére.)

Budapestről jelentik: A Budapest-városmajori római katolikus egyházközség hívei egyhangúan elhatározták, hogy a Városmajorban építendő templomukat IV. Károly király emlékére fogják emelni. Az építendő uj templom alapkőletétele vasárnap délelőtt kilenc órakor volt.

— (Kinevezés). A magyar hivatalos lap közlése szerint a kormányzó Kádár Gusztávot, a Magyar leszámítoló és pénzváltó bank igazgatóját és az ismert nevű közgazdasági irót kincstári főtanácsossá nevezte ki.

= (A Landau-pör főtárgyalása.) Budapesti tudósítónk jelenti: A Landau-ügy mai, keddi folytatólagos főtárgyalásán Landau unoka- öccsét, Landau Elemért hallgatta ki a bíróság. Landau Elemér előadta, hogy amikor Landau Adolfot és fiát a kelenföldi laktanyában meglátogatta, azok nagyon panaszkodtak neki, hogy elverték és megkinozták őket. Meggyőződött róla, hogy testük tele volt fekete foltokkal s el volt borítva vérrel. Az öreg órája a veréstől egészen vékonyra volt lapitva. ö azonnal érintkezésbe lépett Ru- zsics Ferenccel, aki azt az ajánlatot tette neki, hogy kiszabadítja a két Landaut, ha kétszázezer koronát kap tőle. Ruzsics utólag még újabb 150.000 koronát kért. Elmondja azután, hogy találkozott valakivel, akinek nevét azonban nem hajlandó elárulni s aki részletes adatokat mondott el neki Landau meggyilkolásáról. Elevenen keresztre feszitették és megcsonsitották. Sípos Kamiik) vádlott Landau Elemérnek erre a kijelentésére nevetni kezdett, mire az elnök szigorúan megrótta.

= (Megdrágultak a pesti lapok). Budapestről jelentik: A reggeli lapok árát augusztus elsejétől kezdődően a nagy papirdrágulásra való tekintettel példáyonként tiz koronára emelték fel.

= (Szamuely rabolt holmija a bíróság előtt.) Budapesti tudósítónk jelenti: Szamuely Tibor hagyatéka ügyében tegnap délután tartották meg az első tárgyalást. A hagyaték túlnyomó része kétes eredetű arany és papirdollár, frank és egyéb valuta, azonkívül ékszer, óra és gyűrű. Az értékeket részint a wiener-neustadti járásbíróságon, részint Budapesten őrzik. A nagy áremelkedések miatt a hagyaték értéke ma körülbelül huszonötharmincmillió korona. A hagyatéki eljárás Szamue- lytől megzsarolt és kifosztott áldozatok kezdésére indult. Kárpótlásért mintegy húsz károsult jelentkezett, köztük Kapuvár község, amelyre Szamuely annak idején milliókra menő hadisarcot vetett ki, továbbá a szolnoki ellenforradalmár kisgazdák, akiket Számuely vésztörvényszéke előbb halálraítélt, majd tiz-huszezer korona lefizetése után szabadon bocsátott. Az összes követelés 35 —40 millió koronát tesz s igy meghaladja a hagyaték értékét. A kincstár harminc milliót követel a jegybank, állampénztár és egyéb közpénztárak megdézsmálásáért. Liptay Arturné budapesti lakos három milliót követel egy drágakövekkel gazdagon kirakott szentségtartó elrablásáért. Eddig nem sikerült még a hagyaték nagyobb részét fölkutatni. Több adatot, köztük a népbiztosok perének iratait kell még beszerezni, azért a tegnapi tárgyalás érdemlegesen nem döntött s a bíróság a szükséges iratok beszerzése után uj tárgyalást tűz ki.- - (Közös határállomások Magyarország és Románia között.) Bukaresti hírek szerint a román közlekedésügyi minisztériumban fölmerült az a terv, hogy a magyar-román határállomásokon megfelelő állomás-épületeket emeljenek. A terv azt a célt szolgálná, hogy a magyar és román kormányok között bizonyos megállapodások jönnének létre arra nézve, hogy a fölszaporodott vasúti forgalom a modern európai formák és lehetőségek között bonyolittassék le. Idetartozik elsősorban az útlevél- és vámvizsgálat ügye. Ezzel kapcsolatosan azt tervezik, hogy részben a magyar, részben a román kormány építtetne olyan határállomásokat, melyeknek modern berendezési és építési formája lehetővé tenné, hogy közös teremben vagy helyiségben, de ugyanazon az állomáson történnék meg mind a két állam részéről az útlevél- és vámvizsgálat Az első létesítendő nagy határállomást a bukarest—budapesti fővonalon építik föl; a biharpüspöki állomást fogják kibővíteni. Ugyanilyen nagyszabású határállomást építenek Kürtösön is. A tervek szerint az építkezés a jövő esztendőben már kezdetét veszi, mert a határállomásokon siralmasak az állapotok.- - (Erdélyben kisajátítják az iskolák földjét.) Kolozsvárról írják, hogy Erdélyben megkezdték a földreform végrehajtását s időnkint a miniszterelnök és a földmivelés- ügyi miniszter is kiszáll, hogy a munkát megtekintse és sürgesse- A kisajátítások főképpen olyan birtokokat érintenek, amelyekhez nem is volna szabad nyúlni, ilyenek a székely közbirtokossági, a telepes és a kultúra szolgálatában álló, szociális rendeltetésű birtokok, amelyek a békeszerződés szerint is az egyházi autonómiának alkotórészei- Az erdélyi egyházi birtokok nagy részéből tartják fönn az iskolákat, nevelőintézeteket, az árva- és szeretetházakat, ezek jövedelméből fizetnek tanitókat és nyugdijakat is- A most folyó kisajátítások tehát a magyar kultúrát bénítják meg, mert az iskolák földjét veszik el.