Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)
1922-08-01 / 50. szám
A magyarság iskolaügyi akciója. Megakadályozták a kassai népgyülést. — A délszlovenszkói magyarság iskolaügyi követelései. — A nagyszőQősi gyűlés. — Az ungvári gyűlés betiltása. Prága, július 31. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság az elmúlt hetekben minden fájdalmát és minden panaszát alárendelte annak az egynek, amelyet iskolaügyének pusztulása váltott ki belőleA tegnapi vasárnapon is négy magyar városban, négy népes tiltakozó gyűlésen akarta a magyarság belekiáltani a világba, hogy in- |kább hajlandó elviselni a testi szenvedéseket, mint azokat a folyton folyvást meg-meg- ujuló ostorcsapásokat, amelyekkel a csehszlovák kormányzat a szivét, a lelkét és az érzéseit bántalmazza. Két városban: Érsekujvárott és Nagyszőlősön ezernyi magyar ember el is mondotta az ő nagy panaszát. Elsirták, hogy a magyar iskolaügy, nemrég még mindannyiunk büszkesége, négy nehéz esztendő kálváriajárásában megroskadt a nehéz kereszt alatt- Elpanaszolták, hogy magyar szülők magyar gyermekeit sohasem hallott idegen szóra fogják, hogy elfelejtsék édes "anyanyelvűket és megtagadják a nemes fajtát, amelyből íszármaznak- Elzokogták, hogy a zsenge emberpalántákat kényszerítő szükség nélkül szűk termekbe zsúfolják össze, amelyekben belebetegszik a testük és belerokkan a lel- ;kük. És az érsekujvári és nagyszőllősi gyűléseken elhangzott az a kiáltás is, hogy ezt a hozzánk és kultúránkhoz mindenképpen 'méltatlan állapotot tovább eltűrni nem vagyunk képesek és ezért mindenkinek szomorú okulására végszükség esetén az euró- jpai népek tanácsa elé visszükAzok a panaszok, amelyek Érsekujvártt és Nagyszőlősön is olyan erővel törtek ki a vérig kiűzött magyarság leikéből, bizonyosan még nagyobb visszhangot vertek volna Kassán és Ungvárit, a magyarság e két metropolisában. A hatalom urai azonban megakadályozták e két nagy magyar városunk lakosságának a megmozdulását. Talán azért, mert azt hitték, hogy ha a bajok elpanaszolá- sát megakadályozzák, ezáltal már a világ színéről eltörölték magukat e panaszokat is? Vagy talán azért, hogy egy brutális quos ego-val elvegyék a merszünket attól, hogy a mögöttünk álló hatalmas néptömegekre hivatkozva, követeljük azoknak az Ígéreteknek a beváltását, amelyeket nem is oly rég a kulturált világ szine előtt tettek? De bármi is volt a célja a szomorú színjátéknak, bennünk hevesen sajog a seb, amelyet fájdalmas vándorlásunkban ez az újabb tövis ejtett a homlokunkon. Ungvári egy lehetetlen megokolással már előre is megakadályozták a gyűlést, amelyet nyolcvanhárom szülő kért. Kassán pedig „felelőtlen elemek“ garázdálkodását vették igénybe, hogy megakadályozhassák a magyarság méltóságteljes tömegtüntetését. Így történt, hogy II. Rákóczi Ferenc városában a magyarság nem mondhatta el, ami neki fáj és nem emelhetett vádat a Gara-Simi- csekek és a Hegedűs- M u r g a s o k ellen, akik az ősi kulturfészek iskolaügyét teljesen szétzüllesztették. A magát demokratikusnak nevező állam visszanyúlt olyan esz^ közökhöz, amelyek a magyarságot arra az osztrák rendőrállamra emlékeztetik, amikor a költő meggyötört leikéből kétségbeesetten tört ki a jajkiáltás: „A sebzett vad a rengetegben kínjának hangot ad, magát az eltiport magyarnak kisirni sem szabad". A könnyeinket is belénkfojtják, a szavunkat is elnémítják. Nem néznek arra, hogy melyik osztályhoz, melyik hithez és melyik párthoz tartozunk. A katolikus, a protestáns és a zsidó magyart egyaránt gyűlölik és a magyar kommunista vagy szociáldemokrata nem sokkal kedvesebb nekik, mint a keresztényszociális, a kisgazda vagy a jogpárti. Ha taktikából néha ki is játsszák a szocialistákat, nem szabad ám azt hinni, hogy egy percre is elfelejtik azok magyar származását. A kassai népgyü- lésen a kommunisták nem vettek részt. Pár órára rá azonban már rajtuk volt a sor. A rendőrség brutális támadása a kommunisták ellen egy kiáltó mementó, amely újból arra figyelmeztet bennünket, hogy magyar iskoláin, kát — amelyek pedig a kommunistáknak is kedvesek — csak egységes erővel lehet megmenteni. Tetszetős társadalomtudományi elméletek nagyon-nagyon gyönge bástyák a teljes fegyverzettel hadakozó hatalom ellenében. Az iskolaügyi népgyülés elnökségének és a nép józan önmérsékletének köszönhető, hogy a tegnap délelőtti iskolaügyi gyűlés után Kassán nem támadtak oly véres összetűzések, mint amilyennek a délután folyamán, a kommunista cserkészek ünnepsége alkalmával lejátszódtak. A magyar nép józansága, megfontoltsága és bölcs nyugalma volt ebben az államban a rend igaz megőrzője. A gyűlöletnek azok az elektromos hullámai, amelyek az uralkodó rendszer pólusaiból kiáradtak, csak azért nem gyújtottak és robbantottak eddig, mert a magyar tekintélytisztelő, rendkedvelő és béketürő nép. De az ő türelmének is vannak határai. Az ő nyugalmának is egyszer vége szakadhat. Vi- deant consules • •. Szétkergették a kassai népgy illést, Kassa, julius 31. (E. S. 0.) Az ellenzéki pártok által julius 30-ára hirdetett iskola- gyűlés a kassai rendőrség részrehajló viselkedése; sőt egyenes asszisztenciája miatt parázs botrányba fűlt. A cseh-szlovák „felelőtlen elemek" a gyűlés színteréül szolgáló Schalkház-termet a kora reggeli órákban megszállották, a sűrű sorokban felvonuló magyarságot, különösen a falusi gazdákat pedig a terembe be sem engedte a rendőrség. Szalay László, a magyar jogpárt elnöke megnyitó szavai után az ott lévő cseh* szlovákok köréből többen a szónoki emelvényre rontottak, mikor pedig a vezetőség egy tagja a jelenlevő Stevonka rendőrfelügyelőt íelszóiitotta arra, hogy biztosítsa a gyűlés zavartalan lefolyását, a rendőrfel- ügyelö letartóztatással fenyegette meg őt. Csernoch, a propagacsna kancellária volt tagja erre az elnöki asztalra állott föl és onnan beszédet intézett a híveihez, melyben az összes magyar iskolák bezárását követelte, azzal a megokolással, hogy a magyarságnak itt élni joga nincsen. A magyarság méltóságteljes viselkedésének köszönhető, hogy az inzultus véres verekedéssé nem fajult A rendőrség és a rendőrségi kiképzés alatt álló legénység, amelyet a gyűlés megzavarása céljából küldtek ki, több békés polgárt inzultált. A rendőrség ahelyett, hogy a megtámadottak segítségére sietett volna, a jogtalanul megtámadott és az inzultus ellen tiltakozó magyarokat előállította s brutális lökdösődés közepette a rendőrségre cipelte őket Az egyik előállítottnak az volt a bűne, hogy az őt megrohanó rendőr hivatalos száma iránt érdeklődött. A rendőrök számukat elrejtve viselték s a rendőrfelügyelő sem volt képes őket számuk szabályszerű feltüntetésére rábírni. Mit ir a cseh sajtó a kassai eseményekről. A cseh-szlovák távirati iroda így ferdíti el a kassai eseményeket: Vasárnap délelőtt a magyarság gyűlésén cseh-szlovák hallgatók is megjelentek, akik látva azt, hogy többségben vannak, azt követelték, hogy képviselve legyenek az elnökségben. Az ülés rendezői azonban visszautasították ezt a követelést s a gyűlésen résztvevő magyarság tiltakozott az ellen, hogy a gyűlésen szlovákul beszéljenek. Az ennek következtében előállott zaj miatt a kormánybiztos föloszlatta a gyűlést. A gyűlés magyar résztvevői nem tettek eleget a rendőrség ama fölhívásának, hogy oszoljanak szét, sőt egy részük erőszakoskodásra ragadtatta el magát a rendőrséggel szemben. A gyűlésen résztvevő magyarok közül nyolcat előállítottak s közülük kettőt hatóság elleni erőszak büntette miatt az államügyészségnek adtak át. Az érsekujvári népgyülés. Érsekújvár, julius 31(Saját tudósítónk távirati jelentése.) Érsekújvár és széleskörű vidékének lakossága a tegnapi népgyülésen, amelyet az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparospárt, valamint az Országos Keresztényszocialista Párt helyi szervezetei hívtak egybe, impozáns módon nyilatkoztatta ki tiltakozását a magyarságot ért iskolaügyi sérelmei miatt. A népgyülést Kukán Béla dr-, az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparospárt érsekujvári osztályának elnöke nyitotta meg. Megnyitó beszédében rámutatott arra az irtó hadjáratra, amelyet a kormány a magyar nemzet erkölcsi és gazdasági létalapjai ellen vezet és annak a szükségét hangoztatta, hogy a cseh-szlovák köztársaságban élő magyarság teljes egységben forrjon össze, amint ezt a vasárnapi gyűlés: a testvéri megértés és egyetakarás emez ünnepe is jelképezi- Ozorai József dr- a magyarság iskolaügyének jogi részét tárta föl és rámutatott a nemzetközi szerződésekben és cseh-szlovák köztársaság törvényeiben biztosított népnevelési és művelődési jogaikra- A jogelveknek megfelelő állapottal szembehelyezte a kormány által követett gyakorlatot és megdöbbentő képét festette a valóságnak, amely nem más, mint a legnyer- sebb eszközökkel végrehajtott elnemzetleni- tés. Eme nemzetirtó hadjárattal szemben — úgymond — csak a legelszántabbb és leg- odaadóbb nemzeti ellentállás egysége mentheti meg a nemzet kulturális értékeit és művelődési érdekeit. Majd előterjesztette a határozati javaslatát, amely az országos sérelmek orvoslásán kívül: becsületbeli kötelességévé teszi a nemzet vezéreinek, hogy az érsekujvári községi katolikus főgimnáziumnak és a népiskolának a cseh és szlovák iskolák által való megszállásának felszabadítására hassanak, továbbá a városi főgimnázium igazgatójának eltávolítását kieszközöljék és a komá- romcsehii, kismányai, vágsellyei, alsó- szöllősi, jászfalusi és köhidgyarmati népiskolák barbár elnemzetlenitését megakadályozzák* F i c z a József magyar kisgazdapárti szenátor és Palkovics Viktor keresztényszociális párti nemzetgyűlési képviselő föl- szólalása után a határozati javaslatot azzal a kiegészítéssel fogadták el, hogy a magyar Iskolák felett a felügyelet jogát kizáróan magyar tanférfiak gyakorolják. A határozati javaslat elfogadása után N é- d e r János, a keresztényszociális párt érsekujvári szervezetének elnöke zárta be a gyűlést és felszólította a magyarságot, hogy kivétel nélkül álljon be a harcosok sorába, mert sikert csak akkor érhetünk el, ha egyetértünk és összetartunk. A népgyülés, amelyen 38 község lakossága vett részt, hatalmas megnyilvánulása a Dél- szlovenszkó magyar lakosságában élő ama törhetetlen elhatározásnak, hogy iskolái és gyermekeinek jövője érdekében mindaddig folytatja a rákényszeritett harcot, amig a hatalom meg nem adja azt, amire a világ szine előtt ünnepies módon kötelezte magát A nagyszőllősi gyűlés. Nagyszöllős, julius 31. (Saját tudósítónk jelenti táviratban.) A ruszinszkói magyar pártok ugocsamegyei szervezetei tegnap a magyar iskolák föntartása érdekében Nagyszőlősön népgyülést tartott, amelyen több ezer ember vett részt. Nagy Kálmán dr., a ruszinszkói keresztényszocialista párt elnöke mondott megnyitóbeszédet. Üdvözölte magyar testvéreit és azokat, akik ezer éven át velünk együtt éreznek. Utána S p o 1 a r i t s János mondott beszédet, amelyben a többi között ezeket mondotta: — Nekünk, ideszakadt magyaroknak, ezer éves kultúránk van. Természetes, hogy ennek a kultúrának a légkörében akarunk a jövőben is élni. ősi magyar szellem köt össze bennünket, hiába választanak szét az országhatárok és hiába daraboltak szét bennünket. Ez a szellem élteti bennünk azt a bizakodó érzést, hogy mi magyarok itten együtt és otthon vagyunk. Kérlek benneteket, hogy őrizzétek meg a templomban és a családban egyaránt a tiszta erkölcsű magyar szellemet, Mindaddig, mig jogos örökünket, a magyar iskolákat vissza nem kapjuk, nem szabad ellankadnunk létünkért folytatott küzdelmünkben. Bőr csők József ipartestületi elnök az iparosság üdvözletét tolmácsolta. Kijelentette, hogy Ugocsában túlnyomó részben magyarok laknak, akiknek szükségük van magyar polgári és magyar ipariskolára. H o k k y Károly a ruszinszkói keresztényszocialista párt főtitkára beszédében ezeket mondotta: — Amely népnek nincs iskolája, az pusztulásra van szánva. Ezt az eszközt választották a kormányhatóságok, hogy bennünket, magyarokat kipusztitsanak. Majd statisztikai adatokkal bizonyította, hogy a magyar iskolákat erőszakosan visz- szafejlesztik. Beszédét igy fejezte be: — A halál harangja kondul meg fölöttünk, ha elhagyjuk nyelvünket, de ha végső elszántsággal ragaszkodunk hozzá, akkor az élet harangja fog megcsendülni felettünk. Nagy Kálmán dr. elnök határozati javaslatát a gyűlés egyhangú lelkesedéssel elfogadta. Prága, kedd, 1922. augusztus 1. mmm* iMSP” ÉHE ÉHÉ ■lm l m <—> Előfizetési árak bel- és külföldön: ém m M TA>T2 W WS ml mO JjBF SEB MSp MjHT Hm Folyószámlák: Postntakarékpénzf « Üür JEEKm Hm íjA Hm HM QHH Hm IBS JmH Jr Ma Oxs tár clenring-szám 48773, Deutsche JELj *#y _ — Sürgönyeim Hírlap, Praha. — Szerkesztőség: P OLITIKAI NAPILAP Kiadóhivatal: Prága-Il., Stépánská ulice 40. L _ _ , _ . „„„. . Prága-I., Na Pergtyné 6. I. Telefon: 30—349. Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. Telefon: 33—44. JM* M I. évfolyam. 50. szám.