Prágai Magyar Hirlap, 1922. július (1. évfolyam, 32-49. szám)

1922-07-21 / 41. szám

Péntek, Julius 21. iMAGWR/tmB£ 5 ieoijja bb Bánffy gróf külügyminiszter a nyngatmagyarországi incidensről. Budapest, julius 20. (Saját tudósítónk táv­irata.) A nyugatmagyarországi események­kel kapcsolatban Bánffy gróf külügymi­niszter a Ház folyosóján a következő nyilat­kozatot tette: — Semmiféle kalandot és semmiféle egyéni akciót a magam részéről nem fo­gok megtűrni és a kormány minden ilyen törekvést és szándékot könyörtelenül meghiúsít. A Neue Freia Presse a nyugatmagyaror­szági események ügyében elfoglalt magyar állásfoglaláshoz kommentárként hozzáfűzte, hogy a mostani események úgy a magyar mint az osztrák kormányra kellemetlen kö­vetkezményekkel járhatnak. Nyugalom van Becsben. Bécs, julius 20. (Saját tudósítónktól.) Az üzletek és bankok ma ismét nyitva vannak s a városnak megint normális a képe. A drá­gaság azonban egyre nagyobb lesz. A szo­ciáldemokrata párt néhány fontos követelé­sét megvalósították s remélni lehet, hogy a munkásság tegnap tanúsított józansága to­vábbra is megmarad. Schober rendőrfőnök, volt szövetségi kancellár egy ujságirónak kijelentette, hogy a tegnapi tüntetés a drága­ság természetes következménye volt. A bol- sevizmustól azonban — mondotta — semmi­esetre sem kell tartani, miután sem a szoci­áldemokrata munkásság, sem a bécsi lakos­ság nem hajlandó ilyen kilátástalan kísérle­tezésekbe belemenni. A magyar gimnázium kérdése. — Levél a szerkesztőhöz. — Léva, julius 19. Tekintetes Szerkesztőség! Örömmel olvasom b. lapjuknak julius 18-iki számában, hogy Rozsnyó és vidéke lakossága egy impozánsan látogatott népgyülésen követeli két magyar gimnáziumának visszaállítását. Lévának csak egy ilyen gimnáziuma volt és sajnos, a következő tanévben már' a negyedik osztálya nyílik meg szlovák nyelven, miáital az itteni magyarság gyermekei teljesen elesnek an­nak lehetőségétől, hogy tanulmányaikat anya­nyelvükön végezhessék. A város közönsége már több Ízben is kérvé­nyezte, hogy állíttassák föl magyar párhuzamos osztály, nem kiméit áldozatot és fáradságot, hogy a tanügyi hatóságnál igazságos kérésének teljesítését szorgalmazza. Több Ízben írásban és ez évi január havában 5 tagú küldöttség utján Prágában tett előterjesztést. De a kapott ígére­teken kivül egyéb nem történt a mai napig. Léva város lakossága nagyobbára kereskedők­ből, iparosokból és földmivesekből áll, kiknek nem igen telik, hogy gyermekeiket idegenbe kiild- hessék azért, hogy magyar középiskolát végez­zenek és igy akaratuk ellenére is belekénysze­rülnek abba, hogy tisztán szlovák iskolában vé­gezzék tanulmányaikat. Minthogy városunk lakossága szinmagyar és a legutóbbi népszámlálás adatai is, dacára sok mindennek, 68 százalék magyarságot tüntetnek föl, a békeszerződés értelmében magyar közép­iskolát joggal követelhet. Ezt elérni mégsem tudja. Nem hagyhatom szó nélkül, hogy Lévától a Dunáig a lakosság szinmagyar és ha csak adózás! szempontból tekintetbe vesszük ennek a vidék­nek 69.000 szinmagvar lakosságát, akkor is jogot formálhatna, hogy a már szlovákká átszervezett gimnáziumot magyar párhuzamos osztályokkal lássák el. A, gimnázium épülete és berendezése a város tulajdona, amelyet még 1919-ben a város tudta és beleegyezése nélkül, a város iderendelt pol­gármestere felsőbb rendeletre az akkor ideren­delt gimnáziumi igazgatónak adott át. Nem egy ízben foglalkozott a város képviselő­testülete ezzel a kérdéssel, de fittyet hánytak tiltakozásainkra és minden évben egymásután szüntetik meg egy-egy magyar osztályban a ta­nítást, úgy hogy négy év leforgása után a város lakossága összerakott filléreiből épült büszkesé­gében a magyar szó elnémult. Julius 15-én megjelent Léván a megyei fő­jegyző az állami építészeti hivatal egyik mérnö­kével és a gimnázium jelenleg? igazgatójával — és a gimnázium épületét berendezésével együtt elrekvirálták a szlovák gimnázium részére. A város polgármestere ez aktus folytán összehívta az iskolabizottság tagjait és úgy ő. valamint az iskolai bizottság tiltakozott a rekvirálás ellen, mert az 1921. évi törvény 304. sz. szakaszának 7. pontja világosan kimondja, hogy tanintézet és berendezése nem rekvirálható és ez törvényelle­nes. Csak amidőn ez megtörtént, irta alá a jegy­zőkönyvet és távozott. Hogy ezekután mi fog történni, nem tudjuk, de várjuk a jobb jövőt. Tekintettel arra, hogy közérdekről lévén szó, ■kérem soraim szives közlését annak reményében, hogy igazságos ügyünk előbb-utóbb kedvező el­intézést nyer. Boros Gyula. Asszonyi logika. — £s téged érdekel az a férfi?... Téged, ki mindenkor azt mondod, hogy előtted a férfiak már nem számítanak, sőt, hogy oly közömbös lettél irántuk, akárcsak az északi sark iránt. — Hja, Piroskám, az északi sarkon is vannak jégmezők, amelyek folyton kisebbednek, olvad­nak. Az én szivem körül lévő páncélt is mossa valamelyik meleg golfáramlat . . . vájja, mossa a burkot, pláne most nyáron ... De tréfán kivül, az érdeklődésemet egy csupasziv ember idézte elő. — Egy csupasziv ember? Milyen fajta lehet az? — kérdezte kissé maliciózusan a jó barátnő. — Se nem indiánus, se nem maláji. Európai az Istenadta. Ha szépen figyelsz, megmagyarázom. A csupasziv ember legfőbb tulajdonsága az, hogy a szive a rendes helyén van. Ritka dolog a mos­tani önző világban. Az ő szive melegebben, erő­sebben lüktet, mint a közönséges mostani szivek. Főleg akkor ver forrón, ha embertársain segíteni tud, sőt vérzik, ha ez nem áll módjában. — Erősen kezd érdekelni a te szivembered! — incselkedett tovább a másik. — És mondd, emel­lett szép ember is? — Mindenki szép, aki igyekszik embertársai­nak fájdalmát enyhíteni, könyeket felszántani. — Ej, ej, Margit, milyen poétikus hangulatban beszélsz ma. Az ember szinte azt gondolná, hogy szerelmes vagy . . . — Tévedsz, ha azt gondolod, hogy valami re­gényes, tikkasztó érzelem tart fogva. Rokonszen- vem teliesen plátói és csakis szellemi alapokon nyugszik. — Ah, ne mondd, ismerem az ilyen szellemi lángokat. Mi asszonyok tetszelgiink az ilyen frá­zisokkal, az ilyen lelki vonzalmakkal, ezek azon­ban rendesen csak arra valók, hogy velők igazi titkos érzelmeinket elpalástolhassuk, vagy saját magunkat ámítjuk vagy másokat. — Pedig semmi elpártolásról, semmi ámítás­ról nincsen szó. Ez a férfi tetszik nekem, noha még nem is láttam, nem is ismerem. — Nem ismered? Akkor hogy tetszhetik ne­ked? — Sajnos, személyesen még nem ismerem, de azért rég betölti lelkem képzelődését. Szivem vonzódik hozzá, mert mindaz, amit róla hallot­tam, rokonszenvemmel találkozik, sőt mindjobban kelti föl érdeklődésemet s érzem, hogy tetszik nekem. Pedig elhiheted, nemcsak jót hallottam fe­lőle . . . Hiszen minden kiváló embernek vannak ellenségei. Irigy lelkek mindenütt vannak, azok keserítik oly sokszor kiváló emberek életét. Rosszat sugdosnak róluk. Az én emberemről is mindenfélét suttog a fáma. Én azonban akárme­lyik percben tüzbe teszem érte a kezemet. —, Rajongásod szinte érthetetlenné válik előt­tem. Margitom, csak azt kívánom, hogy ne csa­lódj ... — Ez ki van zárva. Hiszen régóta ismersz, te­hát tudhatnád, hogy a férfiaknál a belső értéket keresem és a ió nevelést. Ezzel tisztában vagyok s aztán a lelki szépség rajzolja körvonalait a külsőre is, tehát . . . — Látom, látom, Margit, hogy lelkedben egy ideált alkottál magadnak s az előtt borulsz le most néma. . . illetőleg hangos csodálattal. Csak aztán az az ideál veszedelmessé ne legyen reád nézve . . . Sajnálnám szegény jó uradat . . . — Sohse féltsd sem őt, sem engemet. Én vér­tezve vagyok . . . * Néhány nap múlva a két barátnő újra találko­zott. Lelkendezve rontott be Margit barátnéiához s még le sem ült, már felhevíilten kezdett be­szélni: — Képzeld csak, Piroska, ma végre-valahára szemtől-szembe találkoztam a szivemberrel! — Nos és meg vagy elégedve? Hol találkoz­tatok? —Az egyik boltban. — Meglehetős prózai hely. — Azt gondolod? Tévedsz. Az a bolt csak úgy csillogott. —Ej, már veszem észre, hogy ideálod látása még azt a szerény üzletet is csillogó, rózsás fel­hőkbe borította. — Ah, dehogy, csakhogy . . . Tudod, mennyire rajongok az udvariasságért, szinte beteges haj­lammal szeretem s ha valahol megtalálom, el va­gyok ragadtatva. De sajnos, az udvariasságról a háború óta majdnem teljesen le kellett szoknunk. Most csak tülekedés, tolakodás jellemzi minden utunkat, izgatottság uralkodik minden téren. — De kérlek, beszélj már okosan... Hogy tet­szett neked az ideálod s mit beszéltetek? — Oh. tetszeni nagyszerűen tetszett és kép­zeld csak, a véletlen úgy hozta, hogy be kellett mutatkoznia. — Persze, azt a véletlent te már úgy rendez­ted! — Hát ha mindenáron úgy akarod, hát igen, én rendeztem. De beszélgetni vajmi keveset lehe­tett. Én annyira izgatott voltam, hogy csak ötöl­ni, hatolni tudtam. Gondolataim oly őrült sebes­séggel űzték, hajtották egymást, hogy a nyelvem akadozni kezdett. — Az pedig nagy szó nálad! — ironizált a jó barátnő. — Én csak néztem, néztem őt, kémleltem s mi­alatt hozzám szólt, mély pillantást vetettem sötét szemébe s amit belőle kiolvastam, tökéletesen kielégített. • — De amit mondott, azt meg se értetted, ugy-e bár? — nevetett Piroska. — Hja persze, a szellemi érdeklődés! . . . Tanácslom, kerüld azo­kat a sötét szemeket, veszélyesek azok reád néz­ve. Észre sem veszed magadat s benne leszel a sötét veremben. — Én? Mit gondolsz!? A szerelem ellen rég vértezve vagyok. ö tőle sem félek tehát . . . Sőt, elhatároztam, hogy alkalmat fogok keresni a vele való találkozásra, hogy lecsöndesitsein ér­deklődésemet s hogy a köznapi érintkezés prózá­jában gátat vessek fantáziám csapongásának. Fő­leg pedig azért, hogy leromlott renomémat hely­reállítsam. — Leromlott renomédat? Máris? — rémüldö­zött maliciózusan a jó barátnő. Margit fölhevülésében nem is hederitett a gú­nyos hangra, hanem igy szólt: — Igenis renomémat, mert mit is gondolhat most felőlem „ő“, milyen véleményt alkothatott rólam? Hiszen alig tudtam szólni hozzá. Bizo­nyára üres gondolat és érzelemnélküli bábnak nézhetett, pedig nem szeretném, ha ilyet gondolna rólam. Semmi esetre sem hagyhatom kétségben egyéniségem felől. Azért legfőbb vágyam, hogy újra találkozzam vele, hogy eszmecserébe bocsát­kozhassunk, hogy fejtegetésére válaszolhassak, hogy ízlését kipuhatoljam. Mert szeretném, ha őszinte, jó barátom lenne, kinek magasröptű szel­lemétől bizalmat merithessek, kitől adott alkalom­mal tanácsot is kérhessek. — S te azt hiszed, hogy tervedet minden fenn­akadás nélkül végre tudod hajtani? Mit szól hoz­zá majd férjed? Aztán jól tudod, hogy nő és férfi között nem lehet önzetlen, tiszta barátság, mert . . . De, hiszen ezt a teóriát már a verebek is csiripelik a háztetőn. — Be fogom neked bizonyítani Piroskám, hogy a verebek hamisan csiripelnek, mert nem értenek ehhez a dologhoz. Mert ma már nem azt a kor­szakot éljük, mint régen. Habár most is szeretünk néha elmerülni szép szemek örvényébe, de ebből még nem következik az, hogy mindenkibe bele is szeressünk! . . . Nem! A testi szépség fenkölt szellemeknél alárendelt szerepet játszanak. A fő a lelki érdeklődés, a szellemi érintkezés, a szelle­mes, sziporkázó csevegés, az egészséges eszme­csere és vitatkozás . . . Ezek után szomjazunk mi felvilágosult asszonyok, ez ingerli Idegeinket, ez foglalkoztatja elménket . . . — Szépen elmondtad nézetedet, Margitom, de engedj meg egy kérdést: Ha ideálod görbe, pú­pos alakkal, avagy kancsal szemekkel jelent vol­na meg előtted, akkor is keresnéd annyira a ba­rátságát? — Mit gondolsz? Csak nem tenném magamat nevetségessé! Itt egy érdekes, nemeslelkii, szép férfiúról van szó! — Vagy úgy! , . . így már értem „szellemi14 rajongásod* J. Mossóczy Gizella. MAPI HÍREK —- (A prágai meteorológiai intézet Jelen­lése.) Id'öjóslás: Változóan felhős, mele­gebb időjárás várható, mérsékelt délnyugati szelekkel. — (A szerb görögkeleti egyház Húsz Jánost szentté avatja). A „Lidové Noviny14 értesülése szerint a szerb görögkeleti egyház minden előké­születet megtett arra, hogy Húsz Jánost az egye­temes zsinaton szentté avassák. — (Pöstyén mint klinikai kutatóállomás). A reuma, köszvény és ishiász ellen már régen be­vált Pöstyén-fiirdőt a pozsonyi Komenskv-egye- tem orvosi fakultása részéről most újabb elisme­rés érte. A fakultás professzorai, valamint a cseh­szlovák orvosszövetség tagjai a közelmúltban meglátogatták a gyógyfürdőt, hogy természetes gyógyitóerejét, valamint orvosi és egyéb irányú berendezését a helyszínén vizsgálat tárgyává te­gyék. Az illusztris vendégek egy teljes napot for­dítottak a nagyszerű környék és a gyönyörű Ir- ma-fiirdő megtekintésére. Az itt nyert tapasztala­tok érdekes tervre adtak alkalmat. A fürdő igaz­gatósága s az egyetemi tanárok megegyeztek abban, hogy rendkívül hasznos lenne klinikai ku­tatóállomást létesíteni Pöstyénben, minthogy az egész világból odaözönlő betegek nagy száma a gyógykezelésre vonatkozó tudományos kutatást nagyon megkönnyíti. Pöstyéni tudósítónk jelen­tése szerint julius 15-étől Pöstyénben erősen le­szállították a szálló-panzió- és fürdőárakat, úgy hogy igen jó házakban már 50 koronáért teljes panzió kapható. — (A cseh gazdasági tisztviselők a földbirtok- reform ellen). A cseh gazdasági tisztviselők szö­vetségének tegnapelőtt rendkívüli közgyűlése volt amelyen egyhangúan elhatározták, hogy ál­lást foglalnak az ellen a kártalanítási törvény el­len, melyet a nemzetgyűlés legutóbb elfogadott. A törvény a gazdasági alkalmazottakkal oly mostohán bánt el, hogy őket a legteljesebb ellenállásra készteti s a parcellázásokat mindad­dig megakadályozzák, amig sérelmeiket nem or­vosolják, — (Házasság). Rimaszombatból jelentik ne­künk, hogy Tornallyay Zoltán, néhai Tornallyay Zoltán és neje, Fialka Vilma fia, junius 21-én ol­tárhoz vezette Király Morzsit, Király Kálmán dr. és neje Takács Mária leányát. — (A kassal szlovák kormánylap a magyar ke­reskedők ellen). Kassáról jelentik: A Kassán meg­jelenő és a kormányhoz közelálló „Slovensky Vychod14 felhívta Kassa cseh-szlovák lakosságát, hogy helyezze bojkott alá a kassai magyar ke­reskedőket és ne vásároljon tőlük semmit — (Tűzvész egy pozsonymegyel községben). Pozsonyból jelentik: Nagylég községben hétfőről keddre virradó éjjelen nagy tűz pusztított. Az ol­tást a nagy vihar lehetetlenné tette. Sok ház és pajta leégett. — (Kettős halálos Ítéletet hozott a pozsonyi hadbíróság). Pozsonyból jelenti tudósitónk te­lefonon: A pozsonyi hadosztálybiróság előtt több napja folyik a főtárgyalása annak a monstre-bünpörnek, amelyet Peer Gáspár és Dulanszky János katonaszökevények ellen indí­tottak. A katonai ügyészség mindkettőjüket har­mincnégy rendbeli gyilkosság és rablás bűntetté­vel vádolta, ök ölték meg és rabolták ki a többi közt Jansek dr. pozsonyi kormányelőadót is. A hadosztálybiróság tegnap éjjel hozta meg az. Íté­letet. Mindkét vádlottat gyilkosság és rablás bűntettéért kötéláltali halálra ítélte. Peer és Du­lanszky kegyelemért folyamodtak, védőik pedig semmiségi panaszt jelentettek be. — (Aki kétszeres fizetést kap). Tglóról jelentik: A városi közigazgatási bizottság hétfő délutáni rendkívüli ülésén Marschalkó Elemér dr. inter­pellációt intézett a polgármesterhez, amelyben megkérdezi, hogy van-e tudomása arról, hogy Vollay Elemért állami tanítónak nevezték ki s mégis a várostól kap fizetést s van-e tudomása arról, hogy Vollaynak, bár felmentették polgár- mesteri állásától, mégis folyósítják javadalmait. A polgármester válaszában kijelentette, hogy Vof/ay szabadságát a zsupántól kapta s fizetésé­nek megszüntetését is csak a zsupán rendelheti el. Végűi is a közgyűlés elhatározta, hogy a fi­zetés kiutalását augusztus elsejével megszünteti. — (Egy futballista halálos balesete). Ungvár- ról jelentik: Zsurilla Gábort, az itteni UAC fut­ballistáját, Perecsényben halálos szerencsétlenség érte. Munkaközben egy gerenda fejére zuhant é? megölte a szerencsétlen embert. — (Elfogott pénzhamisítók). Nagyszőllősről je­lentik: A rendőrség letartóztatta Grünstein Ma- tya és Grünstein Riven itteni lakosokat pénzha­misítás miatt. Megállapították, hogy mindketten nagymennyiségű ezer- és ötvenkoronást hamisí­tottak. — (Havazik a Kárpátokban.) Beérkezett jelen­tések szerint a Kárpátokban, különösen Szcpes-, Liptó- és Árvamegyék északi részén tegnap és tegnapelőtt erős havazás indult meg. Némely helyütt a hó már félméter magas. — (Ellentétek a cseh-szlovák egyházban.) Jú­lius 25-én Pardubitzban a cseh-szlovák egyház csehországi, morvaországi és sziléziai egyház­megyéi kongresszusra gyűlnek össze. Ezen a kongresszuson Pavlik Ciorazd püspök az egyház uj tájékozódásáról, valamint a kormánynak át­nyújtandó memorandumról fog beszélni. A kon­gresszuson meg fogják kísérelni mindazoknak az ellentéteknek kiegyenlítését is, amelyek egy idő óta a prágai és a morva-sziléziai egyházmegye között fölmerültek. A prágai egyházmegye, a melynek élén Farsky dr. áll, nyugat felé orientá­lódik, mig a morvaországi és keletcsehországi egyházmegyék inkább a szláv kelethez csatla­koznak. — (Nem lesznek magyar konzulátusok az utód­államok városaiban.) Budapesti tudósitónk je­lenti: A Magyarországról lecsatolt területeken az utóbb? időben híre járt, hogy a magyar külügyi kormány az utódállamok több városában — a kolozsvári magyar konzulátus mintájára — dip­lomáciai kirendeltséget szervez. A külügyminisz­térium illetékes ügyosztálya kijelentette, hogy bár nagyjelentőségű lenne újabb képviseleteknek a létesítése, az ország mai súlyos gazdasági hely­zetében ettől a tervtől egyelőre el kell állani. = (Eldöntötték a pécsi egyetem ügyét.) Bu­dapestről jelenti tudósítónk: Klebelsberg Kunó gróf közoktatásügyi miniszter Pécsre utazott, hogy az egyetem kérdésében a helyszí­nén tájékozódjék. A pénzügyminiszter a lefolyt tárgyalás eredményeképpen úgy határozott, hogy az egyetem céljára a pécsi főreáliskolát engedi át, Ebben helyezik el a jogi és bölcsészeti kart, valamint az orvosi kar elméleti és biológiai in­tézetét. A főreáliskolát a jogi líceum épületébe helyezik át, melyet Zichy püspök az építkezés be­fejezéséig átenged. A gyakorlati orvostani inté­zetet a városi tornacsarnok telkén kiegészítő építkezés után helyezik el. Az egyes klinikákat a városi kórházban, a Julián-egyesület inas-ottho­nában és a felsőkereskedelmi iskola épületében rendezik be. Klebelsberg miniszter megígérte egy hétszáz tanuló befogadására szolgáló és tizenkét tantermü elemi népiskola, úgyszintén tizenhét ta­nári lakás építését. Az egyetem három kara és az orvosi kar tiz elméleti intézete és hét klini­kája 1923 szeptember elsején kezdi meg műkö­dését. — (ötven detektív nyomozza az Erzsébet-kör- utl betörőket.) Budapesti tudósítónk jelentése alapján megírtuk már, hogy a minapában vesze­delmes betörőbanda működött a magyar főváros­ban s egy Erzsébet-köruti üzletben nagyobbsza- básu betörést követett el. Kiderült, hogy ugyanez a banda fúrta meg és ürítette ki a József-köruti Szücs-féle bankház pénzszekrényét és a VI. ke­rületi elöljáróság páncélszekrényét is. Tudósítónk mai jelentése szerint a betörők kinyomozására öt­ven detektívet mozgósítottak. A rendőrség már pontos leírást is szerzett a két főtettesről. — (A budapesti nyomdászmunkások bérét föl­emelték.) Budapesti tudósítónk jelenti: Illetékes körök megegyeztek a budapesti nyomdászmun­kások béremelésének kérdésében. A nyomdászok augusztus elsejétől harmincszázalékos béreme­lést kapnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom