Prágai Magyar Hirlap, 1922. július (1. évfolyam, 32-49. szám)

1922-07-12 / 33. szám

2 it Miprorsiágl esentésgeK. bekövetkezni. Ehhez ő még hozzá teszi azt, A nemzetgyűlés ülése. Budapest, julius 11. (Saját tudósítónk tele- íonjelentése.) A nemzetgyűlés mai ülését G a á 1 Gászton elnök 10 órakor nyitotta meg. A megnyitó után az elnök bejelentette, hogy K á 11 a y Tibor pénzügyminiszter nyír­egyházai mandátumáról lemondott s hogy a drágasági kérdés és a lakásrendelet letár- gyalására kiküldött bizottság tegnap meg­alakult. Ezután nagyatádi Szabó István föídmi- velésügyi miniszter szólalt föl s bejelentette, hogy a kormány a kivételes hatalomról szóló törvény alapján három rendeletét szándék­szik kibocsátani. A rendeletek a mezőgazda- sági haszonbérletek rendezésére és a rézgá- iic elosztására vonatkoznak. Majd a napirend értelmében folytatták az indemnitási javaslat vitáját. A vitához leg­elsőnek Farkas István szociáldemokrata képviselő szólalt fel s V i c z i á n István teg­napi beszédével polemizált. Sajnálja — mon­dotta — hogy Viczián István nem tanulmá­nyozta eléggé a szociáldemokrata programot, J hanem a Népszava cikkeit áliitotta oda a párt programjául. A szocializmus hajtóereje a társadalmi fejlődés és a magyar szociál­demokrata párt ezt vallja alaptételének. A párt az emigráltak közül csak azokat vallja magáénak, akik a párt elveiért küzdöttek. Ma kellemetlen a kormánynak az emigráció, akkor szüntesse azt meg s adjon módot, hogy hazajöjjenek azok a komoly elemek, akiknek munkáját a nemzet számára értékesíteni kell. A kormány politikájának a népvédelem és szociális elvek szempontjából kell kiindulnia. A kiadott lakásrendelet kizárólag csak a há­ziurak érdekeit szolgálja. A búza elérte az aranyparitást és most azt akarják, hogy a házak értéke is felemelkedjék az aranypari­tásig. Végül határozati javaslatot terjesztett be, amelyben felhívja a nemzetgyűlést, hogy utasítsa a kormányt, hogy a drágaság letö­rése érdekében a kenyérmagvak és a mező­gazdasági termékek árát szabályozza, a 100 holdnál nagyobb birtokok terményeit foglalja le, terjesszen elő törvényjavaslatot a földadó fölemelése s a forgalmiadó eltörlése, valamint a deviza- és a valuta-üzletekből származó munkanélküli haszon megakadályozása cél­jából, továbbá terjessze ki a kedvezményes ellátást mindazokra, akik erre rászorulnak, illetőleg aki’nek havi keresetük nem haladja meg a ketiőezerötszáz koronát s állapítsa meg a belföldi fogyasztásra szánt mennyisé­get s végül biztosítsa a szabadszervezkedés jogát a szociáldemokrata munkások részére is. Kitért a választási atrocitásokra is. A következő szé~.,k B o 111 i k István báró kormánytámogató pártonkivüli képviselő volt. Boítlik felszólalásában a következőket mon­dotta: A megoldásra váró kérdések közt a legfontosabb a közellátás kérdése. A pénz­ügyminiszter azt a kijelentést tette, hogy ha 3—5 év alatt nem rendezik Magyarország pénzügyeit, akkor föltétlenül államcsőd fog la mohón leste a kezejárását, mi ez? Áhá... Egy szoba körvonalai kezdtek kibontakozni. Ósdi szoba volt ez, idegenszerü, nehéz bolt­ívekkel s vaskos ablakmélyedéssel. Hol le­het ez a szoba? Magyarországon, vagy tán inkább külföldön? Jávor humorosan talál­gatta: „eh bolondság, csak nem veszem ko­molyan a dolgot ?“ Wilmowski azonban láza­san dolgozott tovább; már látszottak a búto­rok és sajátosan idegenszerüek voltak ezek is. Jobbfelől nyiii az ajtó, — nem: nyitotta valaki, kicsoda? Az első alak, lássuk? Fur­csa főkötős nőszemély... az ördögbe, hol is hordanak ilyen iejdiszt a szobaleányok? Mert nyilván a szobaleány ez, valami edényt hoz be, igen, jég van a mosdómedencében.. Ijedt fiatal arc, szánakozóan néz arra, a szo­ba hátulja felé, melyet a művész eddig még üresen hagyott. Most majd erre kerül a sor. Wilmowski csakugyan habozva erőlködött egy percig, aztán halkan szólt: —• Látom... — s plajbásza meglepő gyor­san vetette oda a főcsoport körvonalait. Szentkép a falon, alatta kereszt, ez alatt széles, nehézkes valami... persze, ez a hal­dokló ágya! Az ágy lábánál egy szakállas ember áll, mellette kissé háttal egy betört orrú vaskos asszony, még idébb pedig egy kopott és görnyedt fekete ur. Ősz a pofa­szakálla s résztvevőén hajlik az ágy feje, n még üresen hagyott párnák felé. Ahá, ez bi­zonyosan a doktor lesz! A médium gondo­san javítgat s az alakok egyre élőbben dom­borodnak ki: csupa idegenszerü, ismeretlen arc! Béla a fejét csóválta s elmosolyodik: „az ördögbe, hát egyetlen ösmerős se lesz ott a % hogy az államcsőd előbb is be fog követ­kezni, ha sürgősen nem orvosolják az ország pénzügyi helyzetét. Helyeselte az őrlési adó eltörlését s kijelentette, hogy az ennek foly­tán előállott különbözeiét arányosan kell el­osztani a nagybankok, az iparosok és a gaz­dák között. Azután arról beszélt, hogy a ke­resztény magyarság alapelvének a szeretet­nek kell lennie s nem a gyűlöletnek. A javas­latot elfogadta. Az elnök ezután szünetet rendelt el. Szünet alatt úgy pénzügyi mint gazdasági j szempontból igen fontos értekezlet kezdő- j dött. Kállay Tibor pénzügyminiszter ma- j gához kérette a nagybankok képviselőit, akik.! egymásután jelentek meg és a pénzügymi- [ niszter szobájában gyülekeztek, ahol nem- t sokára megjelent Kállay Tibor pénzügymi- ‘ niszter is. A tanácskozások még folynak, A bécsi cikkek és ropiratok a ház előtt. A Prágai Magyar Hírlap röviden mái* be­számolt a nemzetgyűlés tegnapi üléséről s V i c i á n István egységes párti képviselő fel­szólalásáról, amelyben a szociáldemokraták deklarációjával foglalkozott. Ma pótlólag még a következőket jelentik nekünk az ülés folytatásáról. Vicián István beszéde további során élesen bírálta az úgynevezett bécsi emigránsok nemzegyalázó munkáját s cikkeket, röpirato- kat olvasott föl. Megjegyezte, hogy az emig­ránsok szerint mindenki úgy szolgálja a ha­záját, ahogyan akarja. Vanczák János (szociáldemokrata): Kossuth is ezt tette, 48 után. Erre a közbeszólásra nagy felzúdulás tá­madt. C s i 11 é r y és U s e 11 y éikiélt. a bal­oldalra: — ilyet nem lehet mondani! Hogyan lehet Kossuth Lajos nevét a bécsi emigránsokkal együtt említeni? Vi c i á u felolvasta azután Garami Ernőnek a Jövö-ben megjelent egyik cikkét, amely azt mondotta a többi közt, hogy a kisántání- nak kell beavatkoznia, hogy Magyarországon rendet teremtsenek. (Nagy zaj a jobb olda­lon, heves közbeszólások minden oldalon.) A főrendiház relwmja mire marad. Budapest, julius 11. (Saját tudósitónk táv­irata.) Politikai körökben sokféle következte­tést fűznek Apponyi Albert gróf szombati beszédéhez, amelyben a gazdasági kérdések terén való együttműködés lehetőségét han­goztatta. A közeledésre —. egyes körülmé­nyekből Ítélve — meg van a hajlandóság s az egységes pártban azt hiszik, hogy?' a fegy­verszünet létrejön. Bethlen István gróf miniszterelnök előzékenységből hajlandó a halálos ágyamnál?“ Tovább figyel, — ott áh már az éjjeli szekrény, rajta gyertya s en­nek lángja élesen világítja meg a plajbász alatt születő ötödik alakot. Magas elegáns fiatal ember, ki az ágy feje felől szintén a párnák fölé hajlik . Az arca... nini, hogy erőlködik Wilmowski! de a végén mégis ki­hozza: magyar arc ez s egyre ismerősebbé válik Sasorr. kis pofaszakáll s az a jellemző nvaktartás, de hisz ez Pándy Olivér egészen! Jávor nem hisz a szemének: hogy kerül ez a divatos gavallér az ő halottas ágyához? Pándy Olivér... egy közönyös, inkább tán ellenszenves alak, kivel semmiféle nexusa nincs. Csak úgy látásból ismeri a Váci-ut­cáról . . . Béla kezdi nem érteni a dolgot. Mire újból feltekint, a médium már széles ecsetkezelés­sel rakja fel a vászonra a színeket. Keve­rednek a Rembrandt-barnák, sötétedik a szo­ba s egyre nőnek az alakok árnyai De a gyertya fénye csak annál élesebben emeli ki az arcok vonásait. Pándy Olivér*., meg­döbbentő ez a hasonlatosság! Ott lóg már a monoklija is a kabátján ... Gyorsan dclgo- gozik Wilmowski, most azonban mégis meg­áll egy percre. Legfinomebb ecsetjét veszi elő, hogy a még mindig hiányzó központi alakot fesse oda az ágyra- Pár vonás csu­pán, de látszik már a vonagló test a takaró alatt, — most a fej! A médium összehúzza a szemeit s úgy mered előre, hogy jobban lásson bele a víziójába. Csendesen mormog­ja: „látom1*.. S aztán egyszerre megindul a finom ecset, (Folyt kőv„) főrendiházi reform tárgyalásának őszre való halasztásához hozzájárulni. Ilyenformán az indemnitás tárgyalását az adójavaslatoké kö­vetné s több apró javaslat elintézése után megkezdődnék a rövidre szabott nyári szü- net. Az indemnitás vitájában e héten And­rás s y Gyula gróf és Rakovszky István felszólalása várható. A magyar korona a német márkával zuhan. Kállay pénzügyminiszter a magyar korona eséséről. Budapest, julius 11. (Saját tudósítónk jelen­ti táviratban.) Kállay Tibor pénzügymi­niszter a korona váratlan eséséről a 8 Órai Újságban a következőképpen nyilatkozott: — A mostani valutaesés következmé­nyeitől eltekintve, sem gazdasági helyze­tünk nem rosszabodott az 1922-ik évben, sem állami pénzügyi helyzetünk nem rom­lott ahhoz a helyzethez viszonyítva, amely­ben a múlt év decemberében voltunk. Po­litikai mozzanatok sem okolják meg a ko­rona óriási esését, mert a kormány a vá­lasztásokból megerősödve került ki és re­mény van a gazdasági és pénzügyi kon­szolidációt célzó javaslatok sima elintézé­sére. A terméskilátások is megjavultak, úgy hogy a korona romlását nem belső okoknak, hanem kizáróan a márka esésénc és pszihológiai momentumoknak tudom be. Ez magával ragadja a gyenge idegzetű és könnyen befolyásolható embereket. Mind­addig, mig a német jóvátétel kérdésében változás nem történik, nincs remény arra, hogy a. márka árfolyama jótékony hatással legyen a magyar koronára. — A koronát függetleníteni kell a német márka sorsától, ami annál könnyebben megtörténhetik, mert a Németországgal való gazdasági összeköttetésünk már nem olyan szoros, mint régebben volt. Bíznunk kell a korona jövőjében, mert minden in­tézkedést meg fogunk tenni arra, hogy pénzünk értéknövelésére szilárd alapot biztosítsunk. Örömmel állapítom meg, hogy ebben a törekvésemben valamennyi parla­menti párt támogatni kivan. A pénzügyminiszter ma délután a nagy bankok vezetőivel tanácskozott a • korona eséséről s azokról a módokról, amelyekkel a magyar pénz leszorítását meg lehetne aka­dályozni. Küzdi! 3321 a drágaság ellen. Budapest,. julius 11. (Saját tudósítónk táv­irata.) A harminchármas tagú parlamenti bi­zottság, mely a drágaság kérdésével van hivatva foglalkozni, tegnap tartotta alakuló­ülését s elnökévé H e i n r i c h Ferenc volt kereskedelmi minisztert választotta. Az első felszólaló Rassay Károly mindenekelőtt a kiadott lakásrendelet felfüggesztését kérte. V á z s o n y i a rendelet végrehajtásának el­halasztása mellett foglalt állást. V a s s mi­niszter válaszában hangoztatta, hogy a ren­delet már minden szakértő kezén keresztül­ment, a kormány azt jogszerűen adta ki s azért sieiett vele, mert augusztusban házbér- negyed van s ha novemberben léptetnék életbe sokkal súlyosabb helyzet keletkeznék, mivel a téli időben sújtaná a lakosságot a lakásváltoztatás nyomorúságaival. A rendelet felfüggesztéséhez a kormány nevében nem járulhat hozzá, módosításokat azonban haj­landó elfogadni. Apponyi a módosításokat hiábavalónak tartja, mivel csak zavart idéz­nének elő. Az indítványokra nézve Heinrich elnök a szavazást a következő ülésre ha­lasztja. Megállapítható, hogy a bizottság kor­mánypárti tagjainak többsége a béremelés mérséklése mellett foglalt állást, az ellenzék felfüggesztő indítványát azonban nem haj­landó elfogadni. Budapest, julius 11. (Saját tudósitónk táv­irata.) A keresztény szocialista szakszerve­zetek vezérlő-bizottsága tegnapi ülésén fel­szólította a kormányt, hogy a drágaság le­törése érdekében ne riadjon vissza a leg­radikálisabb eszközöktől sem. IA VILÁG LEGELSŐ MAPKAJA A I REPIllVGTOi { SVAKDAKD IROOEP j különféle modellekben teljesen szabadon látható iráswal. Különlegesség: S-ZálMOlÓ Írógépeit Cseh-Sr.Iovák Központ: PRAHA I. CELETNA 35- - TELEFON 2871 :V>7 Flokok: Pilsen, Reichenberg. Brünn-Herrengasse 12/14. Szerda, fufhis 12. KÜLPOLITIKA A márka zuhanása és az ántánt. A német márkának katasztrófád zuhanása komoly meggondolásra készt! a2 ántánthatal- makat. Az angol hivatalos körök föltétlenül •sz-W <égesn-:k taHiák. hogy Németország ér­dekében cselekedni keli, mert a helyzet néze­ttiS2Críílt UZi. ci /- LOiC-iiikOtLe*. vagy monarkista forradalom, vagy teljes gazdasági összeomlás. A Daily Chro- n i c 1 e arról ir, hogy a márka hanyatlása által teremtett heljrzetet sürgősen meg kell vizsgálni és a jóvátételi kerítéssel kapcsola­tos megoldási módozatot kell találni. A lap úgy tudja, hogy Poincaré legközelebbi lon­doni látogatása alkalmat fog szolgáltatni a megoldási módok megállapítására. Angol körökben úgy vélik, hogy a német gazdasági helyzet szükségessé teszi a bankárbizottság tárgyalásainak ujraföivé- teiéí s úgy tudják, hogy most már Fran­ciaország sem fog akadály* támasztani a nemzetközi kölcsön elé. L1 o y d G e o r g e az alsóházban nyilat­kozott ff márka zuhanásával kapcsolatos gaz­daságpolitikai helyzetről és kijelentette, hogy a mai állapotokért sem ő, sem az angol kor­mány nem lehet felelős, h^nem más külön­böző államok, amelyeknetc érdekeit össz­hangba kell hozni. Az angol íelsőház tegnapi ülésén is kifeje­zésre jutott az az aggodalom, amelyet Ang­liában a márka katasztrófád zuhanása idé­zett elő. Kennworthy kérdést intézett Baldwinhoz, a kereskedelmi hivatal el­nökéhez, hogy vájjon tudatában van-e an­nak, hogy a márka összeomlása a németor­szági angol exportot rendkívül hátrányosan befolyásolja. Baldwin válaszában erre ki­jelentette, hogy a kormány a komoly hely­zetet teljes súlyában mérlegeli. Németország gazdasági krízise és a jóvátétel Schröder és Fischer német államtitkárok Párisban tárgyalást folytatnak a jóvátételi bizottsággal. A német államtitkárok kijelen­tették, hogy Németország a julius 15-iki jó­vátételi részletet hajlandó kifizetni, ha a jó­vátételi bizottság ehhez ragaszkodik. A jóvá­tételi bizottság tagjainak többsége azon az állásponton van, hogy mindent meg kell tenni, hogy Németország kiszabaduljon mai kríziséből. Állítólag angol részről sürgetik a legfelsőbb tanács összehívását, illetve az án- tánt pénzügyminiszterek konferenciáját a jó­vátételi kérdés ügyében. A Petit Párisién azt Írja, hogy a német megbízottak, úgy látszik, nem hoztak maguk­kal határozott terveket. Lehetséges, hogy meg fognak elégedni azoknak a nehézségek­nek hivatalos megmagyarázásával, amelye­ket a márka zuhanása a jóvátételi fizetések­kel szemben okozott. Valószínűleg egy mo­ratórium-formulát fognak javasolni, még pe­dig vagy úgy, hogy az 1923. és 1924. évek­ben eszközlendő fizetések alól teljes fölmen­tést kérnek, vagy úgy, hogy a julius 15-én esedékes fizetési határnap előtt, vagy után az aranyfizetések azonnali megszüntetését fogják kérni. A jóvátételi bizottságnak e két kérdésben még nincs határozott véleménye, mert egyrészt azt hiszik, hogy Németország­nak a julius 15-iki esedékességet kellene elő­ször elintéznie, másrészt hiába valónak tart­ják Németország támogatását mindaddig, mig nem szereztek bizonyságot az irányban, hogy Németország az ellenőrzést elfogadja s pa­zarló gazdálkodásának véget vet. A lap meg­pendíti azt a gondolatot, hogy a moratórium ma már talán nem is kielégítő s hogy a Fran­ciaországra is súlyos következményekkel járó gazdasági összeomlást el lehessen ke­rülni: külső kölcsönre lenne szükség. Az angol felsőházban is szóvá került a jó­vátétel! kérdés. Henry Cavendish Ben­tinek lord megkérdezte a miniszterelnököt, hogy tekintettel azokra a károkra, amelyeket a jóvátételi kérdés szabályozatlansága az egész európai, de különösen az angol keres­kedelemnek okoz, hajlandó-e az angol kor­mány a jóvátételi fizetések ráeső részéről Franciaország javára lemondani? L1 o y d George válaszában kifejtette, hogy a kér­dés bonyolultsága lehetetlenné, vagy legalább is nem kívánatossá teszi; hogy parlamenti interpelláció formájában kezeljék. Kenn­worthy újabb kérdésére Lloyd George azt vá­laszolta, hogy a legközelebbi napok esemé­nyei — úgy lehet — kényszeríteni fogják a kormányt arra. hogy nyilatkozzék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom