Prágai Magyar Hirlap, 1922. július (1. évfolyam, 32-49. szám)

1922-07-23 / 43. szám

Vasárnap, jiiTíías 23.

\ gazdakOzOntág

is az állam mezőgazdasági politikája.

A szlovenszkói és ruszinszkói gazdaközönség súlyos terhek és ráokírojált kötelezettségek alatt nyög. A mindennapi kenyér termelésével összekötött verejtékes munka csak néha ad alkalmat arra, hogy a föld urai és munkásai: a gazdák följajduljanak és kifejezést adjanak nehéz gondjaiknak. Alább közlünk három tudósítást, melyek a szlovenszkói és ruszinszkói gazdák égető sérelmeit tárják a közvélemény elé:

A nógrádi gazdák a kollektív szerződések ellen.

A Nógrádmegyei Mezőgazdasági Munkaadók Szövetsége S z i 1 a s s y Béla elnöklésével csütörtökön délelőtt népes gyűlést tartott, amelyen több országos vonatkozásban is jelentős kérdésben határozottan foglalt állást. Az aratási szerződések ügyében több hozzászólás után egyhangúan arra az álláspontra helyezkedett a szövetség, hogy a

nógrádi földbirtokosok nem írják alá azt a kollektív szerződést, amelynek aláírásához a megyei Urad Prace (munkahivatal) vezetője ragaszkodik.

Erről a határozatról azonnal kiértesítették az Urad Prace vezetőjét, aki megjelenvén a ffyfllés előtt, Ígéreteit tett arra nézve, hogy a határozatról fölöttes hatóságát értesíti és a miniszteri döntésig az aratási szerződések jóváhagyását függőben hagyja.

A cselédbérszerződések kérdésében a szövetség csatlakozott a szlovenszkói mezőgazdasági munkaadótestületeknek ahhoz az egységes megállapodásához, hogy

az 1923 évre semmilyen kollektív jellegű szerződés tárgyalásába nem bocsátkoznak.

Majd K r i s t ó f f Sándor titkár indítványára a gyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy a kormánytól kérni fogja az Urad Prace és a paritásos bizottságok létesítéséről szóló miniszteri rendeleteknek — mint olyanoknak, amelyek a mai konszolidált gazdasági viszonyokra már nem alkalmazhatók

— teljes revizióját. E revízió érdekében a szövetség országos mozgalmat indít s csatlakozásra fogja fölszólítani az összes szlovenszkói mezőgazdasági munkaadótestületeket. Végül elhatározták, hogy a korlátlan fölmondás jogához ragaszkodnak's az egész vármegyében a január elsejére szóló fölmondások határnapjául november elsejét állapították meg.

Hová került a szlovenszkói beszolgáltatott

gabona?

Az a gazdasági politika, amelynek sorvasztó ereje már végzett a szlovenszkói gyáriparral, hasonló sorsot készít elő mező- gazdaságunk számára is.

A szlovenszkói gazdák és szervezeteik alig győzik csokorba szedni a mezőgazdasági termelés sérelmeit s az Országos Szlovenszkói Gazdasági Egyesület egymásután továbbítja memorandumait a pozsonyi minisztériumhoz.

Alkalmunk volt az Oszge legutóbbi ilyen memorandumába betekinteni, mely a többi között azt a hallatlan sérelmet teszi szóvá, hogy

a gazdáktól követelt és a beszolgáltatott gabonakontiugenst nem a belföld élelme- zésére fordították, hanem azt állami szervek közvetítésével — üzleti nyereséggel

— a külföldnek adták el.

Minden szónál többet mond a memorandum idevonatkozó része, melyben az Oszge követeli, hogy „a múlt évi gabonagazdálkodás hihetelen gyakorlata, mely szerint a termelőtől, maximált áron, nagy pénzbírságok kilátásba helyezésével kiuzsorázott gabona a Hospodársky Urad által Ausztriába és Oroszországba leendő exportálás céljából, a piaci árnál kisebb áron (q-ként 225 koronával) gabonakereskedőknek átadatott, vizsgálat tárgyává tétessék, a termelőknek pedig a Hospodársky Urad a piaci és maximális ár közötti különbséget térítse vissza.“

A súlyos vádat nemcsak általánosságban, hanem egészen konkrét formában is leszögezi az Oszge, amikor a továbbiakban a következőket mondja: „Tiltakozunk az ellen,

hogy — elég biztos forrásból nyert értesülésünk szerint — a mezőgazdákat az idei termésből ismét gabonakontingens beszolgáltatására kötelezik, mivel ezidén egyrészt a kontingens be nem szolgáltatása miatt néhány millió pénzbírságot vetettek ki, másrészt pedig a kenyérellátás oly olcsón dolgozik, hogy az állami gabonahivatal a nála felgyülemlett kontingensgabonát, amely q- ként 190 és 185 koronás áron vett át, most százvagononkint adja át Weisz Hugó Tapol- csány, Eleischl Samu Nyiflte, Lustig pozsonyi

I

'kereskedőknek és pedig rozsot 225 korona, árpát 205 koronás q-kénti áron és ellátja vele Ausztriát és Oroszországot!11

A szövetség kijelenti, hogy a bizonyítékok fölmutatását bármikorra föntartja magának.

Az ügyhöz kommentár néni kell. Rikító színekkel mutatja önmagában is, hogyan teszik tönkre SzlovenszkÖn a mezőgazdaságot és hová sülyesztik a közélelmezési politikát, amikor a gazdáktól közcélokra kontingentált gabonát üzleti nyerészkedésre dobják oda s a beszolgáltatásban részt nem vett gazdákat milliókra büntetik azért, hogy igy egyes ip összeköttetést föntartó kereskedők még. többet kereshessenek. — Ez a gazdasági politika igazán csak a csődhöz vezethet.

Földreform a valóságban.

Hogy a földreform miképp fest a valóságban, nagyszerű képet nyújt erről a legújabb csallóközi telepitő-akció, amely élesen rávilágít a „reform" soviniszta szellemű végrehajtásának antidemokratikus és antiszociális következményeire. Ezen a szinmagyar vidéken a földigénylő magyar földművesek nemcsak nem juthatnak földhöz, de jelentékeny részük egyetlen kenyérkereseti forrását s ezzel megélhetési lehetőségét is véglegesen elveszti.

A tények a következők: A földhivatal

Trencsénteplicről június 12-iki keltezéssel körlevelet küldött szét, mely a csallóközi telepítésekkel foglalkozik s felhívja az érdekelteket, hogy folyó év junius 20-ika után jelenjenek meg a földhivatal trencsénteplici hivatalában s ott jelentsék be igényüket. Bár e körlevelek mindenkinek szóltak, csak a csallóközi magyar földműveseknek nem, ezeknek egy példánya véletlenül (vagy talán azért, mivel a rokkantak a rokantügyi hivatal utján már egy esztendővel ezelőtt kértek földet) egy magyar rokkant kezei közé. jutott. Emez egy példányon kívül az érdekelt vidéken senki sem kapta meg e fölszólitást. A körlevélben föl vannak sorolva az Ap- ponyi-féle éberhardi, Páiffy Béláné-féle kis- magyart, Fehérváry Géza-féle ekeli és Darányi Ignác-féle gadóci birtokok. Bethlen Aladár felbári birtoka át volt huzva; ezt ugyanis már egy bank vette át. Az ekeli rokkantak a fölhívás alapján fömártak Tre.ncsén- íepíícen. Ügyvédét dsAlffek magukkal és eleget akartak tenni a fölhívásnak, hogy a földigénylők junius 20-ika után jelenjenek meg a földhivatalban, ahol a kívánt földbirtok átvételére vonatkozó föltételekről teljes íölvilágositást kapnak és ahol minden igényelt kát. hold után 400-—500 korona előleget lefizethetnek. A rokkantak azonban semmilyen eredményt nem érhettek el. A föltételeket nem voltak hajlandók a hivatalban közölni velük, a pénzt nem fogadták el tőlük s azzal utasították e] őket, hogy tiz napon belül egy bizottság fog kiszállni a helyszínen, amely az előlgeket is fölveszi majd. A tiz nap elmúlt. de — amint előrelátható volt — semmi sem történt. A trencsénteplici földhivatal azonban ugyanakkor, amidőn a magyar rokkantakat visszautasította, számos ottlévő szlovák előjegyzését és befizetését akadály nélkül elfogadta így többek között elfogadták az egyik szlováknak a Darányi-féle Ga- dóc-puszta 25 holdjára szóló igényét.

A föl osztás alá kerülő uradalmak cselédjeinek szociális elintézésére jellemző a következő eset: A Csáky Karoina-féle birtokon, amelyet egy bank vett át, az intéző a mitsern sejtő cselédekkel egy szlovák nyelvű nyilatkozatot íratott alá. E nyilatkozat alapján kapták az érdekelt cselédek az amerikai szlovák liga pozsonyi irodájától (Stefanik-ut 2) a következő barátságos szövegű értesítést:

„Tisztelt Uram! Ezennel értesítjük önt, hogy elfogadjuk ama nyilatkozatát, amely szerint ön a Zöldállás majorban birt lakását folyó évi október 31-ig kiüríti és megelégszik 2000 korona kártérítéssel, amelyet önnek a szlovák liga irodája költözködésekor ki fog fizetni.

Ha előbb tudna kiköltözni, ez annál jobb és a szlovák liga kész önnek az említett összeget, ha a majort elhagyja, bármikor azonnal kifizetni. A pénzért jelentkezzék Fürst Mihály urnái. Szívélyes üdvözlettel az amerikai szlovák liga bra- tislavai képviselője: Ignác Gessai s. k.“ .

Eszerint az illető cselédek október 31-én teljesen elvesztik kenyerüket, sőt még lakásukat is. Egész bátran elmehetnek koldulni. Magyarokról lévén szó, mindenesetre ez is eredmény és ez is földreform.

TAlCfil

Kimutatás a szlovenszkói elemi iskolákról.

Pozsonyi tudósítónk jelenti: A helybeli

tanügyi reíerátus statisztikai ügyosztályából nyert megbízható információ szerint Szlo- venszkóban összesen 3696 elemi népiskola van- Ebből:

szlovák tannyelvű 2648 (71-6%),

szlovák-ruszin 77 (2.— %),

szlovák-magyar 11 (0-3%),

szlovák-német 8 (0-2%),

ruszin 81 (2.5%),

német 112 (3-1%,

magyar 749 (20-3%).

Az összes iskolák osztályainak száma 6216-,: Ebből:

szlovák 4336 (69-7%),

szlovák-ruszin 87 (1-4%),

szlovák-magyar 22 (0.3%),

szlovák-német 37 (0.7%),

csak ruszin 98 (1-6%),

csak német 252 (4.—%),

csak magyar 1385 (22-3%)Pozsony város elemi iskoláinak száma 52. Ebből: állami 4, községi 1, római katolikus 14, ágostai hitvallású evangélikus 3, izraelita 3.

Pozsonyban 145 osztály van. Ebből tannyelv szerint:

cseh-szlovák 38 (26-2%),

német 41 (28-2%),

magyar 66 (45.6%).

A maggorországl eseményeit

A nemzetgyűlésnek ma nem volt ülése.

Budapest, julius 22. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) A nemzetgyűlés ma nem tartott ülést. Az indemnitási vitát hétfőn délelőtt 11 órakor folytatják. A vita igen h-osszunak Ígérkezik, minhogy még tizenegy szónok iratkozott fel. Hétfőn az első kormánypárti szónok Gömbös Gyula lesz.

Pallavicini őrgróf és Wolff Károly beszéde.

Budapest, julius 22. (Saját tudósítónk jelenti táviratban.) A nemzetgyűlés tegnap délutáni folytatólagos ülésén .Pallavicini György őrgróf (keresztény ellenzéki) a kormány agrár- politikáját kritizálta. Azután a választási atrocitásokkal foglalkozott, majd felszólította a kormányt, hogy

terjesszen kimutatást a Ház elé azokról az

összegekről, amelyeket 1919 augusztusától

1922 áprilisáig a királyi család részére kiutalt.

Utána Wolff Károly (keresztény egységespárti) beszélt. Kifejtette, hogy a súlyos gazdasági helyzetet az a lelki krízis idézte elő. amely a legyőzőiteket és a győzőket egyaránt sújtja. Azután a szociáldemokrácia kérdésével foglalkozott. A szociáldemokraták — mondotta — uj gazdasági rendet akarnak teremteni és első alaptételük a magántulajdon megszüntetése, amely tétel beleütközik a legősibb emberi ösztönökbe. A szociáldemokrácia végső célja a kommunizmus. Oroszországban a szocializálás gondolata nem vált be, ott anarkia keletkezett. Elismeri, hogy a szociáldemokraták segíteni akarnak a munkások helyzetén, de ez nincs kapcsolatban a numerus clausussal és az egyházi vagyonok kérdésével. A numerus clausust eddi" tévesen fogták föl, mert az nem a zsidók, hanem a szellemi proletariátus ellen irányul. A numerus clausus nem zsidó kérdés, sőt inkább keresztény kérdés, mert a keresztényeket nagyobb arányban sújtja, mint a zsidókat.

Utána V á r n a y Dániel szociáldemokrata képviselő foglalkozott a szociáldemokrácia és a bol- sevizmus közötti különbséggel és visszautasította azokat a vádakat, hogy a szociáldemokraták okozták volna a hadsereg felbomlását. A háború elvesztéséért nem a munkásságot, hanem inkább azokat lehet vádolni, akik. nem tudták vagy nem akarták idejekorán befejezni.

Az ülés ezzel véget ért.

Minisztertanács.

Budapest, julius 22. (Saját tudósítónk tele- fortjelentése.) Tegnap délután minisztertanács volt, amelyen csakis folyó ügyekkel foglalkoztak és semilyen politikai kérdés nem került szóba. A pénzügyminiszter kijelentette, hogy javaslatait a jövő hét folyamán terjeszti a nemzetgyűlés elé. A minisztertanács foglalkozott többek között a Futura gabonavásárlási ügyével s úgy határozott, hogy az akciót nem folytatja s a Futura vállalat végleges elszámolását fogja keresztülvinni. Foglalkozott továbbá az ipari munkásság ellátásának kérdésével, amelyet úgy szándékoznak megoldani, hogy a főváros és a nagyobb ipari városok részére az állam kamatmentes kölcsönt fog nyújtani, hogy abból fedezhesse az ipari . munkásság ellátásával kapcsolatos kiadásokat.

Tükörcserepek.

Bdapesti levél a magyar szellemi életből, írja: VII. Kákay Aranyos.

Huszonöt magyar diák íöikerekedett és elindult az ezer tó csodálatos országába, hová vendégszerető finn testvérein;? invitálták őket nyaralásra. Ugyanekkor Zoltán Vilmos, az Annié Vivianti-féle érzelmes verse]? fordítója, a könyvpiacra dobja a hindu áíomlátö- nak, Rabindranath Tagcrenak a verseit, „Hindosztáni virágok" címe alatt és ezt a bájos és fantasztikus verseskönyvet sebtibe szétkapkodiák. Zoltán Vilmosnak nemcSax az érdeme, hogy erőteljesen adja vissza a tüzes hindu kábító és izgató költészetét, hanem főképp az, hogy ez a legelső Tagore- forditás, amely az erdeti versformákat is átülteti. mert eddigelé a Tagore-verseket csak prózában fordították.

Mindebben bennünket egyéb izgat. Hogyan kerülnek egy kalap alá a finnországi magyar vándordiákok a hindosztáni virágokkal? Mi köze az ezer tónak a hindosztáni azaleákhoz, lótuszokhoz és narancsvirágokhoz? Az északkeleti szürke és hűvös éjszakáknak Napkelet vérforraló színeihez és illatához? Látszólag semmi. A krónikás talán csak játszik és tréfál, összeboronálván az ellentéteket. Múlta licent stulsis, pictoribus atque poetis. Bolondnak, festőnek, poétának minden szabad.

De nem! A világ fölborulí rendjében a lelke k keresik a maguk helyét... És attól tartunk, hogy hamarább is megtalálják, mint a politika és a szociológia megvadult elméleteiben. Ezek a tünetek nem betegségnek, hanem a gyógyulás folyamatának a szimptó- mái. Kelet kigyógyult Nyugatból. Kelet nemcsak kigyógyult Párisból és Londonból, de talán örökre meg is undorodott tőle. Látja és érzi, hogy Verlaine és Bandelaire és a pálinka és az ópium többi mákonyfaló apostola nem a szellem forradalmát csinálták. Kelet csalódott ebben a hipokritál? forradalmában, melynek mámorában a parvenük erkölcse és ízlése ordít, és bujálkodík. Túrán becsületes, őszinte lelke hátat fordít neki. Kelet keresi Keletet: magamagát; a becsületet, hogy megcsinálja a tiszta lelkek, a művészi ihlet igazi forradalmát. A becsület, a morál, a szépség és a jóság forradalmát, amely álmodik, dalol és — szeret. Az em- beries lélek Hindosztán bűbájos szinpompá- jában és a finn tavak azurvizében ragyogó virágait: a lótuszt, az azaléát, narancsvirágot...

*

Ne tévesszen meg senkit se az, hogy Féld Mátyás uj színpadi remekművet irt. Ez budapesti zsargonban csak annyit tesz, hogy az uborkaszezon beállott és a tömegmüvészet templomajtói kitárultak. Szabad a vásár. Nincs Nemzeti, nincs Magyar, nincs Vig, nincs Király. A pojáca az ur. Féld Matyi Mátyás királynak érzi magát és fürgén ugrik föl a Shakespeare trónjára. A sajtó, persze, ujjongva köszönti a kánikulai bálványt és szenzációját. „Ahogy mi kinézünk!" Sha- kespeari, sőt több: feldmátyási ötlet a wurstli mitológiájából. Vagy humor, ha ez jobban tetszik. Tehát: ahogy mi kinézünk! Kik néznek ki? Mi szegény magyarok, sehegyse nézünk ki, ezt tudjuk. De a nyári publikum mulat s ez a fő — nyáron.

*

Ha épp nagyon megerőlteti magát, a legkeményebb fejből is kitelik olykor egy kis bölcseség. Már egy sikerült vicc, persze, ba- josabbban. A bölcseséget megtanulhatjuk, de a humorra születni kell. Klebelsberg gróf, a soproni hűséges paoncrichter, úgy látszik, a kiválasztottak közül való. Más ember manapság még a vicceivel is takarékoskodik, ö azokat is egyszerre párosával dobálja szét.

Trónraléptekor két kiváló elődjét involválta: Trefortot és Wlassicsot. Invokálhatott volna többet is, invokálhatta volna akármelyiket 1848-tól 1918-ig. Egyikkel se vallott volna szégyent. Neki épp az a kettő tetszett: Trefort és Wlassics. És aztán nyomban kinevezte a kis Wlassicsot a színházak inten- dásává.

Miért éppen a kis Wlassicsot? És miért kis Wlassics a kis Wlassics? Azért, mert ha k i s Wlassics van, akor nagy Wlassics- nak is kell lennie. Klebelsberg nyilván a Hortobágy néhai való kis királyára, Dely Mátyásra gondolt. Ez a Dely Mátyás a Hortobágy állatorvosa volt, kitűnő humorú és roppant nagy étvágyú ember. Büszkén eni-