Prágai Magyar Hirlap, 1922. július (1. évfolyam, 32-49. szám)

1922-07-22 / 42. szám

Szombat, julius 22. & A krasznafeorkai uradalmat is kisajátítják. A Prágai Magyar Hírlap jelentette először, hogy az 1923. év folyamán kisajátítandó er­dőbirtokok között van K ó b u r g-G o t h a Fülöp herceg szlovenszkói és Schönborn- Buchkeim ruszinszkói birtoka is- A Ven- kov most azt jelenti, hogy az állam át fogja venni a krasznahorkai uradalmat is, amely tudvalevőleg Andrássy György hitbizomá- nyához tartozott és jelenleg Maideghen gróf kezén van. Tőwiroioli Korfanty visszalép? Budapest, julius 21- (Saját tudósítónktól-) Az. Újság bécsi levelezője fölkereste a len­gyel követséget, ahol a lengyel kormányvál­ságra vonatkozólag a következőket közölték yele: — Egy órával ezelőtt táviratot kaptunk Varsóból, amely arról számol be, hogy épp ellentétben a bécsi sajtóban elterjesztett hí­rekkel, nem Pilsudski akar visszalépni, hanem Korfanty máris visszalépett. E visszalépésnek messze visszanyúló parlamenti előzményei vannak. Korfanty háta mögött foglalt állást a parlamenti többség, az úgynevezett kon- stitucionálisak, akik annak idején tagjai vol­tak az osztrák monarkikus parlamentnek. Amikor kitűnt az az éles ellentét, amely Pil­sudski és Korfanty között lassan megérlelte a kizist, akkor a konstitucionálisok elhatá­rozták, hogy kilépnek Korfanty mögül és Pilsudski mellé állnak. Ily módon Korfanty elvesztette a többséget Halálra Ítéltek húsz orosz katonai növendéket Stockholm, julius 21. (Szikratávirat.) A Svens1 a Dagbladet moszkvai levelezője Írja, hogy a katonai törvényszék a kronstadti hadi iskola 20 növendékét, akik az iskola látoga­tását megtagadták, halálra Ítélte. A nemzetközi munkásság a német köztársaság védelméért. Amsterdam, julius 21. Tegnap délelőtt ült össze az a nemzetközi konferencia, ame­lyet a nemzetközi szakszerveti szövetség, valamint a második és a bécsi internacionálé vezetőségei abból a célból hívtak össze, hogy a német köztársaságnak és a német munkásoknak a reakció ellen folytatott har­cukban egységes frontban legyének segítsé­gére. A második internacionálé részéről Tóm Shaw (Anglia), J. Anters (Belgium), Troel- stra és Wilant (Hollandia), a bécsi harmad­feles internacionálé képviseletében Longuet és Brake (Franciaország), Wallhead (Anglia), Grimm és P. Graber (Svájc). Cermák (Cseh- Szovákia), Caplanski (Poale-Zion) és Adler Frigyes (Ausztria) vettek részt. A nemzet­közi szakszervezeti szövetség részéről Jou- haux (Franciaország), Mértén (Belgium), Fimmen és Oudegeest (Hollandia), német részről Ottó Wells és Crispien jelentek meg. Az ülés kezdetén Fimmen, a nemzetközi szakszervezeti szövetség titkára, a konfe­rencia célját fejtegette s kijelentette, hogy Németország helyzete a nemzetközi szak- szervezti szövetségben azt a meggyőződést keltette, hogy úgy a német proletariátus, mint az egész világ munkássága érdekében a német munkások támogatására egységes nemzetközi frontot kell teremteni. Amsterdam, julius 21. (Wolff.) A nemzet­közi szakszervezeti konferencia tegnap dél­utáni ülésén Wels és Crispien német delegá­tusok részletesen jelentést tettek a német politikai helyzetről s azokról az intézkedé­sekről, amelyeket a köztársasági államforma megvédelmezésére életbe léptettek. A jelen­tés után különböző szónokok újból hangoz­tatták a reakció ellen irányuló egységfront felállításának szükségét és közös akciót sür­gettek. A délutáni ülés végén a két interna­cionálé, valamint a nemzetközi szakszerve­zeti szövetség képviselőiből álló bizottságot választottak, amelyet a három szervezet né­zetét kifejező határozati javaslat előkészíté­sével bíztak meg. Cáfolat az osztrák kormány megrendüléséről. Budapest, julius 21. (Saját tudósítónk táv­irata.) A budapesti osztrák követség a pesti lapoknak nyilatkozatot küldött be, amelyben megcáfolja azt, hogy a Seidl-kormány állása az utolsó napok munkástüntetése következ­tében meggyengült volna. Bajmóc—Rajec. Régen, a 19. század első felében keveset érint­keztek a népek egymással, a közlekedés nehéz volt. A vasútnak még csak hirc alig terjedt s uta­zási haljam kevés mutatkozott. Még a szomszédos népek is alig ösmerték egymást. A magyarnak kevés hajlama volt idegen országok látogatására, de más országbeliek kezdtek szivárogni a hatá­ron át a Kárpátalja vidékére. Jelesen a cseh „jáger“ megtalálta az utat hozzánk. Nyakába vette a hosszú utat, vadásztarisznyával az olda­lán s jött szerencsét próbálni hazánkba. De volt is nagy híre neki. Diána kultusza Csehországban akkor virágzott, holott minálunk kevéssé ápolt szakma volt. A tarisznyás, zöldgalléros vándor példáját csak­hamar mások is követték és meglehetősen el­árasztották az országot a cseh nimródok. A nyel­vüket ugyan alig értették minálunk, de az élel­mes jövevény csakhamar olyan vegyes zsargont talált ki, hogy meg volt a modus vivendi. 1 A későbbi időkben, mikor az erdészeti produk­tumok értéke emelkedni kezdett, az erdészet te­rén szintén ezen elemek érvényesültek nálunk. A cseh jáger lassan régi mesterségét elhanyagolta s hozzáfogott az erdészet ápolásához. Nem egy korifeusa a fiatal magyar erdészetnek Csaszlau és vidékéről ered. Idő múltán, mikor napjainkban bekövetkezett a nagy fölfordulás és a cseh kul­túra elárasztotta felvidékünket, legalább azt le­hetett föltenni a jeles cseh erdészetről, hogy a kárpátalji erdőségek kifogástalan kezelés alá fog­nak kerülni, hiszen az erdőség az országnak leg­nagyobb kincse. Nem is csalódtunk ebben. A szak­értő cseh erdészvilág kellően meg tudta be­csülni ezt a kincset s erősen hozzálátott annak kiaknázásához. 1921-ben történt. A fölötte száraz nyári időben elindultam Bajmóc fürdőből egy kis kéjutazásra, meg akartam nézni Nyitramegye büszkeségét, a legmagasabb hegyét, Klakot és gyönyörködni akartam a rajeci völgy természeti szépségeiben. A bajmóci uradalom remek erdeiben jól tartott országúton, égnek meredő hatalmas fák árnyé­kában élvezetes volt a kocsizás. A jól tartott er­dőbén az egész utón úgyszólván napsugár sem ért. De a Nyitra vize forrását elhagyván s a hágó felé közeledvén, már észrevehetők voltak az 1918-iki kulturterjesztők nyomai. Az erős beton­ból készült karfa hosszú vonalbar csodálatos konzekvenciával összezúzva ott hevert a földön. Közeledvén az uradalom, illetve vármegye ha­tárához, az erdő ritkulni látszott. Még egy utolsó kapaszkodó és fent vagyunk a nyergen. Megáll a kocsis lovait kifujtatni, de megáll az én szemem is a soha nem látott, de nem is képzelt látvá­nyon. A rajeci völgy egész a fürdőig elterült sze­mem előtt s ahol régebben remek erdők állottak s az üde természet elbájolta minden látogatóját, rövid egy pár év alatt iszonyatos kietlen pusz­tasággá változott. Ösmeretes az ottani hegyek formációja. Merő meredek piramisalaku óriások s mindez tisztára leborotválva, siralmas képet mutat. A régen oly gyönyörűséges árnyékos ut ma kopárságon vezet végig. Egy fehér szalagként látni az országutat kanyarogni s mellette a Roj- csányka folyócskát pislogni. Az ösmeretes hely­ségek mintegy meztelenül vannak kitárva előt­tünk. Kimondhatatlan kinos benyomás. A lekopasztott óriás gúlák szinte torzképek gyanánt állanak előttünk s jobbra fölöttünk a ma­gasban a hatalmas Klak sziklája lepillant, mint egy gúnyosan az óriás devasztáciőra. De a torz­kép gyászos képpé idomul. A karikatúra eltűnik s a mosoly helyett könnybelábbad a szemünk. Kilépve a remek erdőből, folytattam utamat. A porban, szárazságban kínossá vált a kéjutazás. Amidőn Rajec-fürdőre érkeztem, tudakozódtam, mi történik itt? És jólértesült forrásból hallottam, hogy ezeket a tarra vágott erdőket nemhogy azonnal fölujitás alá vették volna, hanem ellen­kezőleg, a falvaknak legelő gyanánt adták ki használatra. Pedig ezeket az erdőket nagyrész­ben a formációjuk meredek voltánál fogva soha tar-vágás alá adni nem lett volna szabad. A magyar erdészet fiatal intézmény volt s nem dicsekedhetett olyan, mondjuk, hisztérikus múlt­tal, mint a fönnebb magasztalt cseh erdészet. De ilyen bűnt sohasem követett el. No hiszen lett volna dolga a magyar királyi erdőfelügyelő­ségnek, a megyei erdészeti bizottságnak stb. stb. és országos botrány lett volna belőle, ha ilyesmit tett volna. De ma? Ha fölemlítjük ez iszonyatos cselekedetet a jelenlegi intéző egyének előtt, csak a vállukat vonogatják. Alkalmam olt ezt a pusz­títást a megyének feje előtt fölemlíteni, de nem is reagált rá. Utamat Zsolna, illetve Budetin felé folytatván, az ismeretes vidéken újabb meglepetés ért, még pedig, mondhatom, hajmeresztő. A vasúti vonal egyik oldalán egymás mellett ezrivel lehet látni a sírok hosszú sorát, egy szörnyű memento mórit. A másik oldalon pedig végtelen sora húzó­dik az ugyancsak monoton barakkoknak. Itt vél­tem megtalálni ama tarvágásnak kútfejét, mert valószínűleg ez épületek gyors fölállításának es­hetett áldozatul ama hajdan oly szép erdő. Ez tehát még a háború alatt történhetett. Annál su> lyosabban éri vádam az uj hatalmasságokat, hogy látván és felösmervén a helyzetet, nem léptet­tek szigorú rendeleteket életbe, hogy az erdő föl- ujitása azonnal foganatosittassék. Ellenben a ko­pár területeket legelőknek adták ki, ami fölötte veszedelmes, mivel a sziklás hegységet az el- karsztosodás nagymértékben fenyegeti, iszonyú vétek volna a természet eme gyöngyét, a rajcl völgyet ilyen veszedelemnek kitenni. Szeréml. • lEGUJABB Monarkista puccs Lengyelországban ? Bécs, julius 2í. A Wiener Mittag a követ­kező krakkói táviratot közli: Mint értesü­lünk, a nagy-lengyel párt arra az esetre, ha Pilsudski bejelentett lemondását nem való­sítja meg, monakista puccsot készít elő. A párt trónjelöltje Habsburg Albrecht, lengyel tiizérezredes, Habsburg István (a lengyelek előtt népszerű István volt főherceg) fia. (EH a feltűnő híradást a legnagyobb fenntartási sál közöljük. A szék.) 11PI HÍREK Szepsi iskolaügyi és közigazgatási sérelmei. Szepsi, julius 20. • Szepsi nagyközség a legfelsőbb kormányható­ságoknak nyomtatott körlevelet küldött meg, amelyekben elpanaszolja a község iskolaügyi sé­relmeit és azok orvoslását követeli. Szepsi lakossága szinmagyar és az 1921. évi népszámlálás is a cseh vagy szlovák hivatalno­kok és katonák beszámításával is csak nyolc százalék cseh-szlovák lakost tudott kimutatni. Gara-Simicsek János, a kassai második kerület tanfelügyelője, mindazonáltal eltávolíttatta a szepsii magyar iskola magyar nyelvű feliratát és az iskolát tisztán szlovák táblával látta el, noha másutt — ahol magyar iskola van — az nemcsak szlovák, de magyar nyelvű felirattal is el van látva. Ugyancsak Gara-Simicsek a po­zsonyi iskolaügyi referátus 2698—921. számú ren­deleté ellenére elrendelte, hogy a szlovák nyel­vet heti hat órában tanítsák és pedig a legelső reggeli órában. Ennek a következménye, hogy a magyar nyelv tanítását teljesen elhanyagolják, úgy hogy a gyermekek nem tudnak magyarul ol­vasni. A tanfelügyelő és igazgató tanító az államilag gondozott gyermekeket, tehát azokat is, akiknek anyanyelve a magyar, a szlovák iskolába kény- szeritették és abban a vallásoktatást minden fe­lekezetű gyermeknél nem az egyes felckezetek hitoktatóira, de az igazgatótanitóra bízták. Gara- Simicsek az iskola igazgatásánál nem törődik az általa kinevezett iskolai gondnoksággal sem. Az óvodát a szlovák beszeda számára foglal­ták le, noha a község és az állam között 1897- ben kötött szerződés értelmében abban az eset­ben, ha az épületet eredeti rendeltetésétől elvon­nák, annak tulajdona visszaszáll a városra. Egy további jogtalanság az volt, hogy a tan- felügyelő a római katolikus egyháznál megürese­dett kántori állást nem akarta az egyház által jelölt kántorral betölteni, sőt őt a hivatalos hely­ségéből kikergette. Azután két olyan tanítót kül­dött ide, akiknek egyike sem szerzett kántori ké­pesítést. Az átirat elmondja, hogy noha a nagyközség 800 esztendő óta — amint az történelmi okirattal beigazolható — Szepsi, mégis a közigazgatási ha­tóságok a községet Moldavára keresztelték el, a magyar pecsétnyomókat és bélyegzőket bevon­ták és a hivatalos helyiségek magyar cimtábláit eltávolították. A szepsjiek végül elpanaszolják, hogy a járás két szolgabirája közül az egyik cseh nemzetiségű és egy szót sem ért magyarul, úgy hogy a felekkel nem tud érintkezni. A jog, az igazság és a méltányosság azt köve­telné. hogy a kormány Szepsi jogos panaszait orvosolja és a békeszerződésbe s a nyelvtör­vénybe ütköző sérelmet kiküszöböüe. — (A prágai meteorológiai intézet jelen­tése.) Idő jóslás: Tartósan felhős, meleg időjárás várható, délnyugati élénkülő sze­lekkel. — (Srobár legújabb házvétele.) Pozsonyból je­lentik: Srobár Lőrinc dr., jelenlegi iskolaügyi mi­niszter, még teljhatalmú miniszter korában meg­vette a pozsonyi Baross-utca egyik legszebb úri palotáját. Azt, hogy azóta hán}' házat vett Po­zsonyban és egyebütt, nehéz ellenőrizni. Most az Újtelepen ismét villát vásárolt gyönyörű kerttel és pedig a városi ingatlanforgalmi hiva­tal jelentése szerint 148.000 koronáért. Mégis csak jól jövedelmezett a rózsahegyi orvosi praxis. — (Ásatások a dévényi várban.) Pozsonyi tu­dósítónk jelenti: A Slovensky Dennik jelentése szerint Cservinka arkeológus folytatja az ása­tást a dévényi várban. Az uj ásatásnál egy to­rony falaira bukkant rá és római korból szárma­zó téglákat talált ezzel a felirattal: XIV. LÉGIÓ. Előkerült még néhány sir is. Munkaerő hiányá­ban az ásatás nagyon lassan halad előre. — (A pozsonyi szőlészeti Iskola Modorba köl­tözik.) A Lidove Listy közlése szerint a pozso­nyi szőlészeti iskolát Modorba helyezik át. A po- zonyi szőlészeti iskola helyiségébe pedig kiér- leti és vegyvizsgáló intézet kerül — (Népszerű szociális előadás Korompán). Gönczy Gábor kassai református lelkész julius 18-án a korompai keresztényszociális párt és szakszervezetek tagjainak Korompán igen érde­kes szociális tárgyú előadást tartott, amelyen Korompa egész keresztén}' lakossága együtt volt. Az előadás után a népszerű lelkészt ovációkban részesítették és a szakszervezet nevében hálás köszönetét mondtak neki az előadásért. — (A tiszáninneni református egyházkerü­let közgyűlése.) Rimaszombatból jelentik: A tiszáninneni református egyházkerület szep­tember 3-án tartja évi közgyűlését Vajánban, vagy Nagykaposon. A közgyűlés keretében lelkészeket is felavatnak. Az egyházmegyék kiküldöttjei és a fölavatandó lelkészek leg- későb augusztus 15-éig jelentendők be a püspöki hivatalnál. A közgyűlés főtárgya a zsinati törvényjavaslatok tárgyalása lesz. — (Titokzatos letartóztatás Prágában.) A Ceske Slovo jelentése szerint kedden délután Prágában a Hotel Paris-ban a rendőrség két gyanús idegent fogott le. A külföldiek spanyo­loknak jelentették ki magukat, diplomata-útleve­lekkel rendelkeztek s gyakran utaztak Brand- eisba. Állítólag több millió értékű Louis d‘ort és ékszereket találtak náluk. A két letartóztatott külföldit máig nem bocsátották szabadon s a rendőrség ez ügyben nem adott ki jelentést. — (Testegyenészet). Az orvostudomány egy ágában sem találkozunk a közönség akkora tájé­kozatlanságával, mint éppen a testegyenészet te­rén. Ezért fontosnak tartjuk felhivni az olvasó figyelmét arra, hogy a legsúlyosabb veleszüle­tett és szerzettt növési rendellenességek, mint: az O és X-láb; a befelé csavart, úgynevezett dongaláb; a lábujjakon járó úgynevezett lóláb, a kacsázó járásnak leggyakoribb okozója, a vele­született csípőizületi ficam, mind egészen a fel- ismerhetetlenségig gyógyítható betegségek s ezeket a pozsonyi Grand Sanatóriumban a legki­tűnőbb eredménnyel gyógyítják. A szanatórium testegyenesitási osztályát W e i 1 Miklós dr., a hi- res Lorenz tanár wieni orthopád. klinikájának volt operatőrje vezeti. (Felgyújtott gépraktár). Ungvárról jelentik: A minap ismeretlen tettesek felgyújtották Ung- darócon Soltész Emil gépraktárát. Több cséplő­gép esett a lángok martalékává, úgy hogy a kör­nyéken gépek hiányában a cséplés nagyobb ne­hézségekbe fog ütközni. A csendőrség keresi a tetteseket. — (Nagy vasutl katasztrófa Oroszországban). Moszkvából jelentik: Romanov és Pcsenovka ál­lomások között felszedték a síneket és ezáltal borzalmas vasúti szerencsétlenséget idéztek elő. A lengyel határ felé haladó postavonat kisiklott. Eddig tizennégy halottat és húsz sebesültet húz­tak ki a romok alól. —- (Az abaujmegyei gazdák uj alelnöke.) Kassáról jelentik: Az abaujmegyei gazdák szövetsége a minap közgyűlést tartott, ame­lyen Zahler Ernőt, a Kleszlovenszkói Gaz­dák Szövetkezetének igazgatósági tagját, egyhangúan a szövetség alelnökévé válasz­tották. Fogorvos. Dr. M i k u 1 e Praha, Habernská ul. 24. A pályaudvarnál. — Müfogak. Ameri­kai rendszer. — (Klobucsár táborszernagy meghalt.) Bu­dapestről jelentik: Klobucsár Viktor nyu­galmazott táborszernagy hetvenkét éves ko­rában meghalt. Klobucsár sok nagy kitünte­tés tulajdonosa, résztvett a königrátzi és a lombardiai ütközetekben s a boszniai okku- pációban. Í901-ben, mint altábornagy Kolozs­várott kerületi parancsnok lett, majd tábor- szernagyi rangban Budapestre került, ahol a honvéd főtörvényszék elnöke volt. — ((A Magyar Evangéliumi Diákszövetség nyári konferenciája). Budapesti tudósitónk jelenti: A Magyar Evangéliumi Keresztény Diákszövetség a dunaparti Tahi faluban tartja nyári konferen­ciáját, melyen a tudományos előadások egész sorozata, elsőrangú szaktekintélyeknek, valamint az amerikai diákszövetség kiküldöttjének előadá­sa van programon. = (Elsimult a magyar-román fogolycsere ügye). Budapesti tudósítónk jelenti: Popper szociálde­mokrata képviselő a nemzetgyűlésen nemrégi­ben interpellált a magyarországi román politikai foglyok ügyében. Az interpelláció visszhangja­ként az üggyel a román minisztertanács is fog­lalkozott és a bukaresti magyar követtől felvi­lágosítást kért. Budapesti illetékes körök ebben az ügyben kijelentik, hogy miután a bukaresti vet a helyes információt megadta, az alapjában tévedésben gyökerező ügyet befejezettnek tekin­tik. Ami a politikai foglyok kölcsönös kicserélé­sét illeti, megfelel a valóságnak, hogy a két kor­mány között decemberben egy szállítmányt lehe­tett kicserélni. A folyó tárgyalások során bizo­nyos akadályok merültek fel a konvenciók kiegé­szítése tekintetében, de a tárgyalások azért mégis eredménnyel kecsegtetnek. = (Légi forgalom Bécs és Budapest kö­zött.) Budapesti tudósítónk táviratozza: Ma megnyílt a repülőgépforgalom Budapest és Bécs között. A repülőgépek személyszállítá­son kívül postaforgalmat is lebonyolítanak. = (Négyszáz korona egy kiló zsír*) Buda­pestről táviratozzák: A drágaság egyre nö­vekszik. A mészárosok ma újból fölemelték a hús árát- A hentesek ma a zsír kilóját négy­száz koronával árusították­— (Budapesten borbélysztrájk van). Budapesti tudósitónk jelenti: A főváros borbélyüzleteiben ma szünetel a munka, illetve csak a mesterek beretválnak, mert a borbély- és fodrászsegédek tegnap este kimondották a sztrájkot. A borbély- üzletek alkalmazottá száz százalékos béremelést kértek, amit a mesterek nem akartak megadni. Harminc százalékot ajánlottak fe. Tegnap késó éjjelig tartott a tanácskozás, de eredmény nélkül végződött

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom