Prágai Magyar Hirlap, 1922. július (1. évfolyam, 32-49. szám)

1922-07-20 / 40. szám

CsíitöríöK, juhus zu.

ŐTtj.ÍGjllJWfWtítftlRMP

3

A magprorszáfi cscméipff.

A nemzetgyűlés mai

••1 r

mese.

Budapest, julius 19. Saját tudósítónk tele- fonzelentése.) A nemzetgyűlés mai, szerdai ülésén mindenekelőtt elfogadták Forgách Miklósnak és társainak az indemnitás sürgősségére vonatkozó indítványát. Holnaptól kezdve tehát az indemnitási javaslatot nyolcórás ülésekben fogják tárgyalni. Azután fe 1- olvasták az inditványok és interpellációk könyvét. Interpellációt jelentett be Rassay Károly a katonai bíróságok által polgári személyek fölött kémkedési ügyekben hozott halálos ítéletek tárgyában, Szakács Andor a kormányzó személyével kapcsolatosan az államfői hatalomnak a közel jövőben elkövetkezhető változásról, Dénes István az aratási szerződés nélkül maradt munkásokról, Östör József a nyugatmagyarországi határátlépések nehézségeiről, Nagy Ernő a be- regmegyei állapotokról, Drózdy Győző a földbérletekről, Kiss Menyhért a képzőművészeti főiskoláról és Saly Endre a cukor és a zsír drágulásáról, Friedrich István pedig a balatonfüredi állapotokról.

Az indemnitás vitája során Szabó Sándor egységes párti képviselő rámutatott arra, hogy a mostani vitában a politikai élet ínagymosást rendezett s ettől a mosakodástól (inkább fekete lett minden, mint fehér. Be kell ivezetni az egyéni felelősség elvét. A tömeg [az utcán elindul és szubjektív benyomások j alapján cselekszik. A választójog kérdését ínem lehet hangulat alapján elintézni és ezért nagyon helyesli azt a választási rendeletet, amelynek alapján a nemzetgyűlés összeült. Általános választójogról egyelőre nem ügen lehet szó. Nem lehet — úgymond — [tisztelni azt a szabadságot, amely nem tiszteli a törvényt.

Haller István arról beszélt, hogy az ellenzék ínem foglalkozik kellő mértékben a választási visszaélésekkel. Pártja minden oly mozgalmat támogat, mely a konszolidáció érdekét .szolgálja. A választások azonban sok fullán- ikot hagytak hátra, ami megnehiziti a megegyezést. Eddig csak egyetlen egy választás volt, amely igazán a nép akaratán nyu- igodott s valóban titkos volt, amely ellen pa- nasz nem merült fel és pedig az 1920-iki. (A [szociáldemokraták közbekiáltanak: De a kü- ;Iönitményekkel.) Haller azután a drágasági kérdésről beszélt. Tudni kívánja, hogy a kormány megtett-e minden intézkedést arra nézve, hogy a nyomorult exisztenciák el ne .pusztuljanak. Majd azt kérdezte, hogy mit csinálnak annak az 50 fillérnek ellenében, amelyet a cukorelosztóbizottság részesedés címén minden kiló után beszed és amely évente 27 millió koronát tesz ki. Határozati : javaslatot ad be, amelyben azt kívánja, hogy a cukorközpont ügyiratait terjesszék a Ház elé, a cukorközpont élére kormánybiztost állítsanak s indítsanak vizsgálatot a cukorel- osztóbizotság ellen. Bírálta a 33-as drágasági bizottság működését és kijelentette, hogy az ellenzék minden oly tárgyalásban részt vesz, amely a drágaság letörését célozza, de nem hajlandó a kormányt azokban a lépésekben támogatni, amelyek a drágaságot növelik. Kívánja, hogy a munkásosztály demokratikus bánásmódban részesüljön. Célja, hogy erős szociális kérdéstől átitatott nemzeti hangulat legyen, mely keresztény erkölcsi alapon áll.

Az ülés még tart.

Kállay adóiavaslataL

A pénzügyminiszter ismertette az adójavasatokról szóló terveit.

Budapest, julius 19. Az egységes párt pénzügyi bizottságában Kállay pénzügyminiszter bemutatta adójavaslatait. Kifejtette, hogy a sokféle adóztatás helyett visszatér a békebeli négy adóhoz, a föld-, a ház-, a kereseíi- és a társulati adóhoz. Minden egyéb adót eltöröl. A községi adózás rendszerét is át akarja alakítani. A földadónál buzaalapon kívánja az adóztatást végrehajtani, mert legutóbbi időben a bérleteket kizárólag gabonában kötötték meg. A tervezett adókulcs ‘ szerint minden adókorona egy kilogram búzának felel meg. A házadónál megszünteti

a házkataszter további vezetését és a lakószobák szerint kivetett eddigi adót bérérték után kívánja felvenni. A kereseti adó jelen- lenlegi négy osztályát megszünteti és mértékét a mostani kulcsról le akarja szállítani, úgy hogy legföljebb öt-tiz százalék között legyen. A kereseti adót a községi háztartás céljaira engedi át. Különbséget tesz szabadkereset és fixíizetéses kereset között. Az utóbbinál a heti, illetve havi keresetet veszi számításba. A társulati adózásnál eddig fennálló adónemeket összeolvasztja. Egységes kulcsuk tizenhat-harminc százalékig terjed. Jelentékeny újítással a titkos tartalékokat is bevonja az adóalapba s társulati adózásba veszi be a betéti és közkereseti társaságokat is.

A bizottság vitájában határozott vélemény még nem alakult ki, kétségtelen azonban, hogy az egységes párt biztosítani kívánja a javaslat törvényerőre való emelkedését. A képviselők főként a földadó részletei iránt érdeklődtek. Gaál Gaszton és Szily Tamás kifejtette, hogy amikor a földadót két- százötvenszeresére, tehát az aranyparitásnál is többre emelik, akkor a többi termelési ágakat is megfelelően kel! megadóztatni. Nagy érdeklődést keltett a progresszivitás kérdése is. Kállay pénzügyminiszter kijelentette, hogy a földadóból másfélmillió métermázsa gabonát vár az állam számára.

Többek hozzászólása után a miniszter megígérte a háborús vagyonok megadózta- sára hozott törvény szigorú végrehajtását

Budapest, julius 19. (Saját tudósítónk tele- íonjelentése.) A pénzügyminiszter programja vegyes érzelmeket keltett. Az egységes pártban, agrárius jellege ellenére, nagy ellentétek mutatkoztak a nagy- és kisbirtokosok között. Különösen nagy volt az ellentét a progresszivitás kérdésében, mindazonáltal bíznak abban, hogy az ellentéteket el lehet majd simítani s úgy a kormány, mint a pártvezetőség, valamint a két frakció vezetői mindent megtesznek a békés megoldás érdekében.

Heinrich Ferenc a pénzügyi helyzetről.

Budapest, julius 19. (Saját tudósítónktól.) Heinrich Ferenc volt kereskedelmi miniszter nemzetgyűlési beszédéből kiemelendők még a következő pénzügyi és gazdasági fejtegetések:

— Minden erkölcsi érzésünk és egész gazdasági gondolkozásunk tiltakozik az ellen, hogy nekünk még reparációkat is kelljen fizetnünk. A nagyhatalmak már érzik, hogy hibák történtek. Már érzik, hogy a húrt nem szabad túlfeszíteni, mert ezzel veszedelembe döntik egész Középeurópa konszolidációját s ez a katasztrófa őket is magával fogja sodorni. Ha ebben a részben némi enyhülés fog előállani, csak akkor gondolhatunk arra, hogy lebontsuk azt a kinai falat, amely körül vesz bennünket. Az eszközök erre a kereskedelmi miniszter kezében vannak. Mindenekelőtt arra kell törekednünk, hogy a szomszédállamokkal kereskedelmi szerződéseket, vagy legalább bizonyos megegyezéseket, forgalmi egyezményt és vámegyezményt kössünk a kölcsönös legtöbb kedvezmény alapján. Ez reánk nézve életbevágó érdek, de a szomszédainkra nézve sem lehet közömbös. A cseh-szlovák köztársaság példája ezt legjobban bizonyítja.

Beszéde további folyamán azután a következőket mondotta:

— A kereskedelem és ipar szempontjából a szabadforgalom hive vagyok, de ezidősze- rint elismerem bizonyos vámvédelem jogosultságát, amely elől a legfejlettebb ipari országok is, amilyen Anglia és Amerika, nem zárkóznak el. Ami azonban a belső kereskedelmet illeti, követelem fokozatos megszüntetését mindazoknak az intézményeknek, amelyek a szabad forgalmat akadályozzák. A legkíméletlenebbül elitélem mindazokat a monopóliumokat és kedvezményeket, amelyeket egyes társulatoknak és szövetkezeteknek adtak. Ezeknek megszüntetését követelem. A deficites gazdálkodást tovább folytatni nem szabad. Sokan a külföldi valutakölcsönben látják a helyzet orvoslását. Ez azonban nem panacea, mert hiszen a kölcsönnel uj kötelezettségeket vállalnánk. A segítséget csak természetes eszközökkel érhetjük el, még pedig olyan eszközökkel, amelyekkel a magyar ember is igyekszik helyreállítani gazdasági helyzetének egyensúlyát. Le kell szállítanunk a kiadásainkat és fokoznunk kell a bevételeinket. Lehetetlen az, hogy egy állam költség- vetésében 60 százalékra rúgjon a tisztviselők javadalmazása. Még mindig nagyon sokat költünk szép ruhára és szép cipőre és mindig sokat költünk vigasságra és mulatságokra, amit sajnos, nemcsak a fővárosban, hanem a vidéken is tapasztalhatunk. Egy olyan országban, amelyet annyi csapás ért, valóban nincs helye a könnyelműségnek. Ahol mindenféle kulturális és gazdasági intézmény hiányzik és ahol minduntalan akciót kell indítani a nyomor enyhítésére, ott fordított ruhát kell hordani és ott a burgonyának kell a fő eledelnek lennie. Fizessünk adót, tekintsük becstelenségnek az adótól való menekülést s becsüljük meg a kenyérkeresetet. (Nagy tetszés az egész Házban.)

Az inflációra vonatkozóan a szónok egyetért a pénzügyminiszterrel, de úgy véli, hogy í egyes kezdések megítélésénél számba kell I

Budapest, julius 19. (Saját tudósítónk távirata.) A románok Budapestre való behívásának kérdésében újabban Kormos Károly, a kommunizmus bukása körüli időnek volt detektivfőnöke is njdlatkozik. Elmondja, hogy 1919 augusztus 4-én találkozott az ellenforradalom előkészítésében szerepet játszott néhány politikussal, aki hangoztatta, hogy a Peidl-kormányt el kell távolítani, mert addig a rend nem állítható helyre. Másnap délután ebben a dologban tanácskozás is volt, amelyen Kormos közölte az egyik, később miniszterré lett politikussal, hogy a román csapatok, amelyek augusztus 4-én még csak a főváros külső területén helyezkedtek el, 5-én I már belsőbb területre is kezdtek bevonulni. Az illető politikus ezen a híren nem ütközött meg, hanem bizonyos reménykedésekről beszélt, mire Kormos a tanácskozásról azonnal eltávozott. Tudomása szerint ugyanis 4-én délelőtt az ellenforradalom politikai vezetői értekezleten ehatározták, hogy a románok bevonulását kérik. Ugyanezen a napon délután egy kilences bizottság autóval Nagyká- tára utazott, Mardarescu tábornok főhadiszállására. Megkérte a tábornokot, hogy szállja meg a fővárost, mert a Peidl-kormány leplezett kommunista kormánytagjai az antantnak a románokat visszarendelő parancsát várják és újból visszatérnek a kommunizmushoz. Kormos nem közölheti a nyilvánossággal a bizottság tagjait, mert nekik maguknak kell tisztázni szerepüket, azonban állítja, hogy ezek a tagok csak ellenforradalmi politikusok lehettek.

Bécs, julius 19. (Saját tudósítónktól.) Az élelmiszerárak mértéktelen emelkedése itt pánikszerű hangulatot váltott ki. A viszonyok éppen olyanok, mint a múlt év decemberében történt fosztogatások előtt. Az üzletek az egész városban zárva vannak, az utcák üresek, az idegenek elhagyják Bécset, a vasutak túlzsúfoltak. A munkásság egy része ma reggel tüntetést rendezett a drágaság ellen. A XI. kerület (Siminering) munkássága vörös zászlók alatt a parlament elé vonult. A parlament feljáróját a rendőrség elzárta. A tüntetők küldöttséget menesztettek a szociáldemokrata vezetőkhöz s a tűrhetetlen drágaság ellen intézkedéseket követeltek. Tiz órakor az a hir terjedt el, hogy a Favoritén, az Ottak- ring és Floridsdorf nagy üzemeinek munkássága is a parlament elé vonul. Tizenegy óráig azonban a tömeg még nem érkezett meg. Azt beszélik, hogy a munkásságnak csupán egy része követeli a munka azonnal való abbahagyását, a mérsékeltebb elemek csupán küldöttséget akarnak meneszteni a parlamentbe, amely a simmeringi munkásokkal közösen követelné a drágaság letörését. Attól tartanak, hogy újabb zavargás tör ki. Valamennyi bécsi vásárcsarnokban ma reggel kisebb nyugtalanság mutatkozott, minthogy a vásárlók különös nyomatékkai adtak kifejezést a hihetetlen árak felett való felháborodásuknak.

venni bizonyos gazdaságpolitikai szempontokat. A termeléstől nem szabad megvonni a pénzt s az ipari termelés folytonosságát biztosítani kell. Felhívja a figyelmet Balogh Brúnó ötletére, amely szerint a pénzintézeteket fel kellene hatalmazni kamatozó pénztári jegyek kibocsátására. Ezen az utón meg lehetne könnyíteni a forgalmat.

Az erzsébetvárosi merénylet.

Budapest, julius 19. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Mint ismeretes, Rassaynak az Erzsébetvárosi Kör ellen elkövetett bomba- merényletről előterjesztett interpellációja nyomán a rendőrség újabb nyomozást Indított. Ma sikerült a rendőrségnek megtalálnia Sesevicset, akiről Kocsovics pincér azt állította, hogy ö volt az, aki megakadályozta abban, hogy a merénylet után telefonon a mentőket hívja. Sesevics ma megjelent a főkapitányságon, ahol megkezdték kihallga- i tását. A mai nap folyamán szembesítik Ko- I csovicscsal.

Budapest, julius 19. (Saját tudósitónk jelenti táviratban.) A Sándor Pál képviselő által felvetett interpelláció következményeképpen országszerte nagy érdeklődés kiséri azt a kérdést, hogy kit terhel a románoknak Budapestre való behívásáért a felelősség. Három napi halogatás után ma végre Friedrich István volt miniszterelnök a Magyar Hírlapnak nyilatkozatot adott, amely a kivetkezőképpen hangzik:

— Mindhárom kormányom ama tagjait, akik tárcájuk keretében bármely vonatkozásban érintkezésben állottak a románokkal, ma értekezletre hívtam össze. A nemzetgyűlés színe előtt részletesen meg fogjuk világítani ezt az egész kérdést. A magam részéről különben az első kormányom ellen emelt vádakkal sem vagyok tisztában cs azt sem tudom, hogy ki volt az az állítólagos kilenc nr. aki behívta a románokat, nem tudom, hogy miről folytak a tárgyalások, miben állapodtak meg és miféle jegyzőkönyvet írtak alá.

— Én a románokkal semmiféle tárgyalást nem folytattam, ilyen tárgyalásra senkinek felhatalmazást nem adtam és semmiféle jegyzőkönyvről nem tudok; ilyet alá nem Írtam és az aláírásra senkit sem hatalma tam föl.

— Az interpellációban említett bizonyo ■ kilenc úrról csak a fővárosi bizottság üléséről szóló tudósításból szereztem tudomást. Álláspontom röviden az, hogy akik ezt tették, azok közönséges hazaárulók és kötelet érdemelnek éppen úgy, mint azok, akik a románokat pénzzel itt tartották.

Komolyabb zavargásról eső öt óráig nem érkezett jelentés.

Bécs, julius 19. A kenyér újabb drágulása a munkásság körében nagy izgalmat keltett. A simmeringi vagongyár, valamint a Cuneron- miivek és az Apolló-gyár munkásai abbahagyták a munkát s a parlament elé vonultak. A parlament feljárója előtt körülbelül 4000 főnyi tömeg gyűlt össze, amelyhez egyre újabb munkáscsapatok özönlöttek. A munkásokhoz a többi között Widhol szociáldemokrata képviselő is beszédet intézett. A tüntetések híre az egész várost nagy izgalomba ejtette. Még a délelőtt folyamán a Belváros összes üzletei bezárták helyiségeiket, a vasredőket lehúzták és a kirakatokat bedeszkázták. A rendőrség teljes készenlétben van s az első jelentések beérkeztével a Burgot és a nagyvásárcsarnokot elzárta. A külföldi valuták vételének és eladásának tilalma a kora reggeli órákban egyes bankok előtt szintén nagyobb csopor- tulásokra adott alkalmat. A feleket a devizaközponthoz utasították, amelynek helyiségei előtt nagyobb csoportosulás keletkezett. A devizaközpont csupán előlegeket adott a külföldi valutákra s a végleges elszámolást másnapra halasztotta. Délelőtt fiz órakor az előlegek fizetését is megszüntették. A tőzsdén devizával egyáltalában nem kereskednek.

MIM hívták Sic i románokat Budapestre.

UjaM» pánik Béc$S»®n ü flrcígais#^ miatt.

Az üzletek zárva vannak. — Tüntetés a parlament előtt.

1 r r 1 mm'| félpohár SCHMIDTHAUER-féle igmándi

ff I I t* v f t, * T % || IC ÍUTfi ií CÍTla -------------------------- keserüviz, melegítve éhgyomorra, mint ivókúra,

bármely évszakban kiváló eredménnyel használható székrekedés és ennek következményei ellen u, m. étvágy és emésztéshiány, felfúvódás, sárgaság, máj és lépdaganat, aranyér, elkövéredés, agyvértódulás, vérbőség stb 422 S«3>Bc nloegniMltf már «wáIacBira4raM«»B is.