Prágai Magyar Hirlap, 1922. július (1. évfolyam, 32-49. szám)

1922-07-19 / 39. szám

Szerda, julius 19. 3 BEIPOIITIKA A szlovák nemzeti párt memoranduma az autonómiáról. Prága, julius 18. A hradzsini Casban L o u b a 1 Ferenc is­merteti S t o d o 1 a Emil dr.-nak egy hozzá intézett levele alapján a szlovák nemzeti párt­nak — és nem mint egyes lapok tévesen ír­ták, Hodzsa pártjának — ez év január 22-én a miniszterelnök elé juttatott memorandu­mát. A memorandum a szlovák nép elégedet­lenségének okait tárja föl. Ilyenek szerinte a gabonakontingensnek igazságtalan kivetése, a Nagyszámú katonaság, a nagy drágaság, továbbá a szlovenszkói közigazgatás rende­zetlen volta, főként pedig az uj megyebeosz­tástól való félelem és végül a felekezeti és nyelvi kérdések terén urakodó állapotok. Ezek között a legfontosabb a megyei reform és a vallási ügy. A memorandum szükségesnek mondotta azt, hogy a megyerendszerben a status quo ante-t tartsák fönn, mert a régi megyék év­százados fejlődését nem szabad figyelmen kí­vül hagyni és mert az uj megyebeosztás a történelmi vármegyék földrajzi, gazdasági és kulturális egységét bontaná meg, azonkí­vül pedig sok beruházást is igényel és elke­seríti mind az uj megyeszékhelyektől távol- eső lakosokat, mind pedig a régi megyeszék­helyek közönségét. A memorandum utolsó pontja rámutat ar­ra, hogy a tartományi intézményt Szloven- szkó területén bevezetni nem lebet, hanem az alkotmányba kell felvenni az autonómia elvét. A felekezeti és területi viszonyokra való tekintettel azt kívánja a memorandum, hogy Svájc, az Unió és a szomszédos Ausz­tria mintájára föderációs alkotmányt hozza­nak, amely a felekezeti és iskolai kérdéseket, valamint a helyi közigazgatás ügyeit az or­szággyűlések és az országos önkormányzati szervek hatáskörébe utalja. A memorandum végül kifejti, hogy a középiskolai cseh nyel­vű oktatás a csehek hegemóniáját szolgálja, ami elmérgesiti a csehek és szlovákok viszo­nyát. Az autonómiát fokozatosan, az evolú­ciós elv alapján kell megvalósítani. Benes jövőre Amerikában tart előadásokat. A Tribuna magánforrásból arról értesül, hogy Benes a jövő esztendőben a prágai amerikai követség és a wiliamstowni politi­kai intézetnek meghívására a jövő év folya- mán az inézetben 4—6 hétig tartó szociál­politikai előadássorozatot fog tartani. Ez a hár az első pillanatban azért hngzik furcsá­nak, mert aktív miniszterek nem szoktak ily sokáig távolmaradni a hivataluktól. Kramár a hadikölcsönökrő! és a kormányválságról. A cseh nemzeti demokrata párt Horazdio- vicban népgyülést hivott össze, amelynek legérdekesebb eseménye Kramár Károly dr. beszéde volt. A cseh sovinizmus apja ez alkalommal is az erős kéz politikáját dicsőí­tette. Beszédében megemlékezett a németek­nek multheti égeri nagygyűléséről és ször­nyű dolognak mondotta azt, hogy a népgyü­lést egyáltalában meg lehetett tartani. A hadikölcsönökről az mondotta, hogy azokat azért jegyezték a németek, mert azt hitték, hogy ők győztesekként fognak kike­rülni a háborúból és lehetetlenné fogják ten­ni a csehek mindennemű politikai befolyását. Furcsának tartotta, ha ezek után most azt követelik, hogy váltsuk be a íiadikölcsönö- ket. Ha a csehek az ő követeléseiknek eleget tennének, ezt Kramár szerint a történelem nemcsak rossz néven venné tőlük, de ez szerinte ostobaság is volna. Azután azokról a hírekről beszélt, hogy a németeket állítólag be akarják venni a kor­mányba és igy szólt: „Ezt én a régi Ausz­triában szerzett tapasztalatok után nem értem meg és nem is tudom felfogni. Vagy talán tyukól-e a kormány, amelybe mindenki tet­szése szerint beszállhat? Vájjon lehetséges-e, hogy a németek résztvegyenek a miniszter- tanácsban s hogy tudomást szerezzenek va­lamennyi fontos állami érdekr&l, valamennyi katonai titokról, amikor a legfőbb érdekük az, hogy gyöngítsék a mi hadseregünk ere­jét? Ilyen dolgokat még a leglojálisabb né­met sem hallgatna cl. Ehhez hozzájárul még a nyelvkérdés is. A mi központi hivatalaink­nak cseheknek kell lenniök s teljesen elkép­zelhetetlen az, hogy egy német miniszter csehül hivataloskodna. A képviselőház egyik alelnöke, Czecli dr. is, aki pedig a legbé­késebb németek egyike, csak azért nem gya­y’fÜG’AlJfaGYAÍFtfmTAP korolja alelnöki tisztségét, mert nem akar csehül beszélni. Amig a németek nyíltan el nem ösmerik, hogy ez az állam a mi álla­munk, addig nem is tárgyalhatunk a kor­mányba való belépésükről/4 A petka Karlsbadban. A Ceské Slovo jelenti, hogy a cseh pártok vezető emberei a közeli napokban Karlsabd- ba utaznak. Ez a hir összefügg azzal, hogy Srámek vasutügyi miniszter jelenleg sza­badságát Karlsbadban tölti. Valószínű, hogy a petka karlsbadi tanácskozásai a kormány- válsággal vannak összefüggésben. A cseh-szlovák—orosz viszony. Bechyne cseh szociáldemokrata képvi­selő, aki tudvalevőleg a petkának is tagja, cikket irt a cseh-szlovák—orosz viszonyról. Cikkében megáilapitotta, hogy Mos töve n- k o, az orosz szovjet prágai megbízottja, akit a cseh-szlovák —orosz szerződés hivatalos diplomáciai jelleggel ruházott fel, a cseh­szlovák hadseregben és hivatalokban kom­munista propagandát fejt ki. Bechyne azután elmondja, hogy a cseh-szlovák kormánynak az az eljárása, hogy Oroszországgal szerző­dést kötött, két oldalon sziiit visszatetszést. Mig a kommunisták a szerződést csekély ér­tékűnek tekintik, addig a nemzeti demokra­ták a kormányának túlságos előzékenységet vetettek a szemére. Bechyne szerint Mosto- venko propagandatevékenysége ellenkezik a szerződés 8-ik cikkével s ugyancsak ellen- i kezik vele az a határozat is, amelyet a mosz- { kvai internacionálé S m e r á l dr. és K r e i- b i c h képviselők, valamint J i l e k jelentésé­re hozott. Ezért Bechyne Beneshez kérdést intéz aziránt, hogy vájjon hajlandó-e a szer­ződésszegést megakadályozni és vájjon he­lyesnek tartja-e a bolsevikokkal szemben követett politikáját. Interpelláció a pozsonyi igazság- ügyi palota elhelyezéséről. Pozsonyi tudósitónk jelenti: Pozsonyban nemrég egy bizottság helyszíni szemlét tar­tott és az érdekeltek meghallgatása nélkül úgy döntött, hogy az uj igazságügi palotát, amelyben a Járásbíróságot, törvényszéket és az ítélőtáblát fogják elhelyezni, a város központjától négy kilométernyire, a tüzér­kaszárnya mellett fogják fölépíteni. Mivel ez a terv mélyen sérti a lakosság, érdekeit, .Jabloniczky János dr. keresztényszoci­ális nemzetgyűlési képviselő és társai inter­pellációt adtak be az igazságügyminiszter­hez, és előadják benne, hogy a bizottság döntésénél bizonyos titkos egyéni érdekek játszottak szerepet. Nemrégiben ugyanis jó összeköttetésekkel rendelkező spekulánsok a tüzérkaszárnya környékén levő telkeket ösz- szevásárolták. Az interpellálók azt kérdik a minisztertől, hogy hajlandó-e a végleges dön­tés előtt a mellőzött hatósági, közgazdasági és ügyvédi tényezőket meghallgatni és meg­vizsgáltatni, hogy a tervezett igazságügyi palota környékén kik és milyen áron sze­reztek újabban telkeket? foim&ré három pontja. A franciák merev feltételei a jóvátétel kérdésében. — Az angolok engedékenysége. — Poincaré és Lloyd George találkozása. A jóvátételi kérdés megoldását, az európai politikai és gazdasági élet megváltó csodáját Poincaré és Lloyd George legközelebbi talál­kozásától várják. A párisi augurok bíznak a csodában, mi azonban az augurok szavait hallva s Poincaré megcsökönyösödött elveit ismerve, kevés reménységgel tekintünk Poin­caré újabb útja elé- Bizalmatlanságunkat meg­erősíti az angol Daily Mail párisi értesülése, mely Lloyd George és Poincaré tanácskozá­sainak programját ebben a három pontban foglalja össze: 1. A világnak tudomására kell adni, hogy Németország szánt-szándékkal haladt a gazdasági csőd felé s hogy pénzügyi be­csületét módjában állott volna megmen­tenie. 2. A Németországgal való tárgyalások egyetlen eredményes módja, dokumentálni Németország előtt azt, hogy a szövetsége­sek egysége fönnáll s a szövetségesek Né­metországgal csak együttesen tárgyalnak. 3. Németországtól biztos garanciákat kell szerezni a pénzügyi reformok keresztülvi­telére s a garanciabizottságnak teljhatalmat kell adni arra, hogy a német büdzsét fölül­vizsgálhassa s jelentéseket tehessen azok­ról a reformokról, melyeket a szövetsége­sek követelnek. Ez a nyilván Poincarétöl eredő három pont karakterizálja a francia gondolkodásmódot és bizonysága annak, hogy a londoni találko­zástól a gordiusi csomó kettévágását nern remélhetjük. Csupa fölösleges deklarációt és rendszabályt készít’elő londoni útjára Poin­caré, holott ezerszer és súlyos következmé­nyek árán tapasztalhatta már. hogy a tengeri kígyóvá növesztett jóvátételi kérdést minisz terelnöki deklarációkkal és a hatalmi mámor­ból és féltékenységből fakadó rendszabályok­kal megoldani nem leltet. Poincaré realitás­ban vérszegény három pontját kiegészíti a T e m p s tegnapi vezércikke, mely tudtunkra adja, hogy a jóvátételi bizottság francia tag­jai formális utasításokat kaptak arra, hogy a jóvátételi bizottságban a versaillesi békeszer­ződés ariiaz intézkedéséhez, hogy a jóvátételi fizetések megelőzik a német állami kiadáso­kat, föltétlenül ragaszkodjanak. • Amig a jóvátételi kérdés körül ily remény­telenek az auspiciurnok, addig a német mo­ratórium ügye is — úgy látszik — eltolódott. A moratórtium kérdésében ugyanis a jőváté- teli bizottság csakis a garanciabizottság je­lentése után fog dönteni s mert a garancia- bizottság vasárnapra jelzett berlini elutazása, párisi utasításra elmaradt, ez a döntés is a bizonytalan jövőbe tolódott el. A garancia­bizottság azt az utasitást kapta Párisból. hogy folytassa az ellenőrző rendszabályokra vonatkozó tárgyalásokat s ez a körülmény s a Journalnak és a Figarónak amaz értesülése, hogy a garancia-bizottság berlini munkájá­nak eredménye nem kielégítő, sőt, hogy a ga­rancia-bizottság Németországnak szerződés­szegését is megállapította, arra mutatnak, hogy a moratórium kilátásai is kezdenek el­homályosulni. A garancia-bizottságon kívül a bankár­bizottság is bogozza — állítólag — a bonyo­dalmas német kérdést. Legalább is erre vall a következő Havas-jelentés: * „Az Ecbo de Paris brüsszeli tudósítója meginterjúvolt egy Berlinből visszatért igen tekintélyes pénzembert, aki az újságírónak kijelentette, hogy a bankárbizottság Német­ország pénzügyi ellenőrzésére igen alaposan végiggondolt tervet dolgozott ki. A német kormány ezt a tervet néhány napja tanulmá­nyozza s valószínűleg megjegyzéseivel együtt még e héten közölni fogja a jóvátételi bizott­sággal. A tervezet a bevételek és kiafások ellenőrzését, valamint a függő adósságok sta- j tisztikai ellenőrzését javasolja/* A franciák merev gondolkodásával szem­ben egészen más és sokkal méltányosabb és komolyabb hangok halatszanak az angol po­litikai életből- Az angol politikának homlok­terében ebben a pillanatban a német márka zuhanása és annak következményei állanak- Ezzel foglalkozik az alsóház, ez a tárgya a politikai klubok eszmecseréjének és ez szol­gáltatja a lapok vezércikkeinek anyagát is. Az Observer vezércikke feltűnően tü­relmetlen hangon sürgeti a német válság gyors megoldását, még mielőtt ^az európai katasztrófához vezetne- A moratóriumnak -* írja a lap — föltétlenül el kell következnie, de ez egymagában véve még nem lenne hat­hatós segítség, előbb revízió alá kell venni az egész jóvátételi kérdést is- Föltétlenül szükséges, hogy előre megállapítsák a jóvá- tétcli végösszeget és valószínű, hogy a hatal­mak erre nézve a párisi bankárkongresszus javaslatát fogják elfogadni. Anglia a német kibontakozást elkerülhetetlennek látja az európai béke helyreállításához és a maga ré­széről készséggel regédkeznék a legfőbb ne­hézségek leküzdésében- Azonban ezen az utón nem haladhat egyedül, hanem csak Fran­ciam szággal együtt. Az angol kabinetnek egy volt tagja, Midle- borgh, azt irja aSundayTelegrap h-ba, hogy a német katasztrófát meg kell akadá­lyozni már csak azért is, mert súlyos válság elé állítaná Anglia gazdasági életét is. Ez a válság már most is mutatkozik a vas- és acélipar terén­Hasonlóképpen pesszimisztikusan ítéli meg a jelenlegi helyzetet a D a i 1 y News is, ; mely a jóvátétel kérdésének mostani állását, ' Németország anyagi csődjét, Ausztria valu­tájának leromlását és a hágai konferenciának sikertelenségét nagyon fenyegető jeleknek ítéli meg a jövőre nézve és a helyzet kitisz-, tázására a következő indítványt teszi: t- Angliának le kell mondani követelései­ről Franciaországgal seztnben­2- A franciáknak bele kell egyezniök, hogy a jóvátételi összeget 2,500.000 fontra szállítsák le­3- Franciaországnak ratifikálni kell a washingtoni szerződést. 4. Egy általános garanciális tervezetet kell készíteni, mely Franciaországot megvédje az esetleges támadások ellen­5. Föltétlenül létre kell jönnie a nemzet­közi kölcsönnek és 6- Németországnak állandó tag gyanánt be kell lépnie a népek szövetségébe. Németország csak két hónapra akart moratóriumot kérni. Páris, julius 18- (Saját tudósítónktól.) A mo­ratórium előzményeiről érdekes részleteket jelentenek Berlinből- A német kormánynak eredetileg csak az volt a szándéka, hogy csupán a júliusi és augusztusi fizetési részle­tekre kér moratóriumot- Lord d‘Abernon an­gol követ azonban azt ajánlotta a német kor­mánynak, hogy a moratórium kérelmét 1922. és 1923- évekre is terjesszék ki, minthogy vé­leménye szerint csupán hosszabb moratórium teheti lehetővé Németország pénzügyeinek végleges rendbehozatalát. Augusztus elején utazik Poincaré Londonba. Páris, julius 18- A Mát in arról értesül, hogy Poincaré és Lloyd George összejöve­tele augusztus elején fog megtörténni. Az angol kormány néhány nappal ezelőtt jegy­zéket küldött a francia kormánynak, amely­ben a jóvátételi kérdés kapcsán utalás tör­ténik a két miniszterelnök összejövetelének szükségére. A francia kormány erre a jegy­zékre még nem válaszolt, mindazonáltal úgy látszik, hogy illetékes körök a közeli találko­zás gondolatával megbarátkoztak és hogy Poincaré Londonba fog utazni, előbb azon­ban megvárja a jóvátételi bizottságnak a né­met moratóriumra vonatkozó határozatát. A garanciabizottság szerdán tesz jelentést. Páris, julius 18. A garancia-bizottság több tagja Parisba érkezett. Mauler elnököt ma éjszakára várják- A bizottság szerdán adja át jelentését s a jóvátételi bizottság csütör­tökön este kezdi meg a jelentés megvizs­gálását. Franciaországnak nincs szüksége a természetben való jóvátételre. Páris, julius 18. A Petit Paris-ien vé­leménye szerint Franciaországnak 1922-ben nem lesz szüksége a 950 millió aranymárka értékű természetben való szállitásokra- A szállításokat, amelyekre még ez évben szük­sége lehet, 200 millió aranymárkára becsülik. Anglia mindent szemmel tart London, julius 18- Lloyd George az alsó­házban Kennworthy egyik kérdésére kijelen­tette, hogy a kormány az Egyesült-Államok kormányának fölhívására hivatalos értesítést küldött, amely szerint szeptember elején kü­lön bizottság indul Washingtonba, hogy ott a kongresszus által kinevezett albizottsággal az angol hadiadósságok kérdésében megegye­zésre jusson- E tárgyalások befejeztéig to­vábbi fölvilágositást nem adhat- Terrel kép­viselő azt fejtegette, hogy a jóvátételi fize- ( (és nem kizárólagos és legfontosabb oka a márka elértéktelenedésének. Főleg a német költségvetés egyensúlyának hiánya játszik itt nagy szerepet- Lloyd George Terrel fel­szólalására azt válaszolta, hogy a kormány is Terrel álláspontján van s hogy a német pénzügyek rendezésében a legfontosabb mo­mentum a német költségvetés egyensúlya- Anglia — szólt végül Lloyd George — min­dent szemmel tart. A német belpolitikai válság. A iüggeilen szocialisták megszavazzák a köztársaság védelméről szóló törvényt* — Két független szocialista a kormányban­A német belpolitikai válság pillanatnyira meg van oldva. A független szocialisták hétfő délutáni ülésükön ugyanis elhatározták, hogy a köztársaság védelméről szóló törvény mel­lett fognak szavazni s a berlini lapok jelen­tése szerint a birodalmi gyűlés két szocialista frakciója beleegyezett abba, hogy a kormány­nak két független szocialistával való kibőví­tését az októberi ülésszakig elhalasszák. A szakszervezetek csatlakoztak a frakciók ha­tározatához. A birodalmi gyűlés nyári szü­nete alatt fognak dönteni arról, hogy meg- aiakitsák-e a két szocialista párt közös par­lamenti frakcióját. Ily körülmények között a birodalmi gyűlés ma letárgyalja a köztársaság védelméről szóló törvényt s a héten bezárja kapuit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom