Prágai Magyar Hirlap, 1922. július (1. évfolyam, 32-49. szám)
1922-07-16 / 37. szám
Vasárnap, jtaflus 16. KÖZGAZDASÁG Magyar mezőgazdasági termények kivitele Cseh-Szlovákiába. A Prágai Magyar Hírlap számára elmondta Mutschenbacher Emil dr„ az OMGE főtitkára. Budapest, julius 14. A magyar mezőgazdáknak az utódállamok gazdasági közeledésének kérdésében az az álláspontjuk, hogy helyre kell állítani a volt monarkiának szétesett államai között azokat a gazdasági kapcsolatokat, amelyek azelőtt fönnállottak s amelyek nem voltak mesterségesek, hanem ellenkezően, egy életerős gazdasági egységet jelentettek. Ezeket forgalmi akadályokkal, határokkal és más ilyen ‘intézkedésekkel nem lehet elszakítani. A volt monarkiában is a magyar Alföld látta el a Dunántúllal karöltve Felsőmagyarországot. Ez a processzus kétféleképpen nyert megoldást. Egyrészt Felsőmagyarországból jöttek emberek a mezei munkára és ezek arató- írészüket hazavitték, vagy pedig a maguk termékeit cserélték itt be gabonára (vas, fa, 'só stb.). Ezt a régi időkre visszamenő viszonyt most a változott geográfiával sem lelhet szétszakítani, mert egyrészt a megszokás, másrészt pedig a szóbanforgó területek Icözelsége miatt a szlovákok továbbra is itt jakarják ilynemű szükségleteiket beszerezni. ! Hogy ez a helyzet ma nem olyan, mint Volt, annak egyedüli oka az, hogy Csehország és Magyarország között még mindig nem jött ■létre kereskedelmi szerződés, amely az említett viszonyt újra teljessé tenné, vagy fejlesztené. Ennek a szerződésnek a megkötése ‘mind a két állam szempontjából rendkívül [fontos, mert a két állam produktumai igen [szerencsésen egészítik ki egymást. Csehor- iszágnak legalább is olyan mértékben van szüksége lisztre, húsra, zsírra, borra, mint [nekünk textilárujára, üvegére, fehérneműjére. Nekünk főtörekvésünk, hogy terményeinkből minél nagyobb fölösleget tudjunk produkálni és hogy ezért megfelelő értékben természetben való ellenszolgáltatást kapjunk. A pénzbeli kiegyenlítés nem kedvező a két állam valutájának diszparitása következtében. Konkrét esetül szolgál a legutolsó eset, a cukor- behozatal. A magyarországi terméskilátások az eddig beérkezett jelentések szerint elég kedvezőek és ha valami nem jön közbe, közepes termést várhatunk, a takarmányfélékre vonatkozóan azonban kevésbé kedvezőek a kilátások az utóbb beállott szárazság miatt. Gabonából tehát lesz kivitelünk és pedig vagy Ausztriába, vagy Csehországba, ahol t. i. megfelelőbb ellenértéket tudunk kapni. Ha a takar- mánykilátások nem javulnak, akkor ennek következtében, sajnos, állatkivitelünk is lesz. mert a takarmány hiánya, illetve drágulása arra fogja kényszeríteni a gazdákat, hogy túladjanak állataikon. Ez igen súlyosan érintene bennünket mert állatállományunk nem nagy. Gyümölcsből, főzelékből és zöldségből igen nagy mennyiség kerülhet kivitelre. Igen jelentős mennyiségben vásárolták eddig nálunk a csehek a vetőmagot, az úgynevezett Székács-búzát, hatvani búzát, amelvneK első rendű értékét teljes mértékében elismerik* A háború óta eddig, sajnos, nem volt módunkban terményeink kicserélését intenzivebben folytatni és e részben a jövőre nézve is kevés kilátást nyújt a cseh kormánynak az az intézkedése, hogy a mi búzánk értékénél jóval silányabb amerikai búzával látja el a lakosságot. A cseh kormánynak ez a magatartása kényszerít bennünket hasonló intézkedések megtételére, amelyeket minden különösebb nehézség nélkül hajthatunk végre. A szükséges iparcikkeket beszerezhetjük akár Ausztriából, akár Németországból. De Csehszlovákiának más a helyzete. Ha Romániában és Szerbiában különböző okok miatt a termelés nem maradna nivón aluli, akkor Csehország gabonaszükségletének fedezése dolgában biztosan támaszkodhatna ezekre az államokra, de a mai helyzetben Csehország szempontjából is megszívlelendő és fontolóra veendő a velünk kötendő gazdasági szerződés mielőbbi életrekeltése. Prága, julius 15. R a s i n dr. a Prager Presse mai számában a cseh korona emelkedésének okairól a következőkben nyilatkozott: — Két irányban kell keresni a mi koronánk emelkedésének okait. Heteken át a korona teljesen stabil volt. Amidőn a márka zuhanása elkövetkezett, ami következménye volt a kölcsön meghiúsulásának, Rathenau meggyilkolásának és az ebből támadt zavaros belső viszonyoknak, akkor az amerikai spekuláció, amely látta, hogy a márkán szenvedett veszteségeit a márkán nem tudja behozni többé, rávetette magát a cseh koronára. A másik ok pedig az volt, hogy magában Németországban is mindenki menekült a márkától s mindenki márka-követeléseit cseh koronára változtatta át. —• Nagyon természetes, hogy a mi jegybankunk ebben a helyzetben nem avatkozhatott bele, a korona stabilizálása érdekében. Mert az amerikai spekuláció folytán nagyon sok koronát kellett volna kiengedni a külföldre, vagyis a hanyatló idegen valutákat cseh koronán kellett volna vásárolni. Ebbe nem mehettünk bele, mert a korona stabilitása szempontjából nagyon fontos, hogy a — Uj villamossági rt. alakul az állam részvételével. Mint az Usir. Ozn. jelenti, a Mittelböh- mische Eiektricitát A. Q. az állam, Prága város és a prágai kerület részvételével Seestadtban egy uj villamossági részvénytársaságot alapit „Központi Villamossági Müvek Prága" címen. A részvény- tőke 30 millió korona, mely 60.000 darab 500 koronás névértékű részvényből áll. A részvénytársaság a villamosmüvek és vasutak üzemén kívül szén- és bányatermékek szállításával Is foglalkozni fog. Az áramot Prága városán kivül Közép- és Eszakcsehországba is e* fogják vezetni — A Prágai Szanatórium Részvénytársaság 3750 darab 400 koronás uj részvény kibocsájtá sával részvénytőkéiét 4,500.00 koronáró. 6 m'kjó koronára emeli föl. Az uj részvények a részvény- társaság nyereségében 1922 julius 1 -töl kezdve részesednek s a régi részvényesiek 460 koronás jegyzési árfolyamon 3 régi részvényért 1 uj részvényt kaphatnak. A jegyzések a társaságnak a Podolc-ben levő helyiségeiben a hivatalos órák alatt eszközöllietők. A jegyzési idő 1922 julius 22-én kezdődik s julius 3l-ig tart. külföld ne rendelkezzék túlsók cseh koronával. Németország példája ezt világosan tanúsítja, mert Németországnak 80 milliárdnyi márka-tartozása van határain kivül. Ilyen körülmények között a mai árfolyamának legcsekélyebb emelkedése akkora kínálatot idéz föl márka-devizában, hogy a márka árfolyamát újra leszorítja. Ezért veszélyeztette volna a cseh valuta stabilizálását az, ha sok koronát engedtünk volna ki a külföldre. De a beavatkozás elmaradása folytán a spekuláció kereslete akkora szűkét teremtett a külföldön cseh koronában, hogy ennek következtében emelkedett a korona árfolyama oly magasan, mint a minap láttuk. Viszont azonban az is természetes, hogy a spekuláció, mint rendesen, szükségét látta a realizálásnak s ezért történt a visszahatás s ezért esik a korona. A korona meg fog áílani azon a magaslaton, amely megfelel egyrészt a reális keresletnek, másrészt azoknak a törekvéseknek, hogy a rnárkakövetelésekat cseh koronában helyezzék el. Mi a magunk részéről csak arra törekszünk, hogy a mi koronánkból spekulációs deviza ne legyen, mivel ennek semmi értelme nem volna s mivel a stabilitást ilyen: formán sohasem tudnók elérni. — A prágai húspiacról. A prágai húspiac mai forgalma lanyha volt. Az árak a következőképpen alakultak: Ürü 9—16. borjú 8—12, belföldi sertés 18—24, jugoszláv sertés 20—23, román sertés 21—25, hízott sertés 18—21.50, ökör eleje ?3—17, hátulja 15—20, bika 14—18, tehén eleje 11—14, hátulja 13—18, egy évnél fiatalabb ökör és üsző 10—12 korona kilogramonként — Húszszázalékos Illetékkedvezmény a koksz- széllitásnál. A vasúti és hajózási közlöny julius S-iki száma rendeletet közöl, mely szerint julius 1-től kezdve Dombrau—Karvinból, Ostrau—Oder- furtbói, Suchauból (Szilézia), Schwadowitz—Eioel- ből és Segen—Gottesből a kokszszállitmányok után 20 százalékkal kevesebb a rendes vasúti illeték. = A tűzifa irányárának fölemelése Magyarországon. Budapesti tudósítónk jelenti: A faügyek kormánybiztosa julius 23-ikátó! kezdve a tűzifa átvételi árát 2p százalékkal fölemelte. — A Venkov válasza — Szterényinek. A Prágai Magyar Hírlap közölte a minap Schober Béla államtitkárnak, a Magyar Pénzintézeti Központ vezérigazgatójának és Szterényi József bárónak szakszerű fejtegetéseit azokról a nagy érdekekről, amelyek mind Magyarország, mind Cseh-Szlová- kia szempontjából a magyar-cseh-szlovák kereskedelmi szerződéshez fűződnek. Erre most reflektál a Venkov, amely — bár maga is szükségesnek tartja a gazdasági megegyezést — mindenféle váddal áU elő, amely részint nem tartozik a tárgyhoz, részint pedig olyan, hogy nehéz helyzetbe jutna a Venkov, ha állításait bizonyítani kellene. így azt állítja, hogy Magyarország a gazdasági tárgyalásokkal merényletet akar (!) elkövetni a békeszerződések ellen (?), továbbá, hogy Magyarország politikai szempontokat kever bele a gazdasági kérdések közé. De a legnagyobb akadályát a gazdasági megegyezésnek a mai magyar jogrendben látja. A Venkov szűzi jogrendet követel Magyarországon, akkor meglesz a gazdasági megegyezés. Már most kérdjük: nem a Venkov kever-e politikai vonatkozásokat a gazdasági érdekek közé, még pedig olyar vonatkozásokat, amelyek a másik ország belső ügyeibe nyúlnak? Mert mi köze a gazdasági megegyezésnek azokhoz a vádakhoz, amelyekkel a mai magyar jogrendet szokták diszkreditáini a külföldön? Azért kelljen Cseh-Szlovákiában amerikai lisztet fogyasztani s azért kelljen elviselni itt a drágaság emelkedését és iparnak, kereskedelemnek iszonyú pangását, mert Magyarországon olyan jogrend van, amely a Venkovnak — vagy rosszindulata sugalmazóinak és informátorainak — nem tetszik? = A budapesti terménytőzsde. Budapesti tudósítónk jelenti: A mai termény tőzsdei forgalomban vontatott hangulat mellett kenyérmagvakban csak a vidéki malmok eszközöltek néhány kisebb vételt, amelyeknek credményeképpén a búza 25 koronával megdrágult, egyébként azonbaH az árak majdnem teljesen változatlanok maradtak. A forgalom jelentéktelen volt A mai hivatalos árjegyzések a következők: Búza tiszavidéki 5075—5125, rozs 3900—4000, takarmányárpa uj 4100—4200, zab 5300—5400, tengeri 4350—4400, repce 10.000 10.500, korpa 2900—3000. A hivatalos feészáruíor- galml kimutatás szerint a tiszavidéki búzának 5000—5100 korona az ára, míg a dunántúli áru 5000—5075 koronáért cserélt gazdát. Elkelt másfél vagon üszkös búza is Sárbogárdról 4850 koronával. Búzából elkelt összesen 10 és fél vagon, rozsban az ó-árut állomásról 3950 koronáért vették, augusztusi szállításra 5975 koronáért vásárolták. Elkelt összesen tiz vagon. A lisz- és őrleménypiac tartott volt. Egy vagon korpának ab Szeged állomás 30, egy vagonnak ab Budapest 28.5 korona volt az ára. Elkelt 60 zsák nullásliszt ab Budapest Gizella-maíomból 74 koronájával és egy vagon karcagi kettes liszt Budapestről 68.5 koronájával. A vetömagpiac Lanyha, üzlettelen, kötés egyáltalán nem fordult elő. = Egyelőre nem lesz uj jegybank Budapesten. Budapestről táviratozzák: A MTI-t illetékes helyről felhatalmazták annak közlésére, hogy egyes lapoknak az a jelentése, mely szerint a kincstár magántársaságok bevonásával egy uj jegybankot alapit, nem felel meg a valóságnak. = Százszázalékos árutarifa emelés Magyarországon. Budapesti tudósítónk jelenti: A kereskedelemügyi minisztérium tarifaemelést készít elő. Mint beavatott helyről értesülünk, egyelőre az áruíarifát 100 százalékkal akarják felemelni és ilyen értelemben folynak az előkészitö munkálatok. A tarifaemelés augusztus elsején lépne életbe. A MÁV- val egyidejűleg természetesen a Déli Vasút és a többi magánvasuttársaság is emeli a tarifákat.-- Nagy árutorlódás a román államvasutakon. Kolozsvári tudósítónk jelenti: A kolozsvári üzletvezetőség egy most közzétett statisztikája szerint az üzletvezetőség alá tartozó vasúti vonalakon 130 ezer vagon tűzifa, 70 ezer vagon épületfa, 12 ezer vagon szén, 25 ezer vagon gipsz, 8 ezer vagon szóda és 50 ezer vagon egyéb áru vár elszállításra. A nagy árutorlódás oka a vagonmizéria.-- A lengyel bankjegyforgalom. Varsóból jelentik: A jegybank jelentése szerint a lengyel bankjegyforgalom a múlt hónapi 276 mllliárdról 300.101,132.836 márkára emelkedett- - Elfogadták az osztrák iegybs.ikró! szóló törvényjavaslatot. Bécsből jelentik: A pénzügyi és politikai körökben föltünést keltett a Havas-ügynökség egy távirata, amely szerint a Morgentau- pénzcsoport már mcga’akitott egy bizottságot azzal a céllal, hogy külföldi tökét bocsásson Ausztria rendelkezésére. A bizottság megalakulásáról az osztrák kormány is csak a távirat alapján szerzett tudomást Az osztrák nemzetgyűlés teg- naD elfogadta az uj osztrák jegybank fölállításáról szóló törvényjavaslatot — A prágai tőzsde. A tőzsde ma zárva volt A magánforgalomban az üzlet lanyha és tartózkodó volt. A nyugati devizákat a csehszlovák korona zürichi paritásának, 11.60-nak megfelelően kötötték. A magánforgalomban a devizákat a következőképpen jegyezték: Amsterdam .1740, Zürich, 855, London 1982, Páris 365, Róma 200, Newyork-Cable 44 egynegyed. A márkát 10 egynyolcaddal fizették. Állandóan lanyha volt Bécs (14 háromnegyed). Belgrádot 52-vel, Varsót 3.40-nel keresték. Az értékpapírpiacon valamivel élénkebb volt az élet. Skodát 430. Poldit 352, Alpinet 280 kötöttek. A Prager- Eisent 760, Cseh cukrot 1240, az Anglot 55, a Bankvereint 20 K.-val értékelték. = A budapesti tőzsde. Budapesti tudósitónk jelenti: A tőzsde ma zárva volt. A magánforgalom gyenge volt lanyha irányzat mellett. A valutákat a következőképpen jegyezték: dollár 1260, cseh-szlovák korona 29.50, osztrák korona 4.45, márka 278, svájci frank 250.-- A bécsi tőzsde. Bcsi tudósitónk jelenti: A tőzsde ma zárva volt. A magánforgalomban a devizákat a következőképpen jegyezték: Prága 682, Zürich 5008, Berlin 65, London 134.200, New-York 30500, Páris 2460, Milánó 1375.50, Varsó 36, Zágráb 87, Budapest 22.50, Bukarest 175. Az értékpapírok közül Délivasutat (juli) 140.000, a Rimát 78.000 és az Államvasutakat 340.000 K-val értékelték. á-- A berlini tőzsde. Berlinből jelentik: A tőzsde zárva volt. A magánforgalom irányzata nyugodt volt. A belpolitikai válsággal kapcsolatban köny- m^ebbülést várnak a birodalmi elnök hazaérkezésétől.. Ez a körülmény és a bányászsztrájk befejezése sok devizát vitt a piacra. A dollár délelőtt 460 volt, később 430-ra esett vissza. 1 műmön nsunoKAT jj J | Európa összes államaiba, valamint útlevelek kiállítását és J [ |[ 453 azok meghosszabbítását az itteni hatóságok útján a leggyorsabban és legolcsóbban elintézünk utánvét mellett. j | RADIO-iársaság, PRÁGA L, Panská n. 8., H. em, 13, ] ®®®©®©®9® 9®®®®®®®®®®©®$®®®®®®®*®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®*®®®®©®®®*®?®$ nooooooo(mxxx)oocooQOO(xmm» ( HARANGOKAT § békebeli harangfémből minden Cl nagyságban és súlyban készít Cl (tLOCKENKABRIK § B. RAM A SPOL., BMMOSOÍICE, Sf tea IJ. 55 8 US Résztvesz a keleti vásáron. OOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX300000000 Sporfózükséglett cikkek nagyban és kicsinyben legolcsóbb beszerzési forrás HorMefc án(al J. Praha ü, Smecky 28. (Postafiók: 431.) A keleti vásáron résztvesz. 41$ Rassin dr. a cseh-szlovák valutáról. Hogy áll a korona? Szombaton, julius 15-én: Ma fizettek 100 csehszl. koronáért: Budapesten . . 2950.00 magyar koronát Zürichben . . . 11.75 svájci frankot Bécsben .... 68200.00 osztrák koronát Berlinben . . . 996.75 német márkát Berlin. Devizák. Prága ........................995.75 ! Róma.................... 1992 50 Ams terdam . . . 17128.55 ; London ..... . 195505 Bnenosz Airesz . . 156.425 New York .... 439 45 Brüsszel .... .3435.70 Paris....................3<40.40 Kri st.iania .... 7320.80 Zürich.............. 8424.45 Kop enhága . . . 9468,15 I Madrid................. 6831 45 Sto ckholm ... 1139570 Bécs ..................... 1,50b Helsingfors . . . 951.80 ! Bndapest.............. 34.70 A zür ichi devizaárfolyamok Zárlat VII/15. VII/14. 100 esehsz!. korona . 11.75 11.00 svájci frank 100 magyar korona. 0.42 0.425 „ „ 100 német márka . . 1.16 1.11 „ „ 100 hollandi forint . 202.40 202.75 1 dollár................ . 5.21 5.22 , * 1 f ont sterling . . . 23.77 23.16 M „ 100 francia frank. . 42.90 42 65 „ „ 100 olasz líra .... 23 675 23.60 „ „ 100 belga frank. . . 40.60 40.80 „ „ 100 dán korona . . . 112 00 112.40 „ „ 100 svéd korona . . 135.25 135.25 „ » 100 norvég korona . 86 50 —.— „ „ 100 spanyol peseta . 81.00 81.25 „ „ 100 Buen. Air. peso 186,50 186.50 „ „ 100 jugoszláv korona 1.525 1.55 „ „ 100 jugoszláv dinár —.— —.— „ * 100 ósztr. kor. (pénz) 0.0175 0.0175 „ „ 100 osztr. lcb. bankj. —. — 0.02 * „ 100 lengyel márka . 0.09 0.095 „ „ 100 román lei ... . —.— —•— » » Kiadja: Flachbarth Ernő dr. Nyomatott a Deutsche Zeitungs-Aktien-Geseii- sebaft nyomdájában, Prágában. A nyomásért felelős: O. Hofik.
