Prágai Magyar Hirlap, 1922. július (1. évfolyam, 32-49. szám)

1922-07-15 / 36. szám

do nj ti Szombat, julius 15. j. A magprorsiági c$ea€iack. P.akevsxky belügyminiszter JUjjn elten. Héjjas Iván újabb nyilatkozata. — A belügyminiszter a jogrend megszilárdulásáról. A nemzetgyűlés mai ••1 * tilese. Budapest, julius 14. (Saját tudósítónk te- íeionjelentése.) A nemzegyülés mai ülésén az índemnitási vita első szónoka Lukács György egységespárti képviselő volt, aki Horváth Zoltán tegnapi beszédével foglalko­zott és rosszallotta, hogy az ellenzék a vá­lasztójogi rendelet törvényességéről vitát provokál és igy rövidíti meg a komoly mun­ka idejét. A külföld — mondotta — éber fi­gyelemmé} kiséri a mi belső ügyeinket s vi­gyázni kell, nehogy azt mondják, hogy Ma­gyarországon nincsen konszolidáció, mivel a magyar parlament munkája mindig ilyen kér­dések tárgyalásában merül ki. (Felkiáltások a szocialisták részéről: Mit mond Héjjas Iván?) Ezután a földbirtokreform szociális jelentőségét fejtegette és kijelentette, hogy a nagybirtokok jobban szolgálják a többterme­lés ügyét, mint az apróbb birtokok. Majd a szocializmussal foglalkozott s azt mondotta, hogy az igazi, a bolsevizmustól mentesített szocialista programot nem lehet kiküszöbölni az életből. Ezután nagyatádi Szabó István föld ne­velésügyi miniszter személyes megtámadta- tás címén kért szót s reflektált Horváth Zol­tán tegnapi beszédének ama részére, amely­ben a Károlyi-kormányban való működését bírálta. Nagyatádi kijelentette, hogy ő soha­sem tagadta, hogy kikkel dolgozott együtt. Együttműködött a szocialistákkal és amikor Garbaival és Peidellel egy kormányban volt, kijelentette előttük, hogy velük szívesen dol­gozik együtt, de nem a kommunistákkal. Olyan idők voltak azok, hogy ma is a legna­gyobb elismeréssel kell megemlékeznie ama szocialistákról, akik annak idején miniszter­társai voltak. Tulajdonképpen Andrássynak arra a vádjára akart feleni, hogy taktikázik, ö mindig a körülmények kényszerítő hatása alatt tett csak engedményeket s az ő taktikája mindig abból állott, hogy sohasem taktiká­zott, mig Andrássy nem mondhatja el ezt magáról. (Óriási zaj az ellenzéken.) Azzal vá­doltak továbbá - mondotta - hogy indiszkré­ciót követtem volna el államférfiakkal szem­ben és a velük való beszélgetést mások előtt pcrtraktáltam. Ez ellen a legerélyesebben tiltakoznom kel!. Igaz, hogy nagy különbség van Andrássy és az én neveltetésem között s az is lehet, hogy egyoldalú vagyok, de ez az egyoldalúság jogosaid mert mindent a kisbirtokos osztály érdekében teszek. Majd Kiss Menyhért szólt hozzá az in- demnitáshoz, A mi vezérünk —mondotta — Héjjas Iván. (Nagy zaj az ellenzéken. Fábián se! fogadta. P r ó n a y Pál bejelentette, hogy mindenben csatlakozik Héjjas Iván kijelenté­séhez. * Rakovszk y Iván belügyminisztert tegnap éjjel egy újságíró megkérdezte, hogy mit szól Héiias Iván beszédéhez. A belügy­miniszter a következő nyilatkozatot tette: — Mindenesetre nagyon szép, ha valaki ennyire meg van győződve arról, hogy vannak olyan tömegek az országban, ame­lyek engedelmeskednek neki! Az ilyen ki­jelentések fölötte alkalmasak arra, hogy egy gyűlésen hangulatot keltsenek. Az Isten nyila is egészen szép formula, emle­getni is lehet az istennyilákat, amik le fog­nak csapni, de hol vannak azok? — Abban nem fogja senki megakadá­lyozni ííéjjasí, hogy parancsokat adjon ki. Egész nyugodtan adhat ki parancsokat. De nem lesznek, akik engedelmeskednek azoknak. Ka azonban mégis akadnának az országban olyanok, akik megkísérelnék, hogy a törvénnyel ellenkező rendelkezé­seknek érvényt szerezzenek, az államhata­lom legkeményebb és legkíméletlenebb el­lenállásával fognak találkozni. — Bővebben nem kívánok ezekkel a ki­jelentésekkel foglalkozni. Hivatalos jelen­tés még úgysem érkezett hozzám. Külön­ben is az a véleményein, hogy ma már bi­zonyos felsöhbséggef fogadhatjuk az ily­faita megnyilatkozásokat Az állam szerve­zete abszolúte jól működik és túl vagyunk már azon, hogy nagy veszedelemnek te­kintsünk vakmerő nyilatkozatokat, amelye­ket az állami apparátus erejével ellensú­lyozni kellene! közbekiálí: Ez a bűn feldicsöitése.) Kiss Menyhért folytatja: Héjjas sohasem volt bűnös, tehát nem szorul büntetésre. Az in- tranzigens politika fönntartását kívánja s kívánja s követeli a numer^z klauzusz ki- széiesitését. Az Índemnitási javaslatot nem fogadja el, mivel bizalmatlan a kormánnyal szemben. Az ülés ezzel véget ért. Az ellenzék és Héíjas nyilatkozata. Budapest, julius 14. (Saját tudósítónk tele­fonjelentése.) A déli órákban az ellenzék még nem határozott, hogy Héjjas Iván tegnapi nyilatkozatát mikor teszi szóvá a nemzet­gyűlésen. Az ellenzéki politikusok még nem kapták meg az értesítést arról, hogy haj- landó-e a kormány erre vonatkozóan nyi­latkozatot tenni. Rassay Károly holnap interpellálni fog az állam biztosságát fenye­gető címén ebben a kérdésben s egész biz­tosra vehető, hogy a szocialisták parlamenti frakciója is támogatni fogja a polgári ellen-, zéki pártokat ebben a kérdésben. Megállapították a baranyai határt. Pécs, julius 14. (Saját tudósítónk távirata.) Baranya vármegye tegnapi közgyűlésén az alispán jelentést tett a határmegáiiapitó bi­zottság munkájáról s arról az igazságtalan határozatról, amellyel a bizottság a várme­gye határait megállapította. Harmincnégy baranyai községet Ítéltek oda a jugoszláv ki­rályságnak- Ezek között tiz szinmagyar, tiz magyar és német, tizenkettő vegyesen sokác és szerb; tisztán szerb ajkú lakosság pedig csak két községben állapítható meg a har­mincnégy között. Az alispán jelentése el­mondja azután, hogy a várt határkiigazitás nem történt meg. A kijelölt országhatár továbbra is csak ugyanaz, amely szorosan a trianoni szerző­désben meghatározott vonalnak felel meg. A rendkívül nagy költséggel járó eljárás csak arra való volt, hogy a trianoni szerződésben megnevezett pontok között a határvonalat a terepen kijelölje. A bizottság láthatólag azt célozta, hogy az országhatár a községek köz- igazgatási határaival összeessék, mit azonban teljességgel megvalósítani képes nem volt, mert a szerződésben megnevezett fixpontok oly lehetetlenül állapíttattak meg, hogy azok megtartása mellett valóban még a legszű­kebb értelemben vett, közvetetten helyi gaz­dasági érdekek sem óvhatok meg. Az alispán jelentése szerint a határmegál- lapiíó bizottság a végleges országhatárnak a kijelölt ideiglenes határtól eltérőleg és a természetszerű követelményeknek niegtelc- lelöleg leendő megállapítása iránt előterjesz­tést nem tett. Az egész eljárás, fejezte be jelentését az alispán, mi bennünk csakis azt a törhetetlen meggyőződést érlelhette meg, hogy Baranya vármegyét illetőleg az egyet­len józanul elképzelhető országhatár a Duna és a Dráva vonala. Az alispán a szerbek ré­széről elkövetett óriási kártételekről is je­lentést tett. Milliárdokra emelkedik a károk összege s még folytonosan érkeznek pana­szok. Az alispán mindezeket fölterjeszti a magyar kormányhoz. Bankjegynyomda Budapesten. Budapest, julius 14. (Saját tudósitónktól.) Mivel a magyar államjegyek előállítása a mai nagy valutáris differenciák miatt igen súlyos terhet jelentene az országra, az illeté­kes körök tárgyalást folytattak egy Buda­pesten fölállítandó nyomdára vonatkozóan. A tárgyalás eredménnyel végződött, úgy hogy | a nyomdavállalat a közel napokban megaia- ! kul és tavasszal meg is kezdi már tizemét. I A bankjegynyomógépeket Amerikából hozzák | be. A gépek a legnagyobb amerikai bank- ! jegynyomda gépeinek mintájára készültek s i egy részük már útban van Magyarország j felé- A vállalatban az amerikai érdekeltség ■ 40 százalékkal vesz részt. Az alaptőke 30.000 | dollár, amelyben a kincstáron kívül a Dallas ; irodalmi nyomdai vállalat is részes. Az igaz- i gatóságban 5 amerikai, 6 magyar és a svájci | Őrei Eüssli cég egy megbízottja foglal helyet- i Az uj nyomda berendezése elsőrangú lesz és j nemcsak az utódállamok, hanem egész Kclct- i európa bankjegyszükségletét is ki fogja tudni | elégiteni. A csepeli kikötő építése. Budapest, julius 14. (Saját tudósitónk táv­irata.) A Schneidcr—Creusot-cég 300 mun­kással megkezdte a csepeli kikötő építését. ! Az építkezés teljes erővel tavasszal fog meg- | indulni. BKIPOMTIMA A szenátus befejezte a tavaszi illésszakot. Prága, julius 14. j Mi történt a tegnapi ülésen? A szenátus tegnap esti ülésén a tanitói pa- : ritásra cs a kisiskolatörvényre vonatkozó javaslatokat együttes vita után elfogadták. A vitának egyik jellemző része a cseh nem­zeti szocialista Konecsny beszéde volt, akinek egyházellepes kirohanásait a cseh pár­tok nagyobb része élénk derültséggel fogadta, mig a cseh és szlovák néppárt hevesen til­takozott ellenük. Z a v o r a 1 premontrei pré­post és K r o j h c r kanonok többször élesen közbekiáitottak. A szlovák néppárti W a 11 o provokációnak mondotta Konecsny beszédét. A szlovák néppárt és a cseh pártok között erre szócsata támadt, amelyben H a v 1 e n a cseh szociáldemokrata Durcsánszky felé ezt kiáltotta: „te magyar vagy“. Dur­csánszky magából kikelve azt kiáltotta erre: — A magyarok gavallérok voltak, nem vet­ték el tőlünk a kenyerünket és a hitünket, de ti azt teszitek. A nyugalom csak lassan állott helyre. A vitában mind a német polgáriak, mind a német szociáldemokraták újból hangoztatták azt az elvi követelésüket, hogy az iskolai autonómia formájában adják meg a nemzeti kisebbségeknek a kulturális önrendelkezési jogot. A szlovák néppárti Kovacik és Dur­csánszky hevesen szembeszállt Konecsny i egyházelienes beszédével. A szlovák Barinka úgy vélte, hogy a kisiskolatörvény nem nyug­tatja meg a szlovák nép nagy tömegeit és kö­vetelte, hogy a szlovenszkói nyugdíjas taní­tók és körjegyzők panaszait orvosolják. A vita végén Ledebur-Wiche 1 n személyes kérdésben szólalt föl és tiltakozott L u k e s előadó ama kijelentése ellen, hogy ő beszé­dében állítólag gyalázta a cseh nemzetet és az államot és erélyesen tiltakozott K1 e c s á k beszédének ama része ellen, amelyben Lede- burt renegátnak nevezte. A csendörök szolgálati idejének beszá­mításáról szóló javaslatot második olvasás­ban elfogadták. Vita nélkül megszavazták a szlovenszkói községekre vonatkozó javasla­tot, úgyszintén a íelekezetnélküli egyéneknek a bíróság előtt teendő fogadalmáról szóló ja­vaslatot is. Közvetetlenül éjfél előtt belefogtak a köz­ségi választásokról szóló javaslat tárgyalá­sába, amelyhez az előadó szólott hozzá. A vitát a pénteki ülésre halasztották. A pénteki formális ülés. Ma, pénteken reggel 9 órakor kezdődött meg a szenátus ülésezése. Két ülést is tar­tottak. Az első, formális ülésen a katonai ked­vezményekre vonatkozó javaslatot, amelyet tegnap terjesztettek be a cseh polgári pár­tok, kiosztották a hadügyi bizottságnak az­zal, hogy jelentését azonnal tegye meg. A formális ülésen tárgyalták K1 i m k ó Gyula szlovák néppárti szenátornak azt az indítványát, hogy a sárosmegyei Raszlavica község tüzkárosultjainak állami segítséget adjanak. Az égetően sürgős javaslatot jó so­káig hevertették és csak a szlovák néppárt energikus sürgetésére vették most elő. A szenátus úgy határozott, hogy a kormány­nak ajánlja, hogy a legsürgősebben • tegye meg a szükséges lépéseket, a tüzkárosultak- nak adjon gyors segítséget és részesítse őket ama kedvezményekben, amelyeket az építkezési törvények lehetővé tesznek. Ötperces tanácskozás után az elnök a for­mális ülést berekesztette. A második ülés. Egy óra múlva megkezdődött a második ülés. Előbb a községi választásokról szóló javaslat vitáját folytatták le. Brabec azt a határozati javaslatot terjesztette elő, hogy a kormány az őszi ülésszakon okvetetlenül nyújtsa be a községi választásoknak egészen uj javaslatát. A német szociáldemokrata II1 a d i k oly értelmű határozati javaslatot tett, hogy azokon a területeken, amelyeken eddig még nem ejtették meg a községi vá­lasztásokat (tehát Szlovenszkóban, Ruszin- szkóban, Teschen vidékén stb.) azonnal Ír­ják ki a választásokat. N a e g 1 e (német nemzeti) élesen tiltakozott a csehországi köz­ségi képviselőtestületek mandátumának meg­hosszabbítása ellen és ezt az eljárást anti- demokratiki’snak, sőt a választók becsapá­sára irányuló kísérletnek nevezte. Ezután B r a b e c (nemzeti demokrata) szó­lalt fel. Beszédében olyan élesen bírálta a cseh parlamentarizmust és a szenátus teljes háttérbe szorítását, ahogy ezt eddig cseh törvényhozó még nem tette. Érdekessé tette Brabec beszédét az is, hogy elsőnek támadta meg a kötött listák rendszerének nebánts- virágját. Brabec tiltakozott az ellen, hogy a képvi- selőház egy csomó javaslatot csak az utolsó pillanatban fogad el s igy terjeszti a szená­tus elé­A legtöbb ideje — mondotta — hogy egészen nyíltan és határozottan kijelent­sük, hogy ez az eljárás nem tartható fenn tovább, mert csak a parlamentarizmusunk ­nak ártanánk vele. Követelnünk kell, hogy idejében terjesszék a szenátus elé azokat a javaslatokat, amelyeket nem lehetett a képviselőházban eredményesen letárgyalni s meg kel! engedni azt, hogy a szenátus ezeket a javaslatokat önállóan tárgyal­hassa le s a képviselöház azokat aztán vagy fogadja eí, vagy módosítsa s küldje vissza a szenátusnak. A szenátusnak ezt a jogát az alkotmány biztosítja. Ez nem akar kifogás lenni a képviselöház műkö­dése ellen, ez csak megállapítása annak, hogy a törvényhozói tevékenység milyen lehetetlen. Ebből a káoszból valahogy ki keli bontakoznunk. Azután kitért a koalí­ciós pártok együttműködésére s kijelen­tette, hogy a koalíciós pártokak félre kell tenniök kicsinyes pártérdekeiket s az egyes megállapodásoknál a közérdeket kell tekin­tetbe venniük s nem volna szabad attól félniök, hogy a megállapodásnak milyen lesz a hatása a párthsvekre és a mandátu­mokra. A lakosság nagyrésze a kötött je- lölö-listák ellen foglalt állást s ha erre vo­natkozóan ma népszavazást rendelnének el, a kötött jelölő-rendszer biztosan meg­buknék. Követelte, hogy szüntessék meg a tényleges szolgálatot teljesítő katonák aktív választási jogát, ami a hagseregnek a politikától való mentesítését jelentené. Chilim ccky (kommunista) kifogásolta, hogy Szlovenszkón és Ruszinszkóban egyál­talán nem írták ki még a választásokat. Kije­lentette, hogy ilyen körülmények között nem szabad csodálkozni azon, hogy a lakosság ellene fordul a mostani jogfosztó kormányzati rendszernek. Ezután felfüggesztették az ülést, A hadügyi bizottság ülése. Az ülést azért kellett felfüggeszteni, mert a katonai kedvezményekről szóló javaslat dolgában a kompromisszum még mindig nem Budapest, julius 14. (Saját tudósítónk je­lenti táviratban.) Az Ébredő Magyarok Egye­sületének budapesti főosztálya tegnap este hét órakor kerületközi gyűlést tartott. B u- d a v á r y László határozati javaslatot ter­jesztett elő, amelyben tiltakozik az ellen, hogy az ÉME székhaza ellen elkövetett bombamerénylettel az egyesületet gyanúsít­sák s követeli, hogy az egyesület elien meg­indított belügyminiszteri vizsgálat eredmé­nyét sürgősen tegyék közzé. A határozati javaslatot egyhangúan elfogadták. Lendvay István hosszú beszéd kísére­tében szintén határozati javaslatot terjesz­tett elő, amely az EME szerctetéről, bizal­máról és engedelmességéről biztosította Héjjas Ivánt. Ezt a javaslatot is egyhangúan fogadták el. Ezután Héjjas Iván szólalt fel és a kö­vetkező beszédet mondotta: — Egy ország akkor veszett el, mikor a feje beteg, mikor a fejét vesztette el, Ilyen feje Magyarországnak Budapest. Kecskemétről jövök, ahol egy orvosbará­tom súlyos, életveszedelmes operációt végzett egy betegen. Kérdésemre kijelen­tette, hogy szükség esetén megismétli az operációt, mert ez orvosi kötelessége. Az én múltkori nyilatkozatomról mondhatnak akármit; én még nem adtam ki az utolsó parancsomat, én mindig teljesíteni fogom kötelességemet, amely azt parancsolja, hogy hazámért mindig előre menjek a megkezdett utón. Egyet megmondhatok nektek: Ha a magyar ég bármely táján villámlik, mennydörög, Budapest számára én leszek az istennyila. A gyűlés Héjjas beszédét lelkes éljenzés-

Next

/
Oldalképek
Tartalom