Prágai Magyar Hirlap, 1922. július (1. évfolyam, 32-49. szám)

1922-07-14 / 35. szám

Péntek, julius 14. 3 \ magyarországi események. A helyzet Erdélyben. Ujj nemzetgyűlést akarnak összehívni Gyula- fehérváron. Kolozsvár, iulius 12­(Saját tudósítónktól.) A Bratianu-kormány kíméletlen és harácsoló gazdálkodása, mely a liberálisok uralmának megalapozása és fenntartása érdekében oly sok áldozatot kö­vetel ma is az ország népeitől, egyre na­gyobb elkeseredést kelt mindenfelé. Az ellen­zéki. pártok szemére vetik Bratianunak azt is, hogy titokzatos kümföldi pénzügyi tranz­akciók érdekében kész lemondani Románia legfőbb javáról, a jövő idők fejlödésiránya szerint a szénnél is értékesebb kincséről: a petróleum-termeléséről és — a kormány tá­vozását követelik. Az erdélyi román pártok azonban ennyivel nem érik be. Intézményes biztosítékot ki­vannak arra nézve, hogy Erdélyét jövőre egyetlen kormány se kezelhesse kizsákmá­nyolásra rendelt gyarmati tartományként. Törekvésük elérésére legbiztosabb ntnak és módnak azt tartják, ha ismét nemzetgyűlési hívnak össze Gyulafehérvárra, mint 1918-ban tették. Az akkor kimondott erdélyi önkor­mányzati elvet, — melyet az uj Nagy-Romá- nia kormányai is elfogadtak, a király is szen­tesített — most körül akarják bástyázni. Épp ez a cél teszi megokolttá, hogy az uj gyulafehérvári nemzetgyűlés ne szorítkozzék csupán az erdélyi románság részvételére, ha­nem egyesítse az uralkodó fajjal a népi kisebb­ségek képviseletét is. A román pártok puhato­lózása, hogy vájjon a magyar kisebbségnek mi lenne az álláspontja a közös munkára nézve, megszólaltatta az erdélyi magyarság vezető íérfiait. Csaknem osztatlannak mondható felfogá­suk szerint a magyarság hajlandó minden olyan munkában résztvenni, mely a ki­sebbségi jogoknak a békeszerzödésekbci. lefektetett alapelvei kiépítésére Iránya), anélkül azonban, hogy egyebekben a ro­mán politikai pártokkal tárgyalna, vagy velők azonosítaná magát. Ha ezek után a román pártők a fehérvári nemzetgyűlésbe bevonják a magyarság é* szászok arányos képvisieletét, kilátás van rá. hogy helyreáll a béke Erdélyben és megindul a konszolidálódás várva várt folyamata min­den vonalon. A második gyulafehérvári gyű­lés ekként párja lesz súlyban, jelentőségbe- az elsőnek. A német belpolitikái válság. A szocialisták nem fogadják el a köztársaság védelméről szóló javaslato1 Ebért megszakítja nj'ári üdülését. A nemzetgyűlés mai ülése. Budapest, julius 13. (Saját tudósítónk tele­fonjelentése.) Gaál Gaszton elnök 10 órakor nyitotta meg a nemzetgyűlés mai ülését. Elő­terjesztése alapján a Ház A p p o n y i Albert grófnak egészségi okokból 6 heti szabadsá­got adott. A napirend előtt D r ó z d y Győző szólalt fel s kijelentette, hogy a tegnapi interpellá­ciójára történt közbeszólásra kénytelen volt kijelenteni, hogy a magyar kormány a Szó- zat-ot pénzeli. A Szózat ma ennek kapcsán oly értelmű cikket közölt, hogy Drózdy a szerbeket védi a nemzetgyűlésen. Tiltakozik az ellen, mert ő fanatikus, sovén magyar és hogy ha a Szózat-nak ez a közleménye, hogy ő szerbeket véd, igaz volna, ő vona az első, aki magát főbelőné. A napirend értelmében azután áttértek az indemnitás vitájára. A vitához elsőnek Horváth Zoltán 48-as függetlenségi kép­viselő -ólait fel. Örömmel üdvözli a keres­kedelmi miniszternek azt a törekvését, hogy a közgazdasági helyzetre nézve meg akarja i nyugtatni a közvéleményt és a közgazdasági | helyzet javítására bizonyos programot ter­jesztett a nemzetgyűlés elé. Mindamellett inem látja eléggé tisztán, hogy a valutaeltoló- ídás folytán előállott nehéz helyzetet hogyan i lehet a legjobban megoldani. Ezután a vá­lasztási visszaéléseket tette szóvá s kiilönö- ; sen Kecskemétre tért ki. Majd kifejtette, hogy I régebben egy ex-lex fenyegető veszedelme 'forrongásba hozta az országot, ma azonban ezt természetes állapotnak tartják. A hiba ott kezdődött, mondotta, hogy az előbbi nemzetgyűlés nem alkotta meg a választói í törvényt. A jelenlegi nemzetgyűlés törvény- i télén, mivel a kormány mögött állók nagy ! része nem képviseli a nemzet akaratát. A i,választási kampány vezérkari módon volt | megszervezve. A különítmények erősen dol­goztak és terrorizálták a választókat. Ha i igazi parlamentarizmus vona nálunk, akkor 'ezeknek az uraknak le kellene vonni ebből !a konzekvenciát. Pásztón a függetlenségi jelölttel, Farkasházy Zsigmonddal szemben számtalan atrocitást követett el a kormány- i párt. Az egyik község segédjegyzője 20.0CC K-t Ígért annak, aki lelövi Farkasházy Zsig- mondot Farkasházy ellen a hatóságok le­itartóztató rendeletet adtak ki. Azután több más kerületben történt erőszakosságokat | tett szóvá. Horváth ezután Zsitvay tegnapi beszédével ! polemizált és hibáztatta, hogy a tisztviselőket .éppen a választások idején helyezték A és B 1 listára. Az ülés tovább folyik. A Jugoszláviából kiutasított magyarok ügye a nemzetgyűlésen. Budapest, julius 13. (Saját tudósítónk je­lentése.) Drózdy Győző a nemzetgyűlés tegnapi ülésén, mint már röviden jelentettem, interpellációt intézet B á n f f y gróf külügy­miniszterhez a Jugoszláviából kiutasított magyarok ügyében, melyben előadta, hogy eddig 200—250 családot toloncoltak ki a ju­goszláv hatóságok. Utalt arra, hogy az utód­államok részéről a magyarságot ért sérel­mek a kormány gyengesége miatt nem or­vosoltalak. Majd felolvasott egy levelet, amely arról szól, hogy mi indította a szerb hatóságokat a kiutasításra. Megemlítette, hogy a kitoloncoltakkal nyilatkozatot írattak alá, hogy saját cl' atározásukból távoznak. B á n f f y ‘ külügyminiszter azonnal vála­szolt s kijelentette, hogy a kitoloncolás a pécsi jugoszláv alkonzul megsértésével van kapcsolatban, akinek a melléről két telje­sen felelőt le n fiatalember egy pécsi kávéházban letépett egy szallagot. A kor­mány nyomban kötelességének tartotta az esetet megtorolni s egyben felajánlotta a jugoszláv kormánynak, hogy a sértettet minden esetleges inzultus ell :n meg fogja védeni. A fiatalembereket letartóztatták, a vizsgálat ellenük folyamatban van, de mert szökésüktől nem kellett tartani, szabadlábra helyezték őket. Ez azonban nem jogosítja fel a jugoszláv kormányt arra, hogy nemzetközi kötelezettségek flagráns megsértésével olya­nokat, akikvt a nemzetközi jog véd, máról- holnapra kitegyen az országból. A jugoszláv kormány eljárásában a békeszerződésben biztosított emberi jogoknak flagráns megsér­tését látjuk — mondotta Bánffy — s fellép­tünk a belgrádi kormánynál és felemeltük tiltakozó szavunkat az igazságosság és a jogszerű eljárás érdekében a nemzetközi fó­rumok előtt is. A nemzetgyűlés, a választ tudomásul vette. | Az ellenzék és a lakásrendelet. Budapest, julius *3. (Saját tudósítónk je­lenti táviratban.) A drágasági bizottság teg­napi ülésén V á z s o n y i Vilmos bejelentette, hogy rcsztvesz a lakásrendelet tárgyalásán, Haller István azonban előterjesztette az elenzék ama nyilatkozatát, mely szerint az ellenzék a lakásrendelet tárgyalásán semmi­esetre sem vesz részt, de megengedi, hogy az ellenzéki képviselők közül azok, akik erre hajlandók, résztvehessenek a tanácskozáso­kon. Budapest, julius 13. (Saját tudósítónk tele­fonjelentése.) Az ellenzéknek a drágasági bi­zottsággal szemben való állásfoglalása nagy feltűnést keltett politikai körökben. Az el­lenzék a tegnapi ülésen deklarációt terjesztett a bizottság elé. amelyben kijelentette, hogy a kormány magatartása folytán nem vehet részt a bizottság ülésein. Kormánykörökben remélik, hogy az ellenzék mégis részt fog venni a drágasági bizottság ülésein, ezt azon­ban feltételekhez fogja kötni. Az első ily fel­tétel lenne az, hogy a kormány részleges munkaprogramot adjon arról, hogy mikép­pen és milyen eszközökkel kivan fellépni a drágaság ellen. A cseh-szlovák—magyar kereskedelmi szerződés. Budapest, iulius 13. (Saját tudósítónk táv­irata.) Novak csehszlovák pénzügyminisz­ter a minap azt a kijelentést tette a Magyar- .országgal megkötendő kereskedelmi szerző­désre vonatkozóan, hogy Csehország kész lenne a szerződést megkötni, a magyar kor­mány részéről azonban ehhez nincs meg a kellő jóakarat. Illetékes magyar körök ehhez a nyilatkozathoz megjegyzik, hogy a magyar kormány még nuilt év áprilisában kezdte a Prágában megindult és Budapesten folyta­tott tárgyalásokat s mindig hajlandó volt a barátságos közeledésre., annál is inkább, mert a portorosei határozatok ehhez megfe­lelő alapot szolgáltatnak. A cseh kormány azonban, csak úgy mint a kis antant többi ál­latjai, a portorosei egyezményt nem respek­tálja. A magyar kormányban ma is meg van a készség a tárgyalások újból való megkez­désére. A nyugatmagyarországi döntőbíróság elnöke Budapesten. Budapest, julius 13. (Saját tudósítónk táv­irata.) Zirnmermann Alfréd rotterdami pol­gármester, akit a nyugatmagyarországi kár­térítési összeg ügyében döntőbírónak rendel­tek ki, tegnap Budapestre érkezeit. Zim- mermann a jóvátételről egy újságíró előtt úgy nyilatkozott, hogy Ausztria az elma­radt vámbevételeket is követeli. Hogy mek­kora összegről van szó, nem tudja, mert Ausztria még nem adta be a keresetét. A kártérítési bizottság már ülésezett Bécsben, de elhatározta, hogy az érdemleges tár­gyalást csak szeptemberben kezdi meg s felváltva, Budapesten és Bécsben tanács­kozik. Zirnmermann nagy elismeréssel em­lékezett meg Popovics Sándorról, a döntő­bíróság magyar delegátusáról, akit, mint mondotta, igazi finánczseninek ismert meg. ő maga egyébként azért jött Budapestre, hogy a kormánynak bemutatkozzék. Elmon­dotta végül, hogy a Hollandiában üdülő ma­gyar gyermekeken keresztül megszerette Magyarországot. Hollandiában szívesen lát­ják a magyar művészeket s az ö jubileumi plakettjét is Rotterdam város tanácsa ma­gyar művésszel, Teles Edével, csináltatta meg. Budapesti tartózkodása alatt Magyar- ország gazdasági és pénzügyi viszonyait is tanulmányozni fogja, Budapest, julius 13. (Saját tudósitónk táv­irata.) Zirnmermann Alfréd már meg­kezdte a nyugatmagyarországi vitás kérdés magyar vonatkozásainak tanulmányozását és hosszabban tanácskozott Popovics Sán­dor volt pénzügyminiszterrel. Az osztrákok követeléseiket Nyugatmagyarország késedel­mes átadása miatt támasztották és az emiatt elmaradt vámbevételeket is követelik. Erre vonatkozó kérelmüket azonban még nem adták át a döntöbiróságnak. A magyar dele­gáció a túlzott követelések ellen óvást tesz. Remény van a kérdés békés megoldására- A döntő tárgyalások valószínűen szeptember­ben kezdődnek meg Rotterdamban, A német belpolitikai válság a tegnapi nap folyamán az eddiginél is élesebb lett. Mig a birodalmi gyűlés a köztársaság védelméről szóló törvényjavaslat tárgyalását folytatta, addig a szociáldemokraták a szakszervezetek szövetségének vezetőivel tanácskoztak s ki­mondták, hogy a köztársaság védelméről szó­ló törvényjavaslat mai alakjában nem elégíti ki a szakszervezeteket és munkáspártokat s ezért elfogadhatatlan. A szocialisták követe­lik, hogy a kormánykoalícióba vegyék föl a független szocaljstákat s c követelésüktől te­szik függővé további magatartásukat. E határozat következményeként Ebért bi­rodalmi elnök visszatér nyári tartózkodása helyéről Berlinbe. A birodalmi kancellár egyes független szocialista politikusoknak a kormányba való bevonása utján tervezi a válság megoldásét. A helyzetről az alábbi jelentéseink számol­nak be: A köztársaság védelméről szóló törvény. Berlin, iulius 13. (Wolfi) A birodalmi gyű­lés a köztársaság védelméről szóló törvény- javaslat hátralevő részeit is a bizottság hatá­rozatai szerint fogadta el. Ma délután félket­tőkor lesz legközelebbi ülés, amely az am­nesztia törvényt és kisebb javasatokat tog letárgyalni. A birodalmi elnök közbelépése. Berlin, julius 13. (Saját tudósitónktól.) Ebért birodalmi elnököt mára várják vissza s közbelépésétől remélik a bonyolódott hely­zet megoldását. Jól értesült körök véleménye szerint az elnök ki fogja fejteni a szakszer­vezet előtt, hogy Németországnak az utóbbi napokban javulófélben lévő pénzügyi hely­zete ismét katasztrofálisan, leromolhat, ha uj belpolitikai válság áll be. Ki fogja jelenteni, hogy Londonban a kormánynak csupán bal­felé való kiegészítését nem néz-nék jó szem­mel. Remélik, hogy a munkásság a helyzet­tel szemben megértést fog tanúsítani. „Ha ketten teszik ugyanazt/4 München, julius 13. (Saját tudósítónktól.- A M. N. N- „Ha ketten teszik ugyanazt...“ cimii vezércikkében arról ir, hogy mikor I. Vilmos császár ellen merényletet követtek el s az akkori „reakciós** kormány letartóztatott né­hány embert, mert tagjai voltak szocialista szervezeteknek, a szocialisták élesen kikeltek ez ellen s Bebel a politikai hangulatkeltés szerencsétlen módszerének nevezte ezt az el- j járást. Most ugyanazt éljük át — írja a lap — de a másik oldalról történnek a letartóz­tatások. Válogatás nélkül tartóztatják le az embereket azért, mert leveleket találtak ná­luk, melyekben monarkista elveiknek adtak kifejezést. Ha ez büntetendő cselekmény, ak­kor büntetendő minden levelezés, amelyet a müncheni kommunisták és független szocia­listák Berlinnel váltanak. Szomorú — konsta­tálja a lap — hogy a radikális szocialistáknak a politikai gyilkosságokra vonatkozó tanait a szélső hazafiak szívlelték meg és alkalmaz­zák az életben. Rathenau gyilkosai Hollandiában. Berlin, julius 13. (Saját tudósítónktól.) Ra- thenau gyilkosainak a nyomozása tegnap ki­terjedt Oenthin egész környékére. Egybe­hangzó jelentések szerint a gyilkosok az éj­szakát Scböningenben töltötték s innen reg­geli öt órakor kerékpáron valószínűleg 'Dia­iéba (Harz-hegység) mentek. A nyomozó pa­rancsnokság székhelye Gardelegenben van, ahol a gyanús személyek kihallgatása állan­dóan folyik. Egy lenzeni erdészt, akit azzal gyanúsítanak, hogy a gyilkosoknak éjjeli szál­lást adott, letartóztatták. Vallomásában beis­merte. hogy a két fiatalembert egy Kaiienbö! való kereskedő kérésére segítette tovább. A nyomozást ebben az irányban is folytatják. Paris, julius 13. Az esti lapok jelentik Há­gából, hogy Rathenau gyilkosai Hollandiába menekültek. A holland kormány köröző kő­iét adott ki. Emlék Rathenaunak. Berlin, julius 13. (Wolíí.) Valamennyi Wilrn; dóri—Nagy-Berlin közigazgatási kerületéhez tar tozó köztársasági párt indítvány benyújtását ha­tározta el, hogy a griinewaldi Königsallét, ahol Rathenau dr.-t meggyilkolták, a jövőben Rathe- nau-Allenak nevezzék el. A gyilkosság helyén em­léket akarnak állítani. Niirnberg, julius 13. A városi tanács elhatározta, hogy a Hindenburg-teret Rathcnau-térnek fogja elnevezni. Rathenau anyja táviratban arra kérte a városi tanácsot, hogy tervétől álljon el, meri nem akarja, hogy7 fia emléke bármely németnek Kommunista felhívás a munkásokhoz. Berlin, iulius 13. (Saját tudósitónktól.) A R ■ Faluié a kommunista internacionálé végrehajtó- bizottságának a német munkásokhoz és munkás­nőkhöz intézett fölhívását közli, amely a függet­len szocialistáknak a kormányba való belépése ellen nyilatkozik s a következő szavakkal vég­ződik: — Német proletárok! Egységes frontban tipor­játok le a reakciót. Le a polgári koalíciós kor­mánnyal! Éljen a munkáskormányért való harc! A Freiheit jelentése szerint a többségi szocia­listáknak a német néppárttal való koalíció ellen hozott határozata nem volt egyhangú. Több szo­ciáldemokrata képviselő a határozat ellen sza­vazott. Rövid külpolitikai szemle. A finn parlamenti választás alkalmából a koalí­ciós pártok 35, a svéd néppárt 25, a haladó párt 15, a parasztpárt 45, a szociáldemokraták 53 s a kommunisták 27 mandátumot kaptak. Vagyis 120 polgári képviselővel szemben 80 szocialista cs kommunista képviselőt választottak. A hollandiai választáson a szociáldemokraták érzékeny vereséget szenvedtek. A szocialista satjó e vereséget annak tulajdonítja, hogy a nők­nek is van választójoguk. Peano olasz miniszter a képviselőházban Olasz­ország pénzügyi helyzetéről beszélt s megálla­pította, hogy7 az ország pénzügyi helyzetét külö­nösen megjavította a bankjegyforgalom csökke­nése. A miniszter kijelentette még, hogy az uj adórendszer az állami bevételeket 1350 millió lírá­val emeli föl, melyet a deficit csökkentésére for­dítanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom