Prágai Magyar Hirlap, 1922. július (1. évfolyam, 32-49. szám)

1922-07-12 / 33. szám

Szerda, Juüus 12. MPi H9ESEK A pozsonyi Keleti Vásár. A pozsonyi Keleti Vásárról, amely a minap nyílt meg, azt jelenti tudósítónk, hogy a vásár vajmi csekély sikernek néz elébe. A kiállítás anyaga ta­valy óta nemhogy bővült volna, hanem szegénye­dett. A külföldi kiállítóknak majdnem 95 száza­léka, a pozsonyi cégeknek is mintegy háromne­gyed része maradt el az idén. Németországból például csak egy oiíenbachi cég állított ki kassai fiókja révén. Vásárlás is alig történt az első na­pokon s a legtöbb külföldi vendég, aki megjelent, csak ígéretet tett, de nem vásárolt. Fölötte kevés is arz idegen látogatók száma, amint hogy a kiál­lítást egyáltalán kevesen látogatják. A pályaud­varon nincs nagyobb tolongás, mint azelőtt volt S a fölajánlott szobák tiz százaléka sincsen elfog­atva. Nincs rajta mit leplezni, a pozsonyi Keleti Vásárt súlyos kudarc fenyegeti s ha ennek ma­gyarázatát keressük, megtalálhatjuk azokban a sérelmekben, amelyek a Keleti Vásárral kapcso­latban a magyarságot érték. A vásár vezetősége ugyan unosuntalan hangoztatja, hogy a vásár a magyarsággal való békés együttműködés jegyé­ben áll, de amellett mégis gondoskodott arról, hogy mindent elkerüljön, ami valahogy a magyar­ságra emlékeztetne. Egy magyar szóval, egy ma­gyar írással, egy magyar hanggal nem találkozik ^ látogató a kiállításon a vezetőség gondoskodá­sából. De ezenkívül más sérelem is éri ott a ma­gyarságot, amiről majd más alkalommal szólunk, így azután nem lehet csodálkozni azon, hogy a rnagyarság kerüli a kiállítást, amely ennyire el­lenségesnek mutatkozik vele szemben. Iine, a vá­sárral kapcsolatban is kitűnik, hogy Pozsonynak szüksége van a magyar szóra és a magyar szó révén a magyar sajtóra, amely beleilleszkedve a frieglevö viszonyokba, a magyarsággal való bé­kés együttműködés lehetőségeit keresi. Politika lés közgazdaság s politika és üzlet nem fér meg pgy kalap alatt s a pozsonyi vásár környékén többet gondoltak a politikára, mint az okos, he­lyes praktikus célokra és a siker komoly és reá­lis föltételeire. Ez az oka a bukásnak, amely a Keleti Vásáron máris előreveti sötét árnyékát. — (A prágai meteorológiai intézet jelentése.) ídőjóslás: Változóan felhős, mérsékelten meleg idő várható gyönge szelekkel. * — (Pasics augusztus második felében jön Prá­gába.) A Lidové Noviny szerint Pasics jugoszláv miniszterelnök augusztus második felében jön Prágába. — (A komáromi zsupán távozik.) A po­zsonyi Magyar Újság értesülése szerint Folkr mann István kormáromi zsupán, aki egy gyűlésen azt mondotta, hogy a szlovákok­nak a czizmatalpukban több eszük van, mint a magyaroknak fejükben — lemondott állá­sáról és ügyvédi irodát nyit. A gyalázó sza­vak annakidején interpellációban a prágai nemzetgyűlés elé is kerültek. A lap szerint felsőbb helyen is belátták, hogy egy magyar­lakta megyének a zsupánja talán még sem tehet ilyen kijelentéseket s lemondásra szó­lították fel Eolkmannt. — („Magyar Iparos".) Az országos magyar kisgazda, földmives és kisiparos-párt ipar­politikai hetilapjának megjelent a második Száma. Tartalmas terjedelméhez mérten igen gazdag, változatos, érdekes s ami a fő, olyan, ami különösen e párt tagjainak redkivül hasz­nos. A lapot a kisgazda- és iparosérdekekben tájékozott két magyar harcos, Telek A. Sán­dor és ifj. Koczor Gyula szerkeszti. — (Halálozás.) Pohl-Stein Hilda festőmüvésznő egy bécsi szanatóriumban meghalt. Halá'át férje, Pohl Gusztáv dr., a „Bohemia“ igazgatója, test­vérei, Stein Ewald dr. prágai ügyvéd s nagy­bátyja, Kuh Oszkár, a Montags’olatt kiadója gyá­szolja. A halálhír a prágai németek körében mély részvétet váltott ki. Pohl-Stein Hilda a csehor­szági német piktura egyik legtehetségesebb kép­iviselője volt. Az elhunyt művésznő a müncheni Weiszberger tanítványa volt, de tehetsége önálló, egyéni irányban fejlődött. Képeit a tiszta realitás, az eleven élet és a pompás szinek jellemzik. Ha­lála egy fölfelé törő és egyre fejlődő pályát tört derékban ketté és nagy veszteség a szundéta- német művészetre. — (A katonai zenekarok kiszorítják a polgária­kat.) Több német szociáldemokrata szenátor a nemzetvédelmi miniszterhez tegnap benyújtott in­terpellációjában tiltakozott az ellen, hogy a ka­tonai zenekarok egyre jobban kiszorítják a pol­gári zenekarokat és megélhetésüket veszélyez­tetik. — (Uj állami vagyon.) A beliigyminiztérium a külügyminisztériummal egyetértőén megállapí­totta, hogy az 1921. évi augusztus 10-iki törvény értelmében Hohenberg Miksa és Hohenberg Ernő a volt osztrák-magyar uralkodó-családnak tagja. A törvény a békeszerződés alapján a volt ural­kodó-család vagyonát államtulajdonná nyilvánítja s ez a rendelet a hivatalos lap mai számában je­lent meg. — (A tekeházi tahid.) Még 1882-ben épí­tették a régi Magyarország leghosszabb fa­híd ját, a tekeházi hidat. A hid a Tisza két partját köti össze Nagyszőllős és Tekeháza között. Hossza 900 méter. Miniatűrje Buda­pesten az Iparművészeti Múzeumban látható- A miniatűr, ugylátszik, túl fogja élni gran­diózus hasonmását, amelyet már erősen meg­rágott az idő foga. Már tavaly is valóságos életveszedelem volt a járás a rozoga faal­kotmányon. A hatóság ezért lezáratta. De ezzel a kérdést nem oldotta meg. A lezárás ugyanis' megakasztotta az eddig oly élénk- közlekedést s a Tisza jobb és balpartja kö­zötti forgalmat. Egy komp ugyan ma is köz­lekedik, de ez nagyobb terhet nem tud át­vinni. Ha pedig odafönn megdagad a Taracz, a szilaj Talabor és a Nagyág, a Tisza höm­pölygő árja lerántja a drótot s magával viszi a kompot is- Ilyenkor Tekeháza, Gödényhá­za, Kistarna, Sósfalu és Szászfalu lakosai nem tudják terményeiket Nagyszöllősre s a többi helységekbe behozni. Feketeardó népe még csak átvergődik valahogy a szirmai ré­ven, ha nem nagy a viz. Nevetleníalunak már sokkal bajosabb a helyzete, mert a Ba- fár hidia is alig van valamivel jobb állapot­ban, mint a tekeházai. Csepe és Csorna is közelebb érték ezt a hidat, hacsak nem az újlaki piacra igyekeztek. A hid megjavítása fontos gazdasági érdeke úgy a tiszántúli, mint a tiszáninneni községeknek is. A rossz közlekedés volt az oka annak, hogy Nagy­szőlősön a tűzifa ára 500 koronára is felszö­kött ölenkint. Nagy drágaság ez ott. ahol egy puskalövésnyire vannak az erdőségek, amelyek Mármaros ősrengetegeivel függnek össze. Nagy szükség volna a mármarosi he­gyek illatos szénájára is, amelyet most va­gonszámra szállítottak Csehországba, holott itt a szomszédban oly drága volt. mint a sáf­rány, ha egyáltalán meg lehetett kapni. Azért láthatott a figyelmes szemlélő annyi sok girhes, csikasz jószágot Ugocsa csaknem va­lamennyi vidékén. E hídon át igen számot­tevő volt a szőlőkaró szállítása, amelyet ez­előtt sokkal olcsóbban szerezhettek be Nagy- szol lős, Bene, Nagymuzsaly, Beregszász sző­lősgazdái, mint ezidén. Minden egyéb termés, főleg a tengeri, könnyebben kerülhetett Pi­acra. Eddig hiábavalónak bizonyult minden újságcikk és minden deputáció, a Hídépítés csak nem kezdődött meg. Legfőbb ideje vol­na már annak, hogy a kormány gondoskod­jék a tekeházai hídnak kijavításáról, amelyet egy nagy kiterjedésű vidék gazdasági élete sürgősen megkíván. = (Jánosi Zoltánt megválasztották füzes- gyarmati lelkészszé.) Jánosi Zoltán volt debreceni ref. lelkészt és jelenlegi debreceni nemzetgyűlési képviselőt a füzesgyarmati ref. egyházközség lelkészévé választották meg, huszonkét pályázó közül. Jánosi a Károlyi-kormány államtitkárja volt s ezért a debreceni lelkészi állásától elmozditották. = (Budapesten kilenc fürdőző a Dunába fűlt.) Budapesti tudósítónk jelenti, hogy a dunai fürdő­zés áldozatai napról-napra szaporodnak. A rend­őrfőkapitányság az összes dunai fürdőhelyre rend­őri őrszemeket rendelt ki. Tegnap a fővárosban öten, a környéken pedig négyen fúltak a Dunába. = (A fővárosi kereskedők a törvényhozástól kérnek védelmet a lakásrendelet ellen). Buda­pesti tudósítónk jelenti: A fővárosi kereskedők egyesülete tegnap tartott ülésén tiltakozott a la­kásrendelet életbeléptetése ellen s kéri annak felfüggesztését. Az egyesület végrehajtóbizottsága memorandumot készített, amelyet a nemzetgyű­lésnek fognak átnyújtani. A bizottság azt is el­határozta, hogy jogvédő irodát állít fel, amely­hez a kereskedők és iparosok panasszal fordul­hatnak. = (Ismét drágább a budapesti kenyér). Buda­pesti tudósitónk jelenti, hogy az árvizsgáló bi­zottság tegnap tárgyalt a pékek ipartestületével és a kenyér árát 14 koronával emelte fel kilo- gramonként. így forgalmi adóval együtt a félbar­na kenyér 61, a barna 57 és a zsemlye 5 koroná­ba kerül ezután. = (Meggyilkoltak egy kereskedőt Fóton). Bu­dapesti tudósítónk távirati jelentése: Fót köz­ségben hétfőn délután fejszecsapásokkal meggyil­kolták és kirabolták Anker Jónás kereskedőt. A tettest Kovács István odavaló munkás személyé­ben elfogták. = (Budapesten a zsírt újból jegyre árusítják). Budapesti tudósítónk jelentése szerint a főváros közélelmezési bizottsága augusztus 1-én újból életbe lépteti a zsirjegyeket. = (Melyik a borzasztóbb?) A német ope­ra-együttes tagjai közt, akik e héten fejezték be vendégjátékukat a budapesti Városi Szín­házban, szerepelt a német opera-színpadok­nak egy valamikor ünnepelt csillaga is, aki — mint a közönség és a kritika egyértel­műen megállapította — egykori tüneményes hangjának, bizony, csak a romjait hozta el Budapestre. Az egyik előadás után Letten beszélgetnek az estéről. — Borzasztó érzés lehet, amikor egy nagy énekesnő tudja, hogy elveszítette a hangját­— Távolról sem olyan borzasztó, — felel a másik, — mint az, ha nem tudja.-- (Propagandagyülések Jugoszláviában, a világbéke érdekében.) A békeszerződések szerencsétlenségének felismerése tért hódit már mindenütt s Jugoszláviában, ahol ilyen irányú véleménynyilvánítások még nem tör­ténhettek, ma már szintén propagandát csi­nálnak az igazi világbékének. Az egyházak ligája, amelynek intézményei az egész vi­lágon működnek, Jugoszláviában először csak az evangélikus és református egyházak voltak tagjai. Később a görög-keleti egyház is csatlakozott. A jugoszláviai liga, amelynek Radonics püspök az elnöke, tegnapelőtt Új­vidéken tartott propaganda-előadást. Dél­előtt értekezlet volt a szerb püspöki tem­plomban, ahol Csirics Irinej dr. püspök fej­tegette a világbéke magasztosságát, maid a református templomban Horváth Lajos lelkész, az evangélikusban pedig L n n d a h 1 Eiilöp svédországi lelkész mondott propa­ganda-beszédet. Este ismét tanácskozás volt a városházán. — (Az tisztviselők ujabl? mozgalma Romániában.) Brassóból Írják, hogy az esküre jelentkezett magyar köztisztvise­lők alkalmi bizottsága hosszabb feliratot intézett a békeszerződés végrehajtására kiküldött román külügyminiszteri bizottsághoz. A feliratban a tiszt­viselők megbízottjai kifejtik a velük szemben ed­dig tanúsított állami magatartás jogtalanságát és méltánytalanságát s kérik a bizottságot, hogy a kifejtett jogelvek alapján őket mielőbb jogaikba visszahelyezzék. — - (Szószék, amelyen Krisztus beszélt.) Egyik hamburgi lap iria, hogy a jeruzsálemi régészeti társaság ráakadt a kapernaumi templom köveire, melyeken kétezer év előtt Jézus Krisztus is állt és beszélt. Kapernaum városa sokáig csak romhalmaz volt a Galilel- tenger partján. Hogyan pusztult el, ma sem tudják, de valószínű, hogy földrengésnek lett áldozata. Az Uj-testamentum, vagyis az új­szövetségi írás Kapernaumot mint olyan he­lyet emliti, ahol Krisztus több Ízben volt, be­szélt és csodákat müveit. A tudományos ku­tatás most megállapította a város pontos he­lyét és kiásatja. A további munka soká fog tartani, mert nagy körültekintései kell vé­gezni. Fenyegető az a veszedelem is, hogy a város teljesen viz alá kerül s akkor telje­sen elvész a tudomány részére. — (Budapesten leégett a Schwarz-féle olaj­gyár). Budapesti tudósítónk táviratozza, hogy ma reggel félkilenc órakor a Rákosíalva határában levő Sctnvarz-féle olaigyárban nagy tűz támadt, amely a gyár nagy részét elpusztította, tűzhöz több kerület tűzoltósága vonult ki. Először a gyár középső része borult lángba, maid az ud­varon levő olaihordóktól a többi épület is tüzet fogott. Az oltási munkát nagyon megnehezítette az, hogy viz nem volt. mert a vízmüveknek már csak az utolsó csapía van a gyár közelében. A vizet a Rákos-patakból szivattyúzták s csak így sikerült a gyúlékony raktárépületet megmenteni és kiszámíthatatlan méretű szerencsétlenségnek eleiét venni. A tűzoltóság a gyár homlokfalát és kéményeit lebontotta, hogy a lángözönt elnyomja. A tüzet csak az éjjeli órákban sikerült teljesen eloltani, A kár eddig mintegy tíz millió korona, a megmentett vagyon ötven millió korona értékű. Emberéletben nem esett kár. A tüzet, mely a padláson keletkezett, valószínűen a gyár mellett elhaladó vonatok valamelyikének szikrája okozta. = (Ezerkétszáz munkás sztrájkol Salgótarján­ban). Salgótarjánból jelentik, hogy a Rimamu- rány-Salgótarján-i vasmüveknél a sztrájkba lé­pett munkások száma ezerkétszáz. Az egyez­kedő tárgyalás megindult. A vasművek igazgató­sága junius 1-én száz százalékos pótlékkal emelte a béreket, de a munkások ezze1 nem elégedtek meg, mert még így is a legjobb munkás havi bére alig éri el a 4700 koronát. A munkások ösz- szes keresetüknek negyven százalékos emelését akarják, állandó munkabérmegállapitó bizottsá­got kérnek s hogy a sztrájk miatt egyetlen mun­kásnak bántódása ne legyen. Az igazgatóság a követeléseket elutasította. A gyárban tizennyolc év óta nem volt ilyen arányú munkamegszünte­tés. = Vasgyárak székháza Budapesten. Budapesti tudósítónk jelenti: Az Országos Vaskereskedelmi és Vasipari Szövetség elhatározta egy székház lé­tesítését és evégbőt részvénytársaságot alapit. Az építkezés költségeihez a vezető vasipari vál­lalatok tekintélyes összegekkel járulnak hozzá, igy például a Rimamurányi egyelőre egy negyed- millió koronát, a Magyar-Belga Fémipari Rt. pe­dig 100.000 koronát ajánlott föl a székház céljaira.- - (Botrány a belgrádi szkupcsinában). Zágrábi tudósítónk jelenti, hogy a belgrádi szkupcsina pénteki ülése botrányba fűlt. Trumbics volt kül­ügyminiszter a legélesebb kifejezésekkel támadta a kormányt, amelyet a parlamenttel együtt a szovjet oroszországi kormányzó-szervekhez ha­sonlított. A délutáni ülésen Mihaldzsics védelmé­re kelt a más képviselők részéről is megtáma­dott kormánynak s beszéde közben Videllovics kétszer arculütötte képviselőtársát, Szenesét, aki meg revolvert szegezett támadójának. A revol­vert a gyorsírók még idejekorán kicsavarták Szerics kezéből. 5 Éi ZENE (*) Egy különös színdarab különös bemutatója. (Budapestre, a Magyarságnak érkezett repiüö- postával.) Az egyik párisi színházban, a Licornc- ban, amelyiknek már a berendezése, a belső képe is furcsa és különös, uj színdarabot mutattak be. A nyelve világos és tiszta, a párisi közönség azonban, a Quartier-Latin s a Montparnasse kö­zönsége mégis nagyon különösnek érezte. Ma már alig van egy-két színház, amely tiszta művé­szi szempontokat követ s ahová a néző csalódás nélkül léphet be. Azok, akik még szeretik a mű­vészetet és hisznek benne, kis színházakba szo­rultak, amelyeket egy-egy társulat tart fönn, mű­kedvelők teremtettek meg, vagy a színpadi piac vásári szellemétől megundorodott művész alapí­tott, mint az Atélier-t. Ilyen kis színház a Licorne is. Valóban kicsi, a színpad maga alig tizenöt mé­ter hosszú és hat méter széles. Az uj, különös darabban — „A halott gyermek árnyéka" a elme — öt személy szerepel három felvonás alatt. A három felvonás nem tart tovább egy óránál és ebben van teknikailag az egyetlen újítása az író­nőnek. A személyek mondanivalóikat rövid mon­datokban mondják el; a tömör szavak telve drá­mai levegővel s a drámai feszültség gyorsan fej­lődik. A béna-darabokat fenyegető veszélyt: az epikussá és fejtegetővé válást ezzel a gyorsaság­gal a szerző elkerülte. Az igazi újdonsága a da­rabnak azonban nem az ütemében, hanem tárgyá­ban rejlett. Gabrieile Jouany boldog szerelemben élt együtt Louis Duparc-kal, a híres zeneszerző­vel. A szerelem és boldogság Gabrieile számára az anyaságban tökéletesedett és teljesedett be. Egyetlen fia tízéves korában meghalt és Gábriellé azóta fia emlékének él. Életcélját elvesztette. A nő célja, sorsa és értéke: az anyaság, ez a darab tárgya és Gábriellé különösen meleg szavakat talált ennek bizonyítására. Duparc hiába igyeke­zik az anyaság utáni vágyat a művészi termelés esztétikus gyönyöreivel elaltatni. Gabrieile célta­lannak tartja életét. Egy nap fölfedezi, hogy Ró­bert Guérard, Duparc zeneszerző barátja, föltű­nően hasonlit elhalt gyermekéhez és másnap föl­keresi Guérardot a lakásán és rövid fejtegetés után fölkéri, hogy tegye őt anyává. Nem szerel- ’met kér, anyaságot. Guérard beleegyezik a ké­résbe, mert bevallja, hogy már régóta szerelmes Gabriellebe. Az első két felvonás a merész témát gyors ütemben tárgyalja le, a harmadik azonban anélkül, hogy a kérdést megoldaná, fonák helyze­tet hoz a színpadra: Gábriellé ugyanis orvosa ré­vén tudatára jut annak, hogy nem lehet többé gyermeke. Ez a fölfedezés az öngyilkosság gon­dolatára juttatja, mert gyermek nélkül élete cél­talan. De inkább választja a lassú haldoklást el­halt gyermekére való kínos visszaemlékezésben. A darab a közönséget — fölháboritotta. Ez a kö­zönség: Írók, kritikusok, művészek, széplelkek, újságírók, műkedvelők és művészetpártolók, meg- ütődtek az anyaságnak e franciák előtt érthetet­len apotézisán és a szerelem lealacsonyitásán. A kritikusok gúnyosan összemosolyogtak, egy szí­nésznő pedig hangosan tiltakozott. — A szerelem joga az anyaság fölött áll — mondta egy hölgy a második felvonásközben. — Ha legalább valami szenvedéllyel lehetne menteni Gabriella eljárását. Szóval a közönség, amely az élet céljának a sze­relmet tekintette, kiábrándultán, idegenül és hi­degen otthagyta a termet. A harmadik felvonást már csak húszán hallgatták végig. A darab sorsát kétségtelenül az pecsételte meg, hogy a francia közvélemény az anyaság kérdésében az írónővel ellentétes fölfogást képvisel és ezen eddig sem propaganda, sem az egyház és állam közbelépése, sem törvényhozási intézkedés nem segített. 1921- ben 21.015 francia gyermekkel született kevesebb, mint 1920-ban. (*) A budapesti állami színházak jövő szezonja. Budapestről jelentik: Ifj. Wlassics Gyula báró, az állami színházak főigazgatója, most folytatja szer- ződtetési tárgj’alásait az Operaház és a Nemzeti Színház művészeivel és a nevesebb énekesekkel és színészekkel már meg is kötötte a szerződést. Értesülésünk szerint Burián Károly megmarad az Operaház kötelékében, . amennyiben hosszú ven­dégszereplésre kötötte le magát. Ugyancsak hosz- szabb vendégszereplésre szerződött Sigismonde Saleschi, aki legutóbb a Városi Színházban mű­ködő német staggione-társulattal lépett föl a Ri- golettoban és a Toscában. Az Operaház égjük első újdonsága Hubay Jenőnek Karenin Anna cimü operája lesz, amelynek szövegkönyve Tolsztoj regényéből készült. (*) Yvette Guilbert — a színpadon. A francia chanson világhírű művésznője nemrégiben egy kö­zépkori misztérium főszerepében aratott meleg sikert. A darabnak színpadra alkalmazása is a ki­váló művésznő érdeme. Sőt egyúttal ő a rende­zője is az előadásnak, amely telt házakat hoz a párisi Théatre Edouardnak. (*) Sámson és Delila ötszázadik előadása. Az operák rendes színpadi pályafutásához mérten ritka jubileumot ért meg a múlt héten Saint-Saens Sámson és Delilá-ja a párisi Nagy Operában. Harminc évvel ezelőtt — már jelentős németor­szági sikere után — mutatták be először a francia fővárosban, de azóta állandóan műsoron van s mit sem veszített népszerűségéből. A jubiláris es­tén megjelent Millerand köztársasági elnök is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom