Prágai Magyar Hirlap, 1922. július (1. évfolyam, 32-49. szám)

1922-07-29 / 48. szám

Szombat, JuIlus 29. 9 KÖZGAZDASÁG A drágaság és a vámok. A Národni Politika közgazdasági rovatve­zetője, Na vr atil L. dr. a cseh-szlovák ko­rona árfolyamának emelkedésével összefüg­gő kérdéseket taglalva, nyilatkozik a többi közt a védővámos politika hatásáról is. Előbb rámutat a cukorkereskedelem szabad- dátételére és a gabonakontingentálásnak ez- idén először való megszűnésére, majd a poi- torosei konferencián elhangzott azzal a kíván­sággal foglalkozik,hogy szüntessék meg végre a be- és kiviteli engedélyeket. Az árukivitel­nél, így szól azután, az engedélyezési praxis szabadelvű kezelését láttuk. Még az élelmi­szerkivitelt sem akadályozták meg, bár ezen a téren a köztársaság maga is ötmilliárd ko­rona értékű árut hozott be. De a behozatal szabaddátételét eddig egyre halogatják, noha ez a fogyasztóközönség érdekében életbevá­gó fontosságú. A kormány korlátozta az ide­gen ipari termékek behozatalát, mert a sza- baddátétel ellen fölhozott érvek akkor helyt­állóak votak. lAusztria és Németország ala­csony valutájuk folytán az itteni termelési költségeken alul maradó árakon szállíthattak. Ebben azonban legutóbb megváltozott a hely­zet. Az osztrák verseny teljesen megszűnt és a német dumping fölött is az ismert okokból felhők tornyosulnak. A föltartóztathatatlanul zuhanó márkaárfolyam tartja fönn még a dumpingot. A határoknak Németország és Ausztria felé való megnyitása nem ölné meg többé a cseh-szlovák ipart. Ám, folytatja a cikk, a belső gazdasági vi­szonyok is rácáfolnak a félénk védővámos politika fentartásának helyességére. A köz­társaság árnivója, a lakosság nagy tömegei­nek szerény jövedelmét tekintve, még min­dig lényegesen nagyobb, mint a külföldé. A mezőgazdaság helyzetének sem kedvez az ipar védővámos politikája, mert a gazda a világverseny nyomása alatt gazdasági ter­mékeit olcsóbban kénytelen eladni. Az élelmi­szeráru ma már csak 10—I2-szeresét teszi a békeáraknak, ami körülbelül megfelel a prá­gai korona árfolyamának, holott az ipari cik­kek a békeárak húszszorosát is meghaladják. Az agráriusoknak egyelőre nem ártott a ga­bonának vámmentes behozatala, Mert a; csekély idegen kínálat nem nyomta le lénye­gesen a honi árakat, a nyugati gabona pe­dig a nagy valuta- és szállítási költség foly­tán nem került be olcsóbb áron. Lényegesen csupán Magyarország nyomta le az itteni gabonaárakat. Ezidén azonban jó termés hí­re érkezik a közvetlen szomszédságból és ezért megokolt az agrárius körök ideges­sége. ök jogosan követelik tehát, hogy az iparnak nyújtott védővámokat is korlátoz­zák. Maguk az iparosok sem tagadják, hogy az ipari vámok némely tétele nagyobb a kel­leténél. A vámok mellett a behozatali enge­délyek további védőgátat jelentenek. Azonkí­vül a mai érvényben lévő vámtarifa-valuta- koefficienseket 1921 őszén állapították meg. amikor a prágai koronáért 6—7 centimet fi­zettek. Védővámnak tekinthetők bizonyos tekintetben a nagy szállítási költségek is. A krízis és a hiányos állami védelem miatt pa­naszkodó nagyiparnak nincs oka panaszra. A védővám sohasem lehet öncél, csupán esz­köz a cél elérésére. A cikkíró fölteszi tehát a kérdést, vájjon a mai drágasági viszonyok igazolják-e az ed­digi ipari védővámos politikát és vájjon a vámbarrikádok mögött meghúzódó nagyipar törődik-e a vámpolitika hibáival és igyek- szik-e azok kiküszöbölésére, hogy olcsóbban eladhasson? De a munkásság is a nagy vá­mok védelme tekintetében sokszor rossz uta­kon jár, mert a nagyobb munkabérekért drága bevásárlásával fizet. A nagy vámos nem biztosítják a hazai üzemek foglalkozta tását, mert a behozatal megkötöttségét a szomszédok a saját maguk emelte akadá­lyokkal ellensúlyozzák. A kormánynak tehát bele kell nyúlni abba a kérdéscsomóba, mely ben a drágaság letöréséhez való kulcsot is megtalálja. Egyelőre csupán az eddigi va- lutakoeíficiens rendezésére gondolnak, ami­ből csak azt látjuk, hogy nincsen elég el­szántsága a kormánynak a jelenlegi drágaság leküzdésére. — A prágai húspiac* A prágai húspiac mai forgalma közepes volt- Az árak a következő­képpen alakultak: Ürii 12—16.50, borjú 9—14, belföldi sertés 18—25, jugoszláv sertés 22—23, román sertés 22—24, ökör eleje 13—17, há­tulja 15—20, bika 14—18, tehén eleje 10—14, hátulja 12—14, egy évnél fiatalabb ökör és üsző 10—14 Ke- kilogramonként — A lebélyegzésnél levont összegek vissza­fizetése. . Hivatalos helyről kapót* értesítés sze­rint számtalan kérelem érkezik a pénzügyminisz­tériumhoz, melyben a pénzlebélyegzésnél vissza­tartott összegek kiutalását kérik. Minthogy még semmi törvényes rendelkezés nincs, mely a visz- szaflzetést szabályozná, ezeket a kérvényeket a pénzügyminiszter egyelőre elintézetlenül hagyja. A kormány az 1923. évi állami költségvetésterve­zetben 600 millió koronát irányzott elő a vissza­tartott összegek részleges visszafizetésének cél­jára. Tervbe vette, hogy még a folyó év novem­ber vagy december hónapjában megkezdi a visz- szatartott összegek visszafizetését a jövő évi költségvetés terhére — Lóklvitel Cseh-Szlovákfából Németországba, A Schenker és Társa cég közlése szerint a lovak bevitele Németországba Szászországon keresztül Zittau, Bodenbach, Tetschen és Feitersreuth ha­tárállomásokon keresztül van megengedve. A lo­vakat ezeken a helyeken megvizsgálják a kerü­leti állatorvosok, akik a származási tanusitmány szabályszerű kiállítását is ellenőrzik. Oly lovak­ról, amelyeknél az előírásos származási tanusit­mány hiányzik, a kiviteli állam központi hivatala által hitelesített lópasszust kell felmutatni. A bi­zonyítványok nyolc napig érvényesek. — A tátrai vlllamosvasutak. Tátralomnicról je­lentik: A Tátrai helyiérdekű villamosvasutakat két prágai bankintézet, a Legiobankésaz Építőipari bank, 5 és fél millió koronáért megvásárolta a budapesti Angol-Magyar Bank érdekkörébe tartozó Égisz r.-t.-tól. A tátrai vil- lamosvasutak uj igazgatósága R u m á n János zsupán elnöklete alatt úgy alakult, hogy a régi igazgatóságból senki sem maradt meg, hanem a finanszírozó prágai bankok delegáltjai, továbbá Hodzsa Milán és Markovits Iván ország­gyűlési képviselők, S t o d o 1 a Kornél képviselő, a pozsonyi kamara és tőzsde elnöke és Har- m i n c z Mihály építész uj tagjai lettek az igazga­tóságnak. Az igazgatóságban a cseh-szlovák kor­mány is képviselve van. A régi igazgatóságból Kemény Sándor és O f f n e r Artúr igazgatók, anélkül, hogy tagjai lennének az uj igazgatóság­nak, résztvesznek a társulat vezetésében és át­vették a régi alkalmazottakat is. Az említett kis vételár lehetővé teszi az uj tulajdonosoknak, hogy a vasutat továbbfejlesszék és egy Idegenforgalmi iroda létesítése mellett a Tátra megfelelő propa­gálásáról gondoskodjanak. Ki akarják építeni a csorbái vijlamosvasutat Madárházától Barlang­ligetig (Kotlina), esetleg a Javorinára a határig, úgy hogy Zakopane könnyebben elérhető lenne. Egy későbbi időben srklót is akarnak építeni a magasabb csúcsok elérésére. Végül meg akarják vásárolni a két állami fürdőtelepet, T á t r a 1 o m- nicot és Csorbatót, mely két telepnek ma­gánkézbe való jutása a Tátra egész fejlődésének uj távlatokat nyitna meg. Hogy áll a Korona? Ma fizettek 100 csehszL koronáért: Budapesten . . 3835.00 magyar koronát Zürichben . . . 11.95 svájci frankot Bécsben .... 84900.00 osztrák koronát Berlinben . . . 1243.40 német márkát- - A washingtoni hajózási szerződés. Géni­ből jelentik: A népszövetség hajózási albizott­sága befejezte egy konvenció kidolgozására vonatkozó tanácskozását; eszerint a washing­toni hajózási szerződés föltételeit a népszö­vetség összes tagjaira kiterjesztik, tekintc. nülkül arra, hogy azok a washigtom szerző­dés szignatárius hatalmai-e, vagy sem.- - A Dán Nemzeti Bank ércíedezete. Kopen- hágából jelentik: A Nemzeti Bank legutóbbi ki­mutatása szerint a bank aranyállománya 228 mil­lió 313.102, ezüst állománya 3,987.822 dán koro­na, összes ércfedezete pedig 232,300.924 dán ko­rona. A bankjegyforgalom 401,167.399 korona. A fedezeti viszony 57.9 százalék.- - A német külkereskedelem 1922 első felében. Berlinből jelentik: A behozatal az 1922. év első felében 171.6 millió métermázsa, 142.9 milliárd márka értékben; kivitel 120.8 millió métermázsa, 130.8 milliárd márka értékben. A behozatali több­let 12.1 milliárd márka.- - Német lószállitmány Romániának. Kolozs­vári tudósítónk jelenti: A minap Marosvásárhely­re egy 30 vagonból álló német lószállitmány ér­kezett. A lovakat Romániának Németország szál­lította a jóvátétel számlájára.- - Nagy angol szénszállítmány Amerikába. Londonból jelentik: 26.-án Kardiffból 25.000 tonna szenet küldtek Amerikába. A háború kitörése óta ez a legnagyobb napi szénszállítmány. Az ameri­kai megbízások folytán a szén ára egyre emel­kedik s a múlt heti árral szemben ma ismét 4 shillinggel emelkedett. — A budapesti állatvásár. Budapesti tudósítónk jelenti: A mai marhavásárra felhajtottak 1107 da­rabot. Ezek között 76 ökör romániai származású. Árak a következők voltak: legjobb ökör 90—124, középminőségü 58—86, silány 43—55, bika jobb- minőségű 75—96, silány 50—66, tehén jobbminő- ségü 80—94, silány 52—71, kicsontozni való mar­ha 40—44, növendék marha 50—65. Szilárd irány­zat mellett a príma marhák árai tartottak voltak, mig a közép és gyenge minőségűek kilónkint 4—5 koronával estek. A mai vásáron több cég körül­belül 250 marhát exportált Bécsbe. A sertésvásárra felhajtottak 673 darabot. Fizet­tek: könnyüsertésért 160—255, középminőségüért 220—2S0, nehéz sertésért 275—290 koronát. A sertésvásár irányzata igen élénk volt és kü­lönösen a zsirsertés iránt nagy volt a kereslet. — A budapesti terménytőzsde. Budapesti tudó­sítónk jelenti: A mai terménytőzsdei üzletben a két nap óta tartó olcsóbbodás! folyamat igen erős mértékben folytatódott és az összes cikkek je­lentős árveszteségeket szenvedtek. A hanyatló árak ellenére a forgalom élénk volt, minthogy az alacsonyabb árakon a kereslet szívesen vásárolt. Ez azonban nem tudta az irányzatot megszilárdí­tani, mivel a piacon igen sok áru jelentkezett. Az érdeklődés inkább a kenyérmagvak felé fordult, mig a íakarmánycikkek most csöndeseb­bek voltak. A hivatalos árak a következők: Búza uj tisza- vidéki (76 kilogrammos) 5350—5400, pesti és íejérmegyei 5300—5400, 79 kilogrammos ó búza tiszavidéki 5450—5500, pesti és fejérmegyei 5400 —5450, uj rozs 4300—4400. takarmányárpa uj őszi 5000—5100, uj zab 5600—5650, zab 5800—5900, tengeri 5400—5550, repce 11.000—12.000. korpa 3200—3300. Az uj rozs pestvidéki állomásról 4500 koronáért kelt el. A tőzsdeidő későbbi folyamán 4250—4300 korona volt az ára, a tőzsdeidő végén pedig már 4200 koronával kötötték. A dunántúli származású uj zabot augusztus 15-lki határidővel 5600 koro­nával kötötték, mig közelebb fekvő állomásról 5500—5575 volt az ára. A 150 mázsa 6 zab zsák­kal együtt 6000 koronáért kelt el. Az uj árpa ál­lomáson 5000 koronával cserélt gazdát. A tengeri­nek 5400 korona volt az ára. A liszt- és őrleménypiac csendes volt. Elkelt 3 vagon őszi korpa 32 koronával, a vagon egyes fotrásu nullás liszt Szeged állomásról 85 koroná­val. A vetőmagvak irányzata gyengébb volt- A prágai tőzsde* A mai tőzsde lanyha irányzat mellett csaknem teljesen üzletteíen volt, ami az osztrák korona újabb sülyedésé- nek a következménye- A Bécsből jelentett ár­folyamok minden hatás nélkül maradtak s az árfolyamok a tegnapi színvonalon mozogtak- Az általános üzlettelenség mellett valamivel élénkebb volt a bankértékek piaca. A belföldi bankok közül a Cseh Leszámítoló, az Ipar és a Földbank, a külföldiek közül az Anglo (7) és a Hitelt javult. Az értékek piacán a forgalom stagnált. Jelentősebben emelkedett a Morva- Sziléziai (75) a Cseh északi szén (7), az Osz­trák Kohó (20), az Alpesi és Vas (10), a Ring­] hofíer és az ínwald (5). A Petróleum (10), a Cseh Cukor (5) gyengült- A devizapiac üzlet- j télén volt s a nyugati devizák általában gyen- | gültek. Newyork 1 és egynyolcad, Amster­dam 25 pontot veszített. A szabadforgalom­ban a márka 0-45, Bécs 0-01 és háromnegyed, Budapest 0-27 és fél ponttal gyengült.- - A bécsi tőzsde. Bécsből jelentik: Tekin­tet nélkül a hét utolsó forgalmára és a meg­növekedett ellátásra, a tőzsde mai forgalma igen szilárd irányzattal nyilt meg. Úgy a ku- liszban, mint a korlátban csaknem az összes árfolyamok jelentékenyen emelkedtek, külö­nösen a cseh és a magyar értékek. A vezető­helyen a Délivasut (juli) és a Krupp-részvé- nyek állottak, melyek nags forgalom mellett erősen emelkedtek- A bankértékeket ma is­mét keresték, ezért ezek az értékek valami­vel magasabban állottak. Az élénkség később is tovább tartott s az értékek megtartották árfolyamnyereségüket. Csak zárlat felé gyen­gültek egy keveset az Államvasutak és a Bankpapírok- A záró irányzat szilárd volt­- - A berlini tőzsde. Berlinből jelentik: A tőzsde ma nyitáskor nyugodt volt, ámbár a devizák ismét jelentékenyen emelkedtek. A devizapiac jóformán semmi hatást nem gya­korolt az értékpapírpiacra. Kivétel csak a külföldi járadékok voltak, melyek erősen emelkedtek. A Magyar Aranyjáradék 80 szá­zalékkal, a Magyar Koronajáradék 30 száza­lékkal emelkedett. Kiadja: Flachbarth Ernő dr. Nyomatott a Deutsche Zeltungs-Aktlen-Gesell- schaft nyomdájában, Prágában. A nyomásért felelős: O. Holik. Nem 1 Ke 20 fillér a PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP, hanem csak 95 fillér, ha előfizet. A PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP a szlovenszkói magyarság érdekeit szolgálja, kérünk tehát minden lelkes magyar embert, szí­veskedjék a lapra előfizetni s kérjük: gyűjtsön is előfizetőt a Prágai Magyar Hírlap számára. Aki öt negyedéves előfizetőt gyűjt, negyed évig Ingyen kapja a lapot lOzsdeárioIuamoH pénteken, julius 28-án: Prága: "ftrféktőzsde. Agrárni bankn (Ag- Kolini kávé. . . . 720.— rár Bank).... 490.— Kolini petróleum . 490.— Bohemia .............. 428.— Kolini szesz . . . 825.— Cse h Union Bank 420.— Tejipar rt. .... —.— B. Industrial (Cseli Első pilseni sör­iparbank .... 440.— gyár.................. 2500.— Prn ger Kredit Danök ós társa . . 355.— i Prágai Hitelb.) 745.— Laurin és Klement 275.— Szlovák Bank . . 228.— Ringhoffer .... 715.— Zivnostenska . . . 413.50 Bécsi Unionbank . — .— Anglobank (Angol- Prager Kisen . . . 820.— Osztrák Bank . . 75.— Skoda...................... 455.— Wie ner Bankv. . . 22.— Papír...................... 270.— nsz trák hitel ... 24— Cseh nyugati szén 350.— 'seb Cukor .... 1310.— Osztraui szén. . . —.— dini műtrágya. 715.— ínwald....................... 930.— Jóid)........ 364.— Friedrich................ —.— \Ip ine..................... 270.— Dev izád: VI1/28 V1I/27. 100 hollandi forint . 1692.00 1717.00 KP 100 német márka . . 8.— 8.45 „ 100 svájci frank . . . 823.— 838.00 100 norvég korona . 731.00 745.00 „ 100 dán korona . . . 935.50 950 50 „ 100 svéd korona. . .1133,00 14300 100 olasz lira .... 197.75 200.625 ,. 100 francia frank . . 357.50 364.50 ., 1 font sterling. . . . 192 37a 136.00 1 dollár..................... 43.07.' 43.05 .. 100 belga frank . . . 340.00 49.00 ,.' 100 spanyol peseta . f,76.0Ö 633.50 100 jugoszláv dinár. 53.75 55.25 „ 100 jugoszláv korona —.— —•— 100 román lei .... —.— —•— 100 bolgár leva . . . 26.10 26.85 1 török font.............. 25.60 25.10 „ 100 osztrák korona . 0.09 0.1075,, 100 lengyel márka . 0.69 0.69 „ 100 magyar korona . 2.60 2.875 ,. 1 dollár (kábel) . . . 43.10 44.075 Budapest. Értéktőzsde­Magyar Hitel .... 3500 Ganz-Danubius . . 215000 Osztrák Hitel .... 640 Ganz-villamos. . . . 36000 Ang.-Magyar .... 750 Láng....................... 4850 Les zámítoló.............. 800 Lipták.................... 600 Mag y.-Olasz ..... 315 Scbllck...................... — Jel zálog ....... 240 Baróti.....................1110 Haz ai bank ..... 615 Izzó ..............................13100 Sal gó ........ 220C0 Gutmann............. 4900 Rim a........................ 5800 Klotild.....................5150 Köz úti..................... . 1750 Magyar Cukor . . . 96000 Dél ivasut ...... 3750 őstermelő..............1480 AUa mvasut.............. 28600 Gummi................... 5700 Ker esk. bank .... 8900 Naschitzi ...... 25000 Magy. ált. tkp. . . . 1600 Neuschloss......... 480 Els ő hazai................. 3400 Orsz. fa.................• 1300 Bor s.-Mískolci .... 5300 Győri olaj................... 3200 Con cordia................... 3625 Szlavónia......................1610 Bud apesti malom . . 9000 Egyes, fa............. 300 Giz ella malom . . . . 2900 Zabolai ..........................1825 Hungária malom . . 6000 Egyes, tkpt......... 2425 Beo csini ...... . 21000 Papir................... 3600 Ész aki szén.............. 12300 Elóni ......... 5000 Esz tergom-Szászvári 14400 Malomsoky.......... 750 Fel sőm, szén.............. 20500 Rézbányái................... 2000 Dra sche....................... — Aegisz ....................... 730 Mag nezit................. 29000 Földhitelbank .... 3450 Mag y. ált Kőszén . 49000 Merkúr................ 440 Uri kányi ..... .2/500 Viktória................ 18200 Adr ia........................ 21800 Óceán.................... 2000 Atl antika ...... — Pálfalvai.......................1200 Lev ante..................... 26500 Kóbnrg . . • .... 5000 Tröszt ........ 3950 Magyar szalámi . . — 'sáky................ 1260 Spódium . ......................2175 M a gyar Fegyvergyári 8700 Valuták: l Napóleon arany6375.— I 100 osztr. kor. . . 4-30 1 font sterl. . . 7275.— | 100 lei ............... 1040.— 1 d ollár.............. 1660.— j 100 szokol . . . 3835.— 100 francia franki3640.— j 100 svájci frank 31750. — 100 német márka 350.— j 100 lengy.márka 25.5í. 100 lira.............. 7475.— ! 100 holl. forint . — .­Dev izák: Amsterdam . . 65000.— Prága ..... 3800 — Bukarest . . . 1020.— Stockholm . . . 43500.— Kopenhága , . 36000.— Zürich............... 31850 — Kri sztiánja . . 28400.— Bécs.................. 4.10 Lon don .... 7425.— Szófia............... 1060.— Berlin.............. 302.50 Zágráb............... 505.— Róm a ..... 2625.— Newyork . . . 1666.— Paris.................. 13650.— Varsó ..... 27.— Bécs. Értéktőzsde. Magy. koronajárad. . . 22000 FerdinandsNordb. 6000000 Magy. aranyjáradék . 55000 Staatsbahn . . . 690000 Anglobank ................. 66200 Siidbahn...................101000 Ban kverein Wr. . . . 15000 Siidbahn prioritát . 207000 Bodenkredit................. 38000 Alpine . 230500 Kre ditanstalt................ 17300 Krupp.......................249000 Dng . Kredit ................. — Poldi......................... 345000 Lan derbank.............. 91500 PragerEisen. ... — Lom bard.......................... 3380 Rima ........ 147000 Merkúr . ....................... 7800 Coburg...................... 133000 Osz tr.-Magyar Bank . — Salgó..........................605000 Uni on Bank Wr. . . . 14800 Urikány................. — Cse h Union....... — Skoda. ...... . 410000 Zsi vnostenská Banka 370000 Ringhoffer.............. 640000 Dun agőzliajózás . . 1010000 Magyar cukor ... — Kassa-Oderbergi . . — ínwald.......................881000 Dev izák. Prága ................. 849.00 Kopenhága . . . .7917.00 Ams terdam . . 14385.00 London.............. 165000.00 Zág ráb.....................116.00 Madrid................... 5665.00 Bel grád ..... 463.90 Milánó.................. 1638.50 Ber lin................. 68.35 New York . . . 37075.00 Brü ssel .............. 2912.00 Páris...................... 3072.00 Bud apest .... 23.95 Stockholm .... 9690.00 Bukarest ..... —Zürich ...... 7043.00 Kristiánia . . , .6194.00 Varsó ................. 5.93 Ber lin. Devizák. Prága..................... 1243.40 Milánó................... 2526 80 Ams terdam . . . 21173.50 London................... 2440.40 Bue nosz Airesz . . —.— New York .... 550.31 Brüsszel .............. 4334.55 Paris...................... 4569-25 Kri stiania . . . . 9278.35 Zürich....... 1048685 Kop enhága . .11765,25 Madrid.....................8539.30 Stockholm . . . 14272.10 Bécs ...................... 1,43 Hel singfors . . .1118.60 Budapest................ 33.10 A z ürichi devizaárfolyam^'v Zárlat VII/28. V11/27. 100 csehszl. korona . 11.95 12.00 svájci fran' 100 magyar korona. 0.34 0,35 „ ÍC0 német márka . . 0.975 1,015 „ 100 hollandi forint . 204.25 204.35 1 dollár..................... 5.26 5.625 „ 1 font sterling . . . 23.41 23,43 „ 100 francia frank . . 43.65 43.70 „ 100 olasz lira .... 24.15 24.07 „ 100 belga frank. . . 41.40 41.40 „ 100 dán korona . . .113.00 113.00 „ „ 100 svéd korona . . 136.75 136.50 „ 100 norvég korona . 88.75 88.50 „ „ tOO spanyol peseta . 81.75 81.75 „ 100 Buen. Air. peso 191.50 192.50 „ „ 100 jugoszláv korona 1.60 1.65 „ „ tOO jugoszláv dinár —.— —.— „ „ 100 osztr. kor. (pénz) 0.0175 0.0175 „ 100 osztr. leb. bankj. 0.02 0.02 „ „ 100 lengyel márka . 0.085 0.085 „ „ 1 100 román lei ... . —.— 3.40 „ „

Next

/
Oldalképek
Tartalom