Prágai Magyar Hirlap, 1922. július (1. évfolyam, 32-49. szám)

1922-07-12 / 33. szám

Szerda, Jultos 12. 3 Zászlóavatás Beregszászon. A magyarság és a ruszinok testvériesülése. Beregszász, julius 11. (Saját kiküldött tudósítónk jelentése.) Az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparos Párt ruszinszkói területének zász­lóavató ünnepe fényes alkalmid szolgált a magyarság összetartozandóságának megkapó kifejezésére. A nagyszerűen rendezett ünnep julius 9-én folyt le és bár a hatóságok min­dent elkövettek, hogy a lelkesedést letom- pitsák, a kerület magyar és ruszin lakossága nem hagyta magát megfélemlíteni. Óriás tö­meg vett részt az ünnepen s a falvak is meg­jelentek, noha azt a hamis hirt terjesztették köztük, hogy az ünnepet be fogják tiltani. Julius 8-án megérkezett Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselő, országos pártelnök és neje Beregszászra. Nagy kö­zönség és fehérruhás leányok várták a párt­vezért, akit nagy szeretettel fogadtak és akit sűrű kocsisorral kisértek a városba. A Hun- gária-szállóban volt azután ismerkedési est. Szent-Ivány József itt közölte híveivel, hogy a pártvezetőség a rendőrségtől átira­tot kapott, amelyben közli, hogy a zászlószentelö ünnepre az engedély csak azzal a föltétellel adatott meg, hogy politi­kai visszaélés nem történik vele. Az ünnep­nek tehát a legkisebb mértékben sem sza­bad politikai összejövetel jellegével bírnia s hogy a szónokok szigorúan csak a zász­lóavató ünnep keretében beszélhetnek és az esetre, ha politikai kitérés történnék, akkor az ünnepet azonnal beszüntetnék. ■ A táviratot Hron rendőrkapitány irta alá. Szent.Ivány kijelentette, hogy a párthatá­rozat értelmében ez ujabb jogsértés ellen til­takozni fognak. Ö nem tud másképpen be­szélni, csak úgy, ahogy a szive diktálja és képviselőt politikai beszámolója elmondásá­ban megakadályozni nem szabad. A zászlóavatás. Vasárnap délelőtt ment végbe az ünnepies zászlóavatás. Már kora reggel tele volt az utca néppel. 63 magyar falu és Doíha ruszin község küldöttségei egymásután vonultak föl nemzeti viseletben. Ezekhez csatlakozott Be­regszász lakosságának apraja-nagyja.' A há­zak föl voltak díszítve, az ablakokban min­denütt szőnyeg és virágdísz pompázott. A Széna-téren volt a gyülekezés. Földiszitett fogat hozta el lakásáról, Gáty Zsigmond pol­gármestertől Szent-Ivány Józsefné zászló- anyát, aki magyar díszruhában jelent meg. Délceg paripákon árvalányhajas lovasok szines csoportjai sorakoztak föl és fúvós ze­nekarok hangjai mellett megindult a menet a városon keresztül. Az 500 főnyi lovasbandé­riumból, Bállá Sándor banderista kapitány 250 lovast a menet élére, 250-et pedig a me­net végén állított föl. A menetben négy egyszéltébe fogott, ökör- huzta szekér jelképezte a mezőgazdaságot. Kurmay Bertalan és Kurmay József vitte a beregszászi magyar hölgyek által arannyal dúsan kihimzett zöld selyem zászlót, melyet 600 magyar és fehérruhás koszorús lány vett körül, mindegyik kezében virágcsokorral. Most következett 40 virágozott fogat a zász­lóanyával, a vendégekkel és a kerület veze­tőségének tagjaival. A beregszászi szervezet­tel az élén következtek a pártszervezetek, közel 10.000 ember. Voltak a menetben a sző­lőgazdaságot és a kisipart jelképező szeke­rek is. A derceni, zsófiafalvi és szernyei fu- vózenekarok, valamint az egyesített cigány- zenekarok kisérték a menetet, melynek érde­kes színezetet adott a többi közt a ruszinok nemzeti viseletben megjelent népes csoportja. Az ünnepi beszédek. A menet végül a Kossuth-téren fölállított szónoki emelvény körül helyezkedett el. A nagyberegi dalosok megnyitó éneke után P o 1 c h y István dr. üdvözölte Szent-Ivány Józsefet, aki viharos éljenzéstől kisérve a következő nyilatkozatot tette: — A rendőrhatóság intézkedése folytán til­takozó deklarációra szorítkozik. És miután fölolvasta a rendőrségi átiratot, kijelentette, hogy a pártvezetőségi határozat értelmében nem kiváii politikai beszédet mondani, mert nem akarja, hogy ez okot szolgáltathasson a szép ünnepnek rendőrségi megzavarására. A fölháborodott közönséget nyugalomra in­tette és azt kérte, hogy mindenki tartsa meg a kellő higgadtságot, hogy a lélekemelő ün­nep végig zavartalanul lefolytatható legyen. Ezután Ékkel Lajos beregszászi rom. kath. esperes plébános, Kampó József gör. kath. helyettes lelkész és S z u t o r Jenő ref. lelkész hatásos beszédek kíséretében megál­dották a zászlót, mire felcsendült a bereg­szászi egyesült dalkör, majd a ruszin dalárok éneke. A zászlóanya beszéde. Erre E g r y Ferenc a szónoki emelvény szélére vezette Szén t-I v á n y Józsefné zászlóanyát, aki a következő beszédet mon- dota: Mélyen tisztelt ünneplő közönség! Zászlói szentelni jöttünk ide, zászlói, mely ezentúl előttünk fog járni, zászlót, melynek becsülete a mi becsületünk. Őse­ink vándorutjain a zászló mutatta az utat, amerre menni kellett. Zászló alatt sorako­zott Árpád népe, valahányszor ellenséggel szállott szembe, vagy szabadságáért har­colt. És szégyene volt a harcos seregnek, ha zászlaja az ellenség kezébe került. Zászlódiszbe öltözik a város és falu, mikor örömünnepet ül. Zászlók jelentik sokszor a gyászt is. A zászló erőt, bizakodást ont belénk. Tiszteletet és félelmet ébreszt, le­sújt és felemel. Mi hat a zászló, hogy ilyen hatalma van! Egy reánk maradt bálvány? Egy fe­lettünk álló istenség? Ez a zászló nekünk egy uj élet, egy szebb jövendő ígérete. Valahányszor egy zászlót iátok, mely körül áhiíatos alázatos­sággal, de duzzadó kebellel, szemében csendesen égő tűzzel áll az én magyar né­pem nagy sokasága — hinni tudok megint a kereszténység mártírjainak nagy nyugal­mával nemzetem jövendőjében. Jöjjön bár száz romboló vihar, jöjjön bár száz mega­láztatás, ha a föld népe összetart, együtt­érez, eljön a világ békessége, elkövetke­zik az igazság győzelme. Azon a földön, ahonnan ma ide sereglet­tünk, sok helyen szomorú áldást oszt az Isten. Egész esztendő megfeszített munká­jának gyümölcse: sovány kenyér. Azok­ból a műhelyekből, ahol derűs, szorgalmas életet láttunk, siránkozó hangos csendesség kiált felénk. A társadalom majd minden ré­tege az élet közönséges küzdelmében ki­merülve, szorongó szívvel várja a holna­pot. És mi mégis hálát adunk neked, nagy Isten, hogy ezt a napol megérni engedted, mert tudjuk, hogy csak így, ha együtt va­gyunk és ha Összefogunk és szervezetten állunk, leszünk a mi zászlónkhoz méltók. Csak igy fogjuk mosollyá változtatni a könnyet, mely — istenem — mily sokszor elborítja szemeinket. Most pedig tehezzád szólok zöld lobogó, vezesd ezt a népet Istennek útjára, legyen veled anyai áldásom. Tinektek pedig, akik a zászlót elfogadjátok, fegyen nagy a hite­tek és erős a karotok a védelmére. És jegyezzétek meg a nagy mondást: Akié a föld, azé az ország! Hosszantartó lelkes éljenzés és szűnni nem akaró taps köszöntötte a lelkesen szárnyaló szép beszédet. A zászló átvétele. Most E g r y Ferenc kerületi elnök erre a kerület nevében átvette a zászlót, mond­ván: — bizva Istenben és az ősi erényben, teljesítsük kötelességünket. Összetartásra buzdítja a magyart, ruszint és zsidót, mert csak ez az összetartás vezethet győze­lemre. Jakab Jenő, a dolhai ruszin kisgazda párt kiküldöttje azt hangoztatta, hogy a ruszin­magyar testvériségben látja a jobb jövő zá­logát. Nekik nem politika és ígéretek kelle­nek, hanem munka és autonómia. Á r k y Ákos a magyar pártok szövetsége és az autonóm párt elnöke, ezeket mondotta: — A mindenkori jó és igazságos Minden­ható büntetéssel sújtott bennünket. De jóságát is éreztette azzal, hogy például a tegnap esti redcíettel megmutatta nekünk az az utat, me­lyen haladnunk kel!, hogy utódainknak úgy adjuk át ezt az országrészt, amint mi abban felnevelkedtünk. Ez az ut pedig nem más, mint ragaszkodás forró szeretettel nemzeti­ségünkhöz. Tanuljunk az ellenségtől, tart­sunk össze. Ne nézzünk vallást, ne nézzünk I fajt, csak embert, Az embert szeressük és bű­neink meg lesznek bocsátva. Az Isten áldja meg a magyart. Nagy Kálmán elnök a keresztény szoci­alista párt nevében, Vozáry Aladár a jog­párt nevében, Tóth Bálint a bereguiíalusl helyi szervezet nevében üdvözölte a felava­tott zászlót. A nagyberegi dalosok éneke után Jakab Áron vári-i kisgazda saját köl­teményét szavalta. S z i r c s á k Endre bereg­szászi iparos a kisiparosok üdvözletét tolmá­csolta. A beregszászi egyesült daloskor erre elénekelte a „Gazda" indulót. Majd Szén t-I v á u y József emelkedett szólásra és a következőket mondotta: — El fog jönni az idő, amikor hivó szó­zatára el kell jönniök mind; addig is legyen vele a magyarok Istene. Ifi. V a rg a Sándor szavalata után Jaross Gyula kér. főtitkár beverte az első zászló­szeget és átvette a zászlót. Ezzel a mindvégig megkapó ünnepség vé­get ért. Szent-Ivány József felköszöntöje. Azután társasebéd volt a fürdökertben. Ezen az első {elköszöntöt M c i s e 1 s László dr. mondotta Szent-Ivány Józseínére, a ve­zérre és családjára. Utána Jakab Jenő a magyar-ruszin testvériségre. Majd Szent Ivány József a következő felköszöntőt mondotta: — Amikor először volt alkalma itt meg­jelenni, itt csöndesség, szerveretlenség, le- hangoltság uralkodott. A hatalom minden­féle terrorja elnyomott minden megnyilat­kozást. Önkormányzatának kellene lenni Ruszmszkónak, de itt a legsötétebb abszo­lutizmus uralkodik. Akkor még az őslakos­ság szervezetlenül állott, külön-külön él­tek. Kétségbeesés vett erőt rajta és ebből a fespedtségböl fakadt a vágy és kíván­ság, hogy összefogjanak. Hálásan és mele­gen köszöni azok munkáját, akik itt a legnagyobb elszántsággal dolgoztak, hogy megteremtsék az Önérzetet, mely akkor a legerősebb, amikor a legerősebb nyomás alatt áll. Akik megcsinálták a ruszinszkói népek szervezetét, a legnagyobb elismerést érdemlik. A legnagyobb elismerés Híeíi a ruszin népet, mely bátran meri hangoztat­ni, hogy szereti a magyart. — Ruszinszkóban és Ssloveiiszkóban, ahol járunk, már unalmassá váló okok alapján kísérlik megakadályozni gyűlésein­ket. így pl. jellemző a mai uralomra, hogy Jolsván az orsz. Magyar Földműves és Kis­iparos párt gyűlését nem engedélyezték, először azzal az okadatolással, hogy a párt nem való arra a vidékre. Másodszor meg azért nem, mert nem tudnák a vezér sze­mélybiztonságát garantálni. Ennek a nagy gondosságnak tulajdonképp örülnünk kel­lene, de hogy. mennyire nem őszinte ez, bizonyítja legjobbjaink börtönbe vetése. Aki ma a politika terére lép, annak e! kell készülve lennie a börtönre is. Elszántság kell a küzdelemhez, És ha még sokan hi- nyoznak, akik munkánkban segítségünkre lehetnének, nem gyávaságból maradnak el, de meg kel? őke': szereznünk segítő tár­sainkul. Aki ma félreáll, árulója nemzetének, A ma délelőtti gyűlés engedélyezése kö­rül szintén volt egy kis komplikáció. Nem akart a rend' .'őség elhatározásának ellen­szegülni, most már mégis fel kell tennie a kérdési, hogy polltika-e az, ha a magyar elsírja baját, ha kisiparos, gazda elmondja panaszait? Nem-e becsülendő meg az a nyíltság, mikor elmondjuk, hogy erőszak­kal kapcsoltak ide és ezt el merjük mon­dani még akkor is, ha száz akasztója fe­nyeget. Addig bírnak velünk, amíg őszin­ték vagyunk. Politikai eszünket ha elő­vesszük, ki tudja, ki fogja a rövidebbet huzni. A délelőtti gyűlésen el akarta mondani, hogy mit tettek a nép érdekében. Mint küzdöttek a nép megszervezéséért és mini beszéltek a képviselőházban, hogy a külföld is meghallja a panaszokat. Törvényes utón ei akarta mondani, hogy vannak itt népek, akik nem a saját akaratukból élnek itt, akiknek kisebbségi jogait nem respektálják. — A miniszterelnök, akinek „igazmon­dása" világszerte ismert, azt mondotta, hogy a ruszinok még sohasem szavaztak, nem érettek rá. Én meg azt tapasztalom, kultúrát élő nép van itt, épp ezért nem tet­szik a miniszterelnöknek. Csak a barmo­kat szavaztatná meg, ha lehetne, mert amit itt csinálnak, azt barmok talán bevennék, de emberek soha. — A ránk váró küzdelemben mindenki­nek részt kell venni, a népgyüléseken, a választásokon, a párt vezetőségekben. Van­nak azonban más kötelességek is. A csa­ládbeli kötelességek, ahol az iskolát kell pótolni. — A magyarság és mindenféle nép ere­je a nagy nyilvánosságban van. Minél több embernek kell tudnia, hogy itt mi történik, mi a sorsunk. A nyilvánosság legerősebb fegyvere a sajtó, az újság. Még túlsók he­lyen látja a szenyes sajtótermékeket. Fi­gyelmében ajánlja mindenkinek a magyar­ság lapját, a „Prágai Magyar Hírlapot". Ezt olvassa minden magyar ember, akkor a lap életképes lesz és hathatósan fogja szolgálhatni a magyarság érdekeit. M e i s e 1 s László dr. szavaira reflektálva elháritja magától a dicséretet. Csak azt teszik hitvesével együtt, amit minden becsületes magyarnak meg kell tennie. Legfeljebb mint bátorítást fogadja el az elismerést, hogy a küzdelemben el ne fáradjanak és igy kö­szöni meg. A szlovenszkói és ruszinszkói népek egységes küzdelmére szükség van. Ne tekintsük azt, hogy milyen párti, hanem, hogy velünk van, hogy velünk érez-e? A kormány sajtója azt írja, hogy bomlás állott bo pártjalnjf között. Nem igaz. Nincs közöt­tünk semmi visszavonás. És addig nem is le­het, amíg ö áll pártja élén, mert ö csak ad­dig dolgozik, amíg itt a magyar egység fenn­áll. (Hosszantartó taps és éljenzés.) Felköszöntőket mondtak még Tóth Lajos és Izsák Imre vajáni rcf. lelkész, Egry Fe­renc pártelnök, Vozáry Aladár szerkesztő, PoJchy István dr., aki a jelenlevő eperjesie­ket üdvözölte. A népünnepély. A társasebéd után népünnepély volt, sza­bad színpaddal, különféle versenyekkel, séta- hangversennyel, virágkorzóval, konfettivel, világpostával, szépségversennyel, tombolával, amerikai árveréssel. Este pedig ugyancsak a Fürdökertben beregszászi műkedvelők nagy sikerrel előadták a „Katóka örmcstcr- né“ című pályadíjnyertes 3 felvonásos nép­színművet, melyben a palotást özv. Gáthy Kálmánná tanította he és a művészi díszle­teket Tvaroska Mihály műépítész tervezte. Majdnem egyidejűleg a szinielöadással a Kaszinó helyiségeiben táncmulatság volt. Nem volna teljes ez a beszámoló, ha nem emlékeznénk meg azokról, akiknek az ün­nepség fényes sikerében legnagyobb részük van. Ezek Fábry Tivadar, Meisels László dr., Polchy István dr., Haklik István, özv. Gáthy Kálmánná, Tvaroska Mihály, Fiisty László és Kovách Béla dr., akik mind a legnagyobb el­ismerésre tarthatnak számot. A német belpolitika váíséáa. A köztársaság védelméről szóló törvény- javaslat. — A bajorok oppoziciója. — A német kormány kiegészítése. A németországi belpolitika krízise még nincs túl a fordulóponton. A birodalmi gyűlés tegnap megkezdte a köztársaság védelméről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az előadó jelentése után Preger, a bajor kormány kép­viselője nyilatkozatot tett s kijelentette, hogy a törvényjavaslatot Bajorország elveti, mert az államtörvényszékre vonatkozó részét Ba­jorországra nézve elfogadhatatlannak tartja. A bajor kormányképviselőnek ez a nyilatko­zata a baloldaliak körében heves izgalmat okozott, mert ez a nyilatkozat csak kiegé­szíti azt az interjút, amelyet a bajor kormány­hoz közelálló személyiség egy amerikai új­ságíró előtt tett s amely arra vall, hogy a bajorok abban a pillanatban, mikor a köztársaság védelméről szóló törvényt a birodalmi gyűlés megszavazza, szeparál­ják magukat és kiválnak a birodalom egé­széből. Ez az álláspont súlyos akadályokat gördít a törvényjavaslat útjába s a javaslat sorsa annál kritikusabb, mert a szociáldemokraták is elégedetlenséggel fogadták a javaslat bi­zottsági elintézését. A szociáldemokraták a köztársaság védelméről szóló törvény végre­hajtását csak köztársasági kormánnyal tud­ják elképzelni s ezért mereven elutasítják a német néppárttal való koalíció tervét. A kor­mánytöbbségnek a jobboldalról való kiegé­szítése tehát aligha lehetséges, a független szocialistáknak a kormányba való fölvételét pedig megnehezíti az a körülmény, hogy a szociáldemokraták el szeretnék kerülni a bi­rodalmi gyűlés íöloszlatását, a független szo­cialisták pedig kifejezetten a föloszlatás mel­lett foglaltak állást. * A birodalmi gyűlés kedden folytatja a ja­vaslat vitáját, mely a bajor álláspont folytán viharosnak Ígérkezik. Hogy a törvényjavas­lat keresztül megy-e a parlament izgalmassá hevített retortáján, ez ma a németországi helyzet kritikus pontja, mert a szocialista szakszervezetek erősen készülnek arra az eshetőségre, ha a birodalmi gyűlés elutasí­taná a javaslatot s — hírek szerint — általá­nos sztrájkkal akarnak felelni a birodalmi gyűlés döntésére. A hadikolcsönok kérdése. A német polgári pártok hadikölcsönbizott­ságának szenátortagjai tegnap este tartott ér­tekezletükön megállapították, hogy jelenleg a hadikölcsönökre vonatkozó parlamenti ja­vaslatok benyújtásának még nincsenek meg a tárgyi előföltételei. Ezt bizonyltja szerin-

Next

/
Oldalképek
Tartalom