Prágai Magyar Hirlap, 1922. július (1. évfolyam, 32-49. szám)

1922-07-12 / 33. szám

Szerda, Jultos 12.

3

Zászlóavatás Beregszászon.

A magyarság és a ruszinok testvériesülése.

Beregszász, julius 11. (Saját kiküldött tudósítónk jelentése.) Az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparos Párt ruszinszkói területének zászlóavató ünnepe fényes alkalmid szolgált a magyarság összetartozandóságának megkapó kifejezésére. A nagyszerűen rendezett ünnep julius 9-én folyt le és bár a hatóságok mindent elkövettek, hogy a lelkesedést letom- pitsák, a kerület magyar és ruszin lakossága nem hagyta magát megfélemlíteni. Óriás tömeg vett részt az ünnepen s a falvak is megjelentek, noha azt a hamis hirt terjesztették köztük, hogy az ünnepet be fogják tiltani.

Julius 8-án megérkezett Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselő, országos pártelnök és neje Beregszászra. Nagy közönség és fehérruhás leányok várták a pártvezért, akit nagy szeretettel fogadtak és akit sűrű kocsisorral kisértek a városba. A Hun- gária-szállóban volt azután ismerkedési est.

Szent-Ivány József itt közölte híveivel, hogy a pártvezetőség a rendőrségtől átiratot kapott, amelyben közli, hogy a zászlószentelö ünnepre az engedély csak azzal a föltétellel adatott meg, hogy politikai visszaélés nem történik vele. Az ünnepnek tehát a legkisebb mértékben sem szabad politikai összejövetel jellegével bírnia s hogy a szónokok szigorúan csak a zászlóavató ünnep keretében beszélhetnek és az esetre, ha politikai kitérés történnék, akkor az ünnepet azonnal beszüntetnék.

■ A táviratot Hron rendőrkapitány irta alá.

Szent.Ivány kijelentette, hogy a párthatározat értelmében ez ujabb jogsértés ellen tiltakozni fognak. Ö nem tud másképpen beszélni, csak úgy, ahogy a szive diktálja és képviselőt politikai beszámolója elmondásában megakadályozni nem szabad.

A zászlóavatás.

Vasárnap délelőtt ment végbe az ünnepies zászlóavatás. Már kora reggel tele volt az utca néppel. 63 magyar falu és Doíha ruszin község küldöttségei egymásután vonultak föl nemzeti viseletben. Ezekhez csatlakozott Beregszász lakosságának apraja-nagyja.' A házak föl voltak díszítve, az ablakokban mindenütt szőnyeg és virágdísz pompázott. A Széna-téren volt a gyülekezés. Földiszitett fogat hozta el lakásáról, Gáty Zsigmond polgármestertől Szent-Ivány Józsefné zászló- anyát, aki magyar díszruhában jelent meg.

Délceg paripákon árvalányhajas lovasok szines csoportjai sorakoztak föl és fúvós zenekarok hangjai mellett megindult a menet a városon keresztül. Az 500 főnyi lovasbandériumból, Bállá Sándor banderista kapitány 250 lovast a menet élére, 250-et pedig a menet végén állított föl.

A menetben négy egyszéltébe fogott, ökör- huzta szekér jelképezte a mezőgazdaságot. Kurmay Bertalan és Kurmay József vitte a beregszászi magyar hölgyek által arannyal dúsan kihimzett zöld selyem zászlót, melyet 600 magyar és fehérruhás koszorús lány vett körül, mindegyik kezében virágcsokorral. Most következett 40 virágozott fogat a zászlóanyával, a vendégekkel és a kerület vezetőségének tagjaival. A beregszászi szervezettel az élén következtek a pártszervezetek, közel 10.000 ember. Voltak a menetben a szőlőgazdaságot és a kisipart jelképező szekerek is. A derceni, zsófiafalvi és szernyei fu- vózenekarok, valamint az egyesített cigány- zenekarok kisérték a menetet, melynek érdekes színezetet adott a többi közt a ruszinok nemzeti viseletben megjelent népes csoportja.

Az ünnepi beszédek.

A menet végül a Kossuth-téren fölállított szónoki emelvény körül helyezkedett el. A nagyberegi dalosok megnyitó éneke után P o 1 c h y István dr. üdvözölte Szent-Ivány Józsefet, aki viharos éljenzéstől kisérve a következő nyilatkozatot tette:

— A rendőrhatóság intézkedése folytán tiltakozó deklarációra szorítkozik. És miután fölolvasta a rendőrségi átiratot, kijelentette, hogy a pártvezetőségi határozat értelmében nem kiváii politikai beszédet mondani, mert nem akarja, hogy ez okot szolgáltathasson a szép ünnepnek rendőrségi megzavarására. A fölháborodott közönséget nyugalomra intette és azt kérte, hogy mindenki tartsa meg a kellő higgadtságot, hogy a lélekemelő ünnep végig zavartalanul lefolytatható legyen.

Ezután Ékkel Lajos beregszászi rom. kath. esperes plébános, Kampó József gör. kath. helyettes lelkész és S z u t o r Jenő ref. lelkész hatásos beszédek kíséretében megáldották a zászlót, mire felcsendült a beregszászi egyesült dalkör, majd a ruszin dalárok éneke.

A zászlóanya beszéde.

Erre E g r y Ferenc a szónoki emelvény szélére vezette Szén t-I v á n y Józsefné zászlóanyát, aki a következő beszédet mon- dota:

Mélyen tisztelt ünneplő közönség!

Zászlói szentelni jöttünk ide, zászlói, mely ezentúl előttünk fog járni, zászlót, melynek becsülete a mi becsületünk. Őseink vándorutjain a zászló mutatta az utat, amerre menni kellett. Zászló alatt sorakozott Árpád népe, valahányszor ellenséggel szállott szembe, vagy szabadságáért harcolt. És szégyene volt a harcos seregnek, ha zászlaja az ellenség kezébe került. Zászlódiszbe öltözik a város és falu, mikor örömünnepet ül. Zászlók jelentik sokszor a gyászt is. A zászló erőt, bizakodást ont belénk. Tiszteletet és félelmet ébreszt, lesújt és felemel.

Mi hat a zászló, hogy ilyen hatalma van! Egy reánk maradt bálvány? Egy felettünk álló istenség?

Ez a zászló nekünk egy uj élet, egy szebb jövendő ígérete. Valahányszor egy zászlót iátok, mely körül áhiíatos alázatossággal, de duzzadó kebellel, szemében csendesen égő tűzzel áll az én magyar népem nagy sokasága — hinni tudok megint a kereszténység mártírjainak nagy nyugalmával nemzetem jövendőjében. Jöjjön bár száz romboló vihar, jöjjön bár száz megaláztatás, ha a föld népe összetart, együttérez, eljön a világ békessége, elkövetkezik az igazság győzelme.

Azon a földön, ahonnan ma ide sereglettünk, sok helyen szomorú áldást oszt az Isten. Egész esztendő megfeszített munkájának gyümölcse: sovány kenyér. Azokból a műhelyekből, ahol derűs, szorgalmas életet láttunk, siránkozó hangos csendesség kiált felénk. A társadalom majd minden rétege az élet közönséges küzdelmében kimerülve, szorongó szívvel várja a holnapot. És mi mégis hálát adunk neked, nagy Isten, hogy ezt a napol megérni engedted, mert tudjuk, hogy csak így, ha együtt vagyunk és ha Összefogunk és szervezetten állunk, leszünk a mi zászlónkhoz méltók. Csak igy fogjuk mosollyá változtatni a könnyet, mely — istenem — mily sokszor elborítja szemeinket.

Most pedig tehezzád szólok zöld lobogó, vezesd ezt a népet Istennek útjára, legyen veled anyai áldásom. Tinektek pedig, akik a zászlót elfogadjátok, fegyen nagy a hitetek és erős a karotok a védelmére. És jegyezzétek meg a nagy mondást: Akié a föld, azé az ország!

Hosszantartó lelkes éljenzés és szűnni nem akaró taps köszöntötte a lelkesen szárnyaló szép beszédet.

A zászló átvétele.

Most E g r y Ferenc kerületi elnök erre a kerület nevében átvette a zászlót, mondván: — bizva Istenben és az ősi erényben, teljesítsük kötelességünket. Összetartásra buzdítja a magyart, ruszint és zsidót, mert csak ez az összetartás vezethet győzelemre.

Jakab Jenő, a dolhai ruszin kisgazda párt kiküldöttje azt hangoztatta, hogy a ruszinmagyar testvériségben látja a jobb jövő zálogát. Nekik nem politika és ígéretek kellenek, hanem munka és autonómia.

Á r k y Ákos a magyar pártok szövetsége és az autonóm párt elnöke, ezeket mondotta: — A mindenkori jó és igazságos Mindenható büntetéssel sújtott bennünket. De jóságát is éreztette azzal, hogy például a tegnap esti redcíettel megmutatta nekünk az az utat, melyen haladnunk kel!, hogy utódainknak úgy adjuk át ezt az országrészt, amint mi abban felnevelkedtünk. Ez az ut pedig nem más, mint ragaszkodás forró szeretettel nemzetiségünkhöz. Tanuljunk az ellenségtől, tartsunk össze. Ne nézzünk vallást, ne nézzünk I fajt, csak embert, Az embert szeressük és bűneink meg lesznek bocsátva. Az Isten áldja meg a magyart.

Nagy Kálmán elnök a keresztény szocialista párt nevében, Vozáry Aladár a jogpárt nevében, Tóth Bálint a bereguiíalusl helyi szervezet nevében üdvözölte a felavatott zászlót. A nagyberegi dalosok éneke után Jakab Áron vári-i kisgazda saját költeményét szavalta. S z i r c s á k Endre beregszászi iparos a kisiparosok üdvözletét tolmácsolta. A beregszászi egyesült daloskor erre elénekelte a „Gazda" indulót.

Majd Szén t-I v á u y József emelkedett szólásra és a következőket mondotta:

— El fog jönni az idő, amikor hivó szózatára el kell jönniök mind; addig is legyen vele a magyarok Istene.

Ifi. V a rg a Sándor szavalata után Jaross Gyula kér. főtitkár beverte az első zászlószeget és átvette a zászlót.

Ezzel a mindvégig megkapó ünnepség véget ért.

Szent-Ivány József felköszöntöje.

Azután társasebéd volt a fürdökertben. Ezen az első {elköszöntöt M c i s e 1 s László dr. mondotta Szent-Ivány Józseínére, a vezérre és családjára. Utána Jakab Jenő a magyar-ruszin testvériségre.

Majd Szent Ivány József a következő felköszöntőt mondotta:

— Amikor először volt alkalma itt megjelenni, itt csöndesség, szerveretlenség, le- hangoltság uralkodott. A hatalom mindenféle terrorja elnyomott minden megnyilatkozást. Önkormányzatának kellene lenni Ruszmszkónak, de itt a legsötétebb abszolutizmus uralkodik. Akkor még az őslakosság szervezetlenül állott, külön-külön éltek. Kétségbeesés vett erőt rajta és ebből a fespedtségböl fakadt a vágy és kívánság, hogy összefogjanak. Hálásan és melegen köszöni azok munkáját, akik itt a legnagyobb elszántsággal dolgoztak, hogy megteremtsék az Önérzetet, mely akkor a legerősebb, amikor a legerősebb nyomás alatt áll. Akik megcsinálták a ruszinszkói népek szervezetét, a legnagyobb elismerést érdemlik. A legnagyobb elismerés Híeíi a ruszin népet, mely bátran meri hangoztatni, hogy szereti a magyart.

— Ruszinszkóban és Ssloveiiszkóban, ahol járunk, már unalmassá váló okok alapján kísérlik megakadályozni gyűléseinket. így pl. jellemző a mai uralomra, hogy Jolsván az orsz. Magyar Földműves és Kisiparos párt gyűlését nem engedélyezték, először azzal az okadatolással, hogy a párt nem való arra a vidékre. Másodszor meg azért nem, mert nem tudnák a vezér személybiztonságát garantálni. Ennek a nagy gondosságnak tulajdonképp örülnünk kellene, de hogy. mennyire nem őszinte ez, bizonyítja legjobbjaink börtönbe vetése. Aki ma a politika terére lép, annak e! kell készülve lennie a börtönre is. Elszántság kell a küzdelemhez, És ha még sokan hi- nyoznak, akik munkánkban segítségünkre lehetnének, nem gyávaságból maradnak el, de meg kel? őke': szereznünk segítő társainkul. Aki ma félreáll, árulója nemzetének,

A ma délelőtti gyűlés engedélyezése körül szintén volt egy kis komplikáció. Nem akart a rend' .'őség elhatározásának ellenszegülni, most már mégis fel kell tennie a kérdési, hogy polltika-e az, ha a magyar elsírja baját, ha kisiparos, gazda elmondja panaszait? Nem-e becsülendő meg az a nyíltság, mikor elmondjuk, hogy erőszakkal kapcsoltak ide és ezt el merjük mondani még akkor is, ha száz akasztója fenyeget. Addig bírnak velünk, amíg őszinték vagyunk. Politikai eszünket ha elővesszük, ki tudja, ki fogja a rövidebbet huzni.

A délelőtti gyűlésen el akarta mondani, hogy mit tettek a nép érdekében. Mint küzdöttek a nép megszervezéséért és mini beszéltek a képviselőházban, hogy a külföld is meghallja a panaszokat. Törvényes utón ei akarta mondani, hogy vannak itt népek, akik nem a saját akaratukból élnek itt, akiknek kisebbségi jogait nem respektálják.

— A miniszterelnök, akinek „igazmondása" világszerte ismert, azt mondotta, hogy a ruszinok még sohasem szavaztak, nem érettek rá. Én meg azt tapasztalom, kultúrát élő nép van itt, épp ezért nem tetszik a miniszterelnöknek. Csak a barmokat szavaztatná meg, ha lehetne, mert amit itt csinálnak, azt barmok talán bevennék, de emberek soha.

— A ránk váró küzdelemben mindenkinek részt kell venni, a népgyüléseken, a választásokon, a párt vezetőségekben. Vannak azonban más kötelességek is. A családbeli kötelességek, ahol az iskolát kell pótolni.

— A magyarság és mindenféle nép ereje a nagy nyilvánosságban van. Minél több embernek kell tudnia, hogy itt mi történik, mi a sorsunk. A nyilvánosság legerősebb fegyvere a sajtó, az újság. Még túlsók helyen látja a szenyes sajtótermékeket. Figyelmében ajánlja mindenkinek a magyarság lapját, a „Prágai Magyar Hírlapot". Ezt olvassa minden magyar ember, akkor a lap életképes lesz és hathatósan fogja szolgálhatni a magyarság érdekeit.

M e i s e 1 s László dr. szavaira reflektálva elháritja magától a dicséretet. Csak azt teszik hitvesével együtt, amit minden becsületes magyarnak meg kell tennie. Legfeljebb mint bátorítást fogadja el az elismerést, hogy a küzdelemben el ne fáradjanak és igy köszöni meg. A szlovenszkói és ruszinszkói népek egységes küzdelmére szükség van. Ne tekintsük azt, hogy milyen párti, hanem, hogy velünk van, hogy velünk érez-e? A kormány sajtója azt írja, hogy bomlás állott bo pártjalnjf között. Nem igaz. Nincs közöttünk semmi visszavonás. És addig nem is lehet, amíg ö áll pártja élén, mert ö csak addig dolgozik, amíg itt a magyar egység fennáll. (Hosszantartó taps és éljenzés.)

Felköszöntőket mondtak még Tóth Lajos és Izsák Imre vajáni rcf. lelkész, Egry Ferenc pártelnök, Vozáry Aladár szerkesztő, PoJchy István dr., aki a jelenlevő eperjesieket üdvözölte.

A népünnepély.

A társasebéd után népünnepély volt, szabad színpaddal, különféle versenyekkel, séta- hangversennyel, virágkorzóval, konfettivel, világpostával, szépségversennyel, tombolával, amerikai árveréssel. Este pedig ugyancsak a Fürdökertben beregszászi műkedvelők nagy sikerrel előadták a „Katóka örmcstcr- né“ című pályadíjnyertes 3 felvonásos népszínművet, melyben a palotást özv. Gáthy Kálmánná tanította he és a művészi díszleteket Tvaroska Mihály műépítész tervezte.

Majdnem egyidejűleg a szinielöadással a Kaszinó helyiségeiben táncmulatság volt.

Nem volna teljes ez a beszámoló, ha nem emlékeznénk meg azokról, akiknek az ünnepség fényes sikerében legnagyobb részük van. Ezek Fábry Tivadar, Meisels László dr., Polchy István dr., Haklik István, özv. Gáthy Kálmánná, Tvaroska Mihály, Fiisty László és Kovách Béla dr., akik mind a legnagyobb elismerésre tarthatnak számot.

A német belpolitika váíséáa.

A köztársaság védelméről szóló törvény- javaslat. — A bajorok oppoziciója. — A német kormány kiegészítése.

A németországi belpolitika krízise még nincs túl a fordulóponton. A birodalmi gyűlés tegnap megkezdte a köztársaság védelméről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az előadó jelentése után Preger, a bajor kormány képviselője nyilatkozatot tett s kijelentette, hogy a törvényjavaslatot Bajorország elveti, mert az államtörvényszékre vonatkozó részét Bajorországra nézve elfogadhatatlannak tartja. A bajor kormányképviselőnek ez a nyilatkozata a baloldaliak körében heves izgalmat okozott, mert ez a nyilatkozat csak kiegészíti azt az interjút, amelyet a bajor kormányhoz közelálló személyiség egy amerikai újságíró előtt tett s amely arra vall, hogy a bajorok abban a pillanatban, mikor a köztársaság védelméről szóló törvényt a birodalmi gyűlés megszavazza, szeparálják magukat és kiválnak a birodalom egészéből.

Ez az álláspont súlyos akadályokat gördít a törvényjavaslat útjába s a javaslat sorsa annál kritikusabb, mert a szociáldemokraták is elégedetlenséggel fogadták a javaslat bizottsági elintézését. A szociáldemokraták a köztársaság védelméről szóló törvény végrehajtását csak köztársasági kormánnyal tudják elképzelni s ezért mereven elutasítják a német néppárttal való koalíció tervét. A kormánytöbbségnek a jobboldalról való kiegészítése tehát aligha lehetséges, a független szocialistáknak a kormányba való fölvételét pedig megnehezíti az a körülmény, hogy a szociáldemokraták el szeretnék kerülni a birodalmi gyűlés íöloszlatását, a független szocialisták pedig kifejezetten a föloszlatás mellett foglaltak állást.

*

A birodalmi gyűlés kedden folytatja a javaslat vitáját, mely a bajor álláspont folytán viharosnak Ígérkezik. Hogy a törvényjavaslat keresztül megy-e a parlament izgalmassá hevített retortáján, ez ma a németországi helyzet kritikus pontja, mert a szocialista szakszervezetek erősen készülnek arra az eshetőségre, ha a birodalmi gyűlés elutasítaná a javaslatot s — hírek szerint — általános sztrájkkal akarnak felelni a birodalmi gyűlés döntésére.

A hadikolcsönok kérdése.

A német polgári pártok hadikölcsönbizottságának szenátortagjai tegnap este tartott értekezletükön megállapították, hogy jelenleg a hadikölcsönökre vonatkozó parlamenti javaslatok benyújtásának még nincsenek meg a tárgyi előföltételei. Ezt bizonyltja szerin-