Evangélikus liceum, Pozsony, 1920
7 gimnáziumot állít fel. Iskolánk fenntartója és tanári kara szeretettel fogadta be épületébe vendégként a testvérintézetet és az isk. referátumban 1920. évi szept. hó 13-án tartott értekezleten történt megállapodás értelmében a folyó isk. évre készségesen engedett át egy tantermet, igazgatósági irodája számára pedig egy kisebb szobát. Az evang. reálgimnázium első osztálya okt. hó végén kedte meg a tanítást 26 tanulóval és azóta a két tanintézet a legjobb testvéries viszonyban végzi nemes hivatását. 1. Az intézet fenntartója, jótevői és pártfogói. Az iskola fenntartójának, egyházközségünknek az elmúlt évben is sok gondja és nehézsége volt a líceummal ; mindezek ellenére azonban úgy az intézet, mint annak tanári kara a súlyos időben is érezte mindenre kiterjedő gondoskodását, amiről őszinte hálával emlékezünk meg. Fájdalmas veszteség érte iskolánkat Steltzer Endre nyug. városi tarlácsos, egyházközségünk volt buzgó választmányi elnökének, majd rövid időn át volt felügyelőjének f. évi ápr. hó 23-án bekövetke7ett gyászos elhunytával. Iskolánk mindenkor igaz barátjának kedves emlékét hálás kegyelettel őrizzük. Hálával emlékezünk meg mindazokról, kik nemesszivű adományaikkal a lefolyt évben is támogatták líceumunkat. Morawek Gyuláné-Kovács Mariska úrnő azon alkalomból, hogy második fia is búcsút mondott a líceumnak, 250 koronát adományozott egy a magyar osztályokba járó szegény és jó tanuló segélyezésére. A t. kar ezt az összeget Molnár Sándor VII. o. t.-nak ítélte oda. Schwarz Gyula dr ür 50 K-át adományozott egy jeles tanuló jutalmazására. A julalomdijat Kaiser Erzsébet VIII. o. t. kapta. Az ifj. önseg. intézet javára tett adományokat az Értesítő más helyén nyugtázzuk 2. A tanári kar. Líceumunk tanári karából, mindnyájunk igaz fájdalmára és szomorúságára, az isk. év elején okt. hó 4.-én a kérlelhetetlen halál kiragadta Frühwirth Sámuel nyug. elemi isk. igazgatót. Iskolánkon negyvenöt évig tanította a műéneket és mint az ifj. daloskor karmestere ritka buzgósággal és művészi érzékkel nevelte tanulóinkat a szépre és nemesre. Ifjúságunk évről-évre fényes tanujelét adta isk. ünnepélyeinken annak a lelkes munkának, amelyet felejthetetlen és szeretett mestere végzett. Áldott jegyen emlékezete ! — Őszinte sajnálattal jelentjük, hogy szeretve tisztelt kartársunk, Zor- kóczy Sámuel nyug. líceumi igazgató f. évi junius hó végén városunkból végleg eltávozott és Losoncra költözött. Ötven éven át összeforrt vélünk örömünkben és bánatunkban és most a nehéz megélhetési viszonyok miatt, el kellett hagynia a várost, amelyhez annyi szeretettél ragaszkodott. Volt kartársainak szeretete, barátsága, melyet felejthetetlen, sikerekben gazdag tanári és igazgatói működésével vívott ki, követi őt a távolba is. A tanári karban csak annyiban állott be változás, hogy a fenntartó egyházközség a szlovák nyelv és irodalom tanítására nyilvános pályázat utján Adamis Gyula helybeli oki. ev. lelkész-hitoktatót bejáró óraadó tanári és Slany Emil helybeli oki. népiskolai tanítót helyettes tanári minőségben választotta meg. Thomay Béla és Ulreich Ede kartársaink sajnos, még most sem térhettek vissza az orosz hadifogságból. A betegsége miatt április hó 1-től szabadságolt Mitterhauszer R. dr. tanárt az isk. év. végéig Fiaszik Ágost, Uhlmunn Miklós a csehszlovák áll. reálgimnázium magyar párhuzamos osztályainak tanárai, Seidl Sándor volt polg. fiuisk. tanító és Zala Jolán bratisl. városi polg. leányisk. tanítónő, valamint Csiskó D, Holch O. és Mészáros Gy. dr. líceumi tanárok helyettesítették. Május hó közepétől kezdve Slany Emil h. tanárt is helyettesíteni kellett. Adamis Gy., dr. Lányi Károly ev. theol. akad. tanár és Hrobon János III. éves theol. hallgató helyettesítették. Fogadják e tanerők lekötelező szives közreműködésükért e helyen is hálás köszönetünket.' A tanári kar a társadalmi téren végzendő közftiüvelődési munkából a folyó isk. évben is kivette a maga részét, amennyiben többen a protestáns estéken magyar és német nyelven tartottak felolvasást. Előadást tartott: Adamis Gyula : 1. Lelkipásztorkodás a harctéren. 2. Julianus apostata.— Losonczi Lajos dr.: 1. Das kirchliche Leben in Deutschland. 2. Religion und