Evangélikus liceum, Pozsony, 1915
42 internátus a maga mintaszerű berendezésével 15 évi fennállása óta főleg a városunkkal határos megyékben lakó szülőkre gyakorolt, ismét éreztetni fogja hatását, amint beköszön a várvavárt béke ! Folyó évi május hó 12-én a katonai hatóság visszaadta a líceumot, a jövő iskola évet tehát ismét a régi, megszokott helyen fogjuk megkezdeni. VI. a) Adatok az intézet történetéhez. 1. Az intézet fenntartója, jótevői és pártfogói. A világháború hatását a lefolyt iskolai évben is erősen éreztük. Líceumunk és internátusunk még ma is beteg és sebesült katonáinknak szolgál kórházul és a hol máskor a fiatalság életkedve lüktetett, ott szenvedés és halál lett az állandó lakó. Iskolánk fenntartóját, a pozsonyi evang. egyházközséget a háború második éve is újra nagy feladatok megoldása elé állította. Miután a tanári testületből a jelen iskolai évben már hatan teljesítettek katonai szolgálatot, akiknek helyettesítését a tanári kar itthon maradt tagjai egyedül nem voltak képesek ellátni, az iskola fenntartó ismét bejáró, óraadó tanárok közreműködését vette igénybe. A rajztanári állást is ideiglenesen helyettes tanárral töltötte be; gondoskodnia kellett továbbá a betegsége miatt egy évre szabadságolt Szép Rezső tanárnak, valamint a torna tanításának szakszerű helyettesítéséről. Mindez tetemes költséget okozott, de egyházközségünk készségesen vállalta a terhet, hogy iskolánk zavartalan munkásságát és tanításának sikerét tőle telhetőleg biztosítsa. De nemes egyházunk körültekintő gondoskodása kiterjedt a háború okozta más nehézségeknek enyhítésére is. A napról- napra fokozódó drágaság, a mely különösen a gyermekekkel megáldott tisztviselő családját sújtja nagyon, az ő figyelmét sem kerülte ki. Az iskola fenntartó is elismerte a családi pótlék jogosultságát és szükségességét, amikor — kivételesen ugyan és tekintettel a háború okozta nagymérvű drágaságra — az 1916. évre családi pótlékot adott a liceum tanárainak, még pedig minden kiskorú gyermek után 100- 100, összesen 3200 koronát. Miután a háború utáni évek is előreláthatólag igen súlyosak lesznek a családfenntartóra, egyházközségünk f. évi április hó 2-án tartott rendes közgyűlésében a líceumi tanárok családi pótlékát 1916. évi szeptember hó 1-étől való hatállyal végleg állandósította és pedig azon rendelkezések szellemében, amint azt a helyes szociális érzékre valló 1912. évi XXXV. t.-c. az állam alkalmazottainak biztosította.
