Evangélikus liceum, Pozsony, 1903

15

amint a szerelemből a szörnyű közös szenvedés fakad“. Az egységes szerkezet nyitját nem találta meg Arany s nagyrészt ezért hagyta félbe a töredéket.

Az előadás formájával sem volt megelégedve Arany, legalább a később, 1855—56-ban készült énekeket már nem irta alexandrinekben, hanem nibelungen strófákban. Nem ösztönszerüleg választotta Arany tehát a külső formát sem, hanem alapos megfontolás után tért vissza hős költeményében is a magyar versformákhoz.

Az új tervvázlat már döntő átalakulásban mutatja az monda felosztását. A hármas felosztás tervével ekkor már elkészült. Három részben fogja elmondani a honok világhatalmát és birodalmunk bukását. Etele alakja idő közben megnőtt s maga után vonta Budát is. A két testvér viszonyával és viszályával foglalkozik az első rész, melynek első két énekét Arany meg is irta. A megosztott királyi széken kilenc évig egyetértésben uralkodik bátya és öccs, mikor egyszer egy álom felkelti Buda lelkében a féltékenységet. Ez a két ének tartalma. A tervvázlat szerint az ármányos Détre szítja a két testvér között az ellentétet, Etele győzelmes hadjárata és népszerűsége betetőzi és a gyűlölködés Buda megölésével végződik. így gondolta Arany először a későbbi Buda halálát, melynek most még „Etele és Buda“ a cime. A végleges kidolgozásnál sok motívumot szőtt bele, mit ebben az időben még a trilógia másik részébe tett át, sokat vett másunnon, mire most még nem gondolt.

A második részben Etele névgyűlést hív össze, „nagy tulajdonai és a látszó igazság bocsánatot nyernek neki a népnél, de az isteni nemezis ily könnyen ki nem engesztelhető. Jóslatot kap, hogy bii’odalma el fog enyészni, de az a fia, kit még nem ismer, helyreállítja újra. Haza érve megtudja, hogy távolléte alatt egyik neje, Rika fiat szült, Csabát. Ez az ismeretlen fiú. Rika kegyencnője lesz, mellőzi érte Ildikót. Innen irigység a két nő között s gyakori versengés. Rika ennek áldozata lesz. Etel féltvén fiát a nő ármányaitól, Ildikót száműzi udvarából Hastól“.

Az isteni nemezis gondolata itt jelenik meg egész határozottsággal Arany felfogásában, most még úgy tervezi, hogy a második részt nyitja meg a jóslattal és a nemezis gondolatóval. Ha Arany csakugyan így valósította volna meg tér