Evangélikus lyceum, Pozsony, 1902
4 logia támogatására és a török nyelvet a magyar nyelv kedvéért. Főmestere volt Ewald György Henrik, göttingai egyetemi tanár és a XIX. század egyik legkiválóbb orientalistája, kitől az arab és török nyelvet tanulta. Ewald nagy reményeket fűzött Kámori rendkívüli nyelvtehetségéhez és fényes jövőt jósolt neki. Visszatérvén a hazába, Kámori mint a héber, arab, assyr, török és perzsa nyelvek alapos ismerője foglalta el tanári székét a pozsonyi ág. hitv. evang. lyceumnál. A pozsonyi evang. egyház ugyanis 1855. szeptember hó 30.-án megválasztotta őt a Gusztáv-Adolf egyesület segítségével újonnan alakított theológiai tanszékek egyikére, évi 800 pengő forint fizetéssel. Megválasztatása ugyan csak ideiglenes volt, mert véglegesítése ama szomorű időben a helytartóság akaratától függött, mely előtt Kámori a maga „gut gesinnt“-ségét volt köteles igazolni. E hatóság nagy bűnnek nézte, hogy Kámori mint közhonvéd résztvett Komárom kapitulácziójában, azért nem is engedte meg véglegesítését; csak a zsarnok kormányrendszer örvendetes kimúlása után lett véglegesített tanárrá. Mint lvceumi tanár Kámori a theologián héber nyelvet és ó-szövetségi exegesist adott elő, a gymnasium- ban pedig hittant és latin nyelvet tanított. Harmincz évig működött a tanári pályán, azonban jelentékeny paedagogus nem lett belőle. Ennek oka egyéniségében, modorában rejlett, mely kellő tiszteletet magának parancsolni nem tudott. E miatt nagy tudománya a tanuló ifjúság kikapó magaviseleté mellett nem érvényesülhetett. Egyéniségének, modorának eltorzulására sokat tett az a miatt való elkeseredése, hogy nagy szorgalommal és páratlan kitartással kifejtett irodalmi munkássága sem a tudósok, sem a nagy közönség részéről kellő méltatásra nem talált. E körülmény bizalmatlanná tette őt az emberek iránt; ellenségét, üldözőjét látta mindenkiben. Tanári hivatala mellett szaktudományának szentelte minden idejét. Csodálatra méltó munkabírással és páratlan lelkesedéssel fogott a biblia lefordításához. Fordításából az első mutatványt ,,Ruth asszony könyvét“ 1860-ban tette közzé. Ezt követte az „Énekek Éneke“, „Goél“, „Jeremias Siralmai“, míg végre 1864-ben elkezdette a