Evangélikus lyceum, Pozsony, 1901

63 6. Somogyi levele a császári hadsereg főtisztjéhez. Tekintetes és Nagyságos Staubitz Henrik, Ottersee Frigyes, Gitteldt Mi­hály, Disgau Konrád, Blanck Udalrik, Ron Jób, Khoels Kristóf, Preyster János császári főtiszturaknak, kegyes párt­fogóimnak alázatos hódolatomat. Tekintetes, Nagyságos és Vitézlő uraim! Egy Péter nevű magyar ember, volt sellyei tanító, jelenleg Pozsony­ban az esztergomi érsek börtönében szánandó rab, még pedig az evangéliumi igazság és a valódi keresztyén hit miatt, teljes alázattal a Krisztusban, lelke egész hevével bizalommal fordul hozzátok könyör­gésével. Semmi más főbenjáró halálos bűnt el nem köve­tett, mint hogy szabályszerű kötelezettségéhez képest a gondjaira bízott gyermekeket szorgalmasan, majd a latin nyelvtanra és egyéb latin elemi dolgokra, majd jámbor erkölcsökre oktatta. Mindenfelé ismerték őt elöljárói, kik­nél szerény és tisztességes magaviseletét tanúsított, be­érve szerény iskolai hivatásával. Már egy hónapja, hogy börtönében az éhség és szomjúság, a férgek és egyéb mindenféle bajok gyötrik őt magányában, igy szegény napról-napra sorvad testében még pedig evangélikus hitvallása miatt. Ezért a keresztyén vallásért ugyanis készebb ha­lált szenvedni, mint Krisztust, a mi egyszü­lött megváltónkat J u d á s módjára istentele­nül elárulni. A jó Istenem kívül egyéb külső menedéke nincs, mint Tekintetes és Nagyságos Uraságtok s így hozzájuk menekül mintegy szent horgonyához reménységének. Ezért, méltóságos főurak, a mindenható Isten nevé­ben alázatosan könyörög a rab előttetek, az ő kegyes jó urai előtt, kik a keresztyén vallás istenes védői, hogy velők született keresztyénies kegyességüknél fogva méltóztassék Miksa felséges királyunknál, kegyelmes urunknál közbenjárni, majd pedig az esztergomi érseknél megemlíteni ezt, hogy azután ő a ti szives közvetítésiek mellett tartsa érdemesnek engem mélységes börtönömből kiszabadítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom