Evangélikus lyceum, Pozsony, 1893
3 II. Eberhárd érsek (1199—1230), Karinthiában Beruh árd (1202—56) és Aquileában Berthold patriárcha (1218—51) sat. Mindeme u. n. friezachi dénárokon jellemző, hogy majdnem négyszögalakuak s mindnyájon kalapácsütések nyomait észlelhetni. Persze e tény és a hiányos feliratok megfejtésüket igen megnehezítik, sokszor majdnem lehetetlenné teszik. Másveretüek a fönt érintett Bernhárd herczeg denárai, a mennyiben azok a gyengéden tálalaku trieszti és aquileai dénárokhoz közelednek. Ismét másnemüek és pedig félbracteát-aszerüek ama fillérek, melyeket István magyar király, mint Stájerország birtokosa 1258—9-ben veretett. Felírással ellátott dénárokat e korban, bár igen csekély számmal verettek Bécs és Grácz, stájer dénárokat Ottokár, továbbá II. Frigyes és Habsburgi Budolf császárok. Bécsben a 15-ik század közepéig egyoldalú csekély tartalmú filléreket létesítettek s azokat „Schinder linge“ dísznévre keresztelték. Ezeknek mintájára verettek aztán a C z i 11 e y grófok, főleg Ullrich (f 1456), szintúgy a leuchtenbergi grófok Halsban. Az első aranyokat, u. n. ílorentinusokat osztrák Albert (II.) vereti 1350 körül. Az első garasok jellemzően csak egy század múlva fordulnak elő Ennsben, Wiener -Neustadt- és G r á c z b a n. Tirolban főleg Meranban, továbbá Görzben főleg Lienz- ben a 13-dik század közepétől az olaszokéhoz hasonló dénárok mutatkoznak, melyeket E t s eh - k r aj czár o k u a k szokás elnevezni. Tirolban az első ílorentinusokat III. M ein hard (1362—63) verette, Görzben IY. Albrecht (1329 — 74). Albrecht unokaöcscse VII. Meinhard u. n. aranyforintosokat is veretett szent János typusával az aversen, czímer-pajzszsal a reversen. A legelső tallérokat az egész földháton egyáltalában Tirol létesítette. Ezeket ugyanazon Zsigmond herczeg (1439—96) verette, ki mint első megkülönböztetó'leg főherczegnek nevezte magát. Az első tallérok 1484-ből valók: aversükön Zsigmond mellképe látható, reversükön vágtató lovag körül tizenhárom czímerpajzs. Ugyanezen Zsigmond féltallérosokat is veret s 1486 óta a talléroknál valamivel nagyobbakat is, melyeknek aversén egész alak van feltüntetve. Ilyennemü tallérokat, mert értékök egy rajnai forinttal volt egyenlő, akkoron forintgarasoknak (Güldengroschen) neveztek el. A salzburgi pénzverő a 15. század végéig friezachi dénárokon kivül nem sok meghatározható pénzt létesített, de Keutschbachi Leonhard (1495—1519) érsek lázas tevékenységet fejt ki: veret l*
