Evangélikus lyceum, Pozsony, 1892
Schimkoianum. Kileuczedik közlemény. Belga-, németalföldi-, dán-, svéd-norvég- és orosz-lengyel érmek. Schimkoianumunk éremgyüjteményének ez évben belga-, németalföldi-, dán-, svéd-norvég- és orosz-lengyel része jutván sajtó alá, hadd bocsássák elő nehány szót az illető' országok érmészetének keletkezésére és középkori fejlődésére vonatkozólag, mert habár ez országok érmei csekély számmal is vannak képviselve gyűjteményünkben, nehány bevezető szó érmé- szetök keletkezését és fejlődését illetőleg csak hasznos lehet. Történik ez mintegy dióhéjba szorítva és főkép Dannenberg „Münzkunde“-ja alapján. 1. Helgium és Németalföld területei numismatikailag sokkal előbb szerepelnek, mint politikai tekintetben, mert mig a mai Belgium és Németalföld helyén csak a középkor későbbi századaiban keletkezett sok kis tartomány, melyek részben Német-, részben Franeziaországhoz tartoztak s csak a középkor végén tömörültek burgundi Máriának Miksához való férjhez menetelekor egy országgá s jutottak a habsburgi család birtokába, mely tartományokat aztán V. Károly a hozzájok tartozókkal kiegészítvén, együttesen a spanyol Habsburgok családi birtokává tette az újkor elején: addig e területek numismatikai tekintetben, mint Németország részei, már a hohenstauf előtti korban szerepelnek; a hohenstaufok bukása után pedig pénzverés dolgában Luxemburghoz sorakoznak birtokosai és még vagy 100 éven át, noha az előző koréhoz képest sokkal csekélyebb súlyú dénárokat verettek, miket — főleg a déli tartományokban — mailleseknek neveztek. A Geldern-, Lüttich- és Hollandia tartományok deuárainak feliratai rendszerint a pénzverő urat és helyet jelölik meg; a déli tartományok denárai — kivéve a brabanti herczegekéit — a pénzverő urat elhallgatják, de a helyet és gyakran a bélyegvésőket is megörökítik. A 13-dik század második felében garasokat kezdenek veretni, utánozva részint a franczia cavaliers-eket (vágtató lovaggal), részint az angol sterLyceum Értesítője. 1
