Evangélikus lyceum, Pozsony, 1891

4

évfordulója alkalmából alkotott: ez ismét oldalprofil. Victoria koronás, fátyolos, a térdrendjel szalag- és csillagjával, azonkívül a Victoria és Albert rendjellel. Ugyancsak ama jubilaris évtől kezdve az érmek reversén nincs többé megnevezésük, tehát nincs többé pl. ONE SCHILLING vagy SIX PENSE, hanem e helyett a koronás királyi czímerpajzs, körülvétetve a térdrendjelszalag által, épen úgy, mint az u. n. fél-koronán.

2. Scótország első, különben fölötte silány tartalmú érmeit

I. Dávid, Malcolm és Henrik gróf a 12. század elején verették. Ezeken csak nagy ügygyel-bajjal csillabizálható ki egy-két betű. Oroszlán Vilmos (1165—1214) tökéletesítette. Érmein rövid kettős vonalú keresztet találunk, melynek szögleteiben egy-egy csillag.

II. Sándor pénzein e kereszt hosszabb, III. Sándorén egyszerű. Pő- vonásaiban tehát itt ugyanazon fejlődési menet, mint Angliában. Scótország ezen pénzének neve szintén penny. Ehhöz jön Bruce Róbert óta a halfpenny és a farthing, 1350 körül, ugyancsak angol minta szerint a g r o a t. II. David verette az első szép rose nobel nevű aranyokat. Valamennyi scót érmen III. Róbertig — Malcolm kivételével — a királyfej oldalprofilt mutat. Pénzverő helyek Scótiában Aberdeen, Andrews, Berwick, Carlisle, Cornbridge, Dundee, Edinburg, Glasgow, Perth és Roxburg.

3. Írország függetlensége korából csak nehány penny maradt reánk III. Sihtrick (989—1029) királytól Ethelred-féle typus- sal, továbbá IV. Sihtrick (1029—1034) királytól Kanut-féle verettel. Csodálatos, hogy az ir főváros neve az angol Ethelred pénzein jő elő, valamint III. Sihtrick egy darabján London város neve. IV. Sihtrick után hosszú érmészeti hézag van. 1177-ben Írország Anglia hatalma alá került. Ekkor II. Henrik király helytartója, de Courcy János, Ulster grófja, saját nevére igen könnyű, 0-32—0 39 gr. súlyú ezüstpénzt veretett. Ugyanilyen pénz maradt főn Downpatrik- és Carrik- fergus-tól. Nevezetes, hogy Eöldnélküli János, kitől angol érmek nem léteznek, Írország részére egész és fél penny-ket veretett, s ezeken elébb magát Írország urának, majd királyának nevezi. Ezentúl mind gyakrabban találkozunk Írországban vert angol érmekkel. Léteznek ilyenek III. Henrik-, I—IV. Eduard-, VI. Henrik-, III. Ri- kárd-, VII. és VIII. Henriktől. III. Henrik pénzein a királyfej elég jellemzően háromszögben van, mit tudvalevőleg Németország egyes részeiben, főleg Westfaliában utánoztak. Írország pénzverő helyei voltak : Cork, Dublin, Droghedy, Limerick, Trin és Waterford.

II. Olaszország. Olaszország középkori pénzverése sajátságos története következtében nem egyenlően fejlődött. Ez máskép nem is lehe-