Evangélikus lyceum, Pozsony, 1887
6 hogy az uj helyiségbe november 2-án vonulva he, csak későn foghattam a munkához; végre ama körülmény is nehezítőleg hatott, hogy régiségeink — szerény számuk daczára — az összes archeológiára terjeszkedvén, a tanulmányozásnak is az egész régészetre kellett kiterjeszkednie, mi, tekintve az idő rövidségét, elég nagy feladat volt olyanra nézve, ki behatóan először foglalkozott archeológiával. De másrészt fölemelő és bátorító volt rám nézve egyfelől az a tény, hogy Schimko tanár félívnyi sűrűn irt, a saját régiségeire vonatkozó jegyzeteket hagyott hátra, másfelöl pedig az a szeretetteljes támogatás — s egyes-egyedül e miatt említem föl e dolgokat —, melyben az archeológia terén működő első rangu tudósok szívesek voltak támogatni. Csak kötelességet teljesítek, ha e férfiaknak itt nyíltan lerovom hálás köszönetemet. Ily hálával tartozom dr. Kenner Frigyes urnák, a bécsi cs. k. múzeumok igazgatójának, ki ama gyűjteményeket tanulmányozás végett télnek idején is, mikor pedig rendes körülmények közt zárva vannak, a legnagyobb előzékenységgel meg- nyitatta; dr. Bergmann Ernő lovag urnák, ugyanott az egyptomi osztály tudós őrének, ki a legnagyobb, engemet éltem utolsó lehelletéig lekötelező szeretetreméltósággal támogatott egyptomi régiségeink meghatározásánál, a hierogl-yph irás megfejtésénél ; d r. Schneider Vilmos custos urnák, a miért több görög és római tárgyat volt szives meghatározni; a már fönt említett dr. Hampel József urnák, a miért 46, noha kevésbé becses darabot szíveskedett röviden meghatározni. Ki nem hagyhatom e helyen Schimkoianumunk egyik legjóakaróbb tisztelőjét, barátját, dr. Ortvay Tivadar, helybeli akadémiai tanár urat, ki mint eddig egyáltalában, úgy ez évben is, kérésemre bármikor a legszivélyesebben eljött a régiségek helyiségébe s kedveskedett nagybecsű tanácsával. Fogadják mind eme jóakaró támogatóim ismételten szívből fakadó köszönetemet. S most már azon óhajjal térek át régiségeink fölsorolására rövid leírására, vajha eme lajstrom is némileg hozzájárulna a múltnak minél jobb megértésére, az általános művelődés előmozdítására. Pozsony, 1888-dik évi május 16-án. Gyűrik Márton, tanár.
