Evangélikus lyceum, Pozsony, 1884
103 i) Gombócz-féle ösztöndíjban részeltettek : Mayer Károly VI., Fábry Kálmán V. és Szalay László II. o. tanulók 10—10 fttal. k) Bertina Lehoczky-féle segélypénzben részesültek: Baltik Pál VI., Kiltz Fülöp VI., Hoffmann Péter V., Alberti Ernő' V. és Müllner Mihály III. o. tanulók 10—10 fttal. l) Institoris Mossóczy-féle segélypénzben részesültek: Hetvényi Lajos IV., Steinmetz Lajos IV. és Krizsan Milos III. o. tanulók 15—15 fttal. m) Gero-féle jutalomdíjban részesült: Pirkl Kristóf IV. o. tanuló. n) Jurenák András-féle jutalomdíjból kapott Lenkei Vilmos 20 ftot, Brausewetter Benő' 15 ftot, Cosiu Tivadar 10 ftot. o) Inkey Karolina-féle 200 frtos ösztöndíjt élvezte Gosz- tonyi Tibor VIII. o. tanuló. p) Körtvélyesi Jurovich József-féle 400 frtos családi ösztöndíjt élvezte Takács Nándor V. o. tanuló. q) Gróf Styrum-Limburgi 120 ftos ösztöndíjt élvezte Sorok Dezső VI. o. tanuló. r) Martinecz - Rudnay-féle 21 ftos ösztöndíjt élvezte Rudnay István VIII. o. tanuló. s) A pozsonyi magyar kör által adományozott 2 darab 10 frankos arany két felsőbb osztálybeli, idegen ajkú és a magyar nyelvben jelesen előbaladott tanuló számára Scherer János VIII. és Miklaš Mihály VI. o. tanulóknak juttatott. F) Ifjúsági egyesületek. 1. Önsegélyző intézet. Elnök: Michaelis Vilmos, igazgató tanár; alelnök: Markusovszky Sámuel, tanár; jegyző: Schulpe Alfonz, főpénztárnok : ífj. Trsztyénszky Ferencz VIII., ellenőr: Lenkei Vilmos VII. o. tanulók; osztál.ypénztárnokok: b. Feilitzsch Bertbold VIII., Oeller György VII., Clementis József VI., Boffmann Péter V., Szakái, Rezső IV., Scheffer Vilmos III., Scheffer Frigyes II., Fürst Ödön I. o. tanulók. — Az alapszabályok értelmében tartatott három közgyűlés és havonkint választmányi gyűlés. Önsegélyző intézetünk a jelen tanév végével működésének negyedik évét töltötte be. Nem hiányzott ez évben sem a nemes pártfogók hathatós támogatása, sem a tanuló ifjúság áldozat- készsége, mit részint intézetünk tőkéjének gyarapítására, részint évi járulékok czímen befolyt kegyes adományok elősorolása által örömmel konstatálhatunk. Volt ugyanis :