Evangélikus főiskola, Pozsony, 1881
15 továbbá annak, mely eredetiségét, alakját, szerkezetét, csinosságát és fejlettségét tekintve más nyelveknek mintául szolgálhat. Ezen elmeképző eszközöket legnagyobb mértékben bírják a latin és görög nyelv, melyeket semmi újabb nyelv, sem a franczia, sem az angol nem képes pótolni. Mindkét nyelv szépségére, hangzatosságára, szervezetére nézve Europa egyéb nyelvével sem hasonlítható össze. Bennök találjuk az alakot az eszmével együttesen kifejezve, szervezetök pedig maga a logika, mely szervezet mint teljesen kifejlett bevégzett egész áll eló't- tünk, ennélfogva taneszköznek alkalmasabb mint a változó éló' nyelvek. — A kitűnő elmeképző' sajátságok megvannak ugyan mind a két classicus nyelvben, de nem ugyanazon pontokon. Innen van, hogy a kettő nem zárja ki egymást, hanem kiegészíti, egy egészet alkot. A görög nyelv más módon eszközli a gymnasiumi képzést, a latin ismét más módon. A latin nyelvnek ugyanis alaki és szóegyeztetési tagoltsága egyszerű, kül- rendje szigorú, állandó. Ellenben a hellen nyelv nagyobb természetesség, finomabb szellemiség és szabadság jellegét viseli magán. A latin nyelv szerkezetének legkiválóbb sajátsága a szigorú logikai következetesség, így mondat szerkezetében például a fő- és mellékmondat között oly szigorú a viszony, mely kérlelhetetlen logikával arra késztet, hogy világosan gondolkozzunk és világosan beszéljünk : ellenben a görög nyelv a mondatokat democraticus szabadsággal főzi egybe, de kitűnik abban, hogy a gondolatok és mondatok alakjainak a legfinomabb árnyalatokat is kifejező bőséggel dicsekszik, melylyel bármely irót barátságosan támogat; Pindarosnál és Aeschylosnál merész fellengésre emelkedik; hódol Aristophanes pajkos szeszélyének; simul Ana- kreon és Theokritos gyöngéd énekeihez; követi Demosthenes és Thukydides magasztos jellemét és gondolatjai menetét, Plato pedig rajta emelkedik fel az eszmék magas tájaira. íme, tisztelt hallgatóság, ezek azon eszmék és nézetek, a melyeknél fogva az ókori classicus nyelvek a gymnasiumból nemcsak hogy ki nem rekeszthetők, hanem tudományosságunk és műveltségünk a lehető legmagasabb fokra való emelhetése végett nélkülözhetetlenek és pótolhatatlanok; mert ezek mind külső szerkezetbeli, mind belső tartalmi kötelességüknél fogva hatalmunkba adják a gymnasiális képzésben a legczélravezetőbb módot, ezek fejlesztik és világosítják az értelmi tehetséget, éltető
