Evangélikus főiskola, Pozsony, 1869
29 és képességökre nézve különböznek, a mit egyik általában fáradhat- lan buzgósággal művel, azt a másiknál föl nem találjuk.— Azon leckerend, melyet az egyetemes gyűlés múlt öszszel elfogadott, s mely a tanintézeteknek életbe léptetés végett megküldetett, szakadatlanul komoly gondolkodásunk tárgyát képezte. Ez leckerend, igenis, mely megszabja, hány órát kell hetenként a földrajzra, vagy a szépírásra vagy más tárgyra fordítani; de nem tanterv. Ilyenben meg kellene határozva lennie az iskola és tanárok viszonyának az egyházhoz, az esperességi, kerületi és egyetemes gyűlésekhez; megszabnia a tanárok qualificatióit, kötelességeit és jogait, továbbá biztos és mellékes jövedelmöket, az ő és övéik nyugdíjazását stb. De ilyen tanterv még nem létezik. Ennélfogva a lecketerv sok gondolkodásra szolgáltatott okot. Mi egészen keresztülvihetetlennek tartjuk, s azt hiszszük, hogy azok, a kik készítették, talán csak a maximumot akarták kijelölni, a mit tanítani szabad, mit egyébiránt nagyon kevés iskola érhet el, sőt a legtöbb kénytelen lesz, a követeléseken jóval alul maradni. E terv megítélésénél a következő szempontokból indultunk ki: 1. A gyakorlott, ügyes tanító három órában gyakran többet végezhet, mint a tapasztalatlan kezdő négyben. 2. Helytelen, hogy minden tárgy az osztály fő tárgya gyanánt adassák elő, mi a szakrendszernél oly könnyen megtörténik. 3. Nem a tantárgyak menynyisége, sem az egyes tárgyakból tanultak tömege, hanem az, a mi teljesen fel van fogva, átgondolva, begyakorolva és hatalomba kerítve, bír az oktatásnál képző erővel. 4. Nagyon célczerütlen, hogy a 8. osztály számára a legtöbb óra van kitűzve (t. i. 28 köteles és 4—6 nem köteles); mert a) ez osztály tanulói közt sokan magán órák adásával kénytelenek önfentartásukról gondoskodni; b) mivel különféle önképző egyletek tagjai más munkákkal is el vannak halmozva, melyeknek egy részéért jutalomdíjakat várnak, mi hasonlóképen megélhetésük egyik föltétele; c) mivel az érettségi vizsgálatra a felgymnasiumban tanult valamennyi tantárgyat kénytelenek ismételni; d) mivel 28 rendes órát egy hétbe alig lehet beszorítani. Ha megfontoljuk, hogy a kötelezett tantárgyakra csak 4 egész és 2 fél nap van, minthogy szerdán és szombaton délutánra a különböző egyletek (magyar, német, tót, szerb, francia nyelv, gyorsírás stb.) órái esnek: akkor 2 egész napra 5, a másik két egész napra 6 óra jut, tehát dél előtt is 3, dél után is 3. Ha továbbá megfontoljuk,
