Evangélikus főiskola, Pozsony, 1868

27

mely serleget ők nagyrabecsült ősz tanáruknak emlákül adták át.

Az ünnepélyt a „Zöld fához“ czimzett vendéglőben rendezett díszlakoma fejezte be, melyben mintegy 80 személy vett részt és mely derült kedvben egész estig tartott.

Barátságos, szives kézszorítás a derék érdemjeleseknek! Bél- századon át viselték híven s becsületesen nehéz hivatalukat, s polgárokat neveltek az állam számára, azon államnak, a mely értők bizony semmit sem tőn. Ők gyengébbek most, mint ötven évvel ezelőtt; de az ifjúság, a melyet vezetnek, époly fiatal, époly erős, mint volt amaz, mely félszázaddal élt ezelőtt. Ez össze nem illik! Az államnak bizony oly aggastyánokat kik az ő érdekében félszázadon keresztül működének, anélkül, hogy az államtól legcsekélyebb segélyt nyertek volna, valahára mégis teljes díjjal nyugalomba kellene helyeznie. *)

Ezen örömteljes esemény mellett a tanodának szomorúakat is át kellett élnie. Fájdalommal és némi bánattal tekint a tanoda igazgatója e tanév ünnepélyes megnyitása alkalmával az egybegyült ifjúságra, jól tudván, hogy az év végén sokan azok közül, kik most

*) Dezséri Boleman István szül. Krischlitzben Csehországban, hová atyja evang. lelkésznek Magyarországból hivatott volt meg. Régi nemes családból származott, mely korábbi időkben Trencsín megyében levő Dezsér nevű falu egy részének birtokában vala. Még igen fiatal korában jött atyjával, ki Garamszegre, Zólyom vármegyében lelkésznek lön megválasztva, Magyarországba. Gymnasiumi tanulmányait Selmeczen végezte; a theologiát először Pozsonyban hallgatta, Fábri, Stanislaides, Grosz és Bilnitza tanárai alatt. 1815-ben nevelő volt Ballogh Lajos úrnál Bcrczelen, honnan 1818-ban Tűbingába ment, a hol is Flatt, Bengel és különösen Eschenmayer igen érdeklé. Még azon évben kapott meghívást a losonozi reform, lyceumra, rhetorikai tanárnak, honnan 1820-ban Selmecre, a syntaxisba ment át, hogy az 1828-ban a pozsonyi theologiára elhívott Scheverlay Mátyás helyét foglalja el a felsőbb osztályokban. 1840 óta működik Boleman ernyedetlenül és áldásteljesen a pozsonyi főiskolában, mint első tanára a theologiának, hol világos s derült előadásait örömmel s haszonnal hallgatja a fogékony ifjúság.

Handl Sámuel, szül. 1798. Modor városában. Atyja Tóbiás, posztógyáros vala. Tanult 1818-ig, először Modorban, majd Pozsonyban is. Tanulmányainak bevégezte után mindjárt tanító- és orgonistává lett Rajkán, hol 1832-ig maradt. Ezen évben Pozsonyba hivatott, mint a közmivelődési iskola II-dik osztályának tanítója és orgonista, mely állomását 1838-ban a 111-dik közmivelődési tanosztálylyal (mostani 4-dik polgári iskola) és orgonista állomással a szláv-magy. egyháznál cserélte fel. Az 1828-ban Hirschmann. Johanna kisasszonynyal kötött házasságából két fia és egy leánya született.